Az erdélyi határ

4 határezred körletéből állott :

1. Székely XIV. sz. határezred. Törzsállomása Csikszereda.

2. Székely XV. sz. határezred. Törzsállomása Kézdivásárhely.

1. Oláh XVI. sz. határezred. Törzsállomása Orláth.

2. Oláh XVII. sz. határezred. Törzsállomása Naszód.

A székely huszárok az egész ország katonaságában széjjel voltak osztva, javarészt az 1. és 2. székely határezredben.

Az erdélyi határ mindezen 4 határezredéről a cs. és kir. hadi-levéltárban nincsen 1 : 7200 mértékű gazdasági fölvétel.

II.

A M a g y a r o r s z á g g a l s z o m s z é d o s t e r ü l e t e k t é r k é p e i . A cs. k. főszállásmesterikar azonban nemcsak a Habsburgok jogara alá tartozó monarchiáról készített remek műveket, hanem azokról az idegen országokról is, a hová a hadsereg eljutott győ-zelmes zászlóival és a hol hosszabb ideig tartózkodva, áldásos működést fejtett ki. így a dunamenti fejedelemségekben, a Moldvá-ban, OláhországMoldvá-ban, SzerbiáMoldvá-ban, továbbá délnyugat Németország-ban, mindenütt megtaláljuk a földismeret megbecsülhetetlen műveit.

Kitűnő tevékenységének tündöklő bizonysága Moldvának és Oláhországnak fölvétele, a mit a törökök ellen viselt 1788—1791-iki háborúban hajtottak végre. A császári és a török hadsereg között kötött fegyverszünet alatt, Giurgevóban 1790 szeptember 23-án jött létre az egyezség, a mikor Oláhország legnagyobb és a Moldva egy részét a Coburg vezette császári hadak megszállva t a r t o t t á k , hogy a cs. k. főszállásmesterikar ezeket a területeket fölvegye.

Az oláh fejedelemséget, még pedig a Kis- vagy Osztrák- és a Nagy-Oláhországot a brailai kerületig, a mely utóbbit még a törö-kök t a r t o t t a k megszállva, tehát területére tiszteket küldeni nem

lehetett, kilencz hónap alatt, 1790 szeptember havától 1791 május végéig vették föl Specht ezredes vezetése alatt. A 108 lapon 894 szelvényből álló térkép á la vue felvétel fél katonai, 1: 57,600 mértékben.

A cs. és kir. hadilevéltárban őrzött eredeti példánynak fel-irata a következő :

«Militärische Carte der kleinen oder österreichischen und grossen Walachei, welche beide zusammen aus 394 Sektionen bestehet und während dem Waffenstillstand zwischen der k. k.

u n d der türkischen Armee von Monat September 1790 bis Ende May 1791 durch den Generalquartiermeisterstab unter der Direction des Obristen Specht geometrisch aufgenommen und in das reine ausgezeichnet worden. Diese Carte ist in den halben Masstab der Wiener Zoll zu 2000 Schritt in 108 Blättern zusemmengesetzt.

Nota. Die Baya von Braila erscheinet von derowegen in dieser Carte nicht, weil selbe von den Türken besetzt und vermoeg Waffen-stillstandes keine Offiziers hineingeschicket werden konnten.

1 : 57,600.108 gez. Blätter u. 3 Bände Schrift (a Coburg herczeg vezette cs. k. hadseregnek a Moldvában és Oláhországban 1789 és 1790-ben végrehajtott katonai hadműveleteit foglalja magában) 1789».

A kilencz hónapon belül, a tisztek által télen át nagy nehézsé-gek között készített térkép az első részletes térkép erről az ország-ról. Nagy csokros háromszögelési hálózatban vázlatosan készült katona-gazdasági fölvétel, a melynél a kéznél levő anyagot is fel-használták.

