Mielőtt rátérnék a magyar egyiptománia megjelenési formáinak ismertetésére, érdemes tisztázni, milyen formákat sorolunk általában az egyiptománia körébe. Ebben az esetben a bécsi Ägypto-manie1katalógus által megfogalmazott kritériumokat vettem alapul, tehát a magyarországi pél-dák ismertetésekor az angolszász szakirodalom terminológiáját használom, az egyiptomániát pedig elsősorban művészettörténeti aspektusból vizsgálom. Az ókori Egyiptom és művészete iránti rajongás, az ókori emlékek egyszerű utánzása az egyiptofília fogalmába tartozik, a titkos tudással, alkímiával, okkultista tradíciókkal összefüggésben viszont egyiptozófiáról beszélhe-tünk. Ezekkel ellentétben az egyiptománia jellemzője, hogy az adott műalkotásban az egyiptomi elemeknek olyan új funkciójuk van, amely különbözik az ókori felhasználásától. Egyik forrását az ókori eredeti alkotások alkotják, a másikat már meglévő, általában római korban egyiptizált elemek jelentik. Az egyiptománia tehát egy folyamatosan alakuló, változó stílus, melyre az adott kor divatja is nagy hatással van.2Fontos megemlíteni, hogy Egyiptom emlékeinek feltárása, fel-fedezése és a 18. századtól rendszeressé váló utazások előtt Itáliában alakultak ki a modern egyip-tománia első jellegzetes formái. A fent említett fogalmak: egyiptofília, egyiptozófia és egyipto-mánia azonban, mint azt majd láthatjuk, nem egymástól elszigetelve, hanem egymásra hatva, párhuzamosan jelentkeznek. Ezek alapján arra keresem a választ, hogy Magyarországon léte-zik-e kézzel fogható tárgyi, építészeti megnyilvánulása a 18–19. században az ókori Egyiptom iránti érdeklődésnek. Ha léteznek ilyenek, milyen formában, hol lelhetőek fel és hogyan illesz-kednek az Európában a római kortól kezdődő egyiptománia körébe, valamint milyen a korszakra jellemző eszmerendszer áll a hátterükben.
A 15–17. században Magyarország elsősorban a törökökkel folytatott diplomácia révén szer-zett ismereteket Egyiptomról,3ebben az időszakban nem beszélhetünk az egyiptománia nagy-arányú megjelenéséről. Hazánkban egyiptizáló lelet csak a 19. században került felszínre,4míg az olasz művészek már a 14. századtól jól ismerték a rómaiak által Európába hozott egyiptomi alkotásokat.
1 ESTÈVE1994.
2 ESTÈVE1994, 21.
3 HORVÁTHJ. 1985, 10–16.
4 Maga az Iseum is és a hozzá köthető ábrázolások, mint az egyiptománia egyik ihlető forrása, nálunk csak a 20. század -ban került feltárásra. SOSZTARICS2008, 129.
Magyarországon az egyiptománia első megjelenése a francia mintára telepített barokk ker-tekhez köthető a 17. század végétől. A kertek tanulmányozását nagyban nehezíti, hogy egészen a 18. század végéig igen kevés kertleírás és kertábrázolás született nálunk, tulajdonképpen ma-gyar szerzőtől nem is ismerünk ilyet, legalábbis amit metszetekkel illusztráltak volna.5Egy ver-sailles-ihoz hasonló park tervezéséhez és fenntartásához megfelelő területre, rengeteg anyagi be-fektetésre és állandó gondozásra lett volna szükség. Ezek a feltételek azonban a három részre szakadt Magyarország nagy részén a folyamatos török veszély okán nem igazán voltak adottak.
Köszönhetően a Habsburg Birodalomhoz való közelségnek és a töröktől való viszonylagos vé-dettségnek a 17. században azonban létezett olyan kert, amely a francia hatásról tanúskodik, egyiptizáló emlékekkel. Az ország központjában, Pozsonyban Lippay György esztergomi érsek rendezett be egy kertet, melyről öccse Lippay János 1664-ben jelentetett meg könyvet.6A Lippay György által a kerthez készített rajzokat Mauritz Lang metszetei formájában közölték.7A kert-ről készült legrészletesebb leírás Lippay János Posoni kertc. munkája nem említ egyiptizáló em-léket, az egyik metszet viszont a Hortus Italicust, az olasz kertet ábrázolja. Ez tulajdonképpen egy üvegház volt.8Díszes, kőből faragott tetőablakai közül a középsőt egy obeliszk díszítette.9 Egy 1730-as metszeten a kert bejáratánál is obeliszkeket látunk10(1. ábra).
1. ábra. Werner F. B. A pozsonyi prímási kert (1730).
A metszetet Werner F. B. alapján közli Rapaics 1940, 104.
Lippay érsek a rendelkezésre álló források alapján járt Itáliában, tehát találkozhatott a Rómában lévő egyiptizáló emlékekkel.11Ebben az esetben neo-egyiptizáló stílusról beszélhetünk, hiszen az ábrázolások alapján úgy tűnik, az érseki kert obeliszkje itáliai mintára a reneszánszban egyipti-zált formát, a tűszerűen emelkedő obeliszket vette át. A 18. században a felvilágosodás eszméi az egyiptománia jelenségének is új lendületet adtak, a barokk kertek helyét az angol kertek vették át. Angliában e gondolatok által inspirálva jött létre az újfajta kertstílus, az ún. tájképi kert. Ma-gyarországon éppen ekkor kezdődött meg a fokozott érdeklődés a szigetország iránt, az arisz-tokraták sorra alakították át a barokk kerteket az új divatnak hódolva angol kertekké.12Néhány
5 GALAVICS1999, 9.
6 LIPPAYJános,Posoni kert, mellyet Az Nemes Magyar Nemzetnek Közönséges hasznára Lippay János írt. Cosmerovius Máthe Császár Urunk ő Felsége könyv-nyomtatójának bőtűivel, Nagyszombat, 1664. facsimile kiadás, Pytheas, Budapest.
2002.
7 STIRLING2008, 87.
8 Ún. orangerie épület. GALAVICS2000, 172.
9 Mauritz LANG: A pozsonyi prímási kert 1663. Magyar Nemzeti Múzeum (A továbbiakban MNM), Történelmi Képcsarnok.
10 A metszetet Werner F. B. alapján közli RAPAICS1940, 104.
11 STIRLING2008, 94.
12 SISA2001, 75.
főúr azonban nemcsak külföldi útján tapasztaltakról13és az ott látott kertekről számolt be, hanem hazai élményeiről is. Gróf Pálffy János, aki többek között járt Bécsben és csehországi kertekben, de leírta a felvidéki magyar kertek egy részét is,14Gottfried Edler von Rotenstein álnéven 1783–
84-ben közölte kertleírásait nyomtatásban. Ennek alapján Jeszenák báró majorházi15kastélyához tartozott olyan kert, amely az angol divatnak megfelelően kanyargó ösvényekkel rendelkezett, s az egyik ilyen végén egy obeliszk állt egy Horatius idézetet tartalmazva.16Esterháza17 említé-sekor Mária Terézia látogatása volt az a kiemelkedő esemény 1770 júliusában, melynek alkal-mából a kastélyhoz vezető út elején és végén is két-két piramist emeltek a királynő és fia tiszte-letére, melyek közül az első pár éjszaka díszkivilágítást is kapott.18A leírás a alapján ez a kert még sokkal inkább barokk hatásról tanúskodik a széles utakkal és a a kertet körülvevő falakkal, bás-tyákkal, melyeken szobrok, kővázák és obeliszkek helyezkedtek el.19
A valódi angolkert megjelenése hazánkban Bernhard Petri kerttervező nevéhez fűzhető, aki 1793-érkezett Magyarországra. Hozzá köthető a vedrődi, a hédervári, rárói és pesti Orczy-kert terveinek elkészítése.20Ezen kertek kinézetéről a Petri által Lipcsében megjelentetett Taschenbuch für Gartenfreundeköteteiből értesülhetünk. Vedrődön21a Zichy család eredetileg francia kertjében, az új stílusra jellemző módon a kert egy magasabb pontján került sor az obeliszk felállítására,22 amelyen a majorházihoz hasonló módon egy latin felirat is állt.23Báró Orczy László kertje ese-tében csak terveket közöl Petri: templom, obeliszk és emlékmű felállítását javasolta, amit két éven belül kivitelezhetőnek tartott.24
13 Széchényi Ferenc 1787–88-as, gróf Sándor István 1786-os látogatásának élményeiről számolt be nyomtatott formában is, leírva több londoni parkot. SISA2001, 76.
14 RAPAICS1940, 104.
15 Ma Tomašov/Fél-Majorháza, Szlovákia.
16 „Der Wald neben dem Garten ist mit vielen Alleen und geschlungenen Gängen auf englische Art versehen. Um Ende einer tiefer Alleen befindet sich ein Obelisk mit folgenden Inschriften: Beatus ille qui procul negotiis, Ut prisca gens mortalium, Paterna rura bobus exercet suis, Solutus omni fenore. Hoc erat in votis, modus agri non ita magnus, Hortus uti et recto vicinus jugus aquae fons, Et paullum sylvae super his foret: auctius atque Di melius fecere, bene est, nihil amplius oro. Horat” ROTENSTEIN1784, 168.
17 Ma Fertőd.
18 „Ao. 1770 den 25ten Julii, waren hier beide Kaiserl. Majestäten Joseph II. und Maria Theresia, der Erzherzog Ferdinand und Maximilian, der Herzog von Sachsen Teschen, Prinz Carl von Lothringen und Prinzeßin Charlotte dbei dem Fürsten Nicol.
Esterhasi. Gegen 5 Uhr Nachmittags erhoben sich die Allerhöchsten Herrschaften von Preßburg aus nach Ritsee. Am Anfang der langen Allee, welche bis zum Schlosse gehet, waren 2 große Pyramiden aufgerichtet, welche das Abends von allen Seiten beleuchtet war;”ROTENSTEIN1783, 295.
„Am Ende der Allee waren wieder 2 Pyramiden aufgerichtet; von da bis zum Eingang in das fürstliche Schloß paradirte die fürstliche Grenadie…”ROTENSTEIN1783, 296.
19 „Ueber dem großen Thor im Hofe war alles mit indianischen Pflanzen und großen Aloeen, und der ganze hohe Wall mit 300 Pomeranzenbäumen befeßt; übrigens war der Wall und die 4 Bastionen mit Obelisken, Vasen und Blomenfestons, sammt vielen Statuen und Protalen gezieret”ROTENSTEIN1783, 296.
20 RAPAICS1940, 157.
21 Ma Voderady, Szlovákia.
22 „In einer Entfernung von einigen hundert Schritten, habt sich aus einem Thale ein sanfter, durch die Kunst hervorgebrachter Berg edel und kühn empor, den ein prächtiger Obelisk verherrlichet, welcher der ganzen Gegend ein großes Interesse giebt.” PETRI
1797A, 137.
23 „Naturam pinxisse parum est, nisi picta venuste rideat, et laetos ostendat splendida vultus. Vetustas avorum sedes suo restituit nitori1794. C. F. Z.” PETRI1797A, 144–145.
24 „Nun aber muß ich bemerken, daß diese Anlagen noch nicht alle vollendet find. Um die Wirkungen der verschiedener Parthien anschaulich und vollständig zu schildern, mußte ich in dieser Beschreibung wirkliche Vollendung annehmen. Die Grotte wird erst im fünftigen Frühjahre fertig werden. Das Wohngebäude, der Tempel, der Obelisk und das Denkmal stehen noch gar nicht: die Zeichnungen und Grundrisse dazu aber schon alle gewählt; und das Ganze soll in einem Zeitraume von zwei Jahren ausgeführt werden.” PETRI1797B, 172.
Hédervár esete azért érdekes, mert Petri nem említ egyáltalán egyiptizáló elemet a kertben.
A kastély bejáratánál álló, két kapuőrző nemes-kendős szfinx azonban arra utal, hogy itt is ha-sonló átalakítással számolhatunk, mint a fentebb említettek esetében.25Anglia vagy Franciaor-szág kertjeiben a legkedveltebbek közé tartozott ez a motívum. Általában párban tűntek fel, lép-csőházak két oldalán vagy kertek, építmények bejáratainál, ahogyan ez Hédervár esetében is látható26(2. ábra).
2. ábra. Kapuőrző szfinxek. Hédervár. Készítő ismeretlen.
(fotó: Tóth-Kirzsa Fruzsina)
A hédervári szfinxek a reneszánsz óta jellemző egyiptomán lények,27melyek a hátsó lábaikon ülve a görög szfinx típusát idézik, míg a nemes-kendő alól kilógó hajfürtök az újkori egyiptomá-nia kedvelt motívumát jelenítik meg. Zádor Anna szerint nem valószínű, hogy ezek Petri mun-kásságának eredményei, amit azzal indokolt, hogy építészeti és szobrászati tevékenységet nem tudunk nevéhez kötni.28Az Orczy-kert leírásakor viszont Bernhard Petri, mint fentebb említet-tem, egyértelműen kijelenti: a tájkert kialakításakor a beillesztendő épületeket, emlékműveket is számításba vette. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy ő maga tervezte ezeket, de említésük fel-tételezi, hogy munkája során kapcsolatot tarthatott fenn szobrászokkal, építészekkel. Az egyip-tizáló emlékek elterjedése a kastélykertekben egyértelműen az angolkert megjelenésével hoz-ható összefüggésbe, így ha hédervári szfinxeket nem is közvetlenül Petri tevékenységének köszönhetjük, véleményem szerint nagy valószínűséggel a kertrendezéssel közel egy időben ke-rülhettek felállításra. A szfinxek felállításának ötlete elképzelhető, hogy magától a tulajdonostól, Viczay Mihálytól származott, aki jelentős régiséggyűjteménnyel rendelkezett, e mellett, mint ké-sőbb látni fogjuk, szabadkőműves tevékenysége is összekötötte az egyiptomi szimbólumokkal.
Nem zárható ki tehát, hogy a régészet és az ókori kultúrák iránti érdeklődése, tanulmányai révén ő maga is ilyen módon befolyásolta az átalakító munkálatokat.
A szfinxek mellett a piramisok voltak a legkedveltebb egyiptomán építmények a kertekben.
Piramis Magyarországon az Esterházyak által Csákváron kialakított angolparkjában volt meg-található. Eredeti kerttervek vagy pontos kertleírás nem maradtak fent, de egy a székesfehérvári múzeum tulajdonában lévő 18. századi album, amelyen Pietro Rivetti olasz festő neve szerepel, tartalmaz ábrázolást a kastélyparkról. Kovács Péter szerint a képek nem az eredeti kertterv
25 GALAVICS1999, 66.
26 Képét közli, GALAVICS1999, 6, 40. kép.
27 A szfinxről lásd bővebben: SCHWEITZER1948, 61.
28 ZÁDOR1973, 32.
illusztrációi, hanem már a telepítés után 1795–99 között készülhettek.29Az egyik képet „egyiptomi piramis és ház” elnevezéssel látták el (3. ábra). Előbbi esetében a Cestius-piramis lehetett a tervező mintája, az egyiptomi ház viszont inkább gótizáló stílust idéz, így elsőre kérdésesnek tűnhet az egyiptomi jelző. Ebben az esetben egy másik, írott forrást érdemes megvizsgálnunk, méghozzá Charles Joseph du Ligne leírását a cseklészi Esterházy kertről. 30Ezen írás szerint itt egy kerti pa-vilont egyiptomi táj képével díszítettek, vagyis feltételezhetjük, hogy a csákvári egyiptomi ház belső falain is hasonló jeleneteket ábrázoltak.
3. ábra. Pietro Rivetti: A csákvári park. Egyiptomi piramis és ház. (18. sz. vége).
Szent István király Múzeum. Székesfehérvár. Ltsz.: 67.34.1-9 (fotó: Gergely Zsolt)
A hotkóci31angolkert esetében az egyiptizáló emlékek keresésekor egy magyarországi művész, Rombauer János festményei 32jelentenek forrást, aki Csáky Emánuel szepesi főispán számára készítette el a park képeit. Az ún. veduta, azaz képsorozat formában készült ábrázoláson, az 5. kép egy páros obeliszkből álló emlékművet, míg a 11. kép egy egyszerű bázison állót ábrázol.
Ez utóbbi Kazinczy leírása33alapján egy kút volt.
Napóleon 1798–99-es egyiptomi expedíciója adott újból egy hatalmas lendületet az európai egyiptizáló tendenciáknak. Ekkor váltak szélesebb körben ismertté az eredeti egyiptomi műem-lékek, a rómaiak által közvetített egyiptomán motívumok ekkor találkoztak a régészeti valóság-gal. Köszönhetően a Description34színvonalas rajzainak, az egyiptománia újult erővel jelent meg
29 KOVÁCS1969, 171.
30 Ligne leírására Galavics Géza hivatkozik: GALAVICS1999, 13.
31 Ma Hodkovce, Szlovákia.
32 ROMBAUERJános, A hotkóci Csáky kastély angolkertje. MNM Történelmi Képcsarnok. A képek az ún. veduta műfajába tartoznak, aminek jellegzetessége, hogy magyarázatokat is tartalmaz, erre utalnak a huszonnégy mezőben ábrázolt képek feletti számok. RÓZSA1977, 16.
33 „Az épület négyszegének közepette egy magas obeliszk áll, rustica rendben, ’s elrejti az alatta lévő kútat.” KAZINCZY1806A, 269.
34 Description de l’Egypte, ou, Recueil des observations et des recherches qui ont été faites en Egypte pendant l’expédition de l’armée française.Paris, 1809.
a belsőépítészetben és bútortervezésben, ahol a görög-római elemeket vegyítették az egyiptomi motívumokkal. Franciaországban Percier és Fontaine mintagyűjteménye a Recueil de Décorations Intérieurs35az empire stílus kiindulópontja lett. Az egyiptomán elemek kandallóburkolatokon keresztül a tintatartókon, órákon, székeken, szekrényeken keresztül a levélnehezékekig szinte bárhol megjelenhettek. Angliában Thomas Hope Household Furniture and Interior Decoration36c.
írása az angol regency stílus alapműve lett.
Magyarországon a teljes külső és belső tereket érintő egyiptizálás nem volt jellemző, általá-ban egy-egy bútordarab képviselte az empire stílus egyiptomán tendenciáit. A francia bútorter-vezők mintakönyveit azonban ismerték, a 18. század végén legfőképpen Lalonde, Delafosse, Bo-ucher és Neufforge munkái voltak népszerűek. Mivel a német mesterek (pl. Hauer, Riedel) szintén Párizsban tanultak, így az ő mintalapjaik is inkább az empire-t népszerűsítették ha-zánkban, nem pedig az angol regency stílust. Az empire stílusú használati tárgyak és bútorok a kertekkel egyetemben, elsősorban az arisztokrácia körében váltak népszerűvé. A magyar főu-rak metszeteket és bútordarabokat Bécsben, Pozsonyban, vagy Párizsban szerezhettek be uta-zásaik alkalmával.37Gyakran rendeltek közvetlenül a francia tervezőktől, ahogy Esterházy Mik-lós herceg is, aki párizsi és versailles-i tartózkodása során több empire bútor elkészítésére is megbízást adott, majd ezeket fertődi kastélyba hozatta. Ennek köszönhetően került a „magyar versáliába” Louis Peridiez alkotása, egy sarokszekrény,38ajtaján egy kerti jelenettel, amelyen egy napernyős női alakot ábrázol pálmafa és piramis társaságában.39A kastély berendezéséről nin-csenek részletes forrásaink, sok esetben a szűkszavú beszámolók alapján csak sejthető vagy fel-tételezhető, hogy egyiptomán stílusú tárggyal van dolgunk. Pálffy leírásában nemcsak a kertet említi meg, hanem a lakosztályok berendezését is, így ha fizikai valójában nem is, de leírásból is-merünk még a hercegi lakosztályból egy piramis alakú órát, melyet szintén Párizsban vásárol-tak.40A hercegné szobájában egy hasonló óra állt, melynek piramisán Atlas a földgömböt tar-totta.41
A kismartoni42Esterházy kastélyból származik az eddig ismert magyarországi egyiptomán emlékek egyik legjelentősebb, legkidolgozottabb példája, egy konzolasztal, amelyet közvetlenül a már említett Percier és Fontaine tervei alapján Lignereux és Thomire készített (4. ábra). Az asz-tal elülső lábain egy-egy szárnyas női alak látható nemes-kendőben, ami alól a görög-római és re-neszánsz egyiptomániában ismert módon kilógnak hajfürtjei. Az asztalhoz tartozó kandallóból43 mára csupán éppen az egyiptizáló rész maradt meg, ugyanez a szárnyas, nemes-kendős alak bronzba öntött formában,44(5. ábra) ami Nyugat-Európában is a kandallók legkedveltebb egyip-tizáló díszítőmotívumaként jelenik meg.
35 PERCIER, Ch.– FONTAINE, P.- F.-L. Recueil de Décorations Intérieurs. Paris, 1812.
36 HOPE, Thomas 1807. Household Furniture and Interior Decoration. Longman, Hurst, Rees, and Orme, London.
37 SZABOLCSI1972, 21–85.
38 Jelenleg a Fertődi Esterházy kastélyban, Ltsz.: 24137.
39 VADÁSZI2007, 195.
40 „…eine Pyramidenuhr, darauf ein Götterstück niedlich gemalt, und in Paris für 100 Louisd’ or erkauft;…”ROTENSTEIN1783, 262.
41 „…, und hier ist ein Pyramidenuhr, auf deren Pyamide Atlas die Weltkugel über sich haltend, stehet…”ROTENSTEIN1783, 263.
42 Ma Eisenstadt, Ausztria.
43 Az asztal jelenleg a Nagytétényi Kastélymúzeumban található, a kandallóból fennmaradt bronzhermák az Iparművészeti Múzeum Bútorgyűjteményében (továbbiakban IPM). Ltsz.: 24283 a–b.
44 VADÁSZI2007, 201–202. Az asztal a Tárnok utcai Esterházy palotából került az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe, de a hátlapján található jelzés alapján eredetileg a kismartoni kastélyban állt.
4. ábra. Martin Éloi Lignereux – Pierre-Philippe Thomire – Adam Weisweiler: Konzolasztal (18. sz. vége).
Iparművészeti Múzeum. Bútorgyűjtemény. Ltsz.: 24283 a-b
(forrás: URL: http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/konzolasztal/1595 2015-03-15)
5. ábra
Martin Éloi Lignereux – Pierre-Philippe Thomire: Kandallódísz (18. sz. vége).
Iparművészeti Múzeum. Bútorgyűjtemény. Ltsz.: 24283 a-b (a szerző felvétele)
A német bútortervezők munkáiból az Iparművészeti Múzeum egyiptomi motívummal ellátott zongorája nyújt példát. Piramis alakú45és ún. zsiráfzongorák46gyártása még Napóleon hadjá-rata előtt megkezdődött és a 18. század végén igen nagy népszerűségnek örvendtek. Ebben az
45 A zongorák gyártásának megkezdése többek között Christian Ernst Frederici zongorakészítő mester nevéhez fűződik, aki maga adta a „Pyramide” fantázianevet munkáinak. ZLINSZKYNÉ1964, 143–144.
46 ZLINSZKYNÉ1964, 143–144.
esetben47nem a piramis, hanem a zongora lábán látható nemes-kendős női fej utal az empire stí-lus egyiptomán jellegére. A zongora48eredeti tulajdonosát nem ismerjük, a múzeumi cédula alapján annyit lehet róla tudni, hogy egy erlangeni mester, Conrad Heubeck munkája, majd 1951-ben a Reményi Hangszerüzlet adományozta a múzeumnak.
Magyarországon működő bútorkészítőkről, aki egyiptomán motívumokat használt fel, nem igazán lehet tudni, egy kivétellel: a nagyszebeni Bauernfeind János, akinek munkáit jellegzetes intarziás díszítések jellemzik.49Egy általa készített spanyolfal középső részén egy kikötő képe lát-szik díszes kapuépítménnyel, mögötte a korábban angolkertekből jól ismert vékony obeliszkek-kel50(6.ábra). Baurnfeind minden bizonnyal bécsi tanulmányútja során ismerkedett meg ezzel a motívummal, Batári Ferenc szerint ugyanis a jelenet III. Károly színpadépítő mesterének a szín-padtervét ábrázolja. Giuseppe Galli da Bibiena maga adta ki metszeteit a tervekről, amiket aztán Baurfeind felhasznált bútoraihoz. Bauernfeind egy másik alkotásán is megjelenik az obeliszk-motívum, amit már a mester saját rajzai alapján készíthetett51: egy asztalon,52melynek lapján ovális keretben hasonló intarziás díszítést látunk, ezúttal az obeliszket egy kerti jelenetbe il-lesztve.
6. ábra. Bauernfeind János: Spanyolfal intarziás díszítéssel. (18. sz. vége).
Iparművészeti Múzeum. Bútorgyűjtemény. Nagytétényi Kastélymúzeum. Ltsz.: 14487 (forrás: URL: http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/paravan-haromszarnyu/6114 2015-03-15) Ismeretlen mester műve az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében található tükör (7. ábra), melynek két oldalát nemes-kendős női alakok fogják közre, kezüket az egyiptomi múmiákra jel-lemző módon, mellükön keresztbefonva. A múzeumi kartoték alapján annyit lehet róla tudni, hogy az empire stílus jellemzői alapján az 1800-as években készülhetett, származási helye Bécs vagy Pest, a múzeum pedig a Sváb családtól vétel útján jutott hozzá. A tükör eddig csak egy
47 Egy hasonló, ún. Apollo-zongora található még az IPM gyűjteményében, amely szintén bécsi származású, ZLINSZKYNÉ
1964, 144. Akárcsak az előző esetben itt is a lábakon található egy nőalak, kezét mellén összefonva, az egyiptomi múmiák tartását idézve. Ebben az esetben nem látunk tipikus nemes-kendőt, ugyanakkor az arc kialakítása sokban
1964, 144. Akárcsak az előző esetben itt is a lábakon található egy nőalak, kezét mellén összefonva, az egyiptomi múmiák tartását idézve. Ebben az esetben nem látunk tipikus nemes-kendőt, ugyanakkor az arc kialakítása sokban