HISTÓRIA.
Tinódi Sebestyén deák Kassába, Ferdinándus királnak hív voltába, Egri várnak csuda szerencsájába Vitézeket írja krónikájába.
Ti magyarok már istent imádjátok, És ő néki nagy hálákat adjatok, Jelösben Tiszán innét kik lakoztok, Egri vitézeknek sok jót mondjatok.
Im egy Krónikát mondok, meghalljátok, 5 Talám mássát soha nem hallottátok;
Magyarok végházban sem szolgáltatok, Eger várát mint mast oltalmazátok.
Nem emberi hatalom ezt mívelé,
Mert csak úristen hatalmát jelönté, 10 Ez világ hatalmát semmijé tevé,
Terek császár erejét szégyöníté.
Oh mely jelös hat csudák történének, Krónikában hasonlók sem leletnek,
Kikről világ-végig megemléköznek, 15 Magyarok közt mely veszödelmek lőnek.
De egy csuda az János király fia, Országából anyjával búdosása, Kiből ez országnak lőn bódulása,
Török császár miatt nagyobb romlása. 20
106 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
Jelös dolog más az Lippa vevése, Ulumán béktől meg visszanyerése : Mert az magyar végház visszavevése, Terek kézből, soha nem volt nyerése.
Söt harmad csuda Fráter György halála, 25 Viadal nélkül lőn szernyű halála,
Ily nagy úrnak lött volna így halála, Nem olvastam hasonlót Krónikába'.
Elveszése nagy szegedi szép hadnak,
Negyedik csudája mennyei úrnak, 30 Ötödik lőn jó Losonczi Istvánnak,
Tömösvárban lőn halála úrfinak.
Bátor légyen hatodik nagy csudája, Isten mint lőn Egörnek megtartója,
Kiről énököm lészön megvallója, 35 Csendességben csak légyen meghallója.
Ebből vitézök sok jót tanúlhattok, Szállott házba mi szükség? meghalljátok, Minden igyetökben mint forgódjatok,
Hogy jó hírben névben maradhassatok. 40 Sok jó adassék memből vitézöknek,
Kiktül megtartaték vára Egörnek, Rabságtul maradta ez földi népnek, Bora, kenyere hegyeknek, völgyeknek.
Ti halljátok Egör istóriáját, 45 Ne bánjátok én szóm szaporodását,
Mert négy részre osztom ennek mondását, Hogy bévebben értsétök nagy csudáját.
Irom elsö részében Egör várát,
Ő állását és minden rendtartását, 50 Az többibe az erős ostromokat,
Por felgyúlást, terek szégyenvallását.
HISTÓRIA. 107
Irnak vala, másfél ezör negyven nyolczban, Szent Jakab hónak huszadik napjában,
Egör vára lőn jó királ számában, 55 Érté királ Egröt nagy pusztaságban.
Elválasztá egy jámbor hív szolgáját, Az Ruszkai jó vitéz Dobó Istvánt Mint fő porkolábját, udvar biráját,
Jó Zay Ferenczöt, más porkolábját. 60 Negyvenkilenczben mikoron írnának,
Esmég foglalák az Oláh Miklósnak, Fő pispöknek, fő cancelláriusnak, Ötöd napján az Bódogasszon hónak.
Dobót, Zayt, akkoron megesköték, 65 Ő felségének, országnak, pispöknek,
Eger várban hogy ők hívök lennének, Ötven eztendőben mikor élnének.
Egri sereggel Szolnokot foglalák,
Királ akaratjából megcsinálák, 70 Vitéz Zay Ferenczöt benne hagyák,
Ki jól szolgála, sok jámborok vallják.
Az jó pispek ötvenegy esztendőben, Vitéz Mecskei Istvánt egri tisztben,
Dobó István mellé mindön igyében, 75 Választá, szolgálna jó hívségében.
Királnak, pispöknek meghitözének, Hogy Egerben nagy hívséggel lennének, Viszont király és pispök felelének,
Szükségökben segétséggel lennének. 80 Csuda szép helyen Egör vára vagyon,
Az völgyre fekszik egy hegy orozaton, Északra ellenben Királszéki vagyon, Napkeletre egy nagy magas hegy vagyon.
108 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
Arról benézhetnek várba szabadon, 85 Napkeletről alámeneti vagyon,
Délfelé nemmén szép mezőcske vagyon, Délről fekszik váras, egy völgybe vagyon.
