A firenzei F i lippo Scolari,1 vagy népszerűbben Ozorai Pípó temesi főispán, k o r á n a k egyik l e g m a r k á n s a b b a l a k j a ,2
szinte kiált az érdeklődés u t á n . Élőkelő születésű,3 de mégis csak. olasz kereskedelmi utazóból lett m a g y a r zászlósúr, ki rengeteg gazdagságával és megingathatatlan hűségével egy-szer Zsigmond k i r á l y t ama kijelentésre r a g a d t a , hogyha bot helyett egyedül P í p ó r a t á m a s z k o d h a t n é k , a k á r meztelenül is elhagyná országát.4 Bárha m a g y a r é l e t í r ó j á n a k elfogult tolla alatt jelleme el rajzolódott, mégse kétséges, hogy mint a rinascimento e l ő f u t á r j a és győzelmes törökverő, pótolhatat-lan szerepet játszott kora történetében. Jelentősége m i n d k é t téren ama tényben csúcsosodik ki. hogy nevelője volt H u n y a d i J á n o s n a k , mely k ö r ü l m é n y nemcsak a m a g y a r középkor leg-nagyobb héroszának p á l y á j á r a volt döntő befolyással, de egy századra megszabta a m a g y a r szellemi élet fejlődésének i r á n y á t is.
H u n y a d i n a k ezen személyes kapcsolatára Scolarival m á r Wenczel is utalt,5 de semmi jelentőséget sem t u l a j d o n í t o t t neki, mert f o r r á s á n a k értékét egyáltalán nem ismerte fel:
követőinek pedig — nem állván m ó d j á b a n a forrás
elbírá-1 D o m e n i c o M e 11 i n i, Vita di Filippo Scolari chiamato oolgar-menle Pippo Spano. Firenze, 1570. Függelékkel, u. o. 1606.
W e n c z e l G u s z t á v . Ozorai Pípó. Magyar történelmi jellem-r a j z Zsigmond kijellem-rály kojellem-rából. Pest, 186*5.
2 Gyönyörű arcképét, melyet Yasari is megemlít (C. Ricci kiad.
Milano, 1927. II. k. 125. 1.), Andrea del Castagno festette meg (jelenleg a firenzei Cenacolo di S. Apolloniaban); Masolino da Panicale a Herodes-bankett freskóján (Castiglione d Olonaban) örökítette meg mecénása arc-vonásait: Cristoforo deli'Altissimo a comói Giovio-múzeum számára al-kotta meg portréját, melynek mása az Uffiziben látható; a jelen cikkhez mellékelt arckép az egykor Andrea Minerbetti-Boni firenzei úr birtoká-ban levő, ma már ismeretlen festmény után készült Allegrini-féle XVIII.
sz.-i metszetet reprodukálja.
3 Családjáról 1. L i t t a, Fatniglie celebri d'ltalia. vol. XXU—XXIII.
5. táblát s az itt felsorolt irodalmat.
4 V. ö. W e n c z e 1, id. m. 55. 1. 5. jegyz , továbbá J a c o p o G a d d i:
„Pronuntiavit aliquando Sigismundus, se loco baculi apprehenso Pippone solum, ac nudum regno egressurum". (Elogiographus, seil, elogia omni-geua. Florentiae, 1658. p. 55.)
5 Id. mű 20. 1. és 75. 1.
H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k — III—IV 9
lása, — egyike6 e l f o g a d j a azt. másika7 visszaveti, természe-tesen e g y a r á n t megokolatlanul.
