• Nem Talált Eredményt

Az európai nem-kormányzati (civil) sportszervezet ENGSO - European Non-

In document Európai Unió és a sport (Pldal 42-45)

4. A tagállamok sportja

4.10. Az európai nem-kormányzati (civil) sportszervezet ENGSO - European Non-

Az európai nem-kormányzati sport ernyőszervezetének az ENGSO-nak fő célkitűzései, feladatai a sport fejlesztése terén:

• a sport autonómiájának és függetlenségének erősítése és védelme Európában,

• az Európai Unió politikai és gazdasági súlyának, jelentőségének ismertetése,

• a tagországok sportjának támogatása a gyermek és ifjúsági sporttól, a lakossági sporton át az élsportig,

• a Kelet-Nyugat és Észak-Dél együttműködésének aktív támogatása,

• a sport helyzetének, tekintélyének erősítése a tagországokban, aktív küzdelem a sportban jelentkező negatív tendenciák ellen,

• az önkéntesek tevékenységének támogatása,

• a demokrácia erősítése a sportban,

• a férfiak és a nők közötti egyenlőség érvényesülésének elősegítése,

• a különböző ’sport for all’ –al, szabadidő-sporttal foglalkozó szervezetek közötti közeledés, hídképzés segítése.

Az ENGSO-nak jelenleg 40 országos sport-ernyőszervezet a tagja. Az ENGSO az egyetlen európai sportszervezet, amely az Európa Tanács által adott tanácskozási joggal rendelkezik (consultative status).

Az ENGSO története az európai sport civil irányításának alakulásáról, fejlődéséről is szól.

A nyugat-európai országok nem-kormányzati, civil sportszervezetei a korai hatvanas évektől kapcsolatba léptek egymással. Az első jelentős, informális találkozót a Holland- és a Német Sportszövetség szervezte, 1966 májusában, Frankfurtban. Egy 1967 decemberében rendezett értekezleten úgy döntöttek, hogy nem alakítanak formális szervezetet, megmaradnak klub szinten. (NGO Klub). A holland sportszövetséget bízták meg a titkárság létrehozásával, működtetésével.

Az ENGSO fejlődéséből néhány, a szervezet szempontjából lényeges állomást emelnénk ki:

1966 - Az európai nem-kormányzati sportszervezetek képviselői rendszeres összejövetelekről határoznak. A találkozón Dánia, Németország, Izland, Hollandia, Norvégia és Svájc képviselői vettek részt, tehát hat országos sportszövetség indította útjára az NGO Club-ot.

Határozataik szerint szoros együttműködést alakítanak ki az Európa Tanáccsal.

Az Európa Tanács (Council of Europe) nem tévesztendő össze az EU intézményével, az Európai Tanáccsal (Council of the European Union). Az Európa Tanácsot 1949-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az európai parlamentáris demokráciák együttműködése szorosabbá váljon. Ez a szervezet a legrégebbi európai, politikai tömörülés és jelenleg 47 állam a tagja.

Európa legszélesebb körű kormányközi és interparlamentáris szervezete, székhelye Strasbourgban található. Az Európa Tanács 1976-ban léptette életbe az Európai Sport Kódexet (European Sport Charter), amelyet azóta már többször átdolgoztak.

1967. - Az Európa Tanács székhelyén, a Tanács székházában tartotta meg az NGO Club első nagy konferenciáját. „Életre szóló nevelés és a sport” és „Sport mindenkinek” címmel. Ezzel a szervezet hangsúlyos szerepet vállalt magára a tömegsportban.

1968. - Németország, Hollandia, Svédország és Svájc küldöttei sportpolitikai kérdésekben cseréltek véleményt, keresték az Európa Tanáccsal történő közös tevékenység színtereit. Az április 26-i ülésen először vetették fel a kormányzati és nem-kormányzati sportszervezetek együttműködésének fontosságát.

1975. - Elhatározták, hogy az NGO-knak évente egy alkalommal találkozniuk kell, amikor a küldöttek a Nyugat - Kelet kapcsolatok állását, fejlesztési lehetőségeit tárgyalják meg.

Elhatározták továbbá, hogy az NGO Club titkárság teendőit a holland sportszövetség látja el.

Az Európa Tanács Sportfejlesztési Bizottságának szerepéről tárgyaltak, ebben az NGO-k befolyásáról. Megvitatták a miniszteri konferencia állásfoglalását a sportról. Ennek lényege: a kormányzati szervek kísérjék figyelemmel a sporttal összefüggő ügyeket. Amennyiben a sport önkénteseinek tevékenységét, tehát az amatőr sportot a magánszféra nem képes támogatni, lépjenek fel támogatóan a kormányzati szervek. A sport ugyanis mindenkié.

1977. - A Belga Olimpiai Bizottság első ízben képviseltette magát az NGO Club konferenciáján. Az Európa Tanács Sportfejlesztési Bizottságának, az Európai Sportkonferenciának és az Európai Ifjúsági Konferenciának programjait vitatták meg.

Felmerült az, hogy az NGO Club alakuljon át önálló státusú sportszervezetté.

