10
romlott természetéről (V. 1245.). A kevélységről. A színesség-ről, vagyis tettetésről. A rágalmazásról. A bujaságról. A Magyar Nyelvnek hasonlíthatatlan mivoltáról, és szépségéről. Az otthon való és oskolai nevelésről; s ennek hasznairól. P. S. Utólírás.
4 az 1245. verssorig ] Valójában az 1243. sorig tart a bevezető rész. Ezt, az ember bűn-beesés előtti és utáni állapotát allegorikusan leíró részt jelöli aSummában, a tartalmi összefoglalóbanAz Embernek épségben lévő állapatjáról, és esetéről, s ebből következett lelki és testi nyavalyásságáról; egy szóval, az ő egész romlott természetérőlfejezetcím.
7 A Summa kifejezés nem jelent egyebet, mint (tartalmi) összefoglalót, tehát semmi-képpen sem a mű (művek) címéről van szó. A szöveg tagolását a következő oldalakon igyekeztem aSummában megjelölt témacsoportok szerint elvégezni, de ez nem minden esetben (pl.A rágalmazásról;A bujaságról) volt lehetséges, illetve ki is kellett azt egé-szítenem. Továbbá a forrás rövid összefoglaló-mutatóját kiegészítettem az eredetileg a fejlécbe tett, de jelen kiadásban a megfelelő helyen megadott argumentumokkal.
10 (V. 1245.) ] Helyesen az 1243. sorig tart
1–3 Iam uero promo Carmen ex Poematibus in peregrinatione comſcriptis: idque ex PraefationeVniuerſalismeiPoëmatis; quod inſcribiturTheſaurus Hungaricus: hungarice;
Valóſágos Magȷar A-B-C.(∗) 4–6 (∗) Scripſi Poema hocce, uſque ad uerſum 1245, inDaciaanno 1761; idque coeptum 19 Octobris; 9 horarum itinere, aIaſio.Reliquum, una cum Praeceptis poeticis, Poſonii adieci. 8–13 Az-Embërnek épſégben-lév álla-patjáról, és esetérl, s e’bl követkëzëtt lëlki és teſti nyavalyásſágáról; ëdȷ ſzóval, az-ő egész romlott terméſzetérl(V. 1245.).A-kevélyſégrl. A-ſzínës- ſégrl, vagȷ-is tettetésrl. A-rágal-mazásról. A-bujaságról. A-Magȷar Nyelv-nek hasonlítha- tatlan mivôltáról, és ſzépségérl.
Az-otthon-való és oskolai nevelésrl; s e’nek haſznairól.P. S.Utól- îrás.
[Ⅰ.] 1–1243. soR. . . 39 Az Embernek épségben lévő állapatjáról, és esetéről, s ebből következett lelki és testi nyavalyásságáról; egy szóval az ő egész romlott természetéről . . . 39
Istennek segítségül hivása,39 – Nagy haszna a sok utazásnak,41 – Illendő bővítése a Nyelvnek,42– Az Isten a kezdete s czélja mindennek,44 – Jehova:
örökkévaló Létel: Örök,46 – Alpha: első; Ómega: utólsó; Aleph: Vezér,48 – Isten vezérli e világot 2f. törvény által,50 – Ereje az új törvénynek. Annak megutálói,52 – Az új Törvénynek haszna; gyümölcsei,53 – Az ép képnek megszeplősödése; pokol-himlő,54 – Mennyei állapat,56 – A himlőnek mér-ge,58 – Valóságos Himlő. Annak mérge,60 – A pokol himlőnek mérge.
Romlott szem,62 – Romlott szem, s orr (Elme),63 – A pokol himlőtől meg-romlott iny, és gyomor,64 – A pokol himlőtől megromlott száj, fog és nyelv, 65 – A nyelvnek testi és lelki veszettsége,66 – Megveszett gonosz nyelv.
