A föld b irtok

Mezőgazdasági jellegű országban, mint Magyarországon,, a nemzeti vagyon legjelentékenyebb alkotórésze a föld.

A földbirtok értékviszonyainak ismerete nemcsak elméleti szempontból fontos, hanem az a gyakorlati pénzügyi politika céljait is hivatva van szolgálni. Ennek dacára nincs megálla­

pítva a Magyarországon lévő földterület művelési ágak sze­

rinti pénzértéke. Ennélfogva a földbirtok értékét a rendel­

kezésünkre álló megbízható adatok felhasználásával külön­

böző módon kell kipuhatolnunk, hogy elfogadható végered­

ményre jussunk.

Az első módszer abban áll, hogy a magyar föld tiszta hoza- dékát megfelelő kamatlábbal tőkésítjük. A mai Magyar- ország összes termő területének kataszteri tiszta hozadéka

II.

11

166.376,633'64 pengő.1 Tehát egy kát. hold termőterület á t­

lagos kataszteri tiszta hozadéka 10-93 P.

Tudvalévő, hogy a kataszteri tiszta hozadék, — amely évek hosszú sorára változatlanul van megállapítva és csak a hoza- dékképességet, nem pedig az egyes birtoktestek valóságos tiszta hozadékát van hivatva mutatni — a tényleges tiszta hozadéknál rendszerint jóval kisebb.1 2 A földadókataszter el­

készülte óta, a közlekedési eszközök tökéletesbedése, úgy­

szintén a drága emberi munkaerőt mindinkább pótló gépszerű művelés elterjedése folytán, a termelési költség nem emelke­

dett oly mérvben, mint a mezőgazdasági nyers-hozadék és termék-árak, és így a tényleges tiszta hozadék egyre jobban túlhaladta a kataszteri tiszta hozadékot. Bennünket — problémánk megoldása szempontjából — a tényleges tiszta hozadék mérve érdekel. Azt kell tehát megállapítanunk, hogy milyen az arány a kataszteri és a tényleges tiszta hozadék között. A tényleges tiszta hozadéknak egyik legpregnánsabb kifejezője a haszonbér. Ha tehát tudjuk, hogy milyen arány

1 A m ai M agyarország ö sszes m ezőgazd aságilag h a sz n o s íto tt terü ­ lete 16.215,104 k á t. hold , a m elyb ől 992,653 k á t. h old term ék etlen . A term ő terü let te h á t 15.222,451 k á t. hold, a m ely n ek k a ta s z te r i tis z ta jöved elm e 142.700,878 korona. A z ország terü letéb en tö r té n t p o litik a i v á lto zá s fo ly o m á n y a k én t p o n to s részletes felm érés és a föld ad ó­

k a ta szter h ely en k én ti k iig a z ítá sa fo ly a m a tb a n v a n , a m elyn ek ered­

m én ye g y a n á n t a földadó alapja, v a g y is az ország összes term ő terü ­ letén ek k a ta sz te r i tis z ta jöved elm e 143.613,840 koronára em elk ed ett, am i ( l K = 1-1585 P ) a fe n t k im u ta to t t 166,376,633-64 p en gőn ek felel m eg. (Az a d a to k a t V enczelly Béla d r. m in iszteri ta n á cso s úr, a m . kir. p én zü gym in isztériu m V II/c . fő o sztá ly á n a k v ezető je v o lt sz ív e s rendelkezésem re b o csá ta n i.)

2 E z t m ár a z adóreform ok tá rg y á b a n 1869 április 15. napjára ö ss z e h ív o tt sz a k b iz o ttm á n y is m e g á lla p íto tta , m időn k im u ta tta , h o g y a k a ta sz te r i tis z ta jövedelem a h aszon b érn él 75-77 % -kal kisebb.