Az akkori idők szellemének megfelelőleg ebből a térképből sem hoztak nyilvánosságra semmit 1812-ig, a mikor a cs. k. főszállás-mesterikar Nagy- és Kis-Oláhországról 1 : 576,000 arányban (4 lap) helyszínrajzi térképet adott ki, a melynek alapjául minden-esetre ez a nagy felvétel is szolgált. A kivitel módja ugyanolyan, mint a főszállásmesterikar többi katonai felvételeinél. Különös jellel látták el azokat a községeket, a melyek a háború

következté-ben elpusztultak, vagy elhagyattak, a mi az ország történelmére nézve bír fontossággal ; a császári csapatok berajzolásával és azok-nak a helyeknek megjelölésével pedig, a hol hadi események zajlot-t a k le az 1789/1790-iki hadjárazajlot-tban, hadzajlot-törzajlot-ténelmi érzajlot-tékűvé zajlot-teszi

e-RÉSZLET A MAGYARORSZÁGRÓL 1 7 8 2 - 1 78 5"1' ' K RSZÜLT JÓZSEF-FELVÉTELBŐL. 1 : 2 8 . 8 0 0 . (Coll. X I V . sectio X * 1 , v t- v á r m e g y e e g y része.)

művet. A községek neveit, ezek távolságát egymástól, a szilárd épületek helyzetét és leírását, az erdó'k jellemzését stb. három hatalmas kötet foglalja magában, vagyis az ország minden olyan körülményét megtudjuk, a minek ismerete fontos és a mi a térképen feltüntethető nem volt. Hozzá tartozik az a napló, a mely a katonai eseményeket foglalja össze. Később kisebbítették a térképet 1 : 115,200 (42 rajzolt lap) és 1 : 230,000 (12 rajzolt lap) mértékben.

1856/57-ben, a mikor a cs. k. csapatok megszállották Oláh-országot, az oláh kormány kívánságára a főszállásmesterikar ismét felvette az országot 1 : 57,600 mértékben. Ezt az újkori alapokra fektetett térképet a cs. és kir. földrajzi intézet őrzi (142 drb ere-deti rajzlap).

A moldvai fejedelemség első hivatalos felvétele ugyancsak 1790-ből való ; de csak azokat a területeket öleli fel (Suczava, Neamtu, Roman, Bacan és Putna kerülete), a melyeket 1788 óta a cs. k. hadsereg megszállva t a r t o t t . A Szerethtől keletre elterülő Tecuci, Tutova, Vasluiu, Botosani, Dorohoi, Herta stb. kerületeket az orosz hadsereg t a r t o t t a megszállva.

A munkálatokat Otzellowitzi Hóra német-bánáti határezredbeli százados vezette ; az 1 : 28,800 mértékű 107 szelvényt polgári mérnökök készítették, a melyek az ország akkori viszonyaira nézve roppant sok adatot tartalmaznak, noha az ábrázolás szépsége és a terepalakzatok kifejezése mögötte marad az oláhországi felvétel-nek. A helységeket csupán vörös számokkal jelölték meg, míg azok nevét csakis a mellékelt betűrendes kimutatásból t u d h a t j u k meg. Különös értéket kölcsönöznek a munkának a szelvények leírásai, a melyek azokat a tudnivalókat ölelik fel, a melyeket rajzban kifejezni nem lehetett.

Bár II. Katalin czárnak 1769—1770-ben a törökök ellen viselt háborújában az orosz főszállásmesterikar Bawr altábornagy és főszállásmester vezetése alatt 6 lapon 1 : 290,000 mértékben (Carte de la Moldavie) rézmetszetben 1772-ben a nyilvánosság számára is elkészítette Moldva térképét, a Moldva nyugati részé-nek 1790-iki felvétele, akár a mérték nagyságát, akár pedig a tér-kép tartalmát vesszük tekintetbe, alapul szolgált a továbbiakban és megbecsülhetetlen topográfiái okmány marad.

A mű czíme a következő :

Hadtörténelmi Közlemények. 1 3

«Brouillon oder Original-Aufnahme der fünf Moldauischen Districten, nämlich des Sutschawaer, Roman, Niamtz, Bakeu und Puttnaer Bezirkes, welche im Jahre 1788 von der kaiserlich könig-lichen Armee, occupirt und im Jahre 1790 unter der Direction des Teutsch-Banatischen-Gränitz-Regiments Hauptmanns Hora von Otzellowitz durch Civil-Ingenieurs aufgenommen worden.

1 : 28.800.107 gez. Blätter mit alphabetischem Verzeichnis der Ortschaften u n d 2 Bände Beschreibung. 1790.»

Erdélynek a Moldva és Oláhország felé eső határát Jeney főszállásmesterkari alezredes vezetése alatt 1769—1773-ban vették fel 1 : 28,800 mértékben. 1773 augusztus és szeptember havában Elmpt báró ezredes hat tiszttel 1 : 25,000 mértékben vette fel a Duna és az erdélyi határ közé eső és az orsovai és a karánsebesi kerülettel határos, de még a törökök birtokában levő Oláhországot.