E kapcsolatra nézve főbizonyítékul szolgál J a c o p o Poggio Bracciolini (v. Brandolini) XA . sz.-i firenzei írónak8 eredetileg latinul írt, de csak e g y k o r ú olasz f o r d í t á s b a n f e n n m a r a d t Vita cli Messer Filippo Scolari cittaclino fiorentino per Sopran-nome chiamato Spano c. műve.9 Ezt u g y a n enczel is is-merte, hogy azonban m i k é p e n kontemplálta, m u t a t j a az a n a g v tévedés, mellvei a szerzőt a Pazzi-családból valónak véli.10
A forrás m i n k e t érdeklő passzusa ez: ..In f u o r i che Giouanni A aiuoda dalló Spano insino da g'iouanetto alleuato et per molte g h u e r r e sotto il ghouerno suo facte gia nomi-nato"1 1 — vagyis, hogy a serdülő H u n y a d i t nemcsak fel-nevelte Scolari, h a n e m a h a d i életre is rászoktatta.
Az a k ö r ü l m é n y , hogy a d a t u n k a X \ . sz.-ból való, tehát
— m o n d h a t n i — egykorú, továbbá, hogy é p p Scolari szűkebb h a z á j á b a n b u k k a n fel. m á r eleve bizalmat kelt: mindazáltal Wenczel tartózkodása a r r a kötelez, hogy szigoi ú vizsgálat alá v e g y ü k hitelét.
E vizsgálatnál mindenekelőtt homloktérbe kerül az a u k t o r egyénisége: ki ez a J a c o p o Poggio? Már t u d j u k , hogy részese volt a n n a k az összeesküvésnek, melyet a Pazzi-család forralt a Mediciek u r a l m a ellen, de balul ütvén ki az. Lorenzo il Magnifico kegyetlen bosszúval a Palazzo A ecchio a b l a k a i r a
6 C z í m e r K á r o 1 v, A magyar királyok udvari katonái a \I.—
XV. sz.-ban. — Szeged. 1913. 44. 1.
7 O s z w a l d A r i s z t i d , Hunyadi ifjúsága. Budapest, 1916. 48. 1.
8 L. róla főkép A p o s t o l o Z e n o . Dissertationi Vossiane, \enezia 1753. vol. IL p. 149—154.
9 Az olasz fordítást Bastione Fortini-tól a köv. kódexekben birjuk:
a j a firenzei Bibi. Nazionale Magi. cl. XXV. cod. 619. jelzetű XV. sz.-i kis 4-edr. 14 levélből álló papir kódex:
b) u. ott Palat. 492. jelzetű XVI. sz.-i nagy 4-edr. 12 levélnyi papir kódex;
c) a firenzei Bibi. Riccardiana XVII. sz.-i N. 2036. jegyű, vegyes tar-talmú 8-ad r. kódexe, a 3a, 15b leveleken.
d) u. ott az előbbivel azonos jellegű. N. 2833. jelű kódexben a 265a, 276£> lapokon.
Eddig csak az a) és c) kódex volt ismeretes, melynek alapján F i -l i p p o L. P o 1 i d o r i, Due vite di Fi-lippo Sco-lari detto Pippo Spano c. értekezésében, az Archiv io Storieo Italiano t843. évf. IV. k. I. r. 151 — 162. lapjain tette közzé az életrajzot.
10 Wenczel tud róla, hogy szerzőnk részt vett a Pazzi-összeeskii-vésben, s ez alapon azt hiszi, hogy a Poggio és Pazzi egy és ugyanazon családnév, melyet azonban ő következetesen „Pozzi"-nak ír. így lett Pog-gióból Pozzi. Ilyen nevű íróról mitsem tud az olasz irodalomtörténet, mindazonáltal Wenczel nyomdokain Czimer és Oszwald is így emlegeti.