Sőt várasnak vala tapasztott palánkja,
Annak vala négy kimenő kapuja, 90 Egör víznek által benne folyása,
Napnyúgatról az káptalan klastroma.
Sok épőlése benn az várnak vagyon, Dérről, váras felől nagy bástya vagyon,
Varkucs Tamás rakatta kapu vagyon, 95 Közel napnyúgatra egy toron vagyon.
Ahhoz közel egy erős kőbástyája Kit jó Dobó István rakatott vala, Azon belől egy szép erős palánkja,
Az kaputul nagy bástyáig az vala. 100 Benn, ezök közt vagyon egy földárokja,
Kapu-palánk mellett egy nagy domb vala, Tetejére kasokat raktak vala,
Kiről álgyúk kétfelé járnak vala.
Az után régi nagy föld domb más vagyon, 105 Napnyúgat között, észak között vagyon,
Vár szegeletin, tetején sok kas vagyon, Tapasztott palánkval kerítve vagyon.
Fenn az aránt belől mellette vagyon
Azon szegletön, egy kőbástya vagyon, 110 Az az tömlöcz, hossza északra vagyon,
Az mellett északról sok szép ház vagyon.
Ez paloták alatt kűlső kőfala, Kőfal belől egy sövén palánk vala,
Paloták végében egyenös kőfala, 115 Fal végében az Sándornak bástyája.
HISTÓRIA. 109
Régön Príni Péter ketté szakasztá, Az nagy várat fallal által rakatá, Az monostort belső várba hagyatá,
Sanctuáriomát egy bástyának hagyatá. 120 De az külső részt más várnak hagyatá,
Sanctuáriomig egy nagy töltést hagyata, Kin sok álgyú három felé szolgála, Napkeletre, hegy-oldalra, északra.
Ím az sanctuáriomba alkottak, 125 Teteiglen baronából felróttak,
Egy nagy töltést vitézek csináltanak, Az tetején töltött kasok állának.
Nagy szép álgyúk arról délre szolgálnak,
Napkeletre és északra szolgálnak, 130 Egy emölcsős kapu mellette annak,
Kin az kilső várba ki s be ott járnak.
Az kaputul fogva szegeletig vala, Az megmondott egyenös kőfal vala,
Az fokiglan belöl mind töltés vala, 135 Azzal egyaránt egy nagy töltés domb vala.
Nám azon es töltött kasok valának, Tetejébe egy palánkot fonának, Belső várba hegyről bé ne lássanak.
Napkeletre álgyúk onnat szolgálnak. 140 De az Sándor bástyájátul szegletig,
Az fal kívől egy nagy árok mind végig, Onnat egy egyenös fal nagy kapuig, Közepötte egy tornyocska ott nyugszik.
Vég az épűléséről belső várnak, 145 Már halljátok mondom az külső várnak,
Északról vagyon Sándor bástyájának Egy egyenös fal, által rakott kőfalnak.
110 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
Sőt árokját bérekesztötte vala,
Falon, árok kívöl, az kilső várba, 150 Kit Csabi bástyájának hívnak vala,
Mert mikor Csabi István bírja vala.
Két részre ott szakasztani akarta, Az egy várból hogy kettőt alkottatna,
Mely bástyánál el-kimégyen északra, 155 Egy szeglet kőpalota, kilső kőfala.
Innet az Csábi bástyájátul fogva, Vékon kőfal mégyen az hegyoldalra Az szegleten egy kerek torony vala,
Kinek dereka belől rakott vala. 160 Régen Bebek Imre rakatott vala,
Más szegleten bástyát építött vala, Bebek bástyájának azt híják vala, Ez két szeglet kilső várnak vége vala.
Az Bebek bástyájátul tér meg alá, 165 Vékon kőfal ő kapu bástyájára,
Az bástyán egy vékon kőtorony vala, Ki alatt az régi ó kapu vala.
Lejt még alább egy régi keskön kőfal,
Az szegleten dérről nemmen, az fenn áll. 170 Az belső várhoz szépen foglalva áll,
Kívől az árok bérekesztetve áll.
Ná m az kilső várnak keskön rakása Kívöl vagyon egy kis keskön árokja,
Belől az Csabi bástyájátul fogva, 175 Mind ímez megmondott szegletig vala.
