IPARTÁRSULATA
655 sok ember lett bennük öngyilkos, olyanok, kik sorsukat megérdem
lik.“
A „pesti naplopókat“ N a g y Ignác három csoportba osztja, e z e k : az Arszlán, vagyis orcállan Uracs, aki a K ávéházakban él, azután a pesti R ipők, végül a Kapcabetyár. U tóbbi lezüllött Diák, cselédkönyveket ham isít, U racsok szám ára uzsorást h a jt fel, a K ávéházak falához tám aszkodva lebzsel és a ham is- kártyások kávéházi hajh ászait értesíti, ha jópénzü alak közel- get. Leírja a „V ároshajduk“ és az alabárdos, lám pás „V irrasz- tó k “ , vagyis rendőrök és éjjeli őrök á lta l v ég reh a jto tt „éjjeli madarászat1,1 -ot, m elynek során k é t uracsos kinézésű á lju ristá t kötöztek meg, kik egy elővárosi kis K ávéházban ham isan k ár
ty áztak . L eírja a pesti és budai p a rt közötti vicinális forgal
m a t lebonyolító „B u d a" gőzhajó fedélzetén izzadó és szorongó kirándulókat, akik a Császár Fürdőbe igyekeznek, a hajón kőszénszagú feketekávét isznak, szivaroznak, a tá ja t nézik.
Leírja a Császárfürdő K ávéházas K ertjének nyüzsgő sokadal- m á t és a Széchenyi Sétány K ávéházát is. M indkét kép ta rk a és eleven.
A tito k zato s „Szürke Em ber“ te h á t m in t a korholó, igazságosztó M oralista jelenik meg. ö a silány, franciából lo pott Rémregény „ P e rz s á ja " . A Rém regény m int a régi Városellenes- kávéházellenes P am phlet torza jelenik meg. A „Szürke E m ber"
m int osztó Igazság b etölti h iv atását, leleplezi a négy álorca a la tt gyilkoló, rabló álgrófot és eltűnik : tito k zato san és isme
retlenül, m int valam i pesti „Conte di M onte-C risto".
*
K uthy Lajos regénye13 is 1846-ban jelen t meg. Ez is m u tatja, hogy N agy Ignác és K uthy Lajos kiadói versengve igyekeztek piacra dobni a kapósnak ígérkező k é t R ém regényt.
A korszakot, illetőleg irodalm i és kiadó viszonyait jellemzi, hogy' K uthy Lajos ezért a m u n k áért 6000 fo rin to t k a p o tt :
13 Hazai Rejtelmek. Pest. 1846. II. 60. o. 1813-ban született, a „Lovassy Per“ -be tragikusan belekeveredett, Batthyány Lajos gróf titkára volt, költekező életmódja olyan adósságokba sodorta, hogy még a mágnáshölgyek sem tudták megmenteni az anyagi összeomlás
tól. A „Bach-korszak“ alatt „Scliwarzgelb“ állást vállalt nyomorú
ságában, ezért mindenki elfordult tőle, 1863-ban csődöt kértek ellene, 1863-ban halt meg m indenkitől elfelejtve.
olyan népszerű vo lt ez a franciáskodó m odorú költekező iro dalm i Arszlán. A Regény megjelenése u tá n egy évre hitelezői elől vidékre bujdosott. Beöthy Zsolt tehetségesnek m ondta K u th y t, de megjegyezte, hogy a „jellem és tehetség nem min
dig já r e g y ü tt" .
