CLEMENS PAPA VIII
G. Dominationis Vestri
Servitor et frater benvolus Comes Paulus de Nadasd
Klvül: Generosis ac egregiis dominis domino Thomae Nadasdi et Blasio Kisfaludi, vicecomitibus nostris comitatus Castriferrei etc. dominis amicis et fratribus nobis observandis.
Más de egykorú írással: Vadas Jakab ellen.
A levélhez mellékelve fél ív papíron:
Az attya wr Istentewl kegelmetth bekessegeötth es io egessegeöth Nagysagodnak megh adathny kiwanok, minth kegyelmes wramnak.
Nagysagdath kelyetek alazatossan megh talalnom arrwl, miwel bogy ez el mwlth ideöben Zenth Geórgyeon istalombwl eyel egy paripamath 36 f. éreőth witte el lopwa wgyan oth az megh newezeóth Zenth Georgyebn lakozo Wadas Jakab, kire viceispan wramnak Kyffalwdy Balas wramnak ennyhanyzer panazkottam, hogy megh fogassa eő kegyelme feyemigh: ezth megh ertwen az megh newezeóth Wadas, eyel eóteód magawal ieóth hazamra Zenth Geórgyeóm ream teórwen az aytotth, alcarth megh eólny, kar wallasom feóleóth es magam kertiben is akarth pwskabwl altal leóny:
Mastanis sinch maradassom miatta: Nagysagodnak alazatossan keónyeórgeók Isten wtan minth kegyelmes wramnak es patronwssomnak legyen oltalmom, es ilyen gonoz .
162
eletew embernek gonossagath el ne zenwedgye, kyerth az wr Istentwl wezi iwtalmath Nagysagod. Az hatalmas wr Isten tarchya megh Nagysagodath sok eztendeigh io egessegben. Nagysagodtwl io es kegyelmes walazth warok.
Nagysagodnak alazatos zolgaya .
Zenth Gebrgi prédikátor . Mákwth Sebetyen etc.
207.
1613. november 25. Körmend.
A körmendi lovas és gyalog sereg Batthyány Ferenchez
Dániel prédikátor el akar menni közülük, de mivel tanítását kedvelik, nem akarják elengedni. Mint eddig, úgy ezután is fizetik. A város Dániel megmarasztása dolgában hallgat.
Eredetije fél ív papíron, kívül rongált gyűrűs Tárópecséttel.
Eltwnkigh walo alac7attos szolgalatunkat ayanliuk Nagysagodnak, mint minekwnk kegelmes urunknak. Aldgia megh az Vr Isten Nagysagodat boldogh egessegeös hosszu allapattal.
Nagysagodat ez mostani lewelwnk altal kellyctek megh talalnunk, köztwnk leweő Prédikátor Daniell vram feleől, hogy esztendeye el teluen buczuzik es keözwlünk el akar menny. Azertt holott mi eó kegyelmenek tanitasat keduelljwk es akariuk köztwnk ualo megh maradasat: Nagysagodat keriwk azon mint kegelmes Urunkat, az mint hogy közinkben jöuese az Nagysagod kegielmes jo gonduiselesebwl let, hasomlakeppen legien megh maradasais, az Nagysagod kegielmes iö akarattaibul es ne legien közwlünk ki bontakozasa, mely nagy kaar volna az Istennek igeie hogy maradando lehesen köztwnk. Nagysagodnak myntt kegelmes Urunknak megh igiekezzwk
szolgaíny. .
Az mi az eb kegielmenek ualo fizetest illeti, az minthogy mi seregestwl eddigis megh fizettwnk, ennekutannais megh fizetwnk.
My az Varastis keszeritedtwk hogy velwnk egietemben marasztodtak volna eőkis Predikator vramat, de wk chak halgatasban mulatuan mi eó kegielmet maraszttiok es mast sem kivanunk hellette.