Ám egy erős palánkot alkottanak, Mellette fiú palánkot állattak,
Azt erősen földdel megrakták, nyomták,
Gyakor bástyákat abban alkottanak. 180
HISTÓRIA. 111
Kapu bástyájában es ilyen módon Palánk, kőfal között nagy árok vagyon, Gyakor helyen általszaggatva vagyon, Ez töltésből gyakor lövő hely vagyon.
Helyre, óltalomra minden meg vala, 185 Vár árokjátul egy palánkja vala,
Azt régi ó kapuig fonták vala, Viszont az kőfaltul más palánk vala.
Im az meg visszamégyen az árokra,
Ne lőhessenek emelcsős kapura, 190 Hegyekről es ne lássanak az várba,
Ez palánkok lőnek ott nagy hasznokra.
Vége vagyon Egörvár állásának, Kívöl, belől épejtött munkájának,
Immár mondom bennvaló tiszttartóknak 195 Készőlésöket ellenök basáknak.
Vitéz módra porkolábok Egörben Dobó és Mecskei István az tisztben Forgódnak, takarnak mindent hertelen,
Másfélezör ötvenkét esztendőben. 200 Oly gyakorta hallnak veszedelmeket,
Végházaknak terek miatt vesztöket, Sok magyar vitéznek elesésöket, Az császárnak foglalják ő földöket.
Losonczi István elesött hadával, 205 Temesvár elkölt Lippával, Sólymossal,
Maros két fele Csanádnak várával, Téjjel mézzel folyó tartományokkal.
Temes közben nyugszik az Amhát basa,
Véle Beglerbék és az Kaszon basa, 210 Tiszán innét és Dunántúl egy basa,
Az budai beglerbék, Ali basa.
112 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
Az Balaton mellett Beszperím várát Megvévé császárnak tartá az házat,
Onnat siete, elkelé az Dunát, 215 Az felföldön vőn ő egynéhán házat.
Basa méne meg ő lakóhelyébe, Ferdinándus király ez idő közbe, Egy szép hadat bocsáta segétségre,
Ördög Mátyás hadnagy ott az seregbe'. 220 Ali basa ezt bölcsen megkerűlé,
Megveré, elveszté, semmié tévé, Meg helyébe Budába ő beméne, Gondolkodik, Egröt mint megvehetné.
Egri bánok kímöktül mindent értnek, 225 Mint az basák hogy Egré igyeköznek,
Vitéz módra ők meg sem rettenének, Viadalhoz ők oly igen szörződnek.
Gondolják, látják az várnak nagy voltát,
Ahhoz képöst népnek ott kevés voltát, 230 Hogy jobban tarthassák felföld kapuját,
Az király végházát, jó Egör várát.
Rágondolván, leveleket küldének, Felségös királnak, Miklós pispöknek,
Felföldi uraknak, az vármegyéknek, 235 Segétséggel légyenek vég Egörnek.
Igen kevesen az várban volnának,
Helyhöz képöst, mert nagysága az várnak, Az vármegyék várasában Szikszónak
Győlést tőnek, hogy arról szóllanának. 240 Jó Mecskei Istvánt Egről bocsáták,
Inté őket: segétségre gondolnának, Ha békével honn lakni akarnának.
Megcsúfolák, néki oly szót mondának:
HISTORIA. 113
«Vár tartásra ha elegek nem voltatok, 245 Mire egri tisztben ti maradtatok ?
Azért ha az konczával jól laktatok Az levét es reá ti megigyátok!»
Azt hogy hallá István, nyelvét harapá,
«Elég válasz» — ő magában azt mondá, 250 Hamar ez válaszszal Egré bészálla,
Bizodalmok vala csak az Krisztusba.
Rendtartással várbéli nép ez vala:
Vár jövedelméből kétszáz lovagja,
Az mellett benn vala kétszáz drabantja, 255 Nyolczvannyolczat mellé fogadtak vala.
No az várhoz tartozó tiszttartókat Béhívaták, negyvenhat lovagokat, Pispökség jószágából parasztokat
Hívatanák száztiz jó puskásokat. 260 Az jó király hamar Egré írata,
Két vitéz tiszttartóját bátorítá, Minden kegyelmével magát ajánlá, Népével megsegélli általjába.
