• Nem Talált Eredményt

Elemzés-módszertani döntések

4. KOHÉZIÓS KÖTÉSEK A FORDÍTÁSBAN

4.2. Módszerek

4.2.1. Elemzés-módszertani döntések

Az elemzés Halliday és Hasan (1976) és Hasan (1984) taxonómiájára és elemzési módszerére alapozva valamennyi grammatikai és lexikai kohéziós eszközt – nem csupán az adott eszközök fordítási megvalósulásait – vizsgálva veti össze a magyar nyelvű hírszövegeket angol fordításaikkal. A szövegek természete és a két-nyelvű vizsgálat (elsősorban a két nyelv rendszerbeli különbségei67) miatt az elem-zés következetessége és megbízhatósága érdekében bizonyos nyelvi elemek (külö-nösen pl. a referencia) tekintetében bizonyos előzetes módszertani döntéseket kellett hozni.

67 A két nyelv közötti különbségekből fakadó kérdésekben, illetve a magyar szövegek elemzése során felmerülő problémákkal kapcsolatban Tolcsvai Nagy (2001) és Szikszainé Nagy (1999) munkáit tekintettem irányadónak.

130

Az elemzés azokat a kohéziós kötéseket vizsgálja, amelyek a mondatok (vagy na-gyobb szövegrészek) között teremtettek relációkat. Ennek megfelelően az elemzés alapegysége a mondat, mivel a szövegszintű sajátosságok leírása szempontjából a mondatok közötti kohézió a lényeges; a kutatások tanúsága szerint a mondat-határokon átívelő kohéziós kötések képesek a különféle szövegeket megkülönböz-tetni egymástól (HALLIDAY–HASAN1976: 9).

Halliday és Hasan elmélete abból a feltevésből indul ki, hogy mivel a kohézió nem strukturális reláció, a szöveg egyes elemei/részei nem ugyanolyan módon kö-tődnek egymáshoz, mint a mondat részei. Ez a fordításelemezésben azért lényeges kérdés, mert előfordul, hogy fordítás során megváltoznak a mondathatárok és a célnyelven ugyanazt a szöveg(mennyiség)et kevesebb vagy több mondat „mond el”. Ha tehát a magyar szöveg egy mondatából az angol célnyelvi szövegben két (vagy több) mondat lesz, automatikusan megnőhet a referenciaelemek száma, mert több alapegység között van lehetőség kötés kialakulására. Ennek figyelmen kívül hagyása torzíthatja az eredményeket. Az alábbi, a vizsgált korpuszból származó (9)-es példa ezt az esetet illusztrálja. A magyar szöveg 4. mondatából (01 kódszámú szöveg) két mondat lett az angol fordításban. A Theyszemélyes névmás az előző mondatban sze-replő pártra, a Fideszre utal vissza, s ezáltal plusz kohéziós eszközként jelenik meg az elemzésben, szemben a magyar szövegben ugyanezt a funkciót betöltő igei sze-mélyraggal (amely az álltszóban jelenik meg), amely csupán mondaton belül utal vissza, s így nem tekinthető kohézívnek (következésképp kívül esik a kohéziós elemzés hatókörén):

(9)

Egy másik lényeges elemzés-módszertani döntés a vizsgálat tárgyát képező refe-rencia típusáravonatkozik. Mint a 2.4.1.1. részben láttuk, a referencián belül kétféle utalás létezik: a szövegen kívülre történő utalás (exofora) és a szövegen belüli utalás (endofora). Halliday és Hasan elméletét alapul véve – amely csak az endoforát tekinti a szöveg szempontjából kohézívnek – itt csak a szövegen belüli utalást vizsgáljuk.

Magyar szöveg:

A legnagyobb magyarországi ellenzéki párt, a Fidesz felkarolta a székelyföldi autonómia ügyét és Tőkés László püspök mellé állt, aki 1989 decemberében kulcs-szerepet játszott a Ceauşescu-rendszer megdöntésében, most pedig az RMDSZ alternatív szervezeteként létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) élén az autonómiatörekvések fő szószólója.

