P E S T , jan. 11-én. Előbbi számunkban tett Ígéretünkhöz képest, a Szent-István-Társulatnak jan. 5-én t a r t o t t választ-mányi gyűlése felől szóló jelentéshez, — legközelebb a ,Pesti Napló' érintett előadására vonatkozólag, — némelly észrevéte-leket csatolunk. Mindenekelőtt figyelembe kérjük azon körül-ményt vétetni, hogy a kérdéses ügynek több mint egy egész
*) Mint a sz. Márk napi, s egyéb litaniákban is sokszor, az ünnepély, vagy ajtatosság czéljára leginkább vonatkozó kérést ismételjük. S z e r k.
havi szenvedélyes , és gyakran személyes érzelmeket is sértó' meghányatása u t á n , ez az e 1 s ő szó, mellyet a t. olvasó k ö -zönséghez magunk érdekében és mentségül intézünk. Követ-kezőleg épen nem vádoltathatunk azzal, mintha a kedélyeket előlegesen megnyerni törekvőleg, azok elfogultsága-, vagy épen részrehajlására számítottunk volna. Azután pedig bocsá-natot kérünk t. olvasóinktól, hogy e lapokban annyi tért en-gedünk olly ügynek, mellybe örömest mellőzendett nevünk sokkal inkább be vagyon szőve, hogy sem mi magunkról sze-rényen , mint egyébkint illik, és szoktunk, hallgathatnánk.
Mégis igyekezni fogunk minél rövidebbek lenni ; s az egész-ben nem annyira saját igazolásunkat, mint inkább ama tagadhatlanul fontos ügyet, és életkérdéseket tekintend-j ü k , mellyekről hallgatnunk lehetetlen. A t. tudósító i s ,
ki a jan. 5-diki választmányi gyűlés hü rajzát a d t a , csak illy szempontból t a r t á méltónak irni felőle ; nem csak, de még arra is fölliivni bennünket, hogy : „e lapok szerkesz-tője" is megtegye „észrevételeit a n e m c s a k ő t , hanem az e g é s z e g y h á z a t illető ügyre nézve." Hasonló szem-pontból , és hiedelemben lesznek e sorok is irva. — Milly el-határozással kezdtük meg ujolag e lapok szerkesztését, azt az első szám homlokára tett czikk tanúsítja. A sz. békének szeretete még azon áldozatot is képes volt a közügynek meg-hozatni velünk, hogy mindazon gyűlöletes insinuatiókra, mely-lyek akár a dec. 7-diki választ, gyűlés-, vagy erre okot nyúj-tott események-, akár az ezekről nyilatkozó egyének felfogá-sának következtében , a sajtó u t j á n nem csak honunk határai közt, de azon kivül is világot l á t t a k , a feledés fátyolát ves-sük. Mi el valánk szánva a legnehezebbre is, arra tudnillik, hogy a Sz.-István-Társulat m. elnöke által, irántai tiszteletlen-séggel, ,bizonyos dolog'-bani engedetlenséggel stb. vádoltatván (az e vádat kimondó levelek minden lapokba u t a t találtak), az e fölött érzett mély fájdalmat néma bánattal hordjuk szi-vünk- és emlékezetünkben : azt egyedül ama gondolattal eny-hítve , hogy a személyes öröm, vagy bú, sőt ennél nagyobb baj is, végetlenül csekély sulylyal bír afféle kérdések el-döntésénél , mellyek egy egész ország kath. közönségét ér-deklik ; és számtalanokat megóvhatnak az egyház-, és lélek-ismereti szabadság, a kath. meggyőződések nyilt bevallása, vagy azok elnémithatása, és átalában a vallási eszméket érvényesítő catliolicismus honboldogitó e r e j e , s nem gátolt befolyása felől képződött nézetek tévútra jutásától. Mi azon re-ményt táplálva irtuk bevezető sorainkat, hogy hallgatásunk dija legalább a további vádaktól mentesség lesz ; e remény-ben hódoltunk kegyelmes főpásztorunk abbeli kivánatának is, hogy a társulati igazgatóságot ideiglenesen bár, de tovább is megtartsuk. A jan. 5-diki gyűlésben nyilvánított nézetek, s az ezek szellemében hozott határozatok mégis, valamint egy rész-ről világosságba helyezték azt, hogy a t. választmány többsége, a mienkkel egészen ellenkező felfogással bir az egyházi élet leglényegesebb föltételeire nézve : ugy nekünk elengedhetlen kötelességünkké t e t t é k , az igazgatói hivatalról való végké-peni lemondást. — És ez szolgáljon feleletül a ,Pesti Napló' t. szerkesztőjének abbeli megjegyzésére , hogy : „Somogyi K.