Fül,68 – Siket fül (Elme). Nagyja a himlőnek,69 – Puszta föld. Mondola-fa. Palota,70 – Város. Vár. Bástyák,72 – Folyóvizek. Templom (Szív),73 – Templom (Szív),75 – Kapitány. A Várba menő út,77 – Az épségnek állapatja leábrázaltatik,78 – Az eset után való állapat,80 – Borfő; borszem; borláb, 81 – Borkéz; bortorok; bornyelv,82 – Bornyelv. Nyomai a himlőnek,83 – Ostromja a himlőnek,85 – Ostromlott lábak,87 – Ostromlott lábak. Váll,88 – Ostromlott karok,90 – Ostromlott karok. Hús, 91 – A testben lévő sok erek,92 – Romlott erek. Vese,94 – A vesében termő kő,96 – Fájdalmai a vesének,96 – Éjeli gyötrelem a vese miatt,98 – Éjeli gyötrelem a vese miatt, 99 – Éjeli gyötrelem a vese miatt,100 – Oka a fájdalom szűnésének,102 – Irtóztató álmai a vesefájósnak,104 – Rút álmai a vese fájósnak,105 – Lép, 107 – Romlott lép,108
[Ⅱ.] 1244–4341. soR. . . 109 A kevélységről. . . 109
Kevélység,111 – Kevélykedés a tudományban,111 – Kevélykedés az Ura-ságban, Tisztségben, s a t.,114 – Kevélykedés a kintsben; és mesterségben, 115 – Kevélykedés a szép termetben,117 – Kevélykedés a szép ábrázatban, 119 – Kevés az alázatos,120 – Aki kevély, az gyilkos, tudatlan, és beteg,121 – Aki kevély, az rút, nyavalyás és nyomorúlt,122 – Megkeményíti magát a kevély,124 – Nehezen lágyúlhat meg a Kevély,126
A színességről, vagyis tettetésről. A rágalmazásról. A bujaságról. . . 127 Számtalan a színes ember,127 – Színes cseléd, és házastárs,129 – Színes, csalárd, s rothatd feleség,131 – Színes és elfajúlt gyermek,132 – Ugató eb, s rágalmazó ember,133 – Kivül szép s belől fertelmes ház,135 – A gonosz nyelvű gyermekiben büntetődik,137 – Amikor sír, akkor is vígad az Istenben bízó,138 – Minden gonosz javára lesz az ÚRban bízónak,140 – Egy szíve s egy nyelve az egyenes szívűnek,142 – Tettetés nélkül való szív,143 – A színes hasonló a Kháméleonhoz,145 – A Kháméleonnal egybe vettetik a
szí-nes,146 – Hasonlatosság a Kháméleon és a színes között,148 – Kháméleon, s színes ember,150 – Kháméleon, s színes ember,151 – Kháméleon, s színes ember,153 – Rosszabb a Töröknél a színes ember,154 – Irtóztató a színes ember,156 – Czélja a színes beszédűnek,158 – Orosz-Országban történt história,159 – Veszedelmes a színessel való barátság,160 – A színessel való barátságnak kimenetele,162 – A színes embernek barátsága mihez hasonló?, 163 – Még mihez hasonló a színesnek barátsága?,165 – Sokan vén korokban is színeskednek,167 – Magáról nem hiszen a szines,169 – Színből köszön és kíván jót a színes,170 – Némelj megesmértető jelei a színesnek,171
A Magyar Nyelvnek hasonlíthatatlan mivoltáról, és szépségéről . . . 173 Sokféle nemzetbéli Név a mai Magyarok közt,173 – Tizenegy Nemzet Ma-gyar Országban,175 – Miért mondja magát némelj ember Magyarnak?,176 – Magyar Országi Nemesen történt dolog,177 – Mi a Czimere valamelj Or-szágnak?,179 – História egy Tót Urról,179 – Kény nélkül való józan élet, 181 – A Magyar Nyelv árpában példáztatik,183 – A Magy. Nyelv elásott kincshez hasonlítatik,184 – Az a kincs felásatik és haszonra elosztatik,185 – A felásott kinccsel való kereskedés,186 – Barbarussá lett Magyar,188 – Barbarusnak való Magyar,190 – Törekedjünk a mi Nyelvvünknek Pálmá-jáért,192 – Tusakodnunk kell az akadályok ellen,193 – A hazánk szépen termett emberhez hasonlítatik,195 – Hibák abban a szép emberben,196 – Magyar Ország gólyában példáztatik ki,197 – SAS; Austria: Eszterág; Ma-gyar Ország,199 – Minémű madár a Gólya?,200 – Kik a nyomorék fiai a Ha-zának?,201 – Miképen bánhatik a Haza a poszáta fiakkal?,203 – Nincsenek akadállyúl akik nem árthatnak,204 – Az akadályokat el kell hárítani,206 – Viszketeges elméje a tudóskának,207 – Régi Ásiai szíve a Magyarnak,208 – Régi napkeleti szíve s nyelve a Magyarnak.,210 – Kedves és vigyázó állat a Gólya,211 – Miképen kell a vigyázó gólyát követnünk?,212
Az otthon való és oskolai nevelésről; s ennek hasznairól . . . 213 Mi a legfőbb czél a gyermeknevelésben?,213 – Gyümőlcse az Isteni félelem-nek,214 – Példa a hizelkedő barátról,215 – Gyümőlcse az Isteni félelemnek, 217 – Rosz nevelés; s haszontalan tanúlás,218 – Gondatlan rosz kertész,219 – Szőlő: must: bor: tiszta búzának liszt lángja,221 – Árpa: Magyar Nyelv.
Annak haszna,222 – Idővesztés az oskolában,224 – Az oskolai idővesztés-nek kimenetele,225 – Az Anyanyelv legjobb eszköz a tanúláshoz,228 – A gyermeknek öregbűlése a tudományokban,229 – Jó Tanító. Szép rendi a ta-nításnak,230 – Jó rendi a tanításnak,232 – Illendő rendi a tanításnak,233 – Alkalmatos módja a tanításnak,235 – Természeti és lelki számvetés,236 – Kegyes számvetés. Hasznos időtöltés,238 – A Haza s más Ország dolgait tud-ni,239– Erős fog: hús eledel,241 – A gyermeket alázatosságra kell szoktatni, 242 – Minden tudományra reá foghatni a gyermeket,244 – Az anyanyelvben gyakorolja magát a gyermek!,245 – Rhythmus írásra fogni a kis gyermeket, 247 – Mesterségesebb Vers írásra fogni a gyermeket.,248 – Tanúlt gyermek.