( A z adóreform ok tárgyában a m a g y. k ir . p é n zü g y m in iszte r á lta l össze, hivott sza kb izo ttm á n yo k m u n k á la ta in a k összeállítása. I. R ész. F öld ad ó- B u d án , 1870. 67. lap 10/a. m ellék let.) U g y a n ez a h iv a ta lo s m u n k álat m e g á lla p íto tta , h o g y a v a ló d i t is z t a jöved elem az ad óalap u l fe lv e tt tis z ta jö v ed elem n él rendesen két.-, s ő t három szorta is n agyobb.

f U . o. 26. la p .)

12

van a haszonbérbe vett földbirtokok haszonbérösszege és kataszteri tiszta hozadéka között, akkor megközelítő tájéko­

zásunk lesz a tényleges és a kataszteri tiszta hozadék aránya felől.

A hivatalos adatok szerint Magyarországon az 1899-ben haszonbérbe vett földbirtokok haszonbérösszege 43.279.118-46 frt, ezeknek kataszteri tiszta hozadéka 17.922,109-58 frt volt.1 Ha ezt az arányt elfogadjuk a kataszteri és tényleges tiszta hozadék közötti arány gyanánt, úgy a tényleges tiszta hozadék 1899-ben csaknem két és félszer (2-41 : 1) oly nagy volt, mint a kataszteri.1 2 De ma már az eltérés ennél jóval nagyobb.

Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy már 1899-ben is a tényleges tiszta hozadék több mint két és félszer volt nagyobb a kataszterinél, mert a hivatalos adatok nem a viszonylag nagyobb haszonbérösszeget biztosító kishaszonbérletek, hanem a közép- és nagybirtokok haszonbérleti adatai alapján gyüj- tettek.3 Hivatalos adatok szerint,4 amelyek a szakköröktől nyert értesülésekkel egybevágnak, a 100 kát. holdon aluli földbirtokok haszonbére 1927-ben országos átlagban kát.

holdanként 56 pengő volt, a 100—1000 kát. holdig terjedő birtokoknál 40 pengő, az 1000 kát. holdon felülieknél 30 pengő.5 6 Míg tehát a közép- és nagybirtokok haszonbérösszege

1 A d a to k az egyenesadók reform jához. V . kötet. K iad ja a m . kir.

p én zü g y m in isztériu m . B u d a p e st, 1901. (50. lap .)

2 A z egyenesadók refo rm já n a k alapelvei és a földadókataszter k i ­ igazításáról és a földadó szá za léká n a k m egállapításáról szóló törvény­

ja v a sla t indokolása. 1907. 26. lap.

3 U. o. I. k ö t. B u d a p est, 1898. (IV . lap.)

* A z a d a to k a t dr. N a g y I v á n E dgár fö ld m ű v elésü g y i m . tan ácsos ű r v o lt sz ív e s rendelkezésem re b o csá ta n i.

6 A haszon b érösszeg nem p u sz tá n a föld járad ék ot foglalja m a g á ­ b an , h an em a m ező g a zd a sá g i ép ü letek n ek és a tö b b i állótőkének (a leltárn ak ) h o za d ék á t is. Erre m ár a kiváló o sztrá k statisztik u s,.

In a m a -S tern eg g is r á m u ta to tt. (K a r i Theodor v. In a m a -S te rn e g g :

«Die R ea litá ten w erto in ö ste r r e ic h im Jahre 1886 in V ergleichung m it dem Jahre 1866». S ta tistisc h e M o n a tssch rift. X I V . Já h rg . W ien , 1888. 272. la p .) L ásd to v á b b á u g y a n é problém áról P rib ra m p rofesszor

átlag kát. holdanként 35 P, addig a kis-, közép- és nagybirto­

koké átlag 42 P, ami kát. holdanként 7 P, vagyis 20°/0 több­

letnek felel meg. Az arány tehát a tényleges és kataszteri tiszta hozadék között már 1899-ben több mint két és félszeres volt (2-89 : 1).

De nem hagyandó figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy 30 év óta a földbirtok tényleges tiszta hozadéka — a háborús évek zavaró viszonyaitól eltekintve — egyre növekvő irányt mutat, ami a földhaszonbérek emelkedésében is ki­

fejezésre jut. Vagyis a tényleges tiszta jövedelem egyre jobban eltér a kataszteri tiszta jövedelemtől.