(01M szöveg)

Angol fordítás:

Hungary’s largest opposition party, Fidesz, has embraced the issue of autonomy for the Székely region. Theytherefore stand by Reformed Bishop László Tőkés, who played a key role in toppling the Ceauşescu regime in December 1989 and currently acts as the principal spokesperson for the autonomy initiative as head of the Transylvanian Hun-garian National Council, an NGO formed as an alternative to the DAHR.

(01A szöveg)

131

Problémát vetett fel az elemzésben, hogy esetenként eltért a referenciaelem szó-faja az angolban és a magyarban (vagyis ami referencia volt az egyik nyelvben, an-nak megfelelője a másik nyelven olyan szófaji kategóriába tartozott, amely már nem esett bele Halliday és Hasan referenciakategóriájába; pl. (10)-es példa: hasonlító re-ferencia helyett határozó).

(10)

A nyelvek eltérő rendszerbeli sajátosságai miatt ez természetes jelenség (erről bő-vebben pl. Keszler 1995-ös68és Nyomárkay 1999-es,69a különféle nyelvek szófaji rendszerezésének problematikájával foglalkozó írásában olvashatunk), mégis az elemzésnek a megbízhatóság érdekében kezelnie kell. Az ilyen esetekben csak az az elem került az elemzésbe, amely a referencia kategóriába esett (újabb),más kategóriájú célnyelvi megfelelője nem.

A referenciaelemzés a magyar és az angol nyelv eltérő természete miatt felve-tett néhány további, konkrétabb kérdést is:

(a) Az angolban az igeragozás sajátosságai miatt elkerülhetetlen a személyes név-más kitétele (11-es példa). A magyarban azonban az igeragozás jelöli – egyebek (mint pl. az idő) mellett – a személyt és a számot, ezért a magyar igei személyragot a személyre utaló referencia megnyilvánulásának vettük (pl. foglaljuk– We):

(11)Magyar szöveg:

Ezúttal a 2004. évi XXII. törvény néven kihirdetett „Lex Szász” vonatkozásában felmerült újabb alkotmányossági kifogá-sokat foglaljukössze.

(05M szöveg, 5. mondat)

Angol fordítás:

Wenow assess newly emerged constituti-onal worries with regard to the legisla-tion ”Lex Szász”, endorsed as Act XXII of 2004.

(05A szöveg, 5. mondat) Magyar szöveg:

Ezúttal a 2004. évi XXII. törvény néven ki-hirdetett „Lex Szász” vonatkozásában fel-merült újabbalkotmányossági kifogásokat foglaljuk össze.

(02M szöveg)

Angol fordítás:

We now assess newlyemeged constitu-tional worries with regard to the legisla-tion ”Lex Szász”, endorsed as Act XXII of 2004.

(02A szöveg)

68 Keszler (1995: 293–294) a mai magyar nyelv szófaji rendszerezése problémáinak tárgyalása során arra a megállapításra jutott, hogy „a különböző nyelvekben nem mindig történhet azonos ismérvek alapján a szófaji felosztás”.

69 Nyomárkay (1999) a német, a magyar és a horvát nyelv (és általában a szláv nyelvek) grammati ká -jának elemzése során szól az osztályozási különbségekről.

132

(b) A birtokos szerkezet is eltér az angolban és a magyarban. Magyarul az egyik gya-kori megjelenési formája, hogy a birtokos (vagy a rá utaló névmás) áll elöl (birto-kos esetben), ezt követi a határozott névelő, majd utána jön a birtok a megfelelő bir-tokos személyjel (pl. Péternek a/Az ő könyve). A szerkezetből a birbir-tokosról elhagyható a birtokos eset végződése (a jelen példa esetében a -nek) és az azt követő határozott névelő (pl. Péter könyve), vagy kihagyható a határozott névelő és a bir-tokos névmás (pl. könyve) (bővebben lásd pl. TÖRKENCZY1997: 71). A vizsgált kor-puszban ahol az angol nyelv birtokos névmást használ (12-es példa), ott a magyar-ban az annak megfelelő birtokos személyjelet találjuk a birtokon (pl. felvetéseit– his).