u r , azon év óta, hogy a ,Religio' szerkesztését 2600 f r t fize-tés mellett megkapta, e szerkeszfize-tésen kivül semmi egyéb igazgatói munkát nem végzett." Hiszen mi sem szolgálhatott, és szolgálhat nagyobb bizonyítékul, mint e roppant
jöve-« 22
delemrőli (némellyek által elég könnyelműnek hitt) lemondás, a r r a , mikép a ,Religio' szerkesztését nem önző, s haszonleső szándékkal fogadtuk el ; s hogy a minket tetteinkben vezérlő rugótollat nem az anyagi haszon képviseli. Különben ama pár sorban szintolly nagy tudatlanság-, mint vakmerőséggel (mert a viszonyok nem ismerését tanusitó fölületességgel) emelt vád fekszik ; mellyre mi csak azt válaszoljuk, — hogy : ,Somogyi K. a Religio szerkesztőségére' (vagyis egy olly lap szerkesztőségére, mellyel egy évtized előtt, mint tulaj-donával rendelkezett, s mellyet épen azért engedett a társulat jelenlegi alelnökének, mint oldala mellé vett, előbb se-gédtárs-, később felelős szerkesztőnek által, hogy azt még ki nem fáradt erejével föntarthassa), épen nem vágyódott, s Jiogy arra vágyódni oka sem volt ; — hogy azt, a választmá-nyi. gyűlésben ki is mondott akaratánál fogva, csak ideiglene-sen , és a z é r t í'ogadá e l , mert e készséggel a társulatnak jó szolgálatot vélt tehetni (nem is gondolva, mikép e válla-lat a társuválla-latnak, a nagygyűlésben bepanaszolt, és ezerekre menő veszteségét fogja eredményezni); s egyedül a d d i g , mig a társulat alkalmasb, és e munkára készebb egyénről fog gondoskodhatni ; —• hogy az igazgatói teendők, kevésbbé vol-tak súlyosak a lapszerkesztői gondoknál : s mégis a növeke-dett n a g y o b b t e r h e t és felelősséget, nem nagyobbított fizetés mellett vállalá el. A fizetés t. i. ezután is m a r a d t , mint előbb volt : 1400 f r t ; melly összeg hogy nem olly rendkívüli, egy P e s t e n , külön házat tartani kénytelen, és könyvtára miatt is nagyobb szállásra szorult egyénnek, azt mindenki t u d j a , ki Pesten hosszabb ideig é l t , és nem j á r h a t vendéglőbe Mi a 600 frtnyi összeget illeti, melly félévenkin t a R e -ligio' szerkesztőségére külön fordíttatni határoztatott, az, e czélra egészen be lőn ruházva ; következőleg nem tekinthető f i z e t é s n e k . Mi egy kath. e g y h á z i lap szerkesztőségét soha sem tartottuk olly napszámosi munkának, mellyet jól-rosszul, a kiszabott díjért elvégez az ember u g y , a mint ma-gára nézve legkönnyebb-, és anyagilag véve legliasznosabbnak tartja. Mi e lapra lelkismeretes gondot, és a n n y i költséget forditottunk, a mennyit csak l e h e t e t t , és igy mindent, a mi tőlünk telt. Mi azzal soha sem dicsekedtünk, h o g y n e h á n y sornyi tudósitásunkat hány különféle lapból merítettük, vagy hitelesítettük ; és hányat kelle keresztülfutnunk csak azért, hogy t u d j u k , mit tartanak arról a kath., és nem-illyen világ-ban : de azért csakugyan meg kelle fizetni valamennyit. Mi csu-pán arra törekedtünk, hogy tudósitásaink minél alaposabbak le-gyenek. Es e z t , Istennek hála! sikerült is elérnünk. M e r t bármilly kevéssé tetszettek is sokak előtt a közlött adatok :