Az 1909 : V. te. alapján végrehajtott földadókataszter ki­

igazításának az 1916. évben történt befejezése óta eltelt több mint egy évtized alatt, a tényleges tiszta hozadék eltolódása a kataszteri állapottól aranyértékben 35 %-ra tehető.1 A tény­

leges tiszta hozadék 30 év előtti (2*89) arányszámát e százalék­

tétellel felemelve, megállapíthatjuk, hogy a kataszteri tiszta hozadék úgy aránylik a tényleges tiszta hozadékhoz, mint 1 : 3'90-hez.

Hogy ez az arány helyes, más módszer szerint is beigazol­

ható. Hivatalos adatok szerint,2 — amelyeket szakköröktől nyert értesüléseink megerősítenek — a földhaszonbérek Magyarországon az 1927. évben országos átlagban kát. hol­

danként a kisbirtokoknál (100 kát. holdon alul) legalább 150 kg búzának, a középbirtokoknál (100—1000 kát. holdig) 120 kg búzának, a nagybirtokoknál (1000 kát holdon felül)

éleselm éjű fe jte g e té se it. K a r i P rib r a m : '.'Dér W ert des landw irt- sch aftlich en G rundbesitzes in U n garn und Österreich.i) Statistische M o n a tssch rift. X L I . Ja h rg . B rü n n , 1915. 425. s k ö v . lapok.

1 U g y a n is a n agyk eresk ed elm i in d ex-szám 1913-tól 1927. óv v ég éig 100-ról 135-re em e lk e d e tt. (M a g ya r S ta tis z tik a i Szem le. 1928.

955. lap .) B ú d J á n o s p én zü g y m in iszter szerint a föld ad ók ataszter elk észítése ó ta e lte lt e g y év tiz e d a la t t a tén y leg es tis z ta hozad ék eltolód ása a ran yérték b en 40 % -nak felel m eg. (B úd J án os p én zü g y - m in iszter beszéde a n em zetg y ű lés 514. ülésén, 1 9 2 6 .február 26-án.)

2 D r. N a g y I v á n E dgár föld m ű velésü gyi m in iszteri ta n á cso s úr sz ív e s k özlése alap ján .

14

90 kg búzának feleltek meg. Az 1925—1927. évek átlagos búzaára Magyarországon 33-42 P volt 100 kg-ként.1 E szerint tehát a kisbirtokoknál a haszonbér összege kát. holdanként 50’ 13 P, a középbirtokoknál 40-10 P, a nagybirtokoknál 29-08 P. E haszonbér-átlagokat a megfelelő földbirtok-kate­

góriákra alkalmazva, a következő eredményre jutunk :

8.110,223 k á t, hold k isb irtok & 50-13 P = 406.565,478-99 P 3.398,647 « « k ö zép b irtok « 40-10 « = 136.285,744-70 « 4.639,444 « « n a g y b irto k « 29-08 « - 134.915,031-52 « 16.148.314 k á t. h old * 1 2 á 41-97 P 3 = 677.766,255-21 P

A haszonbérösszegeket a tényleges tiszta hozadékkal azo­

nosítva, megállapíthatjuk, hogy egy kát. hold mezőgazda­

ságilag hasznosított terület után országos átlagban a föld­

haszonbér 41-97 P, tehát a fent kim utatott kát. holdankénti tiszta hozadék : 10"93 P úgy aránylik egy kát. hold tényleges tiszta hozadékához : 41-97 P-höz, valamint 1 : 3-84-hez, ami csaknem azonos a fent nyert eredménnyel. Az első módszer alapján egy katasztrális hold tényleges tiszta hozadéka 42-62 P, a második módszer alapján pedig 41-97 P. E két eredmény átlaga gyanánt nyert 42-29 pengőben állapíthat­

juk meg a magyar föld kát. holdjának tényleges tiszta hoza- dékát. Ez azt jelenti, hogy mivel a kataszteri tiszta hozadék kát. holdanként — amint fentebb láttuk — 10-93 pengő, a kataszteri tiszta hozadék úgy aránylik a tényleges tiszta hoza- dokhoz, mint 1 : 3-87-hez.4