Királ parancsola Pető Gáspárnak, 265 Zoltai Istvánnak, lovag hadnagynak,
Az jó Bornemissza Gergöl deáknak, Parancsola mint gyalog hadnagyának.
Csak hamar ők Egörben szorúljanak,
Ez országnak ott híven szolgáljanak, 270 Az porkolábokkal együtt szóljanak,
Egymást értvén szeretettel lakjanak.
Jó Pető Gáspár méne negyven lóval, Mert elszüktek vala egynéhán lóval,
Jó Zoltai István méne negyven lóval, 275 Gergöl deák harmadfél száz gyalogval.
RÉGI M. KÖLT. TÁRA. III. 8
114 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
Uraknak, az felföldi vármegyéknek, Királ írata, mint jó híveinek, Oltalmára gondolnának Egörnek,
Ha kívánnák megmaradtát földöknek. 280 De lám urak erre rágondolának
Egör várába népet bocsátának,
Huszadból, Borsod vármegyéből adának, Ötven puskással Bolyki Tamást adák.
Aba Új vármegyéből elbocsáták, 285 Koron Farkast, ötven gyalogval adák,
Príni Ferencz, Mihál, Nagy Borbást adák, Huszonöt puskással, jókkal bocsáták.
Hamar Serédi György Kendi Bálintot,
Elbocsáta véle ötven drabantot, 290 Regéczből es az Fekete Lőrinczöt,
Véle bocsáta tizennégy drabantot.
Szabad várasok Lőkös Mihált száz gyalogval, Bátori György Nagy Pált harmincz gyalogval, Jászai prépost, az Jászai Mártonval, 295 Elbocsátá negyvenegy gyalogjával.
Elbocsáták Bor Mihált jó puskásval, Sáros vármegyéből hetvenhat gyalogval, Szepes vármegyéből Szenczi Mártonval,
Egörbe bocsáták negyven drabantval. 300 Rágondolván Ung vármegyéből vala,
Szalacskai György és Nagy Imre vala, Tizennyolcz gyalogval Egörbe szálla, Homonnai Gábrielné es bocsáta.
Ez Somogyi Ferencz, Nagy Tamás menének, 305 Huszonnégy gyalogval Egré érének,
Szolnok szállása előtt béeskőnek, Királnak, országnak és az pispöknek.
HISTÓRIA. 115
Nagy káptalannak vala száz drabantja,
Kiket bé nem kérhetének az várba, 310 Várbéli fizetésre hívják vala,
Egyesség felé ők oszlottak vala.
Csak Figedi Jánost lovag gyalogval, Bocsáták csak huszonheted magával,
Ezután Gömörből Kis Pétör Antal, . 315 Juta Egré ötven puskás gyalogval.
Jutának erős Kassából drabantok, Kit királ hagya: Szolnokba bocsássatok!
Késén jártak, mert már elcsúszott Szolnok,
Egörvárba menének az jámborok. 320 Az hadnagyok köztök az ki ott vala
Epörjesi jó Blaskó Antal vala, Zádornik Amborús, Janicskó vala, Kétszáz harmincz puskás gyalog az vala.
Az jó Serédi György h a m a r bocsáta 325 Két száz drabantot jó Egör várába,
Kiknek egész hópénzt ada Kassába, Holtig lennének benn hív szolgálatban.
Az rossz népek hallák hírét tereknek,
Nagy féltökben bémenni nem merének, 330 Megtérének, Kassába hogy lépének,
Másfél százan mind vasba veretének.
Az jó Serédi György nagy haragjában, Egynehán holnapig kínzatá vasban,
Ő kezdettől fogva volt hív voltában 335 Ferdinándus mellett minden dolgában.
Jobbikat lám köztök elfeledtök volt, Néma barátoknak négy gyalogjok volt, Azokat es ott béesködteték volt,
Viadalhoz holtig ott minden kész vólt. 340 8*
116 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
Az vitéz Dobó István meggondolá, Szállott házba mi szükség ott benn volna, Az völgyről Fel Némötről felhívatá, Egör várasból, Tályáról hozatá.
Barbélyokat tizönhármat hívata, 345 Három lakatgyártót és négy kovácsot,
Kerékgyártót, öt ácsot, kilencz molnárt, Nyolcz mészárost, és egyéb férfiakat.