Istennek kedues aldomasa legien Nagysagoddal. Datum Keőrmenden 25 Novembris anno 1613.
Nagysagod alazatos szolgay
Kcörmenden leweó louas es gialogh mind seregestwl
Kívül címzés: Spectabili ac magnifico domino domino Francisco de Batthyan, comiti supremo comitatus Sopronicnsis, agazonum regalium magistro et sacrae cesareae regiaeque maiestatis consiliarió etc. domino nobis semper gratiosissimo.
1.
■
emesnépi Dániel.1614. február 28. Monyorókerék.
Gazdagh Győr Jobbágy János Szalónak és Rohoncz várak udvarbírójához.
Többek közt írja: Gázda asszonya halála előtt való óráján„megh iol ezenel lewen zepen testamentomott tett, melly testamentom tételen sok iambor eskwt polgárok voltak felen Chyemben... Az testamentom leweleth irta megh Tolnaj Myhalj prae-dicator.”
Eredetije egy ív papíron, gyűrűs zárópecséttel.
1614. március 14. Szalónak.
Batthyány Ferenc János rohonczi magyar prédikátornak, feleségének és gyer-mekeinek. — „herr Hanns ungarischer Pfarrher wonhafft zue Rehnnitz seiner ehrlichen Hausfraue und iehren beeden Erben" — a rohonczi hegyen egy szőlőt ad el.
Eredetije egy iv papíron, alul Batthyány sk. aláírásával és papírral födött gyíírűs pecsétjével.
Miscel-lanea obvia nro 122. .
1614. június 26. A lövői gyűlésen.
A Lövőn gyűlésező superintendens és seniorok Kisfaludi Balázs Vasvármegyei alispánhoz.
Szabó Istvánt feleségétől, akit paráznasággal vádol de azt kellően nem bizonyítja, nem választhatják el.
Eredetije fél ív papíron, kívül rányomott zárópecsétje elveszett.
Generose ac egregie domine patrone nobis confidentissime, salute et debiti obse-quii commendatione praemissa, Álgia Isten kiwansagha zerinth walo iockal kegyelmedet.
Megh ertettek az kegyelmed levelebul hogi az Zabo Istuan az w feleseghet paraz-nasaggal wadolta, meli dologh ennek előtteis mi elittönk wolth, de mi eleitul foghua azt imponaltok Zabo Istuannak, hogi harom tiztessegbeli zemelieckel bizonitsia megh mi előttünk az w feleseghenek nyluan walo paraznasagath, melliet megh ez ideigh nem praestalth Zabo Istuan, ennek okaerth az u felesegetul walo el walasa felul semmit sem deliberalhattunk, hanem lássa kegyelmed, kegyelmed az proscriptio zerinth mith chelekezik vele, mert mi semmi uttal az diuortiomoth eleghendő bizonisagh nelkül nem pronuntialhattiok: hanem walameli időben az mi congregationkban Zabo Istuan feleségbe förtelmességet doceállja, kezek vagiunk deliberálny es pronuntiálny. Az mi az magha nem menthetését es az miat az proscriptioth illeti, az az mi zekunket nem
164
illeti. Tartsia Isten sok eztendeigh io egessegben kegyelmedet. Datae ex particulari nostra congregatione Löveini conuocatta 26 die mensis Junii, anno Salutis 1614.
Generosae dominations vestrae addictissimi
Superintendens et Seniores
Kívül: Generosó domino, Blasio Kisfaludi vice comiti comitatus Castriferrei etc.
domino et patrono nobis confidentissimo.
211.
1614. június 26. A lövői gyűlésen.
A Lövőn gyűlésező superintendens és seniorok Kisfaludi Balázs vasvármegyei alispánhon.
Kérik, bogy Füztői Ambrus parázna feleségét, aki előttük az idézésre nem jelent meg vagy azzal büntesse, hogy őt a jövő gyűlés színe előtt való megjelenésre kény-szeríti, vagy pedig testi bűntetéssel fenyítse meg.