1 A b ú za ára é v i á tla g b a n m m -k én t M agyarországon 1925-ben 36-90 P , 1926-ban 31-50 P , 1927-ben 31-88 P v o lt. (B u lle tin m ensuel de l’O ffice p erm a n en t de l'I n s titu t In te rn a tio n a l de S ta tistiq u e. Octobre.

L a H aye, 1928. 4. lap.)

2 A m . kir. K ö zp o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l á lta l k im u ta to tt 16.148.314 k á t. h old m ezőgazd aságilag h a sz n o s íto tt terü let eltér a m . kir. p én zü gym in isztériu m á lta l k im u ta to tt 16.215,104 k á t. hold te r ü le ttő l. E zért, h o g y h elyeseb b k ép et nyerjünk a tén y leg es tis z ta hozadékről, a z t k á t. holdra red u k álva m u ta tju k ki.

3 677-766 : 16-148 = 41-97.

* U g y a n e z t az ered m én yt a d ja a fe n t n y ert k é t arányszám nak k özép arán yosa :.** = 3.87. M egerősítik ez a rá n y szá m o t az

15

Ez adatok alapján most már megállapíthatjuk a föld­

birtok hozadék-értékét. A 166.376,633‘64 pengő kataszteri tiszta hozadék 3‘87-szorosát véve, 643.877,572-18 pengő tény­

leges tiszta hozadékot nyerünk. Ennek 22 ^-szerese (4:5 °/0-os tőkésítés) adja a magyar föld hozadéki értékét: 14,487.245,374 pengőt.1 Ebben a hozadékértékben úgy a mezőgazdasági üzemhez tartozó épületek, valamint az élő és holt leltár (fun- dus instructus) értéke is bennfoglaltatik. A földadóra vonat­

kozó végrehajtási utasítás1 2 szerint ugyanis a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása akként történt, hogy a föld tiszta jövedelmének vették a közönséges gazdálkodás mellett ta r­

tósan nyerhető középtermésnek az értékét, levonva belőle a gazdálkodási rendes költségeket. A termés értékében tehát az üzemi épületek, valamint a gazdasági felszerelések hoza- déka is reprodukálódik. Az épületek értéke a földbirtok össz­

értékének átlag 10’88 °/0-ra tehető.3 Ennélfogva, hogy a tiszta

osztrák ta p a s z ta la to k is. H a a k a ta szteri és valóságos tis z ta hozad ék azonos v o ln a , ú g y a földadó 70-szerese felelne m eg a föld b irtok for­

galm i érték én ek . A k orm án y á lta l a z e g y es p én zü g y i h a tó sá g o k n á l eszk ö zö lt felv ételek a zon b an a z t ered m én yezték , h o g y a földadó 200— 300-szorosa k ö z e líti m eg a v a ló sá g o s forgalm i érték et. (Re- tji-erunysvorlage, betreffend E rbschafts- u n d S chenkungssteuern. 070. dér B eilagen zu den sten ogr. P ro to k o llen d es A b geord n eten h au ses.

16

talajértéket megkaphassuk, a 14'487 milliárdból a mező­

gazdasági épületek fejében levonandó 1,576.312,296 P, az élő leltár fejében 1,537.376,544 P.1 a holt leltár fejében 521.320,081 P,2 úgy hogy a földbirtok hozadékértéke a mező- gazdasági épületek és fundus instructus nélkül 10,852.236,453 pengő. Egy katasztrális hold átlagos hozadékértéke tehát 712‘99 pengő.

A magyar föld értékének becslésére más mód is kínálkozik.