11 L. a Magliabecchí-kódex IIa. 1. v. ö. Archivio Storieo Italiano.
id. k. 177. 1.. hol Polidorinak idevonatkozólag egy jegyzete olvasható, melyről alább lesz szó.
húzatta fel az összeesküvőket, kik között így végezte életét Jaeopo Poggio is. A Mediciek baráti körének egy tagja1 2 az összeesküvésről írván, Poggiót hiúsággal, hírvággyal és rossz-nyelvűséggel v á d o l j a , mely okok sodorták volna bele az össze-esküvésbe. Ügylátszik azonban, hogy az u d v a r o n c hízelgés-ből vádaskodik, mert Lorenzónak nem kevésbbé hű b a r á t j a , az egyszersmind p á r a t l a n u l jellemes Marsiglio Ficino, levelei-ben Poggiot erényeiért és t u d o m á n y á é r t valósággal az égig magasztalja.1 3 Egyébként Zeno őt a Medici-akadémia nagy-tekintélyű t a g j á n a k m o n d j a , s köztiszteletére jellemzőnek t a l á l j a , hogy Alessandro Bracci neki dedikálta költeményeit.
Részemről az akasztó kötél i n k á b b bosszúállóira, mint s a j á t jellemére lesújtó, s vallom, hogy tetemével nem szállt sírba szavahihetősége.
Különben is szavahihetőségének elbírálásában jelleménél sokkal fontosabb k ö r ü l m é n y , hogy fia volt a jeles humanista Poggio Bracciolininek (f 14Ő9). ki személyes kapcsolatban állott Pilippo Scolarival1 4 és H u n y a d i Jánossal egvaránt.
Poggio és Scolari t a l á n m á r g y e r m e k k o r u k b a n ismerték egy-mást. a z o n b a n legalább a z i r á n t nincs kétség, hogy a konstanzi zsinaton (1414—1418) v a l ó b a n összetalálkoztak. Talán m á r ekkor felhívta a firenzei hős h u m a n i s t a honfitársa figyelmét az ekkor alig 18—20 éves H u n y a d i r a , kivel Poggio aztán meg-hitt barátságot kötött.1 5 melynek k a p c s á n történetírójául a j á n l k o z v a , életrajzi a d a t o k a t is kért tőle.16 Ily módon Brac-ciolini a k á r Scolaritól, a k á r H u n y a d i t ó l e g y a r á n t szerezhette az értékes tudósítást, mely az ő kezében annál hitelesebbnek t ű n i k fel. mert mint Firenze történetírója, érdeklődéssel kí-séite Scolari p á l y a f u t á s á t is. Fia, j a e o p o Poggio. teljes
mér-12 A n g e 1 o P o 1 i z i a n o. Conjuratio Pactiana (Opera omnia An-geli Politiani). Basileae, 1555. fol. 657: „In his erat et jacobus tertius, hie et ob ingenitam quandam sibi vanitatem, rerum novarum cupidus erat, ejus praecipue in maledicendo virtus . . . " stb.
13 V. ö. M i c h e 1 e P o c c i a n t i : „Jacobus Bracciolinus . . . ad quem non nullae Ficinianae extant epistolae, ipsius doctrinam ad sydera vsque extollentes, paternaeque virtutes haeredem appellantes". (Catalogus Serip-lorum Florentinorum. Florentiae, 1589. p. 85.)
14 C s o n t o s i J á n o s : „így Poggio, ki Zsigmond császárrá koro-náztatásáról szóló munkáját ennek ajánlotta, egy másik m u n k á j á n a k ajánlását már Ozorai Pipo temesi bánhoz címezte". A Korvina, A Pallas nagy Lexicona, X. köt. melléklet. Til. lap.
15 Á b e l J e n ő , Adalékok a humanizmus történetéhez Magyaror-szágon, Budapest, 1880. 158. 1.
i« Poggius insigni et illustri principi Johanni J aivodae regni Hun-gáriáé: „Scriberem plura de gestis tnis, si ea mihi nota essent. cum nomen immortale mereri videantur. Sed tuae diligentiae erit dare operám, ut ea mihi innotescant per alicuius scripta, quae illa contineant singulatim: ego postmodum enitar, ut posterorum memoriae demandentur". Lib. IX. ep.
25. V. ö. T h o m a s d e T o n e 11 is, Poggii Epistolae. Florentiae, 1859. vol.
II. p. 558.
fékben örökölte az ő h a j l a m a i t ; b e f e j e z t e a t y j a m u n k á j á t Firenze történetéről s k i a d t a n a g y h í r ű h o n f i t á r s á n a k . Scolari-n a k életrajzát.
