..,.,~#ZQ, •lf"'ll '!e'• 'flf ~„ ... ,_,~„„ • ._. _ _,.,_,,„i-..--;-:~-... „„ ... R ... ;o-1!!'10!""-.;...~_,..-.• •...--··--~·-·
6.
AD GENEROSUM DOMINUM JOANNEM KÖVENDI, CIVEM CLAUDIOPOLITANUM
10
15
20
25
6 Régi Magyar Költök Tára 13.
1. Jeles Hírrel nével,
Söt kegyes elmével
Tűndöklö jo akarom, Kinek elö menten
Eorűlök s' el estén
Tatám lehetne károm, Hogy illy jo indulat,
Kegyelmedben gyullatt Én magamis akarom.
2. Mert e' könyvnek diszi Az éneklést viszi
Könnyebb melodiára, Söt ha ember korul,
Vagy hogy szeme szorúl Homályosságh táiára, Ez nagyobb könyvhez fűl,
Mert láttya jó meszszűl, Mit vegyen fel száiára.
3. Mellyet hogy Istennek, Ki Ura mindennek
Nagy tisztességére adcz, El vetett gabonád,
Száz annyit is megh ád,
S' remensegh felett aracz, Jo hirben boldogul,
Mind hóltigh s' azon túl,
Sokaighlan megh maracz.
81
30
35
111
15
20
82
4. Mert ha két fillérert, Üdvözitönk ditsért
Egy szegény Özvegy Aszszont, Melly dicséretet vött,
Hogy ládátskaba teott
Illyen paránnyi haszont, Ezértis várhacz mást,
De seot beovebb áldást,
Hogy szived Istenhez vont.
7.
SCRIBA AD LECTOREM
1. Egy Példa beszédben mondgyák a' Magyarok, Nintsen olly rosz puska (kit magamis tudok) Hogy fogását ne leld: kit helyennis hagyok, Dolgunk mentségére, mert találtatik ok.
2. Lám minden rosz iro (más példa beszéd ez) Vagy az pennára vét, mellyel hibát fedez, Vagypappyrost, tentát tsupa rosznak neuez, Csufolók töriböl, ugyan mind ki evez.
3. Ez illy fogás penigh nem mindenkor léha, Kit magadis jól tudcz, hogy meg esik néha, Nem hágy engem ebbenn az Jroknak Céha, Ambár korrogjonis Zoilusnak éha.
4. Lehetetlen itt is hogy hibát ne talally,
Elébb hogy nem megh szólly, azért magadban szálly, Sikas pappyrosrol ha teczczik, disponálly,
A' melly azJrónak nem keues akadály.
5. Ha peniglen ebben hol mi el maradott, Vagy mit nem akartva hozzá kezem adott, Hiv Oluasó, midön szemedben akadott, Végy pennát kezedben, s' Corrigáld ugyan ott.
6. J gy magadra töllem tes ditséretet vészsz, Nékem is általad ugyan abban lesz rész,
Bötstelenűl szólni ne légy ellenem kész, Hanemha mindenkor te tsak egyenest nézszsz.
l
8.
EPIGRAMMA IN VIRUM REVERENDUM QUONDAM AC DOC-TISSIMUM DOMINUM IOHANNEM THORDANUM ET VIRUM
NON EXIGV AE EXISTIMATIONIS DOMINUM NICOLAUM BOGATHI, TANQUAM AUTHORES VERSIONUM HOC VOLUMINE CONTENTARUM ET, IN VIRUM GENEROSUM
EGREGIUM NOBILEM DOMINUM JOANNEM KÖVENDI, CIVEM CLAUDIACUM, UT LIBRI HUIUS POSSESSOREM
111
15
211
25
30
1. Melly dicsiretekkel Istent több szentekkel
Ditsirte Asaph rendj, Immár sok nemzetségh, S' minden keresztenységh
Azokat száijal zengi, De az Magyar nyelven Thordanusnál szebben
Nem énekelte senkj.
2. Noha Clemens Maroth, Es Béza, töttek iót
3. Thordanus peniglen, Mind egyröl egygyiglen
Irta olly világosonn, Bár Apolloniust,
(Mint Commentariust)
Vagy Sphynxet ne kérd azon, Hogy értelmére iuss,
Mert ott van Oedipus,
Ki néked magyarázzon.
