• Nem Talált Eredményt

táblázat Kiszervezett és visszaszervezett kórházi tevékenységek aránya Németországban

In document DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS (Pldal 58-64)

Megállapítható, hogy a kiszervezések töretlenül népszerűek Németországban a mai napig is. A hivatkozott kutatás ugyanakkor megállapítja, hogy minél nagyobb egy kórház mérete, annál ritkábban kerül sor a kiszervezés technikájának alkalmazására.

Jellemzően Angliában és Ausztriában a kiszervezések egy speciális formája is elterjedt az egészségügyben, melyet PPP-konstrukciónak nevezünk. A PPP a köz- és magánszféra olyan együttműködését jelenti, amelyben a közfeladathoz kötődő tervezési, építési, működtetési és finanszírozási feladatokat az állam a megszokottnál nagyobb mértékben és ugyanakkor komplexebb módon bízza a magánszektorra. A PPP típusú együttműködések általános jellemzője a viszonylag hosszú – 20-30 éves – időtáv, így a magánszféra nemcsak az infrastruktúra létrehozásában vállal szerepet, hanem a közszolgáltatás nyújtásának felelőssége is rá hárul, továbbá – legalább részben – a magánszféra szerepet vállal a projekt finanszírozásában is (Karakas et al. 2004).

59 A kórházi kiszervezések hazai vonatkozásai

A magánszféra szerepének erősödése első lépésben a privatizáció, majd az egyes kórházi tevékenységek kiszervezésének kapcsán került előtérbe Magyarországon. 2006-2008 között teljes kórházkiszervezések is megfigyelhetőek voltak az egészségügyi ellátórendszerünkben, melyek kudarcai lényeges tanulságokkal szolgálnak az ágazat döntéshozói, vezetői számára17. A kiszervezési kudarcok főbb okai az előkészítettség hiányában, a politikai „terheltségben”, a helytelen kommunikációban, a kellő tapasztalat hiányában keresendőek.

A FIDESZ-KDNP koalíció a teljes kórházi kiszervezések ellenzője, illetve az egészségügy, kórházak államosításának kezdeményezője volt 2010-től.

Kijelenthető, hogy a jelenlegi egészségügyi kormányzat nem támogatja a teljes kórházkiszervezéseket, sőt az államosítással ki is jelölte e tekintetben a kórházműködtetés lehetséges formáit, mely a magánműködtetésbe adást teljes egészében elveti.

Az Egészségügyi Törvény szerint az egészségügyi szolgáltatás bármilyen szervezeti és tulajdoni formában működhet, de a vállalkozás szabadságának elvéből nem következik, hogy a közpénzből finanszírozott közszolgáltatások korlát nélkül magánkézbe adhatók lennének. Abban az esetben, ha hiányos ellátású, ún. „fehér” területek keletkeznek az egészségügyben, vagy az adott területet az egészségügyi intézmény vezetése nem kívánja saját maga működtetni, úgy különböző szervezetek léphetnek be a hagyományos szolgáltatásnyújtók közé.

17 Pl. Eger, Gyöngyös, Hatvan, Kiskunhalas, Körmend, Mezőtúr, Tapolca

60

10. ábra Hiányzó egészségügyi szolgáltatások pótlása nonprofit szervezetek segítségével A - Állami önkormányzati szervezetek

61

A 10. számú ábráról leolvasható, hogy az egészségügyi szolgáltatások döntő hányadát hagyományosan az állami, önkormányzati tulajdonú, irányítású szervezetek végzik, végezték. Az egészségügyi rendszerek nem kellő hatékonysága, rugalmatlansága azonban közismert számunkra is. A költségvetési egészségügyi szervezetek működészavarai miatt már a kétezres évek elejétől nagyszámú nonprofit és kisebb számú profit orientált cég jött létre. Sokszor az állami intézményen belül is alakultak nonprofit szervezetek, azoktól nehezen elkülöníthetően, az állami feladathoz nagyon hasonló szolgáltatást kínálva.