A Francia Olimpiai Bizottság első ízben képviseltette magát. Megvitatták az NGO Club helyzetét, egyáltalán az NGO-k helyzetét, státusát. Megmaradni informális szervezetnek, vagy átalakulni formális szervezetté. Az Egyesült Királyság javasolta, hogy a küldöttek töltsenek ki egy kérdőívet, amely az adózás és a sport viszonyát hivatott feltárni.

1978.- a Club bécsi ülésén Ausztrália sportszövetségének képviselője is bejelentette óhaját a bekapcsolódásra. Ugyanebben az évben az Európa Tanács sportfejlesztési bizottsága elismerte a frissen megalakult NGO-Clubot, jelezve, hogy sporttörténelmi küldetése van, mert már 1962-ben létrejött az európai sportszövetségek informális találkozója.

1979. - Az NGO Club 1979. évi londoni ülésére megfigyelőt küldött a NOB és az AGFIS. Ezt az eseményt a nemzeti sportszövetségek nemzetközi értekezletekén jelentette be az NGO Club, a formális szervezet megalakításaként. Jelen voltak – az európai országos sportszövetségek képviselőin kívül, - Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Államok Sportszövetségeinek megfigyelői. A következő évtized koncepcionális ás szervezeti vitákkal terhelte meg az európai szervezet megalakulását.

1990. - az NGO Club ülésén Charles Palmer az Egyesült Királyság képviselőjének javaslatára úgy döntöttek, hogy a jövőben ENGSO néven vállalják a sport érdekeinek képviseletét az európai fórumokon. Fontos döntés volt többek között azért is, mert a közép- és kelet európai országos szövetségek is kérhették felvételüket, amennyiben igazolták függetlenségüket az államtól. Az ülésen megjelent, első ízben, Magyarország, Lengyelország és Románia képviselője, megfigyelőként. Fontos sporttörténelmi döntés volt még az „Európai Közösség és a sport” munkabizottság megalakítása.

1991.- felveszik Bulgária és Csehország nemzeti szövetségeit. Ez év októberében, az ENGSO brüsszeli ülésén J. Rogge, az Európai Olimpiai Bizottság elnöke felajánlotta az együttműködést, az európai sportérdekek hatékony képviselete érdekében. Ugyanezen az ülésen elfogadják a Magyar Sportszövetség jelentkezését, új tagként vehet részt az ENGSO tevékenységében.

1993.- Szlovákia, Lettország, Szlovénia sportszövetségei felvételt nyernek.

1993. szeptember 25-27-én a Magyar Sportszövetség látta vendégül az ENGSO tagszövetségeit. Közvetlenül előtte a szervezet bécsi közgyűlésén bejelentették, hogy a „Sport Európában” címmel lapot indítanak. Fontos témakörök kidolgozását és vitáját határozták el:

Önkéntes sportvezetők, Sportvezetők képzése, Média és a sport, Kormányzati és nem-kormányzati irányítás a sportban.

1996. - a közgyűlésen Dr. Nádori Lászlót beválasztották az ENGSO végrehajtó bizottságába.

(A mandátum 2001-ben járt le.)

1997. - a Magyar Országgyűlés Oktatási és Sport Bizottsága vitafórumot nyitott az Európai Unió és a sport címen. A fórumon részt vett az Európai Unió sportért felelős biztosa, az ENGSO főtitkára, a budapesti EU Bizottság Delegáció képviselője, a parlamenti bizottságok és a magyar sport képviselői.

1999. - a Magyar Sportszövetség fórumot ajánlott fel az ENGSO tagszervezeteinek. A 21 országból érkezett küldöttek az ifjúsági sportról, a nők sportjáról és a kormányzati együttműködésről cseréltek eszmét.

Magyarország belépése óta aktív szerepet vállal az ENGSO tevékenységében. A szervezet honlapjáról 2004-től letölthetőek az országjelentések, amelyek számba veszik a 18 európai országban adott évben lezajlott fontosabb eseményeket, jogszabályi és egyéb változásokat, a nemzeti szervezet tevékenységét, kapcsolatait és az ENGSO-ban való közreműködését.

Magyarország a jelentések alapján több projektben érdekelt és a marketing és kommunikációs munkacsoportban magyar képviselő is dolgozik.

Az ENGSO-n belül létrejött ifjúsági bizottság, amelyet 2000-ben a Német Sportifjúság szervezete (Deutsche Sportjugend) nyolc európai ország ernyőszervezetével közösen alapított.

Céljuk, hogy lobbi tevékenységet folytassanak az ifjúsági sportszervezetek és szövetségek érdekében. A tevékenységüket elsősorban a nemzeti (ifjúsági) szervezetek működéséről, a fiatal sportolók részvételétől való információcsere jellemzi. Ennek érdekében hozták létre az Európai Bizottság támogatásával a www.youth-sport.net oldalt. A bizottságnak jelenleg is van magyar tagja.

honlap:

http://www.engso.eu/

In document Európai Unió és a sport (Pldal 42-45)