Eredetije fél tv papíron, zárópecsétje elveszett.
Istenbeli imátsághunk ajanlasa uthan kegyelmednek minth patronus vrunknak zolgalatunkath ajanliok es az vristentul lölki tes ti iokath boldoghul megh adatny kiva-nunk.
Kegielmedet minth patronus vrunkath lcuelunk által errul kelletek megh talal-nunk, hogi iöuő az mi leöuei gulekezetunkben egi Fwsztui Amburus neuó embör, es panazolkodék azon, hogi az w feleseghe paraznasagban talaltatoth, s kivanth mi tulunk feleseghe minth tiztatalan zemeli felul deliberatioth. De mivel hogi az altera pars citaltatuan az Ecclesia zokasa zerinth nem comparealt es mi semmit nem deliberal-hattunk, minek okaerth kegielmedet minth patronus vrunkat keriok kegielmed azt az impura personat erdeme zerint büntesse megh, vagi azzal hogi az mi fövendő gulekezetunkben kezeritsie kegielmed az mi közinkben walo be iövetelre es mi Isten ighassagha zerinth deliberalunk felule, vagi az hogi kegielmed az kegielmed hivatalia zerinth corporaliter az förtelmesseghert büntesse megh, hogj ez vilagnak illien el arradoth sok gonossagaban az bűnök büntetetlen ne maradgianak. Tartsia es eltesse az Vr Isten sok eztendSkigh io eghessegben kegielmedet. Datum ex particulari nostra congregatione Löveini conuocata 26 mensis Junii anno 1614.
Generosae dominationi vestrae addicti
Superintendens et Seniores.
Kívül: Generoso domino Basilio Kisfaludi, vicccomiti comitatus Castriferrei etc.
domino et patrono nobis semper observandissimo.
Más írással Zabo Isthúan dolga.
212.
P1614. július 3. Komárom. .
A Komáromban lakozó nemes, vitézlő és polgári rend Batthyány Ferenchez.
Mivel lelki tanítójok más, kisebb helyre akar távozni, engedje meg, hogy Szenczi Molnár Albert legyen egyházuk tanítója.
Eredetije fél ív papirnn, kívül három gyűr(s zárópecséttel.
Spectabilis et magnifice domine, domine et patrone nobis gratiosissime Salutem servitiorumque nostrorum addictissimam semper commendationem.
Bizonios, seőt fölötte szükseges dolog kenzerete, hog Nagysagodat ez kis keöniörge6 leuelünkel keöuetink által meg talalliuk. Miuelhog eg iambor lelky tantónk (ky ez helben ymár egnehány eztendeőtől fogwán nag buzgosagos Isteny a9tatossagal hiuén es zorgalmatossan nag haznossan tanétot) innen más helben akar keölteözny, az feölöttéb ualó munkatol, mellieth tanétásában chelekedet, megh akaruan niugodn9 es fogiatkozott ereiehez kepest, kisseb belt ualaztany. Miuelhog penig ez az Eclesia az adversa religion valok miat nagi vezedelemben vagion, nem akartunk magunkra gonduiseletleneknek talaltatny, seőt io ideien reá uigjazny, hog valamy tantorodas az religio dolgabol, az m9 Eclesiánkba ne talaltassek. Annakokaert kenzeretettunk az my vallasunkon ualo lelky tanetoknak Presbiteriumiát meg keresny es kerny eó kegyelmeket, bog az my Eclesiánkra ideien gondotth uiseluen eo kegyelmek eg iambor keresztien tanétót rendelne eó kegyelmek keöszinkben, mely keresünket eo kegyelmek szükseges es keresztieny dolognak esmcruen, eo kegyelmek mutatot utat, erre az Nagysagodhoz valo menetelere, seőt magatis offeralta az Presbi-terium, magok keöuetiuel ez leueleuel az my keöuetink mellet Nagysagodhoz küldeny.