És pedig a földbirtokok forgalmi értékének kipuhatolása egy bizonyos időben adás-vétel útján forgalomba került föld­

birtokok tényleges vételára alapján. A földművelésügyi mi­

nisztérium adatokat gyűjt arról, hogy az ország különböző vidékein eladásra került földbirtokok vételára miként alakul az egyes birtokkategóriákon belül. Tudvalévő, hogy a kis- birtokok forgalmi ára mindig viszonylag magasabb, mint a nagyobb birtokoké, mert a kisbirtokosnál a birtokszerzés a maga és családja munkaerejének állandó és független érté­

kesítését biztosítja, a földjét ingyenes munkaerővel dolgozza meg, holott a nagybirtokos fogadott munkásokkal, tehát drága napszámmal, műveli azt. Egy helyes földár-statisztiká­

nak tehát külön kell kimutatni a kis-, közép- és nagybirtokok forgalmi árait és pedig országrészenként elkülönítve, amint azt a földművelésügyi minisztérium földár-statisztikájánál

20.223,895-29 P a jelzálogos b irtok on lé v ő ép ü letek értéke, m íg a ta la jérték 239.341,270-22 P . A z összérték b ől eszerin t 10-88 % az ép ü letekre esik . E z az arán yszám országos á tla g n a k v e h e tő . ( A M agyar F öldhitelintézet L X V . évi jelentése a közgyűléshez az 1 9 2 7 -iki üzletévről.

B u d a p est, 1928. 23. lap on .) P oroszországb an h iv a ta lo s b ecslés szerint a z a d ók öteles m ezőgazd asági fö ld b ir to k a ra jta lév ő ép ületekkel e g y ü t t 27-405 m illiárd m árka, a m ely b ő l a m ezőgazd asági épületek érték e 3 m illiárdra te h e tő . V a g y is a n n a k 11-31 %-a, te h á t csaknem m egfelel a m i országos arán yszám u n k n ak . (E n tw u r f eines Ergcin- eungssteuergesetzes. N r. 6. H au s dér A b geord n eten . 17. L egislatur- periode. V . S ession 1892/93. 51. 1.)

1 L. jelen m unkához c sa to lt I. tá b lá z a to t.

2 L. jelen m u n k a 53. lap.

*

látjuk. E hivatalos adatok* 1 II. III. alapján kiszámítva, a 100 kát.

holdon aluli kisbirtokok kát. holdankénti forgalmi ára átlag 955 P, a 100—1000 kát. holdig terjedő középbirtokoké 795 P, az 1000 kát. holdat meghaladó nagybirtokoké 665 P. E szerint:

a 8.110,223 k á t. h old ra rúgó k isb irtok ok forg. é r t. 7,745.262,965-—

a 3.398,647 « « « k özép b irtok ok « « 2,697.924,365-—

a 4.639,444 « « « n a g y b irto k o k « « 3 ,0 8 5.230,260-—

16.148,-314 k á t, hold ... 13,528.417,590-—

Egy kát. hold forgalmi értéke 837'77 P, amely átlagos értéket2 a 15.222,451 kát. hold termő területre generalizálva, a magyar föld forgalmi értéke fejében 12,752.912,774 pengőt kapunk, amely eredmény némileg túlhaladja az előző mód­

szer útján nyert hozadéki értéket.

A magyar föld forgalmi értékének becslésére még egy mód­

szer szolgál. A forgalmi érték — amint láttuk — az adás­

vételek. tehát élők közötti jogügyletek során alakul ki és a földbirtok vételárában ju t hű kifejezésre. De a halálesetre szóló jogügyletek (öröklés és halálesetre szóló ajándékozás) során is találkozunk a földbirtok forgalmi értékével, amely­

nek kipuhatolása azonban már nem olyan egyszerű.