Bizonyítékunk azonban nem c s u p á n Poggióra szorítko-zik. mert firenzei k u t a t á s a i n k f o l y t á n f e l b u k k a n t egy igen érdekes mozzanat is. mely feltétlenül egy mély lelkikapcso-latra vall. minőnek H u n y a d i és Scolari között léteznie kellett.
A firenzei Santissima A n n u n z i a t a e g y h á z b a n egy csodatevő Máriaképet őriznek a XTTI. századból, mely a késő közép-korban a kereszténység leghíresebb relikviáinak kultuszával vetekedett és rengeteg fogadalmi a j á n d é k t a n ú s k o d i k róla.
hogy a Madonna meg szokta hallgatni a k ö z b e n j á r á s á é r t folya-modók kéréseit.17 Nos. H u n y a d i J á n o s szintén a firenzei Ma-donnába vetvén bizalmát, néki szokott f o g a d a l m a t tenni a török ellen vezetett h a d j á r a t a i sikeréért, s hogy győzelmeiért nem m a r a d t hálátlan, arról századokon át t a n ú s k o d t a k a m a címeres t r ó f e u m o k . melyeket a j á n d é k k é n t a SS. \ n n u n z i a t a egyházban helyeztetett el.18 De hát ki hívta volna fel figyel-mét a firenzei csodatevő Szűzre, a k i r e sem azelőtt, sem a z u t á n eszük á g á b a n sem volt gondolni a vitéz m a g y a r lovagoknak^
ha nem Filippo Scolari, ki hasonlóképen szokott volt ked-veskedni sztilőhona p á r t f o g ó j á n a k , a törökökön aratott győ-zelmeiért. E lovagi lelkületre valló gyakorlat kétségkívül a firenzei mester nevelésének öröksége, s midőn H u n v a d i a SS. Annunziata oltárára tette fogadalmi a j á n d é k a i t , nem csupán a Szentszűz iránt érzett h á l á j á t nyilvánította, de megvallotta egyúttal kegyeletét is Scolari emléke iránt. Tró-f e u m a i k a X \ TTT. sz. végén még b á m u l a t t á r g y a i voltak Firenzében.
Az olasz tudósítás értéke továbbá annál i n k á b b is meg-fontolandó. mert az irodalom máig is f e n n t a r t o t t a azt a helyet, melyet Scolari H u n y a d i életében betöltött. H u n y a d i vala-mennyi élet író ja megegyezik abban, hogy hősünk, a családi körön kívül, előkelő katonai nevelésben részesült, de a ne-velő személyére nem jött létre megállapodás. Azok, a k i k
17 P a o l o A t t a v a n t i , Dialógus Fr. Pauli Florentini De oriainc Seroorum, ad Petrum Cosmae. Firenze. 1752. — S e n . M o z z o n i, Boti della SS. Annunziata. Firenze, 1927.
18 A Hunyadi-emlékekre vonatkozólag 1. a firenzei Archivio di Stato Conv. soppr. n. 119. jelzetű kolligátumát, melynek idevonatkozó ada-tait azonban értékesítette már F e r d i n a n d o L. d e l M i g l i o r e :
„Da una banda erano i capitani, condottieri, soldati e gente d'arme la piú famosa che avesse avuto quell'eta, su destrieri, armata con morioni e targhe, e in esse l'argieri, o cimiero a pennone, nelle quali. di bassori-lievo o di pittura, sí vedevon l'imprese, a Farmi delle case loro. e fra questi Giovanni Hunniacle, padre di Mattias Corvino Re d'Ungheria, su-perato, oh'egli ebbe l'esercito t u r c h e s c o . . . e similmente Pippo Spano degli Scolari tutto armato, aveva le strisce nere nella corazza, impresa delí'arme sua, eu . . . " (Firenze illustrata. Firenze. 1684. pag. 286—28".)