4. Ha nézed értelmet, Jobbat annál elmét,
Nem tudom hogy kivánhacz, Rhytmusira tekints,
Azokban hiba nints,
Bennek ki nemis hanyhacz,
83
Notaiok szép kellő,
'Y
35 Mindeniknek illő,
Kit ha bőtsmélsz meg bánhacz.
5. Ezt Kővendi János
Látván, hogy nints számos Effele munka készen,
40 Olly io keduel irat, Mit ki draga irat,
Szem gyogyittani vészen Melly házi ezközben,
Egyéb dolga közbenn
45 Szive vidittó lészen.
6. Ez eddigh mind ieles, De hogy ez könyv tellyes
Nem válna pappyrossal, Egy Bogáthi Miklóst,
50 Kit enekelnek most
Torokkal, és hangossal, Irata melléie,
Hogy nézne beléje, Szivel aijtatossal.
7. Ennekis munkáia, Kellemes notája,
Mellyet hogy ha ki gyaláz, Hazugságban hagygya,
S' az Sathannak adgya
60 Azt az Anya szentegyház, Mert kinek ez nem szép,
Annál elme nints épp,
Rayta van bolond hagymáz.
8. Tehát illy ezközért,
65 Kit illyen ionak ért,
Költségét ki szánhatná?
Mellyböl ha io szivel, Gyakorta énekel,
Hasznát illyent láthatná,
70 Hogy az meg haragutt Urnak, ha tölle fút,
Fűlét is meg haythatná.
84
75 Azt mondgya Szent David,
Az Ur Istent ditsirni, Az száz negyven hatod, Enekben láthatod
Eotet ez felöl írni, Ki ezt nem miveli, Csak heiában véli,
Az eo kegielmét bírni.
10. De hogy hogy áldhatnál Istent? ha házadnál
lgije nem baratod?
Ha dolgod tói űrűlsz, Henyélésben merűlsz,
S' nem !eszen semmi gátod,
Bűn inkáb rád ragad, Mert mingyárást magad
Rosz gondolatban átod.
11. Akkor e' könyvhez nyully Ne félly bár, s' ne búsúlly
Hogy megh gyözzön az Sáthán, Mert van itt olly beszéd,
Ki tegedet megh véd,
S' iárhacz kisirtet hátán, Nints annal iobb fegyver, Ki illy baynakot ver,
Az illy félelmes csatán.
12. Tarts meg' hát ez könyued, Valamigh megh senyued
Tested; s' az földben kerűl, Mert ha itt énekelsz,
Még' ha halalban kelsz U gy is io hired terű!,
Ili
15
20
86
9.
AZ TISZTES ÉS NEMES KALMAROKNAK AVAGY ARUS EMBEREKNEK ILLENDÖ DITSIRETI
Nóta: A' Szent Irás mondgya etc.
1. Immár sok újságok, Mind jók s' mind hívságok Füleinkben zengettek:
Kik néha bánatot, Mely ugyan meg-hatott, Sziveinkből el-vöttek:
De ezt mind el-hadták, Eddig a' Poeták, s' Róla tsak szót sem töttek.
2. Hogy a' Kalmári rend, Ki haszonnak örvend, Mitsoda betsüben áll:
Melynek ditsireti, Akar ki hiheti, Naponkint árad, s' nem száll:
Hasznai pediglen, Többek mint fejeden, Ki kopasz nem vagy, haj szál.
3. Kilencz Musák közzül, Bár az ki fellyeb ül, Ha hinám-is tanátsul:
Lantyát egyengetö, Sok nótát pengetö Polymniát Tolmátsul:
Hogy lenne segedem, s' Bövitne beszédem, Még-is maradnék hátul.
4. De bár hija legyen, Még sem lészen szégyen Róllok én beszédemnek:
Ki meg-felellyen ennek:
Vallom ez Enekkel, Hogy az Istenekkel, Egy társaságban élnek.