de igaz voltuk nem igen vonatott, legalább tudtunkra, kétségbe ; mert megczáfolhatlanok voltak. Illyesmit azonban nem lehet csak némelly fölületes, és néhány olcsó lapra szo-rítkozó kiírással elérni ; melly a kútfőkben nem válogat, és azon veszélynek teszi magát ki, hogy a t é n y e k , vagy jobban értesült orgánumok, által minden nyomon megczáfoltatik ; irá-nyát és szellemét minden nagyszerűbb esemény után változ-tatnia kellvén. Mi ezenfölül egy egész évtized alatt más, és
nem újságírói dolgokkal foglalkozván , a ,Religio' szerkesztő-ségének átvételekor kénytelenek valánk, hacsak előbbi j ó ne-vünket veszélyeztetni nem akartuk, az e téren szükségelt kútfők ismeretébe, mintegy ujolag és élőiről kezdve beleta-nulni. Miért is igen sok és drága lapot csak azért hozattunk
meg, hogy az ujabb mozgalmak horclerejét felfogni, s a kii lönböző czélokat érteni tudjuk. Igy a szerkesztőségre eső félévi 600 frtból (a honi, töbnyire szívességből, vagy cse-rében kapott lapokat és folyóiratokat nem is számítva), részint p o s t á n , részint könyvárusi u t o n , a mult év kezdete-kor , a következőket rendeltük meg : , Augsburger Alig.
Zeitung, F r a n k f u r t e r Postzeitungí, müncheni ,Volksbote, Preussische Zeitung, Ausland , Christlicher Hausfreund, Christi. Pilger, Das Deutsche Museum, lllustrirter Sonntags-blatt, Der Katholik , Kath. Missionsblatt', hildesh. ,Sonntags-b l a t t , Rheinisches Kirchen,Sonntags-blatt, Schlesisches Kirchen,Sonntags-blatt, Menzels Literaturblatt', stutgarti, s brémai ,Sonntagsblatt, Sonntagsblatt für kath. Christen', mainzi ,Sonntagsblatt', turini ,Armonia', genuai ,Cattolico'. romai ,Civiltà Cattolica, Revista Enciclopedica, L'Univers', paderborni ,Kirchenblatt, Hist.-polit. B l ä t t e r , Gmundener Wochenblatt', st.-pölteni jHippolytus', innsbrucki,Christlicher Feierabend', iglói,Sonn-tagsblatt' , innsbrucki,Katholische Blätter, Volksblatt', linzi ,Kath. politische B l ä t t e r ' , salzburgi ,Kirchenblatt, Pra-ger Zeitung, Wiener Zeitung, Wiener Kirchenzeitung, Oesterr. Volksfreund, Archiv für kath. Kirchenrecht, II-lustrirtes Familienbuch, Feierabend, Jugendzeitung, Kath.
Literaturzeitung, Oesterr. Schulbote, Sonntagsblatt vom Severin-Verein, Cronaca giornale di Scienze, La Dome-nica, Educatore Lombardo , L'istitutore', linzi ,Theol. prakt.
Monatschrift, Kath. Wahrheitsfreund, L'ange gardien, l'Ami de la jeunesse, Journal du Dimanche, Revue catholique, l'Exemple, Revue chrétienne, le Correspondant, Magasin des écoles, Bibliotèque catholique, Revue catholique , l'Ami de sciences, l'Arc en ciel, Bibliothèque de Lille , Annales de la charité, l'Enseigment catholique, la Semaine religieuse, l'Orgue, L'Institut, l'Ami de familles , La Tribune sacrée , Le Foyer des Familles, Annales de Philosophie chrétienne, L'Observateur du dimanche, Memorial catholique stb.