Miuelhog penig ertettuk, hog Albertus Molnar eo kegyelme Nagysagodnal meegh semmy bizonios dologban nem volna foglalatos, Nagysagodnak, mint kegyelmes Vrunknak keöniörgünk isteny aitatossagbol zarmazot kereztieny indulatiabol, melliel mindenkor az Ecclesiakhoz uolt Nagysagod, ennek az Eclesianakis illien istenes dol-gaban megh ne uonia magat Nagysagod, hanem Albertus Molnart eo kegyelmét eg ideig, mig Nagysagodnak zükseges lezen engegie ez Eclesiának tanétóiának lenny, valamikor kiuántatik kezzek lezünk Nagysagodhoz vizza erezteny. Ily io kereztieny chelekedetiert az Istenis meg algia Nagysagodat. Mys eletünknek minden napiayban kezzek lezünk Nagysagodnak megh zolgalny.
Isten Nagysagodat eeltesse sokaig jo egessegben. Comaromy 3 Julii anno 1614.
Nagysagodnak alazatossan zolgalnak
Comaromban lakozo nemes, vitezleő es polgary rend.
Kfvül: Spectabili ac magnifico domino, domino Francisco de Battyan, comiti comitatus Soproniensis, necnon agazonum regalium magistro ac sacrae caesareae regiaeque maiestatis consiliario etc. domino, domino et patron() nobis gratiosissimo.
166
213.
1614. június 18. Nyitra.
Szerdahelyi Mihály nyitrai alispán Nagyapponyi Apponyi Pál kérelmére a sando f egyház dolgában megtartott tanúvallatást Írásban kiadja.
Kívül cím: Attestatio seu testium inquisitio ad instantiam magnifici domini Pauli Appony de Nagy Appon etc. (más kézzel:) Super ecclesia Sandirfiensi.
Nos Michael Zerdaheli de eadem wice comes et judices nobilium comitatus Nittriensis damus pro memoria quod nobis feria tertia proxima post festum beatorum Viti et Modesti martyrum immediate praeteritum Nittriae loco solito terminoque celebrations sedis nostrae judiciariae unacum nonnullis nobilibus ejusdem videlicet , praefatae sedis nostrae judiciariae juratis assessoribus in faciendo causantibus moderativo judicio pro tribunali sedentibus et constitutis egregii Benedictus Zonghor judex nobilium et Georgius Samoli juratus assessor nostri e medio aliorum judicum
nostram exurgentes in praesentiam sub juramento eorum in generali regni decreto superinde expresso certam quandam attestationem seu testium inquisitionem ad instantiam magnifici domini Pauli Apponj de Nagy Appon, penes commissionem domini wicecomitis factam et celebratam uniformiter nobis retulerunt et in scriptis exhibuerunt hunc in modum: .
Anno Domini 1614. die 29. May in oppido Sandorff in hoc comitatu Nittriensi ex commissione domini wicecomitis Michaelis Zerdahely examinati sunt testes ad instan- tiam magnifici domini Pauli Apponi de Nagy Appon per me Benedictum Zonghor judicem nobilium comitatus ac Georgium Samoli juratum assessorem.
De eo utrum
Elseőben emlekezneke erreől, hogi ha ollian papyok lett uolna aki az keőssegett suugua giuntata uolna egykenth mintt ez mostani pap chelekezik, aki chak kett eztendeője vagion hogy külemben egiekentt gyuntatya az emberekett.
Masodik. Illen papot kyvanake minthla meliett Ponghracz Daniel es Apponi Balaz hozott közikben hogy egiekentt gyuntatya eőkeőt a mely dologh szokatl an voltt keözeöteök.
Harmadszor. Hogy Ponghracz Da niel el vette az Zentegyhaz kulchatt es az Yablonczay papott a ki praedicalnj akarth be nem bochatta az Zentegyhazban, sem a Sandorffi jobbagyokatt Apponi Pall vram es Teőreok Istvan vram reszere valokott.
