— 128 —
a) 19-ik évet még meg nem haladott személyek; .
b) kik bünbánatból magokat a hatóság-nál önkényt följelentve, addig tudva nem volt bűntársaikat és orgazdáikat fölfedezték;
c) kik ellen a rögtönbiráskodás alá tar-tozó bűntett, a rögtönbiróság elé lett állításuk-tól számítandó nyolc nap alatt he nem bizo-nyítható.
Y.
Eljárás módja az elfogatástól a
- 129 —
a szükséges intézkedéseket azonnal nieg-tcendi.
18. §. A rögtönbiróság a vádlott kézre-kcritése után minden szükségtelen halogatás nélkül, minél előbb összeülni tartozik.
19. §. Mihelyt a rögtönitélő törvényszék tartása elhatároztatott, a törvényhatóság gon-doskodni tartozik, hogy a legközelebbi kato-nai parancsnokságtól a szükséges katokato-nai te-dezet kiküldessék, hogy a rögtönitélő törvény-szék helyén a szükséges szerek készen, s egy illető vallásfelekezetbeli lelkiatya és a hóhér segédeivel jelen legyenek, s hogy a halálos büntetés végrehajtásának netaláni egyéb aka-dályai is clhárittassanak.
20. §. A bíróság tagjai az ülés kezdetén következő esküt letenni kötelesek :
„En esküszöm és fogadom Is-ten és emberek előtt, hogy a rám bizott birói tisztet, minden részeiben a rögtön bírásko-dásra nézve fenálló szabályokhoz képest lel-kiismeretesen gyakorlandom, s félretévén min-den indulatot, minmin-den hajlandóságot vagy gyűlölséget, szavazatomat az itclethozás al-kalmával tökéletes részrchajlatlansággalj csu-pán azon bizonyítványok szerint, melyek a vádlott mellett, vagy ellenére felhozatnak, és' ezekre alaphott legbensőbb meggyőződésem-szerint ngy jelentem ki, hogy azért Isten
és-Kasray, Magyar bUulelu törvények- 9
— 130 —
lelkiismeretem előtt felelős lehessek. Isten engem ugy segéljen."
-21. §. Ha a vádlott maga oly védőt, ki védelmét azonnal átvehetné, nem választ, hi-vatalból lesz részére alkalmas védő kineve-zendő.
22. §. A tiszti ügyész, valamint a védő is az egész tárgyalásnál jelen lenni tartoznak, s szabadságukban áll, észrevételeiket és ja-vallataikat minden hosszadalmasság nélkül a bíróságnak élőszóval előterjeszteni.
23. §. A bíráskodás tárgyát főleg azon bűntett teendi, melyért a vádlott rögtönitélő törvényszék elébe állitatott: azok, mik talán a közbiztonságot veszélyeztető tervekre, károk megtérítésére, vagy cimborák letapogatására nézve világot nyújthatnának, vallatás közben csak mellékesen érintessenek, minélfogva a vádlott egyéb bűntettei csak annyiban nyomo-zandók, a mennyiben a főtettel összeköttetés-ben vannak.
24. §. A rögtönbiróság a törvénykezés rendes utján különben szokásban levő forma-ságok mellőzésével bíráskodik.
25. §. Bármi rendű tanukat tüstént meg-idézhet, és kényszeríthet, sőt hatósággal bir a katonai személyeket is tanukul használni, s a végett közvetlenül maga elébe idézni, mind-azáltal oly kötelezéssel, hogy erről a
legkö-— 131 legkö-—
zelebbi katonai parancsnokság mindenkor egyidejűleg és haladék nélkül értesíttessék.
26. §. Mielőtt a bíráskodás elkezdődik' jelen utasítás az ülésben egész terjedelmében
felolvasandó.
_ 27. §. A tényálladék előterjesztése után a vádlott vallomása kiveendő, jegyzőkönyvbe iktatandó, előtte felolvasandó, s általa alá-írandó, vagy ha irni nem tud, kézjegyével el-látandó. 11a a vádlott az aláirást megtagadja,
e z a jegyzőkönyvben följegyzendő. Ezután a tanuk és szakértők, kiknek életkora, vallása és polgári állása kiteendő, hit alatt kihallga-tándók, s vallomásaik önmaguk által hason-lag aláirandók vagy kézjegyeikkel megjelö-lendők. Ha egy vallomás több ivre terjed, ugyanaz az illető áh al minden iv végén alá-írandó. Ezek után szembesítés tartandó. Yégre meghallgatandó a tiszti ügyész végjavallata, és a védő védelme, melyek szinte jegyző-könyvbe fogla'andók. Ezen előterjesztések a lehető legrövidebben adandók elő, s a rög-tönbirpság elnöke köteles minden szükség nélküli, a tárgyalás befejezését késleltető hosz-szadalmasságot eltávolitani.