Művük 13 lapból álló kéziratos anyag.

Szerbia.

Nándorfehérvárnak 1789-iki bevétele u t á n a főszállásjnesteri-karnak alkalma kínálkozott arra, hogy Szerbiának velünk határos területeit is felvegye. Az «Auf na hms-Carte von Serbien» czímű mű 25 drb 1 : 28,800 mértékű térképből áll. További czíme : Von Sabac längs des Saustromes, der Donau bis Rahm (Ram), längs der Morawa bis Csupria (Öuprija) nach Hassan Bassa Palanka (Palanka), Orachatz (Orarac), Ivancsa (Vela Ivane) Stoinik, Gube-rewze (Guberevci) Borak, Valjevo, Kutistschicza (Kotesica) Jel-lencza (Jelenöa) bis Sabac. Im Jahre 1789 nach der Einnahme von Belgrad vom Generalquartiermeisterstabe aufgenommen.

1 : 28,000,25 gez. Blätter. 1789.

II. Józsefnek 1790 február 20-án bekövetkezett halála után, utóda II. Lipót császár és I I I . Szelim szultán között 1791 augusztus 4-én kötött szisztovói béke alapján Ausztria visszaadta hódítását és csupán Ó-Orsovát, valamint az Una mellékén néhány

határ-kerületet t a r t o t t meg magának.

Az Una melléki részek. Ezeket az újonnan szerzett részeket 1791—1794-ben Boxich főszállásmesterkari őrnagy vezetése alatt vették fel 1 : 28,800 katonai mértékben, a melyet a károlyvárosi tábornoksághoz csatoltak. A térkép czíme a következő : Aufnahms-karte des Carlstädter Generalats aufgenommen und bearbeitet

u n t e r der Direktion des Major Jeney in den J a h r e n 1775—1776, nebst den zufolge des Sistower Friedens im J a h r e 1791 acquirierten Distrikts an der Una, welcher in den J a h r e n 1791—1794 u n t e r der Direktion des Majors Boxich aufgenommen wurde. 1 : 28.800,90 gez. Blätter mit 1 Skelett u n d 1 Band. 1 7 7 5 - 1 7 7 6 . 1 7 9 1 - 1 7 9 4 .

Az újonnan szerzett, vagy csetini kerületnek is nevezett terü-letnek 1 : 7,200 mértékben készített gazdasági felvétele is Boxich őrnagy érdeme volt, a kinek vezetése alatt erről a terepről három nagy m ű készült. Az egyik 1792-ből származik. Tizenhárom szelvény-lapon a szisztovói béke következtében a csetini kerületet ábrázolja, a melyet Horvátországgal, illetőleg a szluini határezred kerületé-vel egyesítettek. A második Horvátország délkeleti részének 1794—95-iki gazdasági felvétele, a mely magában foglalja az Una és az Unac melléki elválasztó terepet (Demarkationsterrain) is.

Ezt az u d v a r i haditanács rendeletére Heinbucher főhadnagy, Portner báró, Lovrenich, Gerrini báró és Cervus alhadnagyok, vala-mint Kossanovich zászlós vették fel 1 : 7,200 mértékben 140 szelvény-lapon. Végül az utolsó az, a melyet 1794—95-ben 45 szelvénylapon vett fel Boxich őrnagy azzal a különbséggel, hogy az újonnan szerzett területet az otocsáni határezred kerületébe kebelezték be.

A fentiekben azt hiszem mindent elmondottam, a mit a magyál-szent korona országainak és a vele közvetlen határos területeknek térképezésére nézve feljegyezhettem II. József korából. Alapvető dolgok, a melyek a mondott területek akkori megismerésére vezet-nek. Nemcsak a hadtörténelem tanulmányozásában bírnak mara-dandó értékkel, hanem általuk szemünk elé tárul annak a kornak összes térképkészítési tudása és ismerete. Kétségen kívül dicsőség-ben gyarapítják vezérkarunk történetét, mert szerfelett nagy szorgalommal, lelkiismeretességgel és tehetséggel, hiányában a megfelelő eszközöknek, felülmulhatatlant alkottak nemcsak a maguk dicsőségére, hanem a haza javára is.

P ALDUS JÓZSEF, ezredes.