Nyomorúlt atya,249 – A tudatlan vad ember aláb való a barmánál,251 – Barom módra való nevelés,252 – Préda vetemény: parlag. Boldogtalan
szü-lék,253 – Rosszúl nevelt gyermek. Kegyetlen fenyíték,254 – Aki a fenytől fél; gonosz ember avagy gyermek,256 – Mindenre hasznos a kegyesség,258 – A testben levő hiba minek a jele?,258 – Kivűl hibás; belől ép. Kivűl szép;
belől rút,260 – Buja s gonosz dajka. Vakarts gyermek,262 – Tanítás. Dajka.
Feslett cseléd,263 – A feslett cseléd rontja meg a háznépet,264 – Bizonyos jelei az Isteni félelemnek,266 – A komák vendégségének rosz kimenetele, 267 – A keresztségnek megszentségtelenítője,268 – Negyedik jele az Isteni félelemnek,270 – A sok utazás kinek használ; kiben kárt teszen,272– Kettős szívű. Hitnek megtagadója. Kevély,273 – Mi a czélja némeljnek a nyelv ta-núlásában?,275 – Éles nyelvű. Tettetes,275 – Haszna az Anya-Tejnek,277 – Az Anya Nyelvet gyakorolni,278 – Versek által való gyakorlása a Nyelvnek, 280 – Nem múlathat a Versírással ez Autor,281 – Fel kell jegyezni minden szót a nyelvünkben!,283 – Jó ízűn s kedvvel való írás és olvasás,284 – Szép s fontos beszéd. Néhány nagy erejű új szók,286 – Hódolni, meghódolni, és britelni, mit tészen?,287 – Sasolni; s esztrágolni,289 – Frígyelni; szövetelni;
megnapolni, napolni,291 – Égyiptom,292
[Ⅲ.] 4342–4446. soR . . . 294 Az Autor áldást mond a Magyarokra,294 – Folytatja azon áldását az Autor, 295 – Néhány nagy erejű új szók,296 – Folytatja elébbeni áldását az Autor, 297 – Továb is folytatja áldását az Autor,299
[Ⅳ.] 4447–4494. soR . . . 301 A Fejedelme Lábaihoz borúl le az Autor,301 – 2 új Magy. szóval tiszteli Fe-jedemét az Autor,302
[Ⅴ.] 4495–4541. soR . . . 304 A Fejedelmére áldást kér Istentől a Poéta,304 – A Fejedelmére áldást kér Istentől a Poéta,304 – Bérekeszti áldását a Poéta,306
[P. S.] 1–989. soR . . . 307 P. S. Utólírás . . . 307
Ritka az igaz jó barát,308 – A barátság kertbéli fákban (s a t.) példáztatik, 310 – Azon példázatnak folytatása,311 – Folytatása azon példázatnak,312 – Azon példázat folyik továb is,314 – Ellenséges barát,316 – A Fekete Tenger Torkolatja,317 – Az Ángliai köznép szereti a tudományokat,319 – Valamelj csuda példák az igazgatásban; s a t.,321 – Pontus Torka. Sámuel Pátriár-ka,322 – Cyrillus Pátriárkának a dolga,324 – 3dik kies helye az Autornak az utazásban,325 – 3dik s legfőbb úti gyönyörűsége az Autornak,328 – Alkalmatlansággal egybe köttetett kiesség,329 – Oka az elkerűlhetetlen bé-kételenkedésnek,330 – A bátor szívü bot s fegyver nélkül jár,333 – Nem kell hivalkodó beszéddel tölteni az időt,334 – Mind, amit tud, haszonra fordítsa az ember!,336 – Az okos nem ok nélkül szól avagy hallgat,337 – Ne dicse-kedj! ne hízeldicse-kedj! s ne színesdicse-kedj!,339 – Mivelhetsz ném[ely] dolg[ot,] el is múlath[atod] az Úrért,340 – Kármel-hegy,341 – A Kármel hegyén történt
dolog,343 – A Kármel hegye alatt történt dolog,345 – A Kármel hegye alatt történt dolog,347 – A Kármel hegyén történt história,348 – A Kármel he-gye alatt történt história,350 – A Kármel hegye alatt történt história,351 – Ángliai keresztelés. Ártatlan panasz,353 – Az úton járónak állapatja kiábrá-zoltatik,355 – Mit itél néha a magános emberről e világ?,356 – Békességes tűrő szív,358 – Oka a sokféle ostornak a mi földünkön,359 – Béllyegezett lélek,361 – Béllyegezett lelkű: igaz lelkiesméretű,363 – Hitel felett valók-nak látszó mondások,364 – Megláss’d, kihez mutass barátságot,367 – Sokat szenved, aki mindent akar látni-hallani,368 – A felettébb igaz magát tartja igaznak,370 – Miképen nyerhetni meg Istennek oljik bűnöst?,371