i f j ú s á g á v a l kapcsolatban szóbakerültek, mint Demeter püs-pök. a Cilleiek. t j l a k i a k , Lazarevics despota, v a g y egyál-talán nem kapcsolódtak életébe, v a g y m á r azon a k o r h a t á r o n túl f o l y t a k be sorsára, ameddig egy g y e r m e k i f j ú nevelésé-ről lehet beszélni. Ezek semmiesetre sem neveltették, de mint önálló fiatalember nagyszerűen teljesíthetett náluk u d v a r i vagy katonai szolgálatot; sőt a l e g ú j a b b számítás is a XV. sz.
második d e c e n n i u m á n a k utolsó h a r m a d á r a tolta ki e szol-gálatok kezdetét,1 9 s így betöltetlen H u n y a d i életének 10—20 évei közé eső szaka (1405—1415), melybe teljesen beleillik Scolari szerepe. Scolariról a z o n b a n m á r eleve elterelte a figyelmet Bonfini, állítva, hogy H u n y a d i vitézi iskoláját bizonyos m a g y a r ú r szolgálatában kezdette.2 0 ami Scolarira u g y a n kedvezőtlen, mert idegen származású volt. de mégsem z á r j a ki őt a kombinációból, mert korai aklimatizálódása és főleg n a g y népszerűsége miatt, a m a g y a r nemzetiség sem v i t a t h a t ó el tőle. Végeredményben tehát eddigi ismereteink e g y á l t a l á n nem keresztezik az olasz tudósítás valószerűségét, mely teljességgel beleilleszthető H u n y a d i é l e t r a j z á n a k kere-tei közé.
Csakhogy míg H u n y a d i életének ezen e p i z ó d j a Magyar-országon tel jesen elhalványult, addig Itáliában, jelesül Firen-zében. állandó emlékezés t á r g y a volt. nemcsak Scolari miatt, de a m a vonatkozásoknál fogva is. melyek H u n y a d i t Firenzé-hez kapcsolták. A SS. A n n u n z i a t á b a n tett fogadalmai ugyanis óriás mértékben terelték h a d j á r a t a i r a a firenzeiek figyelmét, kik belgrádi győzelmét fényesen megünnepelték.2 1 halálát
1 Az idevonatkozó kérdésnek logikus és józan elbírálását olvashatni Oszvald id. műve 59—51. lapjain, ki egyébként megrója Czimert amaz állításáért, mintha Hunyadi 1412—15-ban, Pípo vezérlete alatt, részt vett
\olna a velencei h a d j á r a t b a n .
20 M a r e u s A n t o n i u s B o n f i n i : ..Primae hunc stipendia sul>
Ungaro Helae (!) praefecto fecisse memorant". Rerum Hungaricarum De-cades. Basileae, 1568. Dec. III. lib. IV. p. 424. — Bonfinit követi nagyjá-ban a firenzei Bibi Nazionale II. I. 174. sz. XVII. sz.-i kódexében olvas-ható Hunyadi-életrajz, melynek idevonatkozó érdekes passzusa így szól:
„Stette Giovanni sotto la cura de'suoi infino alia sua adolescenza; ma appena fu atto a sopportar le fatiche militari, in tutto si dedicö a quello essercizio; e prima militato sotto un capitano vnghero, huomo eccellente, quantunque non fosse di gran potenza e n o b i l i t á . . . Eseendo addunque stato Giovanni hin go tempo sotto questa disciplina, cominciö molto bene ad intendere l'arte del guerreggiare". Vita di Giovanni Corvino, pag. 191 b, 19 2a.