Mindezen, részben el is m a r a d t , lapok ára ki van f i -z e t v e , s egy sem csere-, vagy ajándékpéldány. S ha árukat Királyi 1'. ur összeszámítja, s hozzáteendi a javítói (120 frt.), s egyéb költségeket (például Írószerekre legalább 10 frt.), le-velezésre (daczára minden bérmentetlen levél elleni tiltako-zásnak, legalább is 20 f r t . ) , bérkocsira (mindenesetre vehető e czimre 50 f r t . : miután jelenleg, alig pár h é t ó t a , máris t ö b b e t költöttem r á , lakomnak a várostóli távolabb léte miatt; de azért i s , mivel a sok járást lábaim többé nem bír-ják) , s egyéb szolgálatokért (20 f r t ) : be fogja látni, mikép a netalán fönmaradt (?) 100, vagy hány forint, alig elegendő ama nevezetesebb röpiratok és munkák beszerzésére, mellyeket egy irodalmi rovattal is ellátott egyházi lap nem nélkülözhet, haugyan rólok időnkint szót t e n n i , vagy épen bírálatot írni szándékozik. Sőt el fogja hihetni még azt i s , hogy a fél-évenkint kapott 600 f r t n á l , mi a lap szerkesztése körül t ö b-b e t is elköltöttünk — olly könyvekre, mellyekre különb-ben alig leendett kerülhetlen szükség. Ezt az év végén még min-dig 600, és több forinttal szereplő könyvárusi jegyzék na-gyon is kétségtelen világosságba helyezi. — Azoknak, kik netalán azzal jönnek elő , hogy : ,ez az én dolgom ; miért köl-tök annyit ollyasmire, mit mások nélkülözhetnek, és könyv nélkül is meg tudnak tenni', nincs mit mondanom ; ha csak azt n e m , h o g y : kiki a z t , és ugy dolgozik, a mint czéljai
hoz->
h. 23 zák magukkal. ]\li munkálatainkban mindenkor az egyebeknél becsesebb léleküdvet, Istent és az örökkévalóságot tartottuk szem előtt ; s nem a pillanatnyi érdekek-, avagy dicsőségért dolgoztunk. Azért szerettünk is, lia módunk volt benne, az egyliázirodalmi téren minden kitelhető gond- és előkészü-lettel forgolódni ; nehogy az olvasó, a h e l y e t t , hogy biztos irányt nyerne az ezerféle, szétágazó vélemények liarczában, akaratlanul is tévútra vezettessék —tudatlanságból. H a a tár-sulattól nyert összeget e g é s z e n irodalmi segédeszközökre fordítottuk, ugy tartjuk, kellőleg használtuk azt fel arra, a mire adatott : nem f i z e t é s ü l , hanem a lap belértékének emelé-sére. Ha nem egészen értünk is czélt vele, mi gyarlóságunk-nak tudandó be, — azt legalább csakugyan nem érdemeltük, hogy valaki roppant fizetést hányjon szemünkre, és mit sem tevéssel vádoljon... Azért mi az igazgatói teendőket is örömest teljesítettük, ha velők megbízattunk. Az ellenjegyzéseket csak ugy végeztük, mint annakelőtte ; a Cantu-féle világtör-ténelem mult évben kiadott utolsó kötetének nagy, ,Morus Ta-más életé'-nek még nagyobb része, általunk lőn kijavítva, s jegyzetekkel ellátva; mint a .Bölcsészet lényege- s fela-datáról'irt, s meg tavai kinyomott (5 % ívre terjedő) érte-kezés is általunk lőn kiállítva, stb. ; de holmi más, apróbb munkát is teljesítettünk az év folyta alatt : s ha töb-bet nem t e t t ü n k , nem egészen a mi vétkünk. Cantu említett kötetét egészen be akarók végezni: s bizonyára