Hivatalos adataink vannak arra nézve, hogy évenként mennyi azoknak az ingatlanoknak az értéke, amelyek halál­

eset következtében cserélnek gazdát. A haláleset következ­

tében évről-évre beálló ingatlanbirtok-változások az egész ország összes ingatlanértékeinek periodikusan jelentkező hányadrészei. Mennyi év alatt cserél tulajdonost örökösödés

17

1 A z a d a to k a t N a g y I v á n E d g á r m in iszteri ta n á cso s úrnak k ö ­ szö n jü k . A föld ára k á t. h o ld a n k én t az 1927. évb en :

100 kát. holdig 100—1000 kát. 1000 kát.

holdig holdon felül I. D u n á n tú li d om b osvid ék en 760— 1190 630— 930 570— 750 II . É sz a k i d o m b o sv id ék en . . 680— 1060 610— 800 530— 670 I I I . A lf ö l d ö n ... 650— 1300 590— 1100 520— 890 O rszágos á t l a g b a n . 700— 1210 610— 980 540— 790

a 13,528.417,590

16.148,314 837-77 P m in ő s íte tt átlagár.

F e lln e r: Csonka-Magyarország nem zeti vagyona. 2

18

útján az összes ingatlanbirtok? Ahány év eltelik, amíg mind­

azok elhaltak, akiknek kezén az ingatlan van. Vagyis a gene­

ráció kihaltával. Más szóval, az ország összes ingatlana annyi év alatt lesz öröklés tárgyává, ahány év átlagosan elválasztja azt a pillanatot, amelytől kezdve kiki a saját ingatlanát örökölte, attól a pillanattól, melyben azokat az ingatlanokat, ha a sor reá kerül, utódjára fogja hagyni. Ez évek számát a valószínű középélettartam fejezi ki. Az örökösök valószínű középélettartama. Egy generáció kihaltával átlag az összes ingatlanbirtok gazdát cserél, vagyis az egyik generáció kezé­

ről a másikéra megy. Ha tehát ismerjük az évenként öröklés folytán bekövetkezett ingatlanbirtok-változások értékét, vagy­

is az ingatlanok örökösödési annuitását, úgy ennek a való­

színű középélettartamot kifejező évek számával való szorzata adja az egy generáció ki haltával haláleset folytán gazdát cserélt összes ingatlanok értékét. A hagyatéki ingatlanok ér­

téke kiegészítendő a halálesetre szóló ajándékozás folytán tulajdonost változtató ingatlanok értékével, mert az ilyen donatio mortis causa tulajdonképpen anticipált hagyaték.

Csonka-Magyarországon 1927-ben haláleset következté­

ben gazdát cserélt és ajándékozási illeték alá került ingatlanok összes értéke volt1 314.443,323 pengő. (Ebből 237.440,994 P volt az öröklés és 77.002,329 P az ajándékozás tárgyát képező ingatlan illeték-alapja).

A valószínű középélettartam a mai Magyarországon 33-1725 év.1 2 Ha tehát ezt a számot szorzási együtthatónak

1 D r. V argha Im r e p én zü g y i á lla m titk á r úr v o lt szív es rendelke­

zésünkre b o csá ta n i a 155,555/1928. V lI I /a . szám ú pén zü gym in iszteri k örrendelet értelm ében k im u ta to t t örök lési és ajándékozási illeték ­ alapokra v o n a tk o zó a d a to k a t.

2 A va ló szín ű k ö zép életta rta m m a tem a tik a i érték ét dr. A lten - burger G yula úrnak k öszön jü k , k in ek az 1920. é v i népszám lálás és a hozzákapcsolódó h a lan d ósági v izsg á la to k alapján v é g z e tt szakszerű szá m ítá sa szerin t az á tla g o s k ö zép életta rta m Csonka-M agyarországra n ézv e a férfiaknál 32-74512 év , a n ő k n él 33-22096 év . E g y 32-745 é v es férfi v a ló szín ű , h o g y m ég to v á b b i 33-22 é v e t fo g élni, eg y 33.220 é v es n ő 33-125 é v et. A v a ló szín ű á tla g o s k ö zép életta rta m e szerint