Létrejöttük motivációjában szerepelt a hiányzó egészségügyi feladat pótlásának szándéka, a rosszul működő funkciók javítása, a szervezeti egység működési feltételeinek javítása, a költségvetési szerv merev gazdálkodási lehetőségének rugalmasabbá tétele, az egészségügyi ellátást kiegészítő funkciók létrehozása.

Kiemelten fontos az egészségügyi szektorban is a holisztikus gondolkodásmód alkalmazása, a megfelelő stratégia kiválasztása a turbulensen változó körülményeknek történő megfelelés érdekében. Ma az egészségügy alkalmazkodó készsége a folyamatokhoz alapvetően meghatározza a szolgáltató sikerességét.

3.12. A globális outsourcing és offshoring technológiák hatása az egészségügyi szolgáltatásokra

Az egészségügy vonatkozásában is már számos tapasztalattal rendelkezünk a jelen értekezésben vizsgált technikákat érintően. Eleinte még csak kisebb gazdasági hatásuk volt megfigyelhető, mely egészségügyi turizmus néven vált ismertté. Második lépésben, a már fentiekben ismertetett előnyökre támaszkodva került egyre több szolgáltatás távoli országokba. A folyamatosan ismétlődő feladatok, a kódolható adatáramok, az alacsony képzettségi szintet igénylő szolgáltatások – mint például az adatfeldolgozás, call-center munkák – mennyiségének növekedése kedvezően hatott az offshoring technikák elterjedésére (Nasscom-Mckinsey Report, 2002).

Kezdetben természetesen az egészségügyben is ellenállás volt tapasztalható amiatt, hogy az egészségügyi személyes adatok a rendszerből ne kerülhessenek ki. Az az igény azonban,

62

hogy az egészségügyi szolgáltatások legyenek elérhető árban, ugyanakkor magas színvonalon – mindenki számára ismeretesek az amerikai egészségügyi ellátórendszer problémái –, mintegy felhatalmazást is adott az offshore technikák alkalmazására (Sebők, 2004). Az egészségügy helyi jellege azonban kezdett fellazulni. Kezdetben természetesen itt is a „non-core” szolgáltatások kerültek külső helyszínekre, de jelentős mértékben elterjedt mára az egészségügyi szakmai személyzet bevonása is az offshoring folyamatokon keresztül (PricewaterhouseCoopers, 2005).

Általában elmondható, hogy háromféle stratégiával találkozhatunk az offshoring piaci, egészségügyi piaci hatásainak vizsgálatakor:

• Azokon a területeken, ahol az offshoring tevékenységnek alacsony a kockázata a vállalat/egészségügyi szolgáltató versenyképességére nézve, ott a defenzív stratégia alkalmazása figyelhető meg. A hátrányok – negatív gazdasági hatás, a munkanélküliség, a jól fizető állások elvesztésének félelme – folyamatos kinyilvánítása mérsékelheti az egészségügyi offshoring és az egészségügyi turizmus terjedését (Frank, 2006).

• A mérsékelt stratégia elfogadja az offshoring előnyeit, annak kedvező hatásait a piaci pozíciókra, és számításba veszi opcióként az offshoring lehetőségét.

• A harmadik, az agresszív stratégia elfogadja, hogy az offshoring hatása megkerülhetetlen és hosszútávon érvényesülő. Elismeri, hogy agresszív stratégiai befektetések szükségesek a versenyképesség fenntartásához (Joo Hee Lee – Roberta Faccio, 2012).

A szolgáltatók specializációjának köszönhetően, a mindenkori legjobb technika és módszer alkalmazásával a szolgáltatást nyújtó fél olyan szakmai potenciálhoz juttathatja az egészségügyi szolgáltatókat, melyekre források hiányában egyébként nem lenne lehetősége a megrendelőnek (Duliskovich et al., 2010).

63

Az outsourcing típusai és fő jellemzői helyszín és technológia specifikusság alapján

18 Core-típusú szolgáltatások: a főtevékenységhez tartozó szolgáltatások

64 Forrás: saját szerkesztés Mackie, 2008 műve alapján

4. táblázat Az outsourcing típusai és fő jellemzői helyszín és technológia specifikusság

In document DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS (Pldal 58-64)