elfoglaltsá-gunk daczára is czélt érünk akkorra, midőn az megjelenhe-tett. Mult évben az Encyclopaedia foglalván el a társulati munkálatok legnagyobb részét (melly külön fizetett egyé-nekre v a n , a mennyire t u d j u k , bízva), miután egyetlen czikk kidolgozására sem hivattunk föl, de javításával is más foglalkozik, s nem az igazgatóság : természetes, hogy ennek munkái kevesbültek ; de nem csupán ránk nézve. (Vége köv.) BECS. (A nmélt. apostoli nuntius, De L u c a Antal ér-sek ur által, a bécsi sz.-Severin-egylethez intézett levélnek vége.) „Ugyan miként is lehetne betölteni a legfölségesebb küldetést a földön, a keresztény főpásztor hivatalát, — melly-nek f ö l a d a t a a lelkeket meghódítva, az Ur gyermekeivé ten-ni, -— lia a mennyből származó lelki hatalom, idegen elemek bi-lincsei alatt lenne kénytelen nyögni ? Nem, a kath. keresz-ténység központjának, a nagy katholikus érdekek miatt, min-den olly viszonyokon kívül kell helyezve lennie , mellyek mű-ködését akadályozhatnák, vagy erejét csonkithatnák. P é t e r széke, a kath. egység világító jelképe , kell, hogy a világi ha-talmak pártviszályai fölé magasan emelkedjék. S e czélra köl-csönözte neki az isteni gondviselés a világi hatalmat, sz. Pé-ter örökségét. — Az évszázadokon át tartó keserű tapasztalás eléggé megtanított azonban a r r a , hogy a kath. egyház foly-tonosan kemény harezban kénytelen ama dölyfös megtámadá-sok visszaverésére s távoltartására állni, mellyek el nem ide-geníthető, s egyedül őt illető jogai ellen intéztetnek. Mi lenne az egyház dicsősége- és méltóságából, mi lenne szabadságá-ból , ha a fő tehervivő, az Istentől ráruházott hatalom gya-korlatában világi uralkodó önkényének lenne kitéve ; vagy ha csak ama gyanú nehezednék is rá, miszerint tehetetlenül, ide-gen befolyásnak hódol ? Hogyan lehetne ekkor az isteni kin-cseket mindenfelé kellőleg használni; hogyan lehetne az idők folyamában bitorlott jogokat visszaszerezni? — Ha a pápai tiara világi uralkodó parancsszavának hódolna , aligha
gazda-gíthatta volna a nemeslelkü IX. Pius az egyháztörténelmet annyi fényes tettel. H a a világ mostani helyzetében függési viszonyban l e e n d e t t , ugy e dicsőségteljes cselekmények na-gyobb része hajótörést szenvedett volna ; mellyek pedig most pápaságát megdicsőítik, s az egyházban a föld olly sok népé-nél ismét u j életet és szabadabb mozgást eszközöltek."
„Ki mérhetné meg mindazon nehézségeket, mellyek az Oroszhonnal 1847-ki august. 3 - á n , Spanyolhonnal 1851-ki mart. 16-án, Costa Ricával 1852-ki oct. 7-én, Gruatimalával ugyanekkor, Austriával 1855-ki aug. 18-án, Würtemberggel 1857-ki april 8 - á n , és Badennel 1859-ki jun. 28-án kötött szerződéseknél föltornyosultak volna, ha az apostoli szék tulajdonosa nem szabad és független ? — V a l a m i n t ez ered-ményekben legdúsabb szerződvények l é t r e j ö t t é t , ugy szinte az Angolhonban 1850-ki sept. 29-én, és Hollandban 1853-kí mart. 4-én visszaállított hierarchiát, számlálhatlan akadályok nehezítették volna, majdnem egészen a lehetetlenségig, lia azon gyanú kap lábra, miszerint rugóul azon világi fejedelmek politikai befolyása működött, kiknek birodalmában székel a pápa."
