• Nem Talált Eredményt

Az ellátási lánc hálózati modellezése

Létrehoztam egy három szervezetből álló ellátási lánc modellt, és megvizsgáltam a különböző szinten és mértékben kapcsolt ellátási láncok zavartűrő képességét valamint tudásmegosztási tulajdonságait. Ennek során hálózatelemzési módszerekkel vizsgáltam, hogy a különböző kapcsoltságú ellátási láncok:

 milyen topológiai tulajdonságokkal rendelkeznek,

 mennyire ellenállók a véletlen zavarokkal illetve a célzott támadásokkal szemben.

Definiáltam egy kisméretű szervezetekre jellemző strukturális tulajdonságokkal rendelkező alapmodellt, majd három alapmodellből egy ellátási lánc modellt állítottam össze. Megvizsgáltam a különböző kapcsoltságú ellátási lánc modellek topológiai tulajdonságait, a véletlen zavarok és a szándékos támadások hatásait, továbbá a szervezetközi tudásterjedés dinamikáját.

Egy negyvenfős, kisméretű szervezeti alapmodellt alakítottam ki. Azért ezt a méretet választottam, mert ez lehetővé teszi, hogy egy három szervezetből kialakított ellátási lánc mérete a Dunbar-féle határon belül maradjon, amiben még minden ember ismerheti egymást személyesen is [56]. Hill és Dunbar megközelítése szerint munkatársaink és közeli ismerőseink száma nagyjából harmincöt főre tehető, és körülbelül százötven fő az, akit képesek vagyunk valamilyen formában megjegyezni. Ezek a határok a csoport tagjainak egymással való viselkedési jellegét is meghatározzák [46]. Strukturális szempontból a modell egy négy szinttel rendelkező, hierarchikus szervezetet modellez.

Első lépésben, a hálózatban egy csomóponthoz három új csomópontot kapcsoltam, majd minden további lépésben a már meglévő csomópontokhoz három újabbat. Ez egy olyan strukturális modell, amiben minden vezetőnek csak egyetlen közvetlen felettese és három közvetlen beosztottja van. A tisztán lineáris szervezeti struktúra ma már ritka, a szervezetekre a funkcionális szervezeti struktúra a jellemző, amiben az egyes hierarchikus szinteken horizontális kapcsolatok is megengedettek. Ezt úgy jelenítettem meg a modellben, hogy a második hierarchia szinten teljes a horizontális kapcsoltság, a harmadik szinten részleges, a negyedik szinten pedig lokálisan teljes. Utóbbi azt jelenti, hogy szakmai szinten a lokális csoportok tagjai között teljes, de az egyes lokális csoportok között nincs közvetlen kapcsolat.

A modellben a hálózati csomópontok szimbolizálják az embereket, az élek pedig a köztük lévő rendszeres, napi munkavégzéssel kapcsolatos szakmai kommunikációs kapcsolatokat. A modellemben a napi szakmai kommunikációt kölcsönösnek, a felek közötti kommunikációt kétirányúnak tekintem, ezért irányítatlan gráfokat alkalmaztam.

A 26.a ábrán látható az általam kialakított szervezeti alapmodell, a 26.b ábrán pedig annak gráfizomorf transzformációja, mely az alapmodellel azonos számú csomópontot, és a köztük lévő kapcsolatokkal azonos kapcsolatokat tartalmaz [115]. A 26.b ábrán látható gráfot alkalmaztam a vizuális megjelenítéshez, mert így az ellátási lánc modellben jobban láthatóak a szervezetközi kapcsolatok.

26. ábra A szervezeti alapmodell (a) és annak gráfizomorf leképezése (b). (Forrás: saját ábra)

Az alapmodell felhasználásával alakítottam ki a különböző ellátási lánc modelleket oly módon, hogy a beszállítót, a gyártót és a vevőt szimbolizáló hálózatok is a szervezeti alapmodellel megegyezőek. A vizsgálat során négy különböző jellegű szervezetközi kapcsolatokkal rendelkező ellátási láncot modelleztem.

Az általam tradicionális ellátási láncnak nevezett hálózati modellben csak két kapcsolatot hoztam létre a beszállító és a gyártó között, valamint szintén két kapcsolatot a gyártó és a vevő között. Egy kapcsolat van ágazatvezetői szinteken és egy az ágazat értékesítő/vevő kapcsolati szintjén (27.a ábra).

Kialakítottam egy második ellátási lánc modellt, melyben a vevő és a beszállító ágazatvezetői között is létrehoztam egy kapcsolatot. Ezzel egy olyan ellátási láncot modelleztem, amiben a vevő, a gyártó és a beszállító ágazatvezetői is közvetlen kapcsolatban állnak egymással (27.b ábra). Ebben a modellben az érintett ágazatvezetők közösen és közvetlenül egyeztethetik egymással a termékkel kapcsolatos igényeiket, problémáikat. Ezt az ellátási lánc modellt taktikai szintű ellátási láncnak nevezem.

(a) (b)

27. ábra A különböző ellátási láncok hálózati modelljei. (Forrás: saját ábra)

Tovább növelve a kapcsolatok számát egy stratégiai szintű együttműködési modellt hoztam létre, amiben a szervezetek között, a taktikai szintű ellátási lánc kapcsolatain felül, a csoportvezetői és a felsővezetői szinten is megvalósul a szervezetek közötti kapcsoltság. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a csoportvezetők és a felsővezetők is teamet alkotnak, így nem csak közvetlenül a termékkel kapcsolatos kommunikáció zajlik az ellátási láncban, hanem összehangolt piaci stratégiai egyeztetések és döntések is megjelennek (27.c ábra), tehát magasabb szinten is létrejön az együttműködés. Ezt az ellátási lánc modellt stratégiai szintű ellátási láncnak nevezem. A menedzsment szakirodalomban gyakran eltérően értelmezik a stratégia, taktika és az operatív fogalmakat, valamint a hozzájuk rendelt vezetési és irányítási szinteket.

Értekezésemben ezeket a fogalmakat a hadászatban alkalmazott tipológia szerint használom, mi szerint hierarchikus rendezésben a stratégia szintje alatt található a taktikai szint, és a taktikai szint alatt az operatív szint.

Végül létrehoztam egy olyan ellátási lánc modellt, amiben nem csupán vezetői szinteken valósul meg a lokális kapcsoltság, hanem az érintett ágazatok operatív

szintjén is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mindhárom szervezet operatív emberei is egy szoros együttműködést megvalósító szakmai csoportot alkotnak, miközben megmaradnak a vezetői szintű csoportok is (27.d ábra). Ezt az ellátási lánc modellt teljes együttműködés szintű ellátási láncnak nevezem. Ebben az ellátási láncban a három szervezet egyedi tudásmenedzsmentje egy közös tudásmenedzsmentté alakul. Ez azt eredményezi, hogy bármelyik szervezetben, bármely területen is jelenik meg egy új tudás - akár explicit, akár tacit tudás -, az gyorsan és nagymértékben átterjed a másik két szervezetbe is. A szervezetben az új tudás gyors elterjedése összefügg a szervezet versenyképességével [85], ezért az ilyen ellátási láncot kialakító szervezetek eredményesebben és hatékonyabban képesek reagálni a piaci változásokra.