Annak felette kett gyermekett temetnek ell haranghozas neküll hogi az külchott ell vette Ponghracz Daniell.
Negiedszer. Mideon megh holtt volna Appony Pal vram jobbagya es temetnj uitek volna a Sandorffi czinterinben, Ponghracz D aniel es Apponi Balas akarattiokbull a papott aki a testelt menth es a zegeny embereketis keőuekkell hagigaltatak. Maga a memoria hominum mindenkor ide Sandorffra hoztak az Leszkoy megh holtt testekett, sőtt egy megh holtt testett viza kelett vinni hogy nem engettek a Sandorffi zentegi-hazban el temetni es osztan a mezeőben Korlattkeő alatt temetek el szegenth.
Őteodszer. Hany hany jobbagiok vagion Ponghracz Danielnek es Apponi Balas-nak ith Sandorffon, es viszontak menny jobbagyok vagion Apponi Pal uramnak Teőreők Istwan vramnak es Ponghracz Jeremiasne azoniomnak ith Sandorffon.
Primus Testis Georgius Mak ara subditus M. D. Stephani Teőreők commorans in Yabloncza annorum 75 juratus examinatus fassus est: Az mi az elleő dolghott illethy soha nem emlekezem rola, ho gy ith Sandorffon oly pap lett..uolna a ki a keőseghett suugua kulőmben es küleömben giuntata volna valameli szegeletben, hanem niluan, publice amenien kivantak a gyunasa es az vrnak zenth wachorayatt, h anem most chak kett esztendeóye lehett hogy suughua kezdett az mostani Sandorffy pap giuntatni, akitt be hozott Ponghracz Danie ll es Apponi Balas vramek.
Az masik articulus feóleól eztt mondom, hogi en nem kivanom ez elletten papott mintt ez mostani Sandorffi pap, h anem Evangeliomnak ighazan valo hyrdeteőytt kiwanom, olly ennek eleőtte ide Sandorffon tartoztunk es füzetünk az papnak, de mostan Yabloczan igaz tanitonk leuen otthon hyrdetey az Istennek igeyett keoze-teonkes mi megh elegezunk a yambornak tanitassauall.
Harmadzor tudom eztis hogi Ponghracz Daniel vram el vethe a Sandorffy Zenth egi haznak kulchatt es be nem bochatta a yablonczay Praedicatorth sem a keősegett be nem bochatta a Zentegyhazban. Viza keletett ternunk Lizkora Apponi Pal vram kasteliaban es ott preadicalott Praedicator vram. Az megh holt kett giermeknek el temetesek feleől semitt sem tudok mondanj h arangoztak nekik awagi nem.
Negiedszer montha a Preadicator sokaknak hogi keőwekkell haghigaltak eőkeott midőn Apponi Pa ll vram yobbagiatt temetni vitek Sandorffra, de en eztt nem lattam.
De eztt emletem, hogi mindenkor a memoria hominum ide temettkeztenek Sandorffy Zentegyhazban Leszkoyak, az teőb dolghokarul semitt nem tud.
2dus Testis Martinus Hlawathy subditus M. D. Pau li Apponi commorans in Yabloncza annorum 50, juratus examinatus fassus est. Idem fassus est per omnia sicuti praecedens testis, hoc addendo: tudom eztt hogy Apponi Pall vram megh holtt yobba-giatt nem hattak el temettni Sandorffi Zentcgiharban, h anem az mezeben Korlattkeő alatt keletett ell temetetni.