„Mikép lehet továbbá megegyeztetni a pápa alattvalói sorsával az egyházkormányzatra olly szükséges közlekedést a tartományok püspökei, s az apostoli szék közt ? Minő gyalá-zat nem érhette volna az egyhágyalá-zat az ő pásztoraiban, ha, pél-dául tegyük föl, azon püspököknek, kik a bold. Szűz szep-lőtelen fogantatása dogmájának eldöntésére Romába gyüle-keztek , a bejuthatási engedélyt a Romagna h a t á r a i t , vagy Roma kapuit őrző Garibaldi-féle szabad csapatoknál kellett volna kikönyörögniök ? -— Ugyan m illy szabadon járhatnának el a püspökök szent hivatásukban, hogy a pápának szemé-lyesen hírt vigyenek a Vaticánba , egyházmegyéik állásáról ; vagy hogy a tartományi zsinatok végzéseit vizsgálata alá ter-jeszszék : ha egy Mazzini, Cipriani, Buon-Compagni, vagy bár ki más trónolna a Capitolium magasain ? Igenis , mikép felel-hetne meg teljesen az egyház a Krisztustól rá bízott külde-tésnek: .Menjetek, és tanítsatok minden népeket' stb., ha poli-tikai féltékenységek, s állami érdekek, a kereszténység elleni gyűlöletben egyesülnek, a kath. hit terjedését akadályozan-dók ? Minő fogadtatásban részesülnének a kath. missionariu-sok az egész viágban, ha R o m a , melly őket küldi, függésbe jönne ; s ők inkább mint valamelly politikai propaganda ter-jesztői, nem pedig mint az isteni evangelium hirdetői tekin-tetnének ?"
„Arról mindenesetre isteni ígéret kezeskedik, hogy az apostoli szék szellemi fensősége az idők végeztéig ingatlanul és változatlanul fön fog állni. Azonban szorongó aggály lepi meg a katholikust annak csupán gondolatára, mikép a közös főnek szellemi fensősége, isteni hatalma, bár csak pillanatra is, tel-jes működésében, mellyet neki a világi hatalom, s több mint ezeréves függetlenség biztosítanak, megszorittathatik. Ezért hallatja az egész kath. világ, nelieztelése és fájdalmának j a j -kiáltásait, midőn látja, mint törekesznek az apostoli szék világi h a t a l m á t , függetlenségének e biztositékát, az egész egyházi szervezetet, gonosz kézzel aláásni. Elegendő egy tekintet az ugy nevezett orthodox keleti egyházra, s patriarcháira Kon-stantinápolyban : hogy világos példában tanuljuk m e g , mivé válliatik e g y , ha mindjárt jogtalan szellemi fensőség, melly maga fölött az istenin kívül még más hatalmat is
kényte—m 24 i ^ -len tűrni. Photius utódai Konstantinápolyban a nevezett
ke-leti egyház fölött ugyanazon fensőséget igényelték, mellyet a romai pápák a föld egész egyháza fölött jogszerüleg, mert isteni rendeletből, gyakorolnak. Noha azon Photius-féle
fen-sőség nem isteni jogon alapszik : a szakadár egyházbeli püs-pökök, papság, és a nép ollyannak tartják. De minő viszony-ban van ezen bitorolt szellemi hatalom, a kelet világi fejedel-meinek ellenében ? Mióta a konstantinápolyi patriarchák az ozmánok zultánjának alattvalóivá lettek, azóta tekintélyök is tartalom nélküli árnyékká sülyedt. Oroszhon Nagy-Péter alatt mit sem akart többé tudni a törököktől kormányzott pa-triarcha fensőségéről. Göröghon visszanyervén politikai sza-badságát , egyliázilag sem akart Konstantinápolytól függni.