Az ilyen eseteket is értelemszerűen a referencia megvalósulásaként értelmeztünk:

(12)

A lexikai kohéziós relációk sajátossága, hogy bizonyos lexikai elemek nemcsak egy kötést alkotnak a szövegben, hanem több lexikai elemmel is alkotnak – minő-ségileg eltérő – relációkat. Ilyen esetben minden kötést külön számoltunk. Például a 01M kódszámú magyar szövegben található romániaiszó (1. mondat) a címben

(0. mondat) szereplő romániai szónak egyszerű ismétlése, ugyanakkor a 2. mon-datban álló erdélyiszóval rész-egész, azaz meronimikus viszonyban áll (13-as példa).

A szakirodalomban található lexikai kohéziós elemzések nem egységesen kezelik a derivációs és az inflexiós módosulással újra említett lexikai elemeket (pl. Hasan (1984) taxonómiája csak az inflexiós váltást, míg Hoey (1991) ismétlésmodellje a derivációs váltást is tartalmazza). Itt Hasan (1984) rendszerét követve kizárólag az inflexiós vari-ánsokat vettem figyelembe, és kizártam a vizsgálatból minden olyan esetet, amikor de-rivációs váltás történt. A 14M kódszámú magyar szövegben például a romániaiszó (2. mondat) és az 1. mondatban szereplő Romániában szó nem jelenik meg az elem-zésben mint kohéziós kötés. Ezzel szemben a szöveg angol fordításában a Romaniaszó 1. és 2. mondatban történő megjelenése kötést alkot: 14-es példa.70

Magyar szöveg:

A miniszterelnök szándéka nemcsak visz-szatetszést szült a Szentszéknél, hanem vendéglátói rendre vissza is utasították felvetéseit és határozott üzeneteket fogal-maztak meg a magyar kormány számára.

(03M szöveg, 4. mondat)

Angol fordítás:

The efforts of the prime minister evoked not only displeasure at the Holy See, but hishosts repeatedly rejected his sugges-tions as well as expressed resolute mes-sages for the Hungarian government.

(03A szöveg, 4. mondat)

70 Fontos megjegyezni, hogy e pusztán formai alapon történő korlátozás nem problémamentes.

Szemantikailag ugyanis a két kifejezésben (romániaiés Romániában) jelentős az átfedés.

Problematikus az inflexiós és a derivációs váltás merev szétválasztása is, mivel a szakirodalom egyre inkább a két folyamat összekapcsolása mellett foglal állást (pl. ANDERSON1992; DISCIULLO WILLIAMS1987; HALLE1973). A szövegkutatás (és különösen a diskurzuselemzés) területén többen

133

(13)

(14) Magyar szöveg:

1. Romániábanmájus 13-án tartják az eu-rópai parlamenti választásokat.

2. A romániaimagyarság számára többről van szó annál, hogy ki képviseli (ha egyál-talán képviseli valaki) a közösséget az Eu-rópai Parlamentben.

(14M szöveg, 1. és 2. mondat)

Angol fordítás:

1. The European Parliamentary elections will be held in Romaniaon May 13.

2. As regards the Hungarian minority in Romania, the question of who (if anyone) would represent the community in the European Parliament is of special impor-tance.

(14A szöveg, 1. és 2. mondat) Magyar szöveg:

0. A romániaimagyarok autonómiája 1. Az 1,7 milliónyi romániaimagyart kép-viselő politikai szervezetből, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből (RMDSZ) kiszorult csoport 2003 őszén meghirdetett egy nemzeti kisebbségi autonómiaprog-ramot, mely magában foglalja a Székely-föld területi autonómiáját is.

2. Az erdélyiSzékelyföldön, vagyis Har-gita, Kovászna és Maros megyében él pakt tömbben a romániai magyarságnak szinte a fele, mintegy 800 000 magyar.

