Exporttermékek, uniós közbeszerzések

In document A kis- és középvállAlkozások nemzetköziesedésének néhány kérdése mAgyArországon (Pldal 55-58)

5.1. Losoncz Miklós: Áruexport

5.1.5. Exporttermékek, uniós közbeszerzések

A kereskedelempolitika, azon belül a kereskedelemfejlesztés kiemelkedő fontosságú te-rülete a közbeszerzések. Az utóbbi időben az Európai Unió a harmadik országokkal kötött kereskedelmi szerződésekben is arra törekedett, hogy a belső piacán létrehozott feltételekhez közelítse a közbeszerzések szabályozását. Az ezekben a kereskedelmi szer-ződésekben rögzített kondíciók sokkal kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak az uniós tagállamokban bejegyzett gazdasági szereplők számára a közbeszerzési tendereken való részvételhez, mint a GATT/WTo szabályrendszere. Külön piaci szegmenst képeznek a multilaterális pénzügyi és fejlesztési intézmények (Világbank, EBRD, Inter-American Development Bank stb.) által kiírt tenderek. Mivel a szerény tőkeerejű magyar kis- és középvállalkozások részvétele a harmadik országok intézményei, illetve a nemzetközi szervezetek által a fejlődő országok számára kiírt tendereken korlátozott, ezért ezzel a piaci szegmentummal a továbbiakban nem foglalkozunk, hanem az európai uniós köz-be szerzési piacra koncentrálunk.

Az Európai Unióban a közbeszerzéseket az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/

EU irányelve (2014. február 26.) szabályozza (Európai Unió Hivatalos Lapja 2014).

A jogszabály 4. cikke szerint „Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a követke-ző értékhatárokat:

a) 5 186 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b) 134 000 EUR a központi kormányzati szervek által kiírt, árubeszerzésre és szol-gáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén műkö-dő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szer-ződések esetében az értékhatár csak azokra a szerszer-ződésekre érvényes, amelyek-ben a III. mellékletamelyek-ben foglalt termékek szerepelnek;

c) 207 000 EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszer-zésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; az említett értékhatár alkalma-zandó a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, áru-beszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben a III.

mellékletben nem szereplő termékekre vonatkoznak;

d) 750 000 EUR a xIV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szol-gáltatásra vonatkozó, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében.” Az ezen értékhatárt elérő közbeszerzési felhívásokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapja „S” mellékletében (Supplement).

A felsorolt étékhatárok összhangban vannak a kis- és középvállalkozások lehetőségei-vel. A hazai 2004. évi xxxIV. törvény szerint ugyanis kkv-nek az a vállalkozás minősül, amelynek nettó éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót, kisvállalkozás ese-tében a 10 millió eurót. Első megközelítésben a magyar kkv-k adottságainak a 134 ezer és a 207 ezer eurós értékhatár felel meg, bár kétségtelen, hogy ezek az összeghatárok sok hazai kkv számára meglehetősen magasak lehetnek.

A közbeszerzéseket szabályozó uniós irányelv nagy hangsúlyt fektet a kis- és kö-zépvállalkozásokra. Így többek között előírja, hogy a közbeszerzéseknek igazodniuk kell a kkv-k igényeihez. A jogi előírások mellett a Bizottság nagyszámú egyéb eszközzel támogatja a kkv-k bevonását a közbeszerzésekbe.

Az EU közbeszerzési piaca igen nagy és változatos. Mérete a tagországok összevont GDP-jének 16 százalékára rúgott 2016-ban, de korábban egyes években megközelítette a 20 százalékot is. Az Európai Unió Hivatalos Lapja „S” mellékletének online változata a TED (Tenders Electronic Daily), amely munkanapokon átlagosan 2000, évente több mint 500 ezer tenderfelhívást tesz közzé. Az információk elérhetők az EU 24 hivatalos nyelvén. A TED-adatbázisban 2015-ben 424 milliárd euró értékben hirdettek meg köz-beszerzési tendert. Ugyanakkor a tendereken külföldieknek megítélt pályázatok 2008 és 2012 átlagában az összes tender értékének mindössze 3,7 százalékát tették ki (Kutli-na-Dimitrova–Lakatos 2014).

Ennek ellenére az európai uniós közbeszerzési piac elvben kedvező terep a kis- és közepes méretű vállalkozások számára. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az Európai Unióban meghirdetett közbeszerzési pályázatok mintegy 60 százalékának kkv a nyertese. Ezen a piacon ugyan a közbeszerzési eljárásból adódóan erős a verseny, ezt viszont ellensúlyozza a nemfizetési kockázat hiánya vagy legalábbis nagyon minimális valószínűsége.

