1. Melyik két örök alapprobléma megoldására kell megoldást keresnie az informatikának a szellemi tevékenységek területén?
2. Milyen eredmények fűződnek az ókori görögökhöz az informatika előtörténetében?
3. Kik voltak a számolást könnyítő eszközök kifejlesztői az újkorban (1492-1914)?
4. Az abakusz és a logarléc közül melyik a digitális számolóeszköz?
5. Mi mindenre használták a lyukkártyás programvezérlést a XIX. században?
6. Hányféle számítógépet tervezett Charles Babbage?
7. Ki volt a világ első szoftverfejlesztője?
8. Az informatika szempontjából melyik fontos matematikai eredmény fűződik George Boole nevéhez?
9. Ki volt az a svéd feltaláló, akinek mechanikus, asztali kalkulátorát, még 50 évvel ezelőtt is több százezer példányban gyártották?
10.Milyen jelentős felfedezések és fejlesztések fűződnek Konrad Zuse nevéhez?
11.Kik voltak az 1940-es években az USA számítógép-fejlesztéseinek kulcsemberei?
12.Mi volt a fő rendeltetése a brit Colossus számítógép-sorozatnak?
13.Melyek a számítástechnika Neumann-elvei?
14.Melyik volt az első ún. von Neumann-architektúrájú számítógép?
15.Mi jellemzi a számítógép-generációkat?
16.Mire vonatkozik, és mit mond ki a Moore-féle tapasztalati törvény?
17.Mely szempontok szerint osztályozhatók a számítógépek?
18.Hogyan készülnek és válnak futtathatóvá a felhasználói programok?
19. Hogyan definiáljuk az adat, az információ és a rendszer fogalmát?
20.Mitől függ egy üzenet információtartalma, és mi az egysége?
21.Warren Weaver szerint melyek a kommunikáció szintjei?
22.Mely részekből épül fel a Shannon‒Weaver-féle hírközlési modell?
23.Milyen szempontok szerint osztályozzuk a jeleket?
24.Mi volt a rendeltetése – a ma már vitatott – Turing-tesztnek?
49 Felhasznált irodalom
[1] A francia Enciklopédia. URL: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-10-osztaly/a-felvilagosodas/a-francia-enciklopedia [2] Molnár Imre: Peremlyukkártyás dokumentációs rendszerek létesítése kutatóintézeti
könyvtárban (A MTAK kiadványai 60. Budapest, 1970) 4. Néhány kézilyukkártyás dokumentációs rendszer bemutatása, pp. 104.
URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MTAKonyvtarKiadvanyai_
KIADV_060/?pg=105&layout=s
[3] dr. Fáy Gyula–Drommerné Takács Viola (1973). Adatbank processzor tervezése I.
fázis. Szélkártya-elven működő adatkereső. KGM. ISzSzI tanulmány. 1973.
[4] Yuval Noah Harari: SAPIENS Az emberiség rövid története *** From Animals into Gods Animus kiadó, 2015. ISBN: 9789633242377, p. 271
URL: https://www.scribd.com/document/353478380/Yuval-Noah-Harari-SAPIENS-Az-Emberiseg-Rovid-Tortenete
[5] A 2000 éves számítógép, SPECTRUM TV.
URL: https://www.youtube.com/watch?v=ELBqX3V44Vw [6] Varga Zsuzsa: A számítógép története.
URL: https://informatika.gtportal.eu/letoltes/alap/Tortenet.pps [7] https://hu.wikipedia.org/wiki/Logarléc
[8] Számítástechnikai alapfogalmak, (Dr. Szász Gábor előadásai alapján összeállította:
Tóth Árpád), BME Tanárképző és Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Osztály, kézirat, Bp.
1981. p. 35
[9] Ficzere Andrea: Science fictionből valóság: már emberi szívet is nyomtathatunk?
2017. dec. 1.
URL:https://betegfokusz.blog.hu/2017/12/01/science_fictionbol_valosag_mar_emberi _szivet_is_nyomtathatunk
[10] Horváth Bence: A tüdőnyomtatás végleg felszámolhatja a donorhiányt, 2018.
július 5. URL: https://444.hu/2018/07/05/a-tudonyomtatas-vegleg-felszamolhatja-a-donorhianyt
[11] Falus András, László Valéria, Tóth Sára, Oberfrank Ferenc, Pap Erna, Dr. Szalai Csaba: Genetika és genomika – Humán Genom Projekt (2014) URL:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_szalai_genetika_hu/c h08s02.html
[12] Sallai András:A számítástechnika története, URL:
https://szit.hu/doku.php?id=oktatas:számítástechnika:történet
[13] Hans Poser: Theoria cum praxi - A leibnizi akadémia-koncepció és a műszaki tudományok, © Magyar Filozófiai Szemle, 1998. Ponticulus Hungaricus XIV.