A R egény a H ortobágyon kezdődik, m ásodik fele P esten játszódik. Egyetlen kávéházi jelenetének színterét K uth y a W urm K ávéházba helyezi. „Egy estve a' pesti Wurm-kávéház hátsó zugában néhány borotvált izraelita dugta össze fejét, m in d
annyi apró tőkés, elegáns hajhászok, olcsó, kézalatt vett fényűzés
s e lA H ajhászok a Regény főhősének, Szalárdy Lajos grófnak csődügyéről tárg y alnak, megbeszélve : adhatnak-e neki negyven percentes k am atra hatezer forin tot? N agy öröm lesz a főúr bukása az uzsorások „apró kávéházi k lu b b ja ib a n " 14 — írja K uthy Lajos. E z u tán leírja, hogy „a klubb többi tagjai ráestek az öreg Salamonra, a föuzsorásra, őt kézzel-lábbal kapacitálva, hogy vegyen részt a zsíros üzletben'’1'.
A Regény egyébként olyan silány fércm unka, hogy a további ism e rtetést még a m a tá v la tá b a n sem érdem li meg.
S zem pontunkat annyiban érinti, hogy ez is egyesíti a falusi Olvasó városi és a városi Olvasó falusi érdeklődése irá n ti k ín á
latot. K uth y is silány módon utánozza Sue-t, még a „M ystéres"
cím ét is szószerint fordítja le „ R e jte lm e k é n e k . Főhőse is m int egy torz „P erzsa" já rja végig Pest k ö ltö tte n tú lz o tt aljaéletét képviselő Speluncáit.
*
Az 1850-es évek kedves m agyarosságú, igénytelen irodalmi- ságú hangján irt Abonyi Lajos a régi P est Ju rá tu sa i és D iákjai életéről „ A z Egyetem Pallosa“ című 1852-ben m egjelent pesti D iákregényében. Abonyi Lajos a m aga idején Jókai u tá n a leg
olvasottabb író v o lt a tiszta, egyszerű és m eghitt falusi K ú riák ban és P aplako k ban . A Regény m agva egy valóban m eg tö rtén t eset, egy p esti egyetem i Professor rejtelm es m eggyilkoltatása egy kü ltelki sik átorban. Az esetről röviden megemlékezünk az 1830-as és 1840-es évek am a pesti K ávéházi D iákskandalu
m aival kapcsolatban, melyek fölött még az Egyetem pallos
jogot gyakorló Törvényszéke ítélkezett. A Regény átveszi a 11 U. o. II. 388. o.
A H Á R O M N E M Z E D É K . 17 96 — 1 9 0 4 .
EGY P E S T I P O L G Á R P A T R I C I U S KÁVÉS URAS ÁGOS - ÉS KÁVÉSCSALÁD
E m m erling L eo n h a rd u s pesti K ávésuraság (1760—1835).
A Pesti Kávésgilde első Főelül- járója. 1796.
Olajfestm ény. Sign. 1790.
E m m erling L eo n h ard u sn é Asszony, pesti Kávésuraság.
Olajfestmény. Sign. 1790.
E m m erling Károly (1800—1866) K ávésuraság. V endégfogadós
és Kávés.
A Magyar Korona, a Nádor, az István Főherceg és a London Városa
Kávéházak Kávésa.
F errotypia. 1862.
E m m erlin g K ároly (1825—1904) K ávésuraság és V endégfogadó-
jogos.
Az István Főherceg cs London X árosa Kávésjogosa 1866 — 1904.
D aguerrotypc. 1847.
E m m e rlin g Sándor dr. családi képei.
T ündöklése és H anyatlása. 1750—1864.
P esti Városregény, Polgár regény, Családregény, Sikerregény, 1 lázregény és Kávéházregény a V alóságban.