Az száztíz gyaloghoz esmét hozának,
Hetvenöt paraszt népet számlálának, 350 Egri, tályai bírákkal jutának,
Kiknek az várban mind tisztöt osztának.
Valának szorgalmatosok tisztükben, Falukról es parasztok harmincznégyen,
Sütő asszon népek es tizennégyen, 355 Egyéb asszonyok, gyermekök negyvenöten.
Im az sok pap közzöl csak egy vált vala, Ki benn marada, az Bálint pap vala, Másik egy futott pap, Márton pap vala,
De prédikállani nem tudnak vala. 360 Tudtomra vagyon mind ennek sommája,
Hatvanöt héán kétezör lélök vala, De még ezekben sok elszökött vala, Az jámbora bátor szível benn vala.
Ez idő közt Ali basa írata, 365 Amhát basát, Beglerbéköt hívatá,
Hogy Szolnokot, Egröt ő megszállaná, Kikben tudja egy magyar meg sem várná.
Szolnok alá Ali basa bészálla,
Amhát basa nagy hadával eljuta; 370 Szolnokból kiszökének, belé szálla,
Szent Mihál hónak negyed napján vala.
HISTORIA. 117
Egy levelet Amhát basa írata, Egy szegén embertől Egré iktatá,
Jó Dobónak, Mecskeinek béadá, 375 Levélhozót ottan vereték vasba.
Vitézöket porkolábok bégyűjték, Hallásokra levél magyaráztaték, Azon levelet királnak felköldék,
Akkor köztök ily szörzést végezének. 380 Közikbe ha többet béköldenének,
Levélhozót bátor béeresztenék, De az levelet tőle el se vennék, Község előtt véle megégettetnék.
Ez es köztök akkor lőn elvégezve 385 Senki az szálláskor ki ne üvöltene,
Se jót se gonosz szót ki ne ejtene, Senki ketten, h á r m a n ne súgna, settegne.
Tulajdon fejével érte fizetne
Valaki ez szörzésnek nem engedne: 390 Az két fő kapitán arra felele,
Több hadnagyok nélköl semmit értene.
Jó szertartással ők egymást értenék, Egy tanácsból minden jót végeznének,
Vár-megadás felől ki csak emlékeznék, 395 Vagy fő, vagy község érte megöletnék.
Reá felelének, mind jóvá hagyák Nagy örömmel az császár hadát várják, Segétségét úristennek csak várják,
Benne bíznak, életöket jobbítják. 400 Ily szép levelet írt vala az basa:
«Én, ki vagyok natuljai Amhát basa, Az hatalmas császárnak fő tanácsa, Fő kapitánya és gubernátorja.
118 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
Az két porkolábnak köszön, ezt írja, 405 Temes, Maros két felét mind elbírta,
Az császárnak hatalmába hajtotta, Párkán Szolnokot es néki foglalta.
Császár akaratjából titeket intlek,
Híven engedjetök ő felségének 410 Egör várát, várasát engedjétök,
Mely basát én küldök, béeresszétök.
Rá gondolván, engödelmesök lésztök, Én es hitemre fogadok ti néktök,
Az császártul minden jót nyerök néktök, 415 Jószágtok minden megmarad tinéktök.
Olyan szabadságban tartlak titöket, Mint régi királyok, örökségtöket, Mindentül megoltalmazlak titöket,
Ezen adom én hitös pöcsétömet. 420 No h a engödelmesök ti n e m lésztök,
Az császárnak haragjában ti lésztök, Ki miá ti fejetöket vesztitök,
E r r e választ néköm h a m a r tegyetök.»
Isten vala az jámbor vitézökvel, 425 M a r a d á n a k csendesz merész szívökvel,
Az hadnagyok vígak az vitézökvel, Bíztatnak, tanítnak szép beszédökvel.
Első része krónikának szép rendvel.
MÁSOD RÉSZE.
Immár lészen vártáknak elosztása, 430 Vitézöknek nevök elszámlálása,
Az basáknak Egör alá szállása, Nagy romlása és gyakor ostromlása.
MÁSOD RÉSZE. 119
Magyarok vitézök Egör várában,
Fő hadnagyok vannak nagy forgódásban, 435 Vitézöket vártákra elosztásban,
Mint cselekedjenek? megtanításban.