(01M szöveg, cím és 1., 2. mondat)

Angol fordítás:

0. Autonomy for Hungarians in Romania 1. Squeezed out of the Democratic Al-liance of Hungarians in Romania(DAHR), which represents the 1.7 million ethnic Hungarians in that country, a splinter group announced a programme for na-tional minority autonomy in the autumn of 2003, which includes autonomy for the Hungarian Székely region of Transylvania.

2. This region, comprising Hargita (Harghita), Kovászna (Covasna) and Maros (Mureş) counties in northern Romania, has the densest population of Hungarians in the country; indeed, nearly half of the Hungarians in Romania live there, or al-most 800,000 people.

(01A szöveg, cím és 1., 2. mondat)

is tettek kísérletet a korábbi lexikai kohéziós taxonómiák módosítására nyelvészeti tipológiai és nyelv specifikus megfontolásból (pl. GUTWINSKI1976; KÁROLY2002). Ezek azonban nem fordítási szempontból közelítették meg a kérdést. Mivel a fordítástudományon belül végzett szövegre orientált vizsgálatok szinte kivétel nélkül a szöveg tudományának elméleteire és módszereire építenek, a jövő kutatásainak lényeges feladata az elemző modellek kategóriáinak fordításalapú (tehát fordítások vizsgálatán alapuló) és fordítási szempontú (tehát a fordítás során felmerülő, a nyelvek különbözőségeiből fakadó fordítási problémákra összpontosító) felülvizsgálata is. Fontos szempont az is, hogy e vizsgálatok minél több szövegtípusból és műfajból származó adattal dolgozzanak, mert – mint az a korábbi kutatások eredményeiből jól látható (pl. BAKER1992) – a kohéziós eszközhasználatot nem csupán a nyelvek, hanem a különféle szövegek különbözőségei is befolyásolják. Ez az oka annak, hogy a jelen vizsgálat keretein belül – amely csupán egy műfajjal foglalkozik – nem vállalkozhattam a taxonómia ilyen szempontú átdolgozására.

134

A korpuszban nem csupán egyszavas lexikai elemek (egyszerű és összetett sza-vak) szerepeltek, hanem több szóból álló, összetett lexikai egységek is. Az ilyen, szo-rosan összetartozó szavak csoportjait egy egységként kezeltem. A lexikai kohéziós elemzés alapegységét alkotó lexikai egység tehát „olyan egység, melynek jelentése nem vezethető le az egységet alkotó elemek jelentéséből” (KÁROLY2002: 97). Így pél-dául az olyan kifejezések, mint a köztársasági elnök (2M/2. mondat)– the President of the Republic (02A/2. mondat), a katolikus egyház (03M/1. mondat)– the Catho-lic Church (03A/1. mondat), a határon túli magyarok (04M/cím)– the Hungarians beyond the borders (04A/cím) vagy a narancsos forradalom (06M/4. mondat)– the orange revolution (06A/4. mondat) egy egységként szerepeltek a vizsgálatban és al-kothattak kötést. Ehhez hasonlóan a többelemű tulajdonnevek is egy egységet alkottak. Ilyen például a Romániai Magyar Demokrata Szövetségből (01M/1. mon-dat) – of the Democratic Alliance of Hungarians in Romania (01A/1. monmon-dat), az Er-délyi Magyar Nemzeti Tanács(01M/5. mondat) – the Transylvanian Hungarian Na-tional Council (01A/5. mondat), a Lex Szász(02M/cím) – Lex Szász (02A/cím) kifejezés. A szövegben aktuálisan szorosabb viszonyba került kötőjeles egységek (pl.

a magyar-szentszéki kapcsolatok (07M/cím) – Hungarian-Vatican relations (07A/cím), vagy a magyar-dél-afrikai kapcsolatok(09M/cím) – Hungarian-South-African relations(09A/cím)) változatlan formában történő következő előfordulá-sukkor egy egységként szerepeltek a vizsgálatban.