valóban m eg tö rtén t eset fon alát s a gyanú többszörösen egy medikus D iák ellen szól, m ár-m ár pallos általi halálra ítélik, am ikor a m edikus D iákok egykori híres K ávéháza, az Ü jvilág- utcai A rany Sas e lő tt ácsorgó szegény, öreg zsidó, a K ávéház
„H ázi zsidaja“ k ik u ta tja a gyilkost, K om iszáros U ram kezére ju tta tja és így m egm enti a D iákot. A Regény ennek megfelelően sok érdekes, adatszerű leírást ad a D iákság K ávéházairól, meg
em líti az Ú ri U tcáb an v o lt J u rá tu s K áv éh áza t is, a , ,P ri- vorszky“-t, a P illvax ősét, mely azonban az esemény idejében még nem á llo tt fenn. A bonyi Lajos az esetet m á r csak hallom ás
ból és irodalm i közlésekből, esetleg a Törvényszék irataiból ism erhette, a K ávéházak életéről csak hallom ásból tu d h a to tt, hiszen ő a Regénye cselekményének nem v o lt ko rtársa.15
A Regény lá th ató a n a régi francia Rém regény, illetőleg Eugéne M aria Joseph Sue, valam int N a g y Ignác -— A bonyi irodalm i M entora — és K u th y Lajos stílu sá t viseli m a g á n ; a p esti A ljaélet alak ja it, a zü llö tt külvárosi Csőcselék leb ú jait írja meg az egyszerű és kíváncsi V idék szám ára a V árost m in t az „érdekfeszítő “ züllöttség ta n y á já t m u ta tv a be. A R egény
ben felcsillan a M oniesquieu ó ta élő „Városellenes P am phlet“
regénj irodalm i szokvánnyá le tt beállítása, m ert i t t is a Vidéki Ifjúról van szó, ak i a N agyvárosba kerül fel D iáknak, i t t bele
keveredik a K ávéházak életébe, am i aztá n olyan helyzetekbe sodorja, melyekből csak keserves okulás árán m enekül meg.
B ennünket az öreg vendégfogadói-kávéházi H ázi Zsidó alak ja érdekel. Ez a Regényben m in t a középkori, keleti-arabs eredetű olasz-francia Fablieau, illetőleg a Novella ősi „ H ű Szolgája”
régi-régi alakja kávéháziasíto tt újkori feldolgozásban. Az öreg N áth án figurája egyrészt a N ag y Ignácnál és K u th y Lajosnál 1846-ban szereplő kávéházi Hajhász, a bizalm as apró szolgála
to k a t, nyom ozásokat végző „T itk o s R en d ő r", illetőleg a későbbi Detektív R eg é n y: N ic k Carter és Sherlock Holmes m agyar iro
dalm i őse, m ásrészt a későbbi, veressipkás Targoncások és a még későbbi kávéházi Hordárok őse. A D iákok a K ávéházban
IS Családi nevén Abonyi Márton Ferenc, abonyi birtokos nemes (1833— 1898), 1852-től kezdve már mint pesti Diák a H ölgyfutár munka
társa, irodalmi Mentora Nagy Ignác volt. E R egényét 20 éves korában írta. K edvelt népszínműve A betyár kendője (1872).
A bonyi Lajos Munkái. VI. Az E gyetem Pallosa’ (R évai kiadás.) 1916. Sarkadi Em il rajzaival. (A rajzok bántóan korszerűtlenek.)
Pest-budai kávéházak. 49
657
élnek, a K ávéházhoz hozzátartozik a H ázi Zsidó : a bajba ju to tt D iák o t te h á t ő m enti meg.
