• Nem Talált Eredményt

A családi dinamika és az egészségi állapot összefüggéseit vizsgáló kutatások jelentősége

ÉS AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖSSZEFÜGGÉSEI

4. A családi dinamika és az egészségi állapot összefüggéseit vizsgáló kutatások jelentősége

Az egészségügyi rendszerek jogos elvárása, hogy a különböző beavatkozási, család-terápiás módszerek hatékonyságáról szóló közlemények empirikus vizsgálatokon, tudományos bizonyítékokon alapuljanak. A családot nagyító alá vevő tudományos vizsgálódások egyik célja a jelenségek feltárása, a hipotézisalkotás, vagyis a kva-litatív kutatás, melynek eszközei közé tartoznak: a mélyinterjú, a fókusz-csoport, és videofelvételek elemzése is. A vizsgálódások másik célja a hipotézisek teszte-lése, bizonyítékok gyűjtése nagyszámú mintán, amelyet a kvantitatív kutatás tesz lehetővé. Legelterjedtebb módszerek ebben a műfajban a kérdőíves vizsgálatok.

A házastársi kapcsolat minőségének mérésére leggyakrabban használt skálák: a Dyadic Adjustment Scale (Spanier, 1979), a Marital Adjustment Test (Locke és Wallace, 1959; Freeston és Pléchaty, 1997), a Confl ict Tactics Scale (Straus, 1979) és a Stockholm Marital Stress Scale (Orth-Gomér és Chesney, 1997; Balog, Szé-kely, Szabó és Kopp, 2006). A családok kutatásában gyakran használt skálák: a B eavers Interactional Competence Scale (Beavers és Hampson, 2000) valamint a Family Environment Scale (Moos, Insel és Humphrey, 1974). A hazai család-kutatásban is jól ismert kérdőívek: a Családi Felmérő Kérdőív (FAD, Family Assessment Device, Keitner és mtsai, 1990), amelynek alapja a családi működés McMaster modellje, valamint az Olson-féle Családteszt (Vargha és Tóth, 2007), amely az ún. cirkumplex modellen alapul (Olson, Russel és Sprenkle, 1989). A Szülői Konfl iktusok Érzékelését Mérő Skálát (Szepes, Czeglédi, Urbán, Horváth és Balog, 2014) annak mérésére fejlesztették ki, hogy a gyermekek hogyan érzéke-lik a szüleik között zajló konfl iktusokat. Az interjús módszerek közül a McMaster félig strukturált interjú ismert (Bishop, Epstein, Keitner, Mille és Zlotnick, 1980).

Jelenleg a hosszú évekig tartó utánkövetéses vizsgálatok, folyamatkutatások is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, melyek segítségével azonosítani lehet a hatékonyabb beavatkozási pontokat, terápiás eljárásokat és a családtagok viselkedésének válto-zásához vezető elemeket (Sprenkle, 2003).

Irodalom

Amato, P. R. (2010). Research on divorce: Continuing trends and new developments.

Jour nal of Marriage and Family, 72(3), 650-666.

Amato, P. R., Kane, J. B., és James, S. (2011). Reconsidering the „Good Divorce”.

Family Relations, 60(5), 511-524.

Amato, P. R., Loomis, L.S., és Booth A. (1995). Parental divorce, marital confl ict and off spring well-being in early adulthood. Social Forces, 73(3), 895-916.

Amato, P.R., és Hohmann-Marriott, B. (2007). A comparison of high-and low-distress mar riages that end in divorce. Journal of Marriage and Family, 69(3), 621-638.

Bagdy, E. (1995). Családi szocializáció és személyiségzavarok. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Balog, P. (2006). Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás. In Kopp M., és Kovács M. E. (Szerk.), A magyar népesség életminősége az ezredfor-dulón, Buda pest: Semmelweis Kiadó, 233-244.

Balog, P. (2008). A házastársi/élettársi kapcsolat szerepe az esélyteremtésben. In: Kopp M. (Szerk.), Magyar lelkiállapot 2008. Budapest: Semmelweis Kiadó, 240-249.

Balog P., Székely A., Szabó G., és Kopp M. (2006). A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 193–202.

Beavers, R., Hampson, R. B. (2000). Th e Beavers systems model of family functioning. Journal of Family Th erapy, 22(2), 128-143.

Bishop, D., Epstein, N., Keitner, G., Miller, I., Zlotnick, C. (1980). Th e McMaster structured interview for family functioning. Providence, Rhode Island: Brown University Family Research Program.

Bodonyi, E., Hegedűs, J. (2006). A család fogalmának értelmezése. In Hegedűs J.

(szerk.), Család, gyerek, társadalom., Budapest: ELTE PPK, 9-12.

Bouchard, G. (2006). Cohabitation versus marriage: Th e role of dyadic adjustment in rela tionship dissolution. Journal of Divorce and Remarriage, 46(1—2), 107-117.

Brown, S. L. (2000). Th e eff ect of union type on psychological well-being:

Depression among cohabitors versus marrieds. Journal of health and social behavior, 41(3), 241-255.

Brown, S. L. (2004). Moving from cohabitation to marriage: Eff ects on relationship quality. Social Science Research, 33(1), 1-19.

Brown, S. L., Bulanda, J. R., Lee, G. R. (2005). Th e signifi cance of nonmarital cohabitation: Marital status and mental health benefi ts among middle-aged and older adults. Th e Journals of Gerontology Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 60(1), 21-29.

Buda B. (1999). Irányzatok és integráció a családterápiában. Psychiatria Hungarica, 14(6) 644-65