_ 28. §. Hogy a vádlott elitéltethessék, szükséges, hogy bűnössége saját vallomásá-ból, vagy minden kifogáson felül álló
moghi-8*
telt tanuk vallomásaiból, a téuyálladékkal együtt tökéletesen bebizonyítva legyen; kö-rülmények összetalálkozásából merített bizo-nyítékra az ítélet nem alapitható. A vádlot-tat fenyegetéssel, veréssel, kegyclemigércs-sel, vagy bármi más móddal vallomásra kény-szeríteni szigorún cs legkeményebb fenyíték súlya alatt tiltatik.
29. §. A tárgyalás befejeztetvén, ajegy-zökönyv egész terjedelmében felolvastatik, s a rögtönbiróság minden körülmenyeknek, külö-nösen annak, váljon a vádlott rögtönbirásko-dás alá tartozik-e, s váljon a bűntett cs bű-nössége tökéletesen bizonyittatott-e be ? ko-moly megfontolása után ítéletet hozand.
30. §• Az itélet hozatalánál a szavazatok átalános többsége dönt.
31. §. Ha a rögtönbiróság magát itélet hozatalára illetéktelennek tartja, vagy ha a vádlott ellen a rögtönbiráskodás alá tartozó bűntettre nézve a bűnösség a 28-ik §-ban kö-rülirt módon a rögtönbiróság elébe tett állítá-sától számítandó nyolc nap alatt be nem bizo-nyittathatott, ugyanaz a- mennyiben ellene még gyanuokok fenmaradnak, a törvény ren-des útjára utasítandó, ellenkezőleg teljes ár-tatlanságának kiderülóse esetében itéletilcg
fölmentendő. . 32. §. A rögtönbiráskodás alá tartozó
— 133 —
büntettek büntetése átalában kötél általi ha-lál. Ha tehát vádlott a rögtönbiróság által oly bűntettben, melyre nézve rögtönbirftskodás hirdettetett, a 28-ik §-ban előirt tökéletes bi-zonyság alapján bűnösnek nyilvánittatik, ha-lálra lesz ítélendő. Midőn ugyanazon itélet által több vádlott Ítéltetik halálra., az Ítéletben a kivégeztetés sora is meghatározandó.
Csak oly esetekben, midőn számosabb vádlott vonatott egyszerre rögtönbiróság alá, s a rögtönbiráskodás teljes szigorának kivétel nélküli alkalmazása a rögtönbiróság belátása szerint; szükségtelennek találtatnék, engedte-tik meg kivételképen, hogy a legsúlyosabban terheltre vagy terheltekre a halálos büntetés kimoiulassék, a többi kevésbbé terheltek pe-dig a rögtönbiróság által börtönbüntetésre is Ítéltethessenek. .
33. §. Mihelyt az Ítélet, melyben a kár-hoztatásnak minden indokai, a tettnek a fon-állá szabályokrai alkalmazásával együtt elő-sorolundók, megállapittatott, az a jegyzőkönyv egész tartalmával együtt az elitélt előtt
azon-nal.felolvasandó. . ' 34. §. Kihirdettetvén az itélet, a halálra
itélt.nek lialálrai készülésre három óra enged-tetik, mellé rendeltetvén az illető lelkiatya.
Ezen idő elteltével az itélet végrehajtandó. A
— 134 —
kivételesen börtönbüntetésre Ítéltek azonnal az illető fegyintézetbe kisérendők.
35 §. Az itélet végrehajtása semmi szin alatt el nem mulasztatliatik.
36. §. Halálos itélet ellen felebbvitel nincs, ellenben a 32-ik §. szerint kivételesen börtönbüntetésre Ítélteknek ép ugy, mint a közvádlónak a felebbvitel a királyi táblához, s illetőleg annak Ítéletétől a hétszemélyes táb • Iához megengedtetik. Ugyanazért ezen felebb-viteli jogra az elitéltek az itélet kihirdetése-kor oly megjegyzéssel figyelmeztetendők, mi-szerint ezen jogukkal csak a bíróság együttü-lése ideje alatt élhetnek.
37. §. A végrehajtás teljesitésére kikül-dött tag az Ítéletet a kivégzésre rendelt hely-színén ismételve kihirdetvén, a végrehajtásról jelentést tesz a bíróságnak, mely csak ennek
megtörténtével oszolhat el.
38. §. A kivégzettnek holtteste ugyan-azon napon est ve a kivégzés helyén eltakarí-tandó, s a kivégzés eszközei a vesztőhelyről eltávolitandók.
39. §. A végrehajtás után, mennyire le-hetséges, a tény rövid vázlata az itélet rövid tartalmával együtt kinyomandó, s a rögtönbi-róság területén szétosztandó.
YI.