A m edikusok K ávéházának, az A ra n y Sas-nak leírása igen érdekes, bár úgy az erre, m int a ,,P illva xu -ra vonatkozó, ném i
leg kortévesztő leírásokba a későbbi idők képei is belekevered
nek. Az „A rany Sas“ K ávéházára vonatkozó kedves kép a Regény tö rtén eti idejében még copfos p aró k át viselő öreg Orvos, Tulipán József D octor, a N apoleoni H áborúk tá b o ri sebésze, figurája, ő v o lt az A rany Sas K ávéháza m edikus ifjúságának kávéházi U ram b áty ám ja. A D iákok Domine Spec- tabilis-nak titu lá ltá k a nyugalom ba v o n u lt ö regurat, aki o tt ta n y á z o tt a Sas K ávéházában, csibukjából füstfelhőket ere
getve já rta végig a D iákok asztalait, billiárdo zo tt velük és nagy szenvedelemmel m ag y aro sítgato tt m inden idegen szót. A Bil- liárdot Tekepad-nak, a D ákót Tekebot-nak, a Recusé-t Vissz- koczcz-nak, a Caram bole-t pedig Koczcz-nak — a lab dák koc
canása révén. Lökevény, Vágány, M etszvény : ezek vo ltak az öregúr nyelvén a Teke m esterszav ai: a G ixer-t a „C sü tö rtö k 11 lerövidítésével Csü/-nek m ondotta. Az A ra ny Sas ifjúsága, m in t v alam i Céh, évenként m egválasztotta az öreg Sebészt kávéházi D ékánnak, sőt képét is m e g festtette a K ávéház falára. A Sas a jta já b a n o tt állo tt a N áthán, a D iákok „H ázi Z sid aja",16hordár, ószeres, bankár, szerelmi közvetítő Totum fac egyetlen személyben. A Regényben életm entő, derék öreg bölcs, m in t Lessing „B ölcs N áthán“ -ján ak kávéházi válto zata.
A Pillvax-ró\ egy fáklyásm enet és egy Macskazene alkal
mából esik szó. A tü n te tő Ju rá tu so k a t K irály i Főlovászm ester U ram , m in t V ároskapitányok U raim ék fölöttese f a g g a tja : K i szónokolt és ki lá z íto tt a tü n tetésre? A fiúk nem vallanak, a N agyúr érth etetlen n ek ta rtja , hogy senki se tu d ja , ki v o lt a kávéházi lázító. Az egyik Ju rá tu s m eg szó lal: ,,N em úgy men
nek ott a Kávéházban a szónoklatok, m in t a K irá lyi Táblánál, ahol egy szónokol, a többi meg hallgatja! A Pillvaxban m ind szónokol és egy se hallgatja /“ Ez a tréfa tö b b v álto zatb an sze
repel a P illvax régi és újabb K rónikáiban.
A Regény egyébként a m agyar D iákregény őse, egy húsz
16 Hausjude, a régi török élet által intézm ényesített Sáfármester a török főemberek szolganépe között. H ázi Zsidó volt még II. József
házi Bankosának hivatalos címe is.
éves D iák írása, ezért friss és hangulatos. A „B ach K orszak"
legszomorúbb éveiben nagy sikere volt, m ert az Olvasók figyel
m ét elterelte egy szebb, régi élet em lékei felé. Abonyi Lajos egyébként az A ra ny Ökör Kávéház irodalm i köréhez ta rto zo tt.
*
Az 1870-es évek legjellemzőbb pest-budai tá rg y ú kávéházi R ém regényeit a fiatal Rákosi Jenő és a fiatal K iss József ír
ták . Rákosi Jen ő 1875-ben írta a Legnagyobb Bolond című Regényét, mely könyvalakban 1882-ben jelent meg. Az 1867-iki kiegyezés előidőit írja meg, 1860-ban játszódik le, m agva egy ro m antikus kávéházi Összeesküvés, am ely a régi Kávéforrás K ávéházban szövődött. A Regény az egykorú dinasztikus-loyális közhelyet, a „N em zet és D inasztia K ibékülést" írja meg, vagyis Jó k ai Új földesúr-át kávéházi, városi form ában. A Regény Jókai utánzásának klasszikus jelen
sége. Minden benne van, am inek egy korszerű Rém regényben benne kellett lennie : Csárda, Színház, Kávéház, Diákkorcsma, a la tta fö ldalatti Csatorna, mely a pesti R ókus Ispotálytól a Dunáig vezet, a C satornában Hangyák, Patkányok, Forradal
márok, Kávéházi összeesküvők, írók, Költők, Tolvajok, Or
gazdák és —• „ la st b ú t nőt least“ — korszerű Lengyel Em igrán
sok bujdosnak és egym ást minden ö t percben egym ás a ty já nak, fivérének és n ag y b áty ján a k ismerik fel. Titkos Levél vándorol egy H a lo tt P ap koporsójából a C satornába, m ajd egy pesti Boltoslegény nadrágzsebébe. A Boltoslegénybe a b u dai császári H elytartó ly án y k ája szerelmes. Hőse Ergerbergcr alias Gerber alias Csongor Béla nevű Diák, m int összeesküvő és a „Bolondok Társasága11 című Összeesküvés feje. Van a Regényben Bölcs Fejedelem, Betyárok és Pandúrok harca, élv- sóvár I fjú Gróf m int forradalm i V értanú és H appy E nd ! azaz a Dunából kifogott H ulla senki más, m int a K ávéházi H ős arája, aki azonban feltám ad. A Regényben o tt van az egykori Kávéforrás K ávéház „ író i K örének11 sok felism erhető alal' ja, Kaas Ivor báró, D u x Adolf — a későbbi Dóczy Lajos b áró — , Hevesi Lajos, Asbóth Lajos tábornok, M olnár György a színigazgató és Csepreghy Lajos a litte rá tu s asztalosm ester.