21 Erre nézve érdekes bejegyzés olvasható a firenzei Bibi. Lauren-ziana Gadd. 89. inf. 54. jelzetű kódexében, melynek írója ugyanaznap e szavakkal végezte m u n k á j á t : „Addi detto ci vennero le novelle come el Gran Tureo era stato rotto dagli. Vngheri in sul Danubio al castello di Belgrado, e fuggissi il Tureo, e morivi gran quantitá di sua giente, e perse assai signori, e a Firenze se ne fece gran festa di fuochi e di campane: el Capitano si oh fa ma Giovanni Vaivoda di Unglieria". V. ö.
B a n d i n i, Catal. C'od. Bibi. I.aur. t. V. p. 548.
ünnepélyesen meggyászolták,2 2 s emlékét is firenzei író állí-totta az olasz irodalomba.2 3 í g y aztán természetes jelenség-ként lép elénk a firenzei h a g y o m á n y , m e l y n e k nevezetesebb 'tolmácsai a következők:
a) Domenico Mellini: „Ne f u chi d o p p o la costui morte avesse a r d i m e n t o di resistere a b a r b a r i , se non Giovanni Yaivoda di Transilvania, dalló Spani infino da giovinetto avvezzo et nutrito nelle armi, et sotto il suo governo esser-citato in piu guerre." Vita cli Filippo Scolari. Firenze, 1>70.
p. 65.
b) Aliprando Caprioli: „ C a p i t a n o v e r a m e n t e grandé, et sotto la cui militar disciplina divennero molti egregi condot-tieii d'eserciti: t r a quali f u quel Giovanni Yaivoda delia Transilvania, di nome t a n t o celebre."'24 Fitratti di cento Capi-tani illustri. Roma, 1600. pag. 49b.
c) Jacobus G a d d i : „Hic vere m a g n u s d u x inter equales excelluit, c u m priscis Romanis c o n f e r e n d u s . . . ob a b s o l u t a m rei militaris scientiam, q u a m a tanto magistro h a u s e r e multi ductores e x e r c i t u u m egregii, m a x i m e q u e Joannes ille A aivoda
I ransilvaniae, celeberrimus p a t e r Mathiae Regis P a n n o n i a e gloriosissimi." FAogiographus, scilicet elogia omnigena. Floren-tiae, 1638. pag. 53.
22 Ez alkalommal emlékbeszédet mondott Hunyadiról Id. Donato Neri Acciaioli, mint ennek XVI. sz.-i életrajzából T o m m a s o T o n e l l i közli: „Ma D. Acciaioli, öltre all'esercizio privato, ebbe oceasione di mostrare in publico la sua el.oquenza nell'eseciuie, le quali per Giovanni Vaivoda furono celebrate solennemente. — Giovanni Vaivoda, famoso
Capitano .essendo l'anno 1456. morto in Ungheria, mentre che per Christo e per la Christiana republica combatteva contro i Turchi, meritó che la sua morte fosse celebrata per tutta Christianitá con publiche esequie. II che non meno facendosi in Firenze, fú eletto Donato a far l'orazione f u -nerale, ed onorara il nome del Vaivoda, il quale chiaro per se medesimo, nell orazione del dicitore con maggior chiarezza risplende". Vita di Donato Acciaioli descritta da Angelo Segni. Firenze, 1841. pag. 42. — Téves tehát amit e körülményről M a r c u s B a n d i n i ír: „ . . . funebrem enim in obitu Francisei (!) Vaivodae Vngariae ducis, qui contra Turcarum impe-ratorem pro Christiana fide tuenda strenue dimicaverat. orationem ha-buit". (Specimen titteraturae Florentiae saec. XV. Florentiae, 1751. vol.
II. p. 9.) Ez alapon a Bandinit követő összes irodalomtörténészek, mint Bocehi, Negri. Mazzuchelli stb., mind Ferencnek í r j á k Hunyadit.
23 A firenzei Bibi. Nazionale Magliab. II. I. 174. sz.-ú, T ite d'uomini iliustri antichi e moderni, p. 189a, 216£>: Vita di Giovanni Coroino. Szer-zője ismeretlen, de az a körülmény, hogy II. Giovanni Cosimo toscanai nagyhercegnek szól a dedikáció, m u t a t j a , hogy kora 1609—1621-re esik.
levednek tehát a könyvtár katalógusai, melyekkel egyértelműleg a XVI.
sz.-ba helyezte korát Decsényi Gyula is, Olaszországi történeti kutatások.