Az európai uniós közbeszerzési pályázatokon szinte minden exportképes hazai termék eredményesen piacra vihető. A tapasztalatok alapján az ajánlatkérők az árat tartják fontosnak, kisebb a szerepe a márkák ismertségének és/vagy a csomagolásnak, természetesen azonos és jó minőség mellett. A magyar termékek – például az élelmi- szerek, üdítőitalok, bor, tervezett formaegyenruhák, bútorok, játszótéri berendezések – mintáinak megjelenése egyenértékű lehet egy szakvásári bemutató reklámhatásával.

A közbeszerzési pályázatokon lemérhető, hogy adott termék piacképes-e az Európai Unióban. Az uniós közbeszerzési tenderfelhívások sok esetben azt is jelezhetik, hogy később milyen termékek iránt bővülhet a kereslet Magyarországon.

Az uniós közbeszerzési pályázatokon való részvétel révén a kkv-k egyrészt közvet-len információkat kapnak a termékek minőségéről és a tanúsítási követelményekről, másrészt következtetéseket vonhatnak le arra vonatkozóan, hogy milyen termékeket érdemes gyártani a nagyobb sorozatnagyság miatt az uniós piacra. A pályázati anyagok elkészítése lehetővé teszi az egyes piacok igényeinek megismerését és feltérképezését, illetve az azokhoz történő alkalmazkodást.

A közbeszerzési pályázatokon való részvétel a piacra jutás egyik legolcsóbb és legkevésbé kockázatos módjának tekinthető. Emellett a megrendelések több évre szólhatnak és nagy volumenűek lehetnek. A magyar vállalatok közvetlenül léphetnek kapcsolatba a megrendelőkkel, a közvetítők kikerülése nyomán lehetőség van a közvet-len exportra. Végül a közbeszerzésekbe való bekapcsolódás lehetővé teszi azoknak az EU-ban bejegyzett nagyvállalatoknak a megismerését, amelyekkel beszállítói kapcso-latok építhetők ki. A magyar cégek egy részének kedvező megoldás lehet olyan helyi partnerek keresése, akik vagy amelyek már jól ismerik az állami szektor beszerzéseit a célországban. Bár ennek esélye egy magyar cég számára meglehetősen csekély, így hosszú tanulási folyamat nélkül is része lehet az üzletnek. A saját országban is érdemes lehet olyan vállalatokat keresni, amelyek nemcsak a tapasztalataikat hajlandók megosz-tani, hanem az új piacon történő megjelenés költségeit is. A közbeszerzési pályázatokon való részvételt tanulási folyamatnak célszerű tekinteni.

A közbeszerzési pályázatok a vállalati versenyképesség mérésére, illetve ellenőrzé-sére is alkalmasak. A kereslet itt a divatirányzatoktól független. Némileg leegyszerű-sítve: ebben a megközelítésben azok a vállalatok versenyképesek, amelyek több éven keresztül tudnak állami-közületi megrendeléshez jutni.

Az EU közbeszerzési piacán való megjelenésnek az általános és a vállalati kultú-rával, valamint a nyelvvel összefüggő korlátai vannak. Bár az angol és a német nyelv

elvileg mindegyik EU-tagállamban elfogadott, kicsi a valószínűsége annak, hogy ne lenne nyelvi korlát, elsősorban a dél-európai országokban. Nyelvismeretre nemcsak a személyes tárgyalásokhoz, hanem a dokumentáció elkészítéséhez is szükség van.

Ezért nagyon valószínű, hogy az uniós állami-közületi tendereken való megjelenés zöme nyelvi okokból Ausztriára és Németországra korlátozódik.

A potenciális pályázók többsége nincs felkészülve a pályázati ajánlatok írására. Ennek a körnek a bővítése, felkészültségének javítása – állami-kormányzati segítséggel – nagy-mértékben erősíthetné a magyar vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességét.

Az uniós szabályozás értelmében a vállalatok ugyan részt vehetnek valamennyi tag-államban kiírt közbeszerzési tenderen, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vásárlások lebonyolítása teljes mértékben harmonizált. Megmaradtak ugyanis a helyi adminiszt-ratív eljárások, amelyek minden országban mások.

In document A kis- és középvállAlkozások nemzetköziesedésének néhány kérdése mAgyArországon (Pldal 55-58)