Tertius Testis Joh annes Gottlyabba subditus M. D. Pauli Apponi commorans in Yabloncza annorum 40, juratus examinatus fassus est: En nem tudom hogi illen pap leőtt volna Sandorffon mintt ez mostani, aki suugua gyuntett zeghletekbe, hanem nyluani ez egez keóseghekett a keöz gianasra tanitott ben mikor es en most sem kivanok egieb Praedikatortt, hanem a ki igazan hyrdethy az Istennek igeyett es nem suughua gyontattia az emberekett, az teőb dolghokrull semitt sem tud.
Quartus Testis Bartholomaeus Kol ar, subditus M. D. Pau li Apponi commorans in Yabloncza, annorum 60, juratus examinatus fassus est, idem fassus est sicuti tertius testis in ordine per omnia.
Quintus testis Georgius Janowich subditus M. D. Stephani Teőreők in Yabloncza annorum quadraginta, juratus examinatus fassus est idem sicuti praecedens testis.
Sextus testis Adamus Semik subditus M. D. Pau li Apponj in Yabloncza annorum quadraginta juratus examinatus fassus est. En soha nem emlekezem erreől, hogi illen modon gyuntatott volna ez Sandorffon a pap mintt ez mostani aky kelt eztendeőteől foghuast kezdette eztt a suughva valo gyontatast. Mi yablonczayak joo akarattiankbol tertunk megh az igaz euangcliomi vallasra es mas renden valo praedicatort mi nem kiwanunk, h anem aki igazan hirdeti az Euangeliomot es ighazan oztogattia az Vrnak zenth wachorayatt es nem suughua gionthatt, h anem niluan. Az teőb dolghokrull en semitt sem tudok.
Septimus Testis, Mattheus Peterka subditus M. D. Stephani Teőreők in Jabloncza, annorum quadraginta, juratus examinatus fassus est: En emlekezem yol 168
rea, hogi egy Pap Mihaly neweő praedicator lakott itt Sandorffon tiz eztendeigh az uthan Pap Istwan neweő voltt azis lakott Sandorffon tiz eztendeigh, de soha igy nem gyuntatott, miatt ez mostany, es igi sem tanitott, hanem keözenségessen gyontatanak es vgy osztogattak az Vr zentt wachorayatt. En nem kiwanok mas praedikatortt, hanem aki ighazan hirdethi az Evangeliomotth.
Octavus Testis Joannes Polyak domini Pauli Apponi, annörum circiter sexaginta, Nonus Testis Martinus Mokry domini Pauli Apponi annorum quadraginta in Jabloncza commorans,
Decimus Jacobus Polyak domini Stephani Teőreők annorum sexaginta,
Wndecimus Johannes Makaro domini Stephani Teőreők annorum sexaginta in Yabloncza commorans jurati examinati fassi sunt idem fassi sunt per omnia sicuti sep-timus testis, hoc addendo, Ne adgia az Vr Isten, hogi mi az reghy eleynknek teuelge-sekre jusunk auagy eőkett keuessuk. Megh esmertuk az igazsaghott es holtégh ebben akarunk megh maradnunk, de reliquis nihil sciunt.
Decimus 2dus testis Petrus Domanik domini Stephani Teőreők annorum quadraginta,
Decimus tertius testis Johannes Jalecz domini Stephani Teőreők annorum triginta quinque,
Decimus quartus testis Joannes Zednik Stephani Teőreők annorum triginta quinque,
Decimus quintus testis Petrus Brezowsky domini Pauli Apponj annorum quadraginta. Isti commorantes in Jabloncza jurati examinati fassi sunt. Idem fassi sunt per omnia sicuti primus testis in ordine.
Decimus sextus testis Martinus Chikell domini Pauli Apponi annorum triginta duorum,
Decimus septimus testis Franciscus Lazar annorum trigintaquinque,
Decimus octavus testis Adamus Rohachowich domini Stephani Teőreők annorum 28,
Decimus nonus testis Adamus Beniowich domini Pauli Apponi annorum viginti quinque commorantes in Yabloncza jurati examinati fassi sunt, idem fassi sunt sicuti sextus testis in ordine per omnia.