19

vesszük a 314'443 millió pengőhöz, amely az évi öröklési annuitást képviseli, úgy megkapjuk az egy generáció kihaltá­

val haláleset folytán gazdát cserélt összes ingatlanok értékét, ami 10,430.860,417-50 pengőnek felel meg. Meglepő az ered­

mény a fentebb nyert 12-752 milliárd mellett, főleg, ha tekin­

tetbe vesszük még azt is, hogy ez a 10,430 milliárd az épületek és magánbányák értékét is képviseli. Ezt az eredményt azonban két körülmény magyarázza meg. E 10'430 milliárd pengő értékben — és ezt elsősorban kell kiemelnünk — nem foglaltatnak az ország összes ingatlanai, mert ebben képvi­

selve nincsenek a jogi személyek tulajdonában lévő ingatla­

nok, amelyek nem tárgyai az öröklésnek, ennélfogva nem esnek öröklési illeték alá, hanem e helyett illetékegyenértéket fizetnek ; tehát nem szerepelnek az öröklési és ajándékozási illeték-alapokra vonatkozó kimutatásban. A természeti sze­

mélyek tulajdonában lévő és öröklés tárgyát képező ingat­

lanok értékéhez adandó még a holtkéz birtoka (egyházi bir­

tokok), a testületek (megyék, városok, községek), egyesületek, intézetek, társulatok, részvénytársaságok, szövetkezetek tu ­ lajdonában lévő ingatlanok, szóval mindazoknak az ingatla­

noknak az értéke, amelyek nem tárgyai az öröklésnek, hanem mint kötött forgalmú birtokok illetékegyenérték alá esnek (1920 : XXXVI. te. 118. §, továbbá 5004/1924. P. M. sz. ren­

delet). De a fenti 10-430 milliárd pengőhöz az állami tulajdon­

33-1725 év. (Íj. részletezv e 90. 1. I . sz. tá b lá z a t.) A m agyar szen t korona országaiban az á tla g o s közép é le tta r ta m , u g y a n csa k A lten - burger sz á m ítá sa szerin t, 35-31215 é v v o lt. (F elln er F rig y e s: ((Ausztria és M agyarország n em zeti vagyon a.* B u d a p e st, 1913. 14. lap .) H iba v o ln a azonban ez a d atok b ól arra k ö v e tk e z te tn i, h o g y Csonka-Ma- gyarország la k o ssá g á n a k h alan d ósága a m agyar sz e n t korona országai­

n ak lak osságáh oz k é p e st lén yegesen m eg ro ssza b b o d o tt. S ő t, a közép- életta rta m o k a z e g y e s életk orb an lén yegesen m egn övek ed tek . H o g y a m eg n ö v ek ed ett k ö zép életta rta m o k dacára az átla g o s k özép élettartam kisebb le t t , en n ek a z a m a g y a rá za ta , h o g y a la k osság m egoszlása éle t­

korok szerin t teljesen eltér a b ék eb eli k orta g o zó d á stó l. E nn ek szo ­ m orú ok a eg y felő l az elm arad t szü letések b en , m ásfelől abban v a n , h o g y a háború éppen a javak orb an lé v ő k e t k ö v e te lte áld ozatu l.

2*

bán lévő ingatlanok értéke is adandó, mert ezek sem öröklési illeték, sem illetékegyenérték alá nem vonatnak.

Csonka-Magyarországon az 1927. évben illetékegyenérték alá vett ingatlanok értéke — a hivatalos adatok szerint1 — 540 millió pengő volt.