évfolyam 1. szám · 2010. január, (5. fejezet) URL:
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/leibniz-academi.html [14] Szőke József: A számítástechnika rövid története IV. URL:
https://spillerlaszlo.wordpress.com/2010/10/16/a-szamitastechnika-rovid-tortenete-iv/
[15] 3 elképesztő robot a régmúltból, Szeretlek Magyarország - szmo.hu 2016. június 25.
URL:https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/3-elkepeszto-robot-az-okorbol/
50 [16] Számítástechnika története dióhéjban 3. Mechanikus számológépek korszaka URL:
https://szttort.blog.hu/2010/04/17/3_mechanikus_szamologepek_korszaka [17] Nádasi András: Információtörténelem. URL:
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_29_informaciotortenelem_sc orm_11/1131_az_elektromechanika_kora_1840__1940.html
[18] Konrad Zuse szócikk, URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/Konrad_Zuse [19] Pamuláné Borbély Éva: Számítógépek társadalmi konstrukciója a XX. század
közepén: Technikafejlődés-elméletek és hálózatkutatási módszerek alkalmazása a számítógépek korai fejlődésének vizsgálatában (PhD értekezés)
URL:https://repozitorium.omikk.bme.hu/handle/10890/1033
[20] Kovács Győző, Szelezsán János: Gondolatok Neumann János First Draft of a Report on the EDVAC című, 1945 júniusában megjelent tanulmányáról
URL:https://docplayer.hu/18865395-Gondolatok-neumann-janos-first-draft-of-a-report-on-the-edvac-cimu-1945-juniusaban-megjelent-tanulmanyarol.html
[21] Négyesi Imre: A vezetés automatizálásának alapelvei és első eredményei a szovjet fegyveres erőknél II. DOI 10.17047/HADTUD.2016.26.E.84 URL:
http://www.mhtt.eu/hadtudomany/2016/2016_elektronikus/negyesiimre.pdf
[22] Neumann János: A számológép és az emberi agy, Gondolat, 1964. Go 183-f-6466. p.
131. URL: http://mek.oszk.hu/01200/01255/html/#bm69
[23] A Wigner Adatközpont bemutatása. URL: https://wigner.mta.hu/hu/node/134 és https://wigner.mta.hu/hu/nyilt-napok-diakmuhelyek
[24] Dr. Szász Gábor: Moore-törvény vs. Moore eredeti megállapítása, ea. a 2. Ratkó István emlékesten, GDF, Bp. (2014. március 24.) nem nyilvános URL-je:
http://ilias.gdf.hu/goto.php?target=file_49483_download&client_id=ilias-ha
[25] Csánky Lajos: Programok készítése in: Dr. Kovács Magda (vezetőtanár): Bevezetés a számítástechnikába, GDF előadásvázlatok, (1999)
[26] V. N. Szadovszkij: Az általános rendszerelmélet alapjai, Logikai, módszertani elemzés, Statisztikai Könyvkiadó, Bp. 1976. p. 265. ISBN 963 340 063 5
[27] Dr. Szász Gábor: Mintavételes alrendszerrel közelített állapottér modell, Reverse-Euler algoritmus alkalmazásával. INFORMATIKA. 1. évf. 1. sz. Bp., 1998. október, pp. 32-42. ISSN 1419-2527
[28] Dr. Szász Gábor, Dr. Kun István, Dr. Zsigmond Gyula: Kommunikációs rendszerek, LSI Informatikai Oktatóközpont, Bp. 2003. ISBN 963 577 275 0, p. 297
[29] Dr. Forgó Sándor: Társadalmi és médiakommunikáció 4.1.5. fejezete URL:
https://forgos.uni-eszterhazy.hu/wp-content/tananyagok/tarsesmedkomm_pc_exe/415_shannon_s_weaver_informcielmleti _hradstechnikai_modellje.html
[30] Dr. Lettner Ferenc: Gépgyártástechnológia, Tankönyvkiadó, Bp. 1970. J 4-483, pp.
44.
[31] Claude E. Shannon, Warren Weaver: A kommunikáció matematikai elmélete.
OMIKK,
Bp. 1986. ISBN: 9635925085, p.184
51 [32] Gilbert Ryle: A szellem fogalma (1949, magyarul: Gondolat, 1974. Osiris, 1999.)
URL: https://www.scribd.com/document/276739466/Gilbert-Ryle-A-Szellem-Fogalma-Osiris-1999
[33] Dr. Gubán Ákos, Dr. Gubán Miklós, Dr. Hua Nam Son: Információ, adat, intelligencia, Saldo, Bp. 2012. p. 464
52