Századok, 1895. évf. 475. 1., ki elsőül hívta fel a magyar irodalom figyel-mét e kódexre.
24 Capriolo művének úgyszólván plágiuma a P o m p i l i o T o t t i , Rittratti et Elogii di Capitani Illustri. Roma. 1655. c. munka, melynek legalább 69—70. l.-jain a Scolari-életrajz az előbbivel teljesen azonos szö-vegben van lenyomva.
d) Marco Lastri: „ . . . mori lasciando erede del suo valore il celebre Giovanni Vaivoda di Transilvania, da lui fin d a giovanetto allevato nella g u e r r a . " Serie di ritratli d'uomini illustri Toscani eon gli elogi istorici. Firenze. 1768. v. II. elog.
15. és Elogi degli uomini illustri Toscani. Lucca. 1771. vol. I.
p. 259.
F h a g y o m á n n y a l szemben, melynek egyébként n a p j a i n k -b a n is a k a d t olasz hirdetője.2 5 egyáltalán mitsem nyom a lat-b a n Polidori szerény megjegyzése,2 6 mely Poggio állítását nem t a r t j a megokoltnak, b á r cáfolásába sem bocsátkozik. Holmi távoli utalás viszont ..jobb bizonyítékokra", melyek azóta sem láttak napvilágot, többé nem á r t Poggio kompetenciájá-n a k . ki megállapíthatólag hiteles értesülések, dokumekompetenciájá-ntumok2 7 a l a p j á n írta Scolari életrajzát, s minket érdeklő a d a t a is az igazság kritériumaival lép elénk.
H u n y a d i a l a k j á n valóban Scolari n a g y lelkének reflexe játszik, s b á r ez a f é n y f o r r á s elhalványult a m a g v a r o k emlé-kezetében. de a t a n í t v á n y r ó l visszavetődő sugarak világában egy pillanatra fellobogni látszik a mester a l a k j a is. meg-növekedett a r á n y o k k a l . Ebben a meglátásban Scolari, mint 24 csata verhetetlen hőse. kit olasz kortársai Hannibállal és Belizárral állítottak egy sorba, míg a m a g y a r nép közmondá-saiba és d a l a i b a foglalta,2 8 megokolja H u n y a d i p á l y á j á n a k i r á n y á t ; s mint a rinascimento előhírnöke, kinek megjelenése Magyarországon a deriis olasz géniusz diadalmas kultuszát eredményezte, megmagyarázza H u n y a d i feltűnő és kissé
ro-25 L e o ii e A. M a g g i o r o t t i , Gli architetti militari italiani in Ungheria. Estratto dalia Rivista d'Artiglieria e Genio: Agosto 1930. pag.
1186.
26 „Vorremmo di ciö pure poter produrre testimonianza migliori di questa, in eui (vaglia il verő) una severa critica 11011 puö riposarsi". Id.
li. pag. 177.
27 Már W e n c z e l , id. mű 55. 1. észrevette, liogv Scolari olasz élet-írója eredeti okmányokat használt, még hozzá olyanokat, melyeket ma már nem bírunk: Zsigmond adománylevelein kívül, melyeket Wenczel említ, feltétlen ismernie kellett szerzőnknek a Sárkány-rend adományozá-sáról szóló oklevelet is, mert a Magliab.-kódex 7a. oldalán kivonatolt
„breve" („uno certo brieve, nel quale era scripto: O quanto se iddio miseri-cordioso giusto e pio") félreérthetetlenül a rend jeligéjére (.,0 quam mise-ricors est Deus, iustus et pius") utal.