5. Ki vólna közzüllünk, Midön résen fülünk, Ollyan esztelen s' bolond?
Hogy el-hinné mentést, Mint Fudaza a' kést, Kit Markalfnál lenni mond:
De hogy el-hidd róllok, Valamiket szóllok, Nékem nem igen nagy gond.
6. Kiknek hirek nevek, hogy a' jóban hévek ámbar tapodtatnék-is:
De nem ugy mint szalma, Hanem miként Palma, Fel-emelkednék még-is, Mint Foenix hamvából, Ki meg-égett, abból Más nöne sokkal szebb-is.
7. De én nem olly Kalmárt, Ertek, ki tsak ott járt, Hói köldökét el-hadta:
Hanem mint ki Grétzet, Mind peniglen Bétset, Nyeressyggel meg járta:
Mert vagyon ollyan-is Csak ez országban-is, Ki Miriszlót sem látta.
8. Hanem városinkban, Egyegy kis kunnyókban, Arnyék alatt kuttognak:
Egy kitsiny gálitzkö, Timsó matász vagy tö, Mikenyett hirt suttognak:
Ez nem igaz Kalmár, Mert sokat meg-tsalt már, Illy nevet tsak rá fognak.
l
? !• 'I 1
1 1
1
~ 25
. 10
9. Rendit azért ki-ki, Bár légy-is valaki, Beszédemnek bár visgáld:
Mert nem esik jódra, Hogy Zoilus módra, Csak ok-nélkül meg piszkáld:
Hói leled hibásnak, Ne mond addig másnak, Mig elömbe ne számláld.
10. Ládd-é hogy a' nap-is, Még szinte délben-is, Sokszor látszik homályban:
Kiváltképpen penig, Mikor az ég nem víg, Az esös idö tajban:
Mert hig eget felleg Sötétítette-meg, Egyéb semmi nints abban . 11. Igy az elme néha, Oly setét és léha, Bár légyen is jó föben:
Mind hóld nap és tsillag, Egyaránt nem villag, Túdod minden idöben, Elmédnek te se hidgy. Ok-nélkül meg se szidgy, s' Reá érsz
jövendöben.
12. De a' mit igézek, Noha fylen térek, Egy kevéssé mellöle:
Légy varakozásban. Majd ez kis írásban, Halhatz bövön felölle:
Bár légy olly ki fen pök, De ha fejed nem tök, Tanulhatsz-is belölle.
13. Ennem vagyok Kalmár, Elmém nem-is ott jár, Hogy arra szert tehessek:
Mert üdöm három tíz, Töllem el-folyt mint viz, Inas de mint lehessek?
Nem túdom külömben, Tudatlan kezemben. Lótot-is mint vehessek.
14. Nem is az a' szándék, Hogy töllök ajándék. Tenyeremet tisztellye:
Hanem hogy mi lehet, Világon szebb élet, Elmém miként fel-lellye:
Erre az indított, s' Minerva tanított, Pennám hogy énekellye.
15. Egeket forgató, s' Természet meg-ható, Nagy erejü Plánéták:
Kik minden rendeknek Földi embereknek, Erköltsöket ki-szabták:
Hatalmas vezérül, (Ki Kalmárokhoz fül) A' nagy Jupitert hadták.
16. Mert ö kegyességnek, s' Kívánt edgyessygnek, Töndöklö Kalauzza:
Azt is ö magához, (Ha nem fajzott fához) A 'ki nem akar huzza:
s' Közli vélle javát, Sok bánatnak továt, Az illy ember nem úszsza.
17. De kit Mercurius, Vagy Márs vagy Saturnus, Dolgaiban igazgat:
Vígságot nem akar, Venus víg; de hamar, Szerentsédben meg-szaggat:
Az olly ember penig, Szerentsés mind végig, Ki Jupitertöl halgat.
18. Azért minden Aros, Ha nem akarsz káros Járás-kelésben lenni:
Ne szány áldozatot (Ki illy vezért adott) Az ég Urának tenni:
lgy fogsz szép puhán sült, Es fejéren készült, Buza kenyeret enni.