Mondám, fő hadnagy, vitéz Dobó István, Néki társa vitéz Mecskei István,
Pető Gáspár, vitéz Zoltai István, 440 Vitéz Gergely deák ott jól forgódván.
Az káptalan hadnagya köztök vala, Jó Figedi János forgódik vala.
Várta osztásnak ilyen módja vala,
Bejáró kapunál kezdötték vala. 445 Rajta az új bástyáig meghagyának,
Az bástyával öszve béállatának, Egy héán száz drabantot ott hagyának, Azok előtt négy fő legént hagyának.
Lám jó Pestyéni János egyik vala, 450 Kusztovit Horvát György második vala,
Gasparit Mihál, Horvát Gergöl vala, Egy vártát ezök őrizik vala.
Ez új bástyán fölül tömlöczbástyába,
Ugyan ottan egy erős földpalánkba, 455 Száz negyvenegy drabant álla azokba,
Négy fő legín azok közzé béálla.
Szertartással Nagy Bálint és Nagy Antal, Filöp Dömötör, Kálmán porkolábbal,
Tömlöcztől fogván közép kapuiglan, 460 Kapu nélkül, az Sándor bástyájával.
Ezökbe százhúsz drabantot hagyának, Vitéz Istvánt, Filöp Andrást ott hagyák, Gyulai György, Liszkai György állának
Közép kapun, nagy kapuig hagyának. 465
120 EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK.
No, százöt drabantot ott állatának.
Baksai Tamást, Horvát Mihált hívaták, Nágoli Urbán, Szólláti György jutának Negyed vártára négyen beállának.
Vala két magas tornya monostornak, 470 Kikre húsz drabantot felállatának,
Ez négy vártája vala belső várnak, Négy vártája ismég az külső várnak.
Az Csabi bástyájátul fogva vala,
Az szeglet toronig egy várta vala, 475 Bástyába, toromba állaták vala,
Tíz héán száz drabant beállott vala.
Rédei Ferencz, Kis Dienös vala, Nagy János, Vitéz János vélök vala,
Bebek bástyájátul szeglettől fogva, 480 Másod várta az ó kapuval vala.
Több drabantot ezökbe állatának,
Száz harminczot, négy fő legént hagyának, Gersei Benedök, Nagy Mihál jutának,
Kusztos Balázs, Tegnyei Petör állának. 485 Az ó kaputul fogva szegletig álla,
Ötvennyolcz drabant, négy fő legén álla, Szabolcskai Mihál, Gálházi vala,
Farkas János, Baronya György vala.
Keskön kőfal belső vár szegletig vala, 490 Harminczöt jó drabant azon áll vala,
Vincze ispán, Tardi Pétör ott vala, Kóródi Máthé, Tetétleni Pál vala.
Négy álló seregöt ők állatának,
Belső várnak belső piaczán hagyának, 495 Kiben fő legényök, drabantok, katonák,
Kétszáz hatvankilenczen ott valának.
MÁSOD RÉSZE. 121
Azok előtt jó Vajda János vala, Dobó István lovag hadnagya vala,
Zádornik Amborús gyalog hadnagy vala, 500 Belső várnak más piaczán es vala.
Készön más álló sereg ott áll vala, Abban kétszáztíz jó legén áll vala, Iváni György ennek előttök vala,
Blaskó Antal, Epörjesi Janicskó vala. 505 Ez két álló sereg igazgatója,
Gondviselője jó Mecskei vala.
Kilső várban, kapu előtt áll vala, Harmad álló seregben százegy vala.
Lám ennek gondja és igazgatója 510 Az jó Pető Gáspár előttök vala,
Gömöri hadnagy Kis Pétör Antal vala, Az álló seregben Petővel vala.
Oly szép sereg fenn külső várban vala,
Kétszáz nyolczvan legén benne jó vala 515 Gondviselő, előttök járó vala,
Bornemissza jó Gergöl deák vala.
Száz-száz legén előtt hadnagy ott vala Az vitéz Soklyósi Nagy Albert vala,
Másik jó Ardai Nagy Antal vala, 520 Kik jámborúl végig szolgáltak vala.
Zoltai István es ott hadnagy vala, Jó Figedi János vélök ott vala.
Vitéz Dobó István gondja nagy vala,
Az álgyúkhoz őt választották vala. 525
Az álgyúkhoz őt választották vala. 525