28 P o l i d o r i , id. mű pag. 166. 2. jegyz.:...il Mellini ci fa sapere, che persino nei suoi giorni, solevasi dire proverbialmente a chi mostrava di pörre in alcuno gran confidenza e sicurezza: „Tu hai piü fede nel tale, che non avevano gli Ungari nello Spano" (pag. 64.) — M e l l i n i : ,,.. . an-cora al di d'oggi Vngari cantíno certr loro romanzi fatti in memoria della vertu di Pippo Spano". Id. mű, pag. 66. — E népköltés egyik emlékére van célzás U g o l i n o V e r i ni, De laudibus Philippi Hispani Florentini (Ábel Jenő, Olaszországi XV. sz.-i költőknek Mátyást dicsőítő művei.
Budapest, 1890. 549—50. 1.) c. költeménvében.
m a n t i k u s olasz-szerelmet."" Sajnos, Scolari a l a k j a még, min-dig nem nyert kellő megvilágítást, de H u n y a d i lelkében vissza-tükröződő jellemvonásai oly egyéniségre v a l l a n a k , melynek sokkal i n k á b b megfelel a r o m a n t i k u s m a g y a r és olasz nép-h a g y o m á n y . mintsem t u d á k o s m a g v a r életrajza.
Személyes b e f o l y á s á n a k mértékére igen jellemző, hogy é p p azon t u l a j d o n s á g o k — a katonai erények és az olasz géniusz kultusza. — melyeket ő oltott be H u n y a d i János vérébe, örökségül szállottak ennek f i á r a , Mátyás királyra,3"
ki aztán egyéni a u t o k r a t i z m u s á v a l tisztára a m a lelki h a j -lamok szerint gyakorolta királyi h a t a l m á t . Maga M á t y á s is ráeszmélt atavisztikus jellemvonásainak eredetére, mint a t y j a nevelőjéről tett állítólagos nyilatkozata tanúsítja,3 1 melyet ha szabadna Scolarira v o n a t k o z t a t n u n k , a legilletékesebb helyről is megerősítést nyerne, hogy a firenzei jövevény H u n y a d i felnevelésével nem csupán a középkor legnagyobb hősének jellemét lelkezte. de egyéniségének — neveltje és ennek fia lelkében ható ereje, a XV. sz. szellemi a r c u l a t á t is s a j á t képére f o r m á l t a .
Firenze. Dr. Florio Banfi.
20 A barbár hadastván Filippo Murin Visconti milanói udvarában két évig tesz lovagi szolgálatot, majd hazatérve Poggio Bracciolini-xál folytat levelezést, zsenge családjában az olasz Klisabetta d a j k á l j a g y e r m e
-keit, uradalmát a firenzei Pupa Odoardi kormányozza, hadserege mű-szaki irányítása a duceiói Paolo Santini kezében van, fiát olasz herceg-nővel szándékszik összeházasítani, sőt az ország boldogulását is olasz álmai útjára terelné, midőn felajánlja Szent István koronáját 11. Alfonso nápolyi királynak.
30 F r a k n ó i V i l m o s : „Mindenekelőtt állíthatom, hogy a kulturai eszmények, melyeket Mátyás király megvalósított, örökségül szállottak reá dicső atyjáról, Hunyadi J á n o s t ó l . . . " (A Coroinu könyvtár alapítása.
Budapesti Szemle, 1924. évf. 98. 1.)
31 Vite degli uomini illustri. Cod. Magliaib. IL, I. 174. fol. 192r: Gio-vanni sotto questo capitano fece grantlissimo profitto, e non si vergognö ancora di risconoseere da lni it principio della sua grandezza, havendolo sempre mentre che visse honorato, e tenuto in gran conto; la qual cosa fece ancora il Re Mattia suo íigliuolo, il quale una volta disse di quello ottimo eenturione, — che diede a mio padre i primi ammaestramenti della milizia, sotto la cui disciplina divenne prima soldato fortissimo, e poi capi-tano e di capicapi-tano prudentissimo governatore di provincie e di r e g n i . . . "
etc.