H átsótere az 1862-ben lezajlott kávéházi összeesküvés, az Almássy-Nedeczky-íé\e, mely a Korona és M agyar K irá ly K ávéházban szövődött. A csatornában bujkáló forradalm ár
42*
659
Táncsics Mihály, aki az 1850-es években a józsefvárosi Tömő
u tc a (Schopper-Gasse) pincéiben bujdo sott. A Rém regény for
rása Ponson-du-Terrail „ L ’H éritage m ystérieux“ (Titokzatos örökség) című Rémregénye. Benne v an az 1860-as években a Fillinger K ávéházból k iin du lt és a Z rín yi K ávéház elő tt le
z a jlo tt véres diáktüntetések emléke is. A K ávéház feletti ablakban lelőtt B uja Gróf a tü n te tések során 1860 m árcius Idusán halálra sebesített Nemes Forinyák Géza Ju rista D iák a la k já t fedi. A Regény leírja a Kávéforrás K ávéházat és a bájos fiatal K ávésné, K am m er E rnőné kedves alak ját is, aki o tt tró n o lt a régi K ávéház trónusában.
*
K iss József 1875-ben Szentesi R udolf álnév a la tt írta meg tízkötetes R ém regényét a „Budapesti Rejtelmck“-et, mely a pesti kávéházi tá rg y ú Rém regény klasszikus kiteljesedése.
Hőse a sö tét Szélhámosból le tt Gonosz Gróf, a p esti Alvilág cinkosa, rablógyilkos. A Regényben az erényes, falusi Pór- lyánykából le tt híres kávéházi F őlotyót a Gróf a h írh ed t Café Singer kellős közepén m érgezett cigarettával öli m e g ! E jele
n et k ép ét e T anulm ány első kötetében közöltük. A Korona Kávéházban o tt nyüzsögnek a lengyel Em igránsok, szerepel
nek a régi p esti Yoshivara, a Mulató fertály, a m ai Operaház környékének zü llö tt éjjeli K á v é h á z a i: a hírh ed t M urgáts Kávéház az e ltű n t H ajós-téren, a ,,Schiffm anns-Platz“ zsib
v ásártere sarkán, a K irály-utcai Teleki Kávéház, mely a tr a gikus sorsú Teleki László gróf nevét viselte. O tt szerepel a N em zeti M úzeumm al szemben vo lt híres W im m er Kávéház is.
Végül az egyik kávéházi Szélhámos — a K ávészigetekről szóló 18. századi U tópiaregény örökéletü szabványa szerint —• m int Török Bég és am erikai K ávéültetvényes fejezi be életét, sza
badon Voltaire Candide-je u tá n . . .
M unkácsy M ihály K ávésának aláírása. 1883. febr. 7.
Károly Henrik Alelnök.