Az osztrák birodalombeli nem-egyesült görög egyház nagy-számú községei, szinte saját független patriarchától kormá-nyoztatnak. Könnyen föl lehet fogni azon politikai okokat, mellyek a különböző kormányokat rá birták ezen, idegen ha-talomtól kormányzott egyházi fensőséget, birodalmaikból ki-zárni. S épen azért milly szomorú tekintetet nyújt az ugy nevezett orthodox egyház ! Nem volt elegendő a közös anyá-tóli elválás : hanem még saját kebelében is pártokra szakadt-Fejőknek, melly magát közönségesnek (catholicos) nevezi, mi egyebe sem maradt fön az ü r e s , és lenézett czimnél. Igazsá-gos büntetése ez az égnek, a hiu dölyfért, s a nagyravágyó merényletért! — Hog)- sz. Péternek törvényes u t ó d j a , a romai p á p a , szintezőn árnyképévé változtatliassék a lelki fensőségnek, hiszi a minden állami, s vallásos rend fölforga-tója , a forradalom , miszerint mindenek előtt a világi souve-rainitást kell tőle elrabolni : ennek megsemmisítését, hite sze-rint, a szellemi fensőség romlása elmaradhatlan következmé-nyül fogja követni. De ebben szerfölött csalódik. Kovácsol-h a t ugyan az ellenség ravaszsága, és gonoszsága, a legfőbb egyházi hatalomra u j békókat; okozhat az egyháznak u j szenvedéseket, és még sok keserű könyet sajtolhat ki Krisz-tus helytartójának szemeiből : mindazonáltal az Urnák ezen szavai: ,Tu es P e t r u s pasce agnos meos' stb., mindig betöltve maradnak, valamig csak k e r e s z t é n y t á r s a s á g , következőleg valamig az emberiség e földön létezik. El még a régi I s t e n , ki csudákat mivel : s azért a szellemi fensőség jogai folyton tiszteletben tartandók most is ; és az egyháznak mindig kell birnia a lényeges tulajdonságokkal: szabadság- és függetlenséggel ; ha mindjárt e czélra folyton szellemi csu-dáknak kellene is történniek, és angyal küldetnék is le az ég-ből , ki e lánczokat lepattantsa, e könyeket fölszáritsa J). —
'} Valóban azt kell hinnünk, b o g y VI. Pius halála u t á n , mi-dőn a lázadások és háborúk egész Olaszhont feldúlták , és az uj pápa választását olly nehézzé tették, az égből angyal küldetett le, ki a romai szent-szék körül zugó fergeteget szétoszlassa. V a g y nem vehetni-e csudát észre azon tényben is , miszerint a c o n c l a v é t , melly az e g y -háznak uj fejet adandó, Velenczében összeült, maguknak az e g y h á z legvadabb ellenségeinek , u g y mint az oroszok-, angolok-, sőt még tö-rököknek is kellett ideiglenes győzedelmeik által védelmezni ? S i g y az isteni gondviselésnek ezen kézzel f o g h a t ó működése á l t a l , meg lett szégyenitve a párisi clubbok ama gonosz jövendölése is , m e l l y azt állitotta, h o g y V I . Pius után nem lesz többé pápa. Nem kénytelenit-tetünk-e a mostani pápa 1848-ki menekülésében is Isten különös
segit-Alapjában ugyan az egyház minden viszonyok közt szabad és f ü g g e t l e n , mivel soha sem ijed vissza a vértanuságtól ') : mindazonáltal szabadsága megoltalmazásának ezen eszköze ollynemü, hogy azt az emberiség sokáig el nem viselheti.
Avagy normális, és emberi viszonyokhoz illő állapot lenne-e a z , ha a gondviselés mindig rendkívüli, s csudás eszközök-liez lenne kénytelen nyúlni: hogy az egyház h a j ó j á t , és kor-mányosait a viharok veszélyeiből kimentse ? H a mindig az Urnák angyala jönne le, Pétert a lánczokbóí, és tömlöczéből kiszabaditni? Bizonyára nem! Azért az apostoli szék világi hatalmának alapítását, sz. Peter örökségét, Isten különös in-tézkedésének kell vennünk; melly a népeket és fejedelme-ket egyenlőn átkaroló legmagasabb szellemi fensőség szá-mára, a szükséges függetlenséget biztosítja."
„Hogy azonban az ellenségnek soha sem sikerülend az
„Hogy azonban az ellenségnek soha sem sikerülend az