Tehát az öröklési illeték és illetékegyenérték alá eső összes ingatlanok 10,970.860,417 pengőt képviselnek. Ez az érték azonban lényegesen a tényleges érték mögött marad, mert úgy az öröklési illeték, mint az illetékegyenérték kiszabásá­

nál — az érvényben lévő pénzügyi rendelkezések értelmé­

ben — a közönséges forgalmi értéknél tetemesen alacsonyabb érték vétetik alapul. így az illetékegyenérték alapjául1 2 az ingatlanok értéke gyanánt a törvényszerű legkisebb értéket kell venni, ami a földadó alá eső ingatlanoknál a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörös összege.3 Az öröklési illeték alapjául pedig, a törvényes rendelkezés úgy szól ugyan, hogy az ingatlanok közönséges forgalmi értékét kell venni,4 de ez a gyakorlatban csak kivételesen kerül alkalmazásra. Mert az öröklés tárgyát képező ingatlanoknál, mint családi birtok­

nál, 5 éven belül történt átruházással kapcsolatban meg­

állapítható vételár alig fordul elő. Ez esetben a vagyonadó kivetésénél alapul vett érték veendő az öröklési illeték ki­

szabásánál számításba,5 ami lényegesen a tényleges forgalmi értéken alul marad. Mert az érvényben lévő törvényes ren­

1 A z a d a to t dr. V argha Im re p én zü gyi á lla m titk á r úr v o lt szíves rendelkezésünkre b o csá ta n i.

2 A z illeték eg y en érték n ek 1924—-1930. évekre va ló új k ivetéséről szóló 1924. évi 5004. sz. p é n zü g y m in iszte ri rendelet 2. §-a értelm ében.

(Az á lla m h á zta rtá s eg y en sú ly á n a k h elyreállításáról szóló 1924. évi IV . te . alap ján k ib o c s á to tt 27. ren d elet.)

3 A z in g a tla n o k n a k és a v issza térő szolgáltatások n ak az illetékek szem p o n tjá b ó l v a ló érték eléséről szóló 1924. évi 5003. sz. P . M . ren­

delet 3. §-a értelm éb en . (Az á lla m h á zta rtá s egyen sú lyán ak h ely re- állításáról szóló 1924 : IV . te . alap ján k ib o c s á to tt 26. rendelet.)

4 U . o. 2. §.

5 A v a g y o n á tru h á zá si illeték ek ről szóló 1920: X X X I V . te. 2 5 . sj-ának 1 —3. bek ezd ése, to v á b b á 27. §.

delkezés szerint1 — a mezőgazdasági ingatlanok forgalmi értékét katasztrális holdanként általában a kataszteri tiszta jövedelem alapján kell megállapítani és pedig olvkép, hogy a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után 60 pengő (de holdanként legalább 240 pengő) vagyonértéket kell szá­

mításba venni a vagyonadó-alap megállapításánál. Ez azt jelenti, hogy miután1 2 egy katasztrális hold átlagos kataszteri tiszta jövedelme 10*93 P, ennélfogva a vagyonadónál, tehát az öröklési illeték kivetésénél is, a kát. holdankénti forgalmi értéket átlag 566 pengő 07 fillérben veszik számításba,3 ami 47’ 91 %-ka] alacsonyabb a katasztrális holdanként -— fent kimutatott — 837*77 P tényleges forgalmi értéknél. íme ez a második körülmény, amelyből megmagyarázható az öröklési illeték alapján nyert ingatlan-érték alacsony ered­

ménye.

Említettük, hogy az öröklési illeték és illetékegyenérték alá vont, összesen 10,970.860,417 P értékre rúgó ingatlanokban nemcsak a mezőgazdasági birtokok, hanem az épületek is bennfoglaltatnak. Ámbár a hivatalos adatokban e két ingat­

lancsoport elkülönítve kimutatva nincs, a mezőgazdasági bir­

tokokat mégis megközelítő pontossággal emelhetjük ki. Az 1928. évi vagyonadókivetés alapjául szolgált ingatlanok össz­

értékéből — a hivatalos adatok szerint — 59*36 °/0 esett a mező- és erdőgazdasági ingatlanra és 40*64 °/0 a házbirtokra.

értékéből — a hivatalos adatok szerint — 59*36 °/0 esett a mező- és erdőgazdasági ingatlanra és 40*64 °/0 a házbirtokra.

In document CSONKA-MAGYARORSZÁG N EM ZETI VAGYONA (Pldal 16-33)