Vigesimus testis Ladislaus Mizka domini Stephani Tőreők annorum sexaginta, Vigesimus primus testis Georgius Bubela domini Stephani Teőreők annorum quadraginta,
Vigesimus secundus testis Georgius Yanchow domini Pauli Apponi annorum quinquaginta,
Vigesimus tertius testis Martinus Kywinowich domini Pauli Apponi annorum quadragintaquinque. Isti commorantes in Yabloncza fassi sunt. Mi nem emlekezünk rola, hogi men pap leőtt volna Sandorffon, aminemeő most vagion, chak ez kett eztendeő alatt kezdetek ezell, hogy illen modon tanichak az keőseghett. Mi egi atalya-ban mas praedikatortt nem kivanunk az ewangelista igaz tanitonal, az teőb dolgokrul semitt sem tudunk bizonial, chak halottuk, hogi Ponghracz Daniel vram ell vette a Sandorffy zentegyhaznak kulchatt, es hogi az halotott sem hatta az czinterinben temetetnj, de bizonial mi nem tugiuk.
Vegesimus quartus testis Georgius Hlaszni domini Pauli Apponi annorum vigin-tiquinque,
Wigesimus quintus testis Ladislaus Zlezak domini Stephani Teőreők annorum quinquaginta,
Vigesimus sextus testis Andreas Zabo domini Stephani Teőreők annorum quadraginta,
Vigesimus septimus testis Matthaeus Kohutt domini Stephani Teőreők annorum viginti octo. Isti commorantes in Yabloncza jurati examinati fassi sunt. Idem fassi sunt per omnia sicuti septimus testis in ordine.
Vigesimus octavus testis Georgius Mrina domini Pauli Apponi annorum trigin-taquinque,
Wigesimus nonus testis Jacobus Pastir domini Stephani Teőreők annorum viginti
septem, .
Trigesimus testis Michael Petrowich domini Pauli Apponi annorum viginti octo, Trigesimus primus testis Martinus Trlicze domini Stephani Teőreők annorum quadraginta quinque, commorantes in Yabloncza jurati examinati fassi sunt. Idem fassi sunt sicuti tertius testis in ordine.
Trigesimus secundus testis Nicolaus Makara domini Stephani Teőreők an-norumtriginta quinque,
Trigesimus tertius testis Nicolaus Huza domini Pauli Apponj annorum triginta duorum,
Trigesimus quartus testis Joannes Gyurczowich domini Stephani Teőreők anno-rum triginta,
Trigesimus quintus testis Ladislaus Semik domini Stephani Teőreők annorum viginti trium. Isti commorantes in Yabloncza jurati examinati fassi sunt. Idem sicuti septimus testis in ordine per omnia, de reliquis nihil séiunt.
Trigesimus sextus testis Georgius Lastowicze domini Stephani Teőreők annorum triginta sex,
Trigesimus 7mus testis Bartholomaeus Zahradnik domini Stephani Teőreők an-norum triginta septem,
Trigesimus octavus testis Georgius Kulchowich domini Pauli Apponj annorum viginti quatuor,
Trigesimus nonus testis Adamus Medniansky domini Pauli Apponi annorum 32.
Isti commorantes in Yabloncza jurati examninati fassi sunt. Idem fassi sunt sicuti sextus et septimus testes,
Quadragesimus testis Joannes Hodon domini Pauli Apponi annorum quin-quaginta quinque,
Quadragesimus primus testis Andreas Hlawatthy domini Pauli Apponj annorum triginta,
Quadragesimus 2dus testis Nicolaus Mucha domini Pauli Apponj annorum triginta quinque. Isti commorantes in Yabloncza jurati examinati fassi sunt idem sicuti
Quadragesimus 2dus testis Nicolaus Mucha domini Pauli Apponj annorum triginta quinque. Isti commorantes in Yabloncza jurati examinati fassi sunt idem sicuti