87
55 19. Bár azon se légy bús, Hogy a' kenyér és hús, Meg-szüköllyön házadnál: Mert a' ki lételt ád, Itallal tölti szád, Kenyér s' hús vagyon annál:
l
A ki kapál tsépel, Szánt és magot vét-el, Még annak-is adhatnál.
20. De mi haszszon kinnal, s' illyen szakatt inna!, örök éltig aggodni?
Csépen, kapán, sarlon, Kaszával nyirt tarlón, Tanulsz tsak átkozódni:
60 Még rabot-is szoktak, Kit nagy tsinon fogtak. Néha-néha meg-óldni.
21. Bizony bóldog s' áldott, Kit Isten ugy látott, Hogy ülhet az árnyékon:
Nem hajt igán marhát, Nem von mezön kaszát, Nem görbedez tön s' ollón:
Mint az eszes Kalmár, Ki pénzt tsak helyben vár, Noha nem idzad tarlón.
22. Eö általok szokott, Sokszor jeles dolgot, Az Isten végben vinni:
65 Kit te kevély szível, Nem egyenes hívei, Ha nem akarnál hinni:
Tekintsd-meg Josephet, Dolga miként esett, Eök nem hagyák el-veszm.
23. Jakóbnak ez hüvebb, Többinél kedvessebb, s' Leg-szebb szülöttye-is vólt:
Báttyai gyülölték, Kik álmából érték, Hogy nékik igazat szólt:
Isten után Kalmárt. Imádott hogy ott járt, s' Enyettek kútban nem hólt.
711 24. Ládd-é hogy az Isten Ditsössége itten, Kalmár által öregbült:
Hogy éhségben mind el ne veszszen Izrael, Joseph udvarában gyült:
Aegyipum országban, Midön méltoságban, s' Királyi felségben ült.
25. Az mely igiretet, Az Abrahámnak tett vala Isten régenten:
Az bé-tölt Isákban, Hogy magva világban, Ollyan számtalan lészen:
7< A' Tenger mely gazdag Fövénnyel, és tsillag, Mennyi vagyon az égen.
26. Ennek az Isákban, A' tiszta szent ágban, Már majd vége szakadott:
Mert Isten a· bünért, E' Nemzettöl el-tért, Illy áldást másnak adott:
Hogy Agárra szállyon, s' Ur szava meg-állyon, lsmaelben akadott.
27. Melly hogy szaporodgyék, s' Fellyebb gyarapodgyék, Mint a' Sárai magva:
KII Az Isten egy Kalmárt, Támaszt, ki soknak árt, Kivel majd e' föld rakva:
Ez a' nagy Mahumet, De lásd miket tehet, Ha szemed nints bé-fogva.
28. Ez hogy vala gyermek, Egy Arus-embernek, Adá magát szolgául:
Gazdája meg-halván, Aszszonyára szálván, Gazdaggá Jön azontúl:
Nadgyá nevekedék, s' Királlyá téteték, Az Agarenusoktul.
88
~ 85 29. Az Titkos látásban, János az Irásban, Tizen-nyóltz részben irja:
Hogy a' Bábyllonnak, Az hói sok vért ontnak, E' lészen edgyikjajja:
Midön a' sok Kalmárt, Ki eddig köztök járt, Az Ur töllök el-vonnya.
30. De méltóságokról, s' Magokjóságokról, Mi szükség többet szólnom:
Mert a' bors-is magát, Szegfü-is jószágát, Ditsirteti ugy hallom:
90 Nintsen-is könnyebb út, Kin betsüllethezjut, Akarki-is azt vallom.
31. Földnek Fejedelmi, János azt beszélli, Az meg-nevezett könyvben:
Nem semmi személy ez, Kit Irás igy nevez, De van nagy bötsülletben:
A' ki Irást tudsz látsz, Más Mivest ott nem látsz, Lenni illy nevezetben.
32. Végy melléd egy Kalmárt, Ki sok Országot járt, s' Menny idegen Országba:
95 Szálly bár Uri házhoz, Vagy közös Gazdához, Vendég-fogadó házba:
Meg-ládd mint tisztelik, Mert jeléröl hiszik, Hogy vagyon turbájába.
33. Urakhoz-is ha jut, Mindgyárást hire fut, Hogy jutott Arus ember:
Serényen mosdattyák, Mert körmeit láttyák, Hogy nem fogta-meg a' tser:
Varga több mivessel, Ne forogj ott késsel, Mert nemjö te reád szer.
11111 34. Testek tsinos tiszta, Mert másra nem bízta, Edgyik-is a' meg-mosdást:
Köntösök jó szagu, Járnak mint Esau, Igy vették-el az áldást:
Fegyverek ugy villag, Mint az hajnal tsillag, Nem tart edgyik-is rosdást.
35. Mennyi sokadalom, Vétel és a dalom, Ez kis Országban esik:
Ott elébb a' Kalmárt, (De ritkán a' Timárt) Fövebb Rendek keresik:
10:' Vásárt tudakozzák, Mikor szabadittyák, s' Harang szót ugyan lesik.
36. Bóltyokban ha bé-mégy, Nem három ott s' nem négy, Mire szemeidet vesd:
Hogy ha mit elö-ád, Gondolkodás jö rád, Abból mellyiket szeresd:
Most im eztjavallod, De a' mást-is kárlod, Nem túdod le mint tehesd.
37. Osztán hogy vásárlaszsz, Az után meg-állaszsz, a' széps~get szemléled:
llü Onnat nehezzen válsz, Ha.tudsz inkább tréfálsz, Nem érti más azt véled:
Végre hogy kül kerülsz, Csudálkozván el-hülsz, Mint meg-éh ült a' béled.
38. Ott sok drága posztók, Köz rendet meg-osztók, Az Uri méltoságtól:
Melly noha nállok bö, De meszsze földröljö, az ö serény vóltoktol:
Kikért ha nem menne Kalmár, Ur-is venne Gubát az Oláhoktól.
89 Ditsireti 90 Nintsen-könnyebb [A szótagszám miatt jav.]
89
115 39. Ott Bíbor és bársony, Tafota szép vékony, De kitsint adnak óltsón:
Kamuka és atlatz, Kikért ha pénzt nem adtz, Ott maradnak a' póltzon:
Selyemnek sok száma, Ki sódrott ki sima, Kiket tsak rút bogár fon.
40. Elég van ott skárlát, Mind lazur s' mind gránát, Rássa s' Angliában
szőtt:
Kanavátz fajlandis, Remek és közlandis, Kisnitzér, s' Braszloból jött:
12
°
Csimmazin perpéta, Jó Brassai s' aba, De mind juhok hátán nőtt.41. Ezek ugyan szépek, De még-is nem éppek, Hanem hijokkal vadnak:
Kikre sinórt gombot, Füzöt ismét majtzot, Nem tsak Gomb-kötök adnak:
Hogy sem utánnok jársz, Bóltban készen találsz, Jövő hét nem kell annak.
42. De hát mennyi gyóltsot, Nagy árrut és óltsot, Találhatni ugyan ott:
l~s Fátyolt patyolatot, Buja szöttet és ott, Találhatz tsilyán gyóltsot:
1311
l.15
140
90
Sikast Papirossit, Gyapot, Segesvárit, Gallert és szinedófot.
43. Mind ezeket ha vészsz, Még sem leszsz inged kész, Varratlan belé nem buszsz:
Csipke retze tzérna, Galand és pántlika, Bóltban ezekért pénz tsúsz:
Mert ki mély vizben száll, Külömben belé hal, Vagy meg-iszsza, vagy ki-úsz.
44. Hát a' festet vásznak, Kik-is majd ugy zölden Kéken, ... . Veressen s' ég-szinen Nyári béllésnek valók:
Ezek bagaziák, Kikből ha akarják, Lésznek hadi lobogók.
45. Mikoron a' beteg, Bövön eleget nyeg, s' Lelke testitöl meg-vál:
Az illy atyánkfiát, Annyánk férjét s' fiat, Ha el-vitte az halál:
Arra kell bakatsin, Mert az gyásztjedzö szin, s' ember azt bóltban talál.
46. De mind e' szép ruhák, Lengetégek s' puhák, Hát hideg ellen mit tészsz?
Ha nagy Ur vagy nusztot, Nem kit Báts le-nyúzott Kosról, köntösödre vészsz:
Vagy róka torok áll, Vagy penig hiuz mái, Gyakorta a' bóltban kész.
4 7. E' széles világon, Mennyi Deák vagyon, Nem ir az mind táblára:
Mert az Arusoknál, Papyrossat talál, s' Nem nagy annak az árra:
Egy pénzen annyit vészsz, Hogy egy Ország el-vész, Ugy tehetz pennát arra.
a
48. Ehez de mi szer kell, Azt-is venned ott kell, Ha tengeren tul nem mégy:Mert hói galles terem, s' Hói gálitzkö verem, Nem egy mélyföld se nem négy:
Még a' ki szárnyan fút, Annak-is nagy ez út, Meg-nyugott elmével légy.
145 49. Kik étket készitnek, Nem tsak sóval hintnek, Mindenkor hust és levet:
De borsa! safránnyal, Szeretsen dióval, Gyömbérrel-is ha lehet:
Szegfü sem marad el, , Etkeden jó izt tehet.
50. Illyent a' Kádárnál. Sem penig az Atsnál, Nem találsz, mert nem árul:
Kik nélkül az kalán, Szakátsok fazakán, Meg nem áll, hanem le-hul:
150 Bóltban kell hát menned, s' Pénzen kell ott venned, Ambár tudgy-is Deákul.
51. Hát ha még tzytrummal. Vagy poma-gránáttal, Vagy narantsal trágyáznál:
Ha nem-is mindenha: Meg-kelletik néha, Mert ez-is a' jó háznál:
Mert nem tsak ételben -is használ.
52. Ott vagyon malosa, Nád-méz és mondola, Füge riskása confrejt,
155 Kit (pénze nem lévén, Inkább hagymát vévén,) A' szegény rend el-felejt:
Hanem ha konyhából, Szakáts vagy szolgáktul. Valami kitsint ki-rejt.
53. Mind ezekért Kalmár, Nagy meszsze földre jár, s' Hányatta tik haboktól:
Sok napokig viznél Egyebet, vagy égnél, Nem lát: Kérd-meg magoktól:
Ha nem hiszed penig, Meny-el az tengerig, s' Kérd-meg az hajósoktól.
160 54. Fajdalmas fogokért, s' Ház-béli szagokért, A' temjén vétettetik:
Vagy óltár illatnak, Mikor kell a' Papnak, Myse közben adatik:
Ez nem derék eszköz, Szaga szurokkal köz, Sábeából hozatik.
55. Hát a' sok minerált, Melly a' földböl ki-vált, A' mivesek hói vészik?
Timsót, galitzkövet, s' Az eröss kék-követ, Minden festök szeretik:
165 Miniumot indit, Bersent és bányait, Mind Kalmárnál keresik.
56. A' kinesö Eötvest, Vagy a' ki szemfényt veszt, Vagy a' tetvest illeti:
A' büdös-kö penig, Koszos föböl fottig, s' Rühböl a' koszt ki-veti:
Fazekasnak mivét, Ekesiti gelét, Ezt mind bóltban veheti.
57. Czifra Kés-tsinálót, Nem tsak kontárt, de jót, A' réz lamma meg-illet:
17() Gyöngyhaz-is ugyan ezt, Lakatost és Nyergest, Hogy ha reá szert tehet:
Ertz, puska-por, és ón, Annak leg-jobb haszon: Ki sok vadakat Jöhet.
91
58. Az Conch-arany a' diszi, Ha végben ugy viszi, Az ollyan Levélnek, Kit Czimeres-jelnek, Tart az ékes Nemesség: iró nagy tisztesség:
••
!,Az ország Deáki, Hártyán adgyák ezt ki, Találsz bóltban ha szükség.
175 59. A' jó Kép-irónak, Képre és zászlónak, A' levél arany illik:
Sárga és fejér sik, Könyvet diszesitik, Gyüszü attól tündöklik:
Arany s' ezüst fonal, A' szép skófiummal, Keszkenöt ékesitik.
60. A' drága kö medált, Tol tokot, de kivált, Császárok Koronáját:
Arany s' ezüst dróth, Az Uri paputsot, s' Fö Aszszonyok tsizmáját:
180 A' jó-fyle gyöngyei, Ekesithetik-fel, Uri leányok haját.
61. Mind ezek Arusnál, Ha egynél nem másnál Hidgyed meg-találtatnak:
Mit soha nem láttál, Söt nem-is hallottál, Még ollyat-is adhatnak:
Nem tart a' Föld semmit, Ollyan eszközt a'mit, Ezek meg nem kaphatnak.
62. No paraszt vészszé ké~.t? Hüvelt-is találsz készt, Erszint-is a' pénzednek:
185 Atzélodra van lántz, Ovedre tsattot látsz, Botost a' gyermekeknek:
Kártya, salavári, Lám nem drága semmi, Kedvet találsz ezeknek.
63. Tö Szabónak való, Szötsnek-is vagyon jó, Him varrónak Spaniol:
A' vének Oculár, Ki annyit élt immár, Hogy szeme nem szolgál jól:
Menyetskének tükör, Hadd lássa hogy a' bör, Piroslik ortzájáról.
J<JI) 64. Ollót ha ki vészen, Az-is vagyon készen, Lóvakaró, legyezö:
Ujhelyi szép tsákány Van tollas buzogány, Inasnak ruha-seprö:
Balta, Török tsákány, Beretva egynehány, Jeles fözö-serpenyö.
l
)65. Vagyon folyo óra, Nemez vagyon lóra, Vagyon ketse és tsutár:
Csizmának való bör, öv vagyon teve ször, Van Bétsi lakat és zár:
195 Van minden-fyle vas, Atzél és szántó-vas, Csak pénz hozó embert vár.
66. Vagyon sütö-rostély, A'melyröl ugy itély, Hogy jó haszon az háznál, Réz, vas gyertya-tartó, Mindenik koppan tó, Bors malom, ki-is használ:
Mosár-is vagyon réz, Csak hogy venned nehéz, Ha még az árra másnál.
67. Vannak ott alakok, Gyermekeknek valók, Igenjelessek s' tzifrák:
~IMJ Kit tsináltak fából, Kit penig tésztából, De nem szólnak, tsak némak:
Pattantyusnak valók, Távult közel hozók, Vannak szép perspectivák.
68. Vagyon gyermek zörgö, s' Karuly lábán tsergö, pokrótz-is van takaró:
Vagyon kaptza s' paputs, Hogy ha pénzt adni tudtz, Vagyon harapó-fogó:
, Találsz elég dohánt, Vagyon ott tabák-tartó.
203 Hogy pénzt [A szótagszám miatt jav. J 92
~os
69. Ennyi sok szépséget, Kikben nem érsz véget, Számban sem lehet hozni:Nem semmi nagy meszszül, Garamanták közzül, A' mi földünkre hozni:
Tehát mit drágállod? Mert majd okát hallod, Mert nem lehet tékozni.
70. Hát az árrak mennyi? Vámok-is meg annyi, A' meg-harmintzadlással:
Vendég-fogadóban, Ebédi adóban Kisirö pénz adással:
210 A' mennyi pénzt adnak, Tudom hitelt annak, Nem adhatz te Thamással.
71. Sok károk vagyon ám, Valóban s' nem talám, Az illy meszsze járóknak:
Mert a' tenger hátán Szélveszek támadván, Sokat bánnak haboknak:
Magok-is ejtenék, Ha nem könnyitenék, Etkül vizi barmoknak.
72. Hát még a' Pyraták, Tüzes-Tolvaj fiták, Mivel nem intselkednek:
21~ Vagy tüzes-laptáról, Vagy crystállyal napról, Közikben tüzet vetnek:
Hajójok meg gyúlván, Arujokat dulván, Praedállyák és nevetnek.
73. De még attól fogva, Nézhetik zokogva, Drága marhájok karát:
Mert az hegyi-Tolvaj, Uton-járóknakjaj, s' Nem kerülhedd határát:
Mit ezek el-vonnak, El-hidd hogy ök annak, Nem adgyak-meg az árrát.
Mit ezek el-vonnak, El-hidd hogy ök annak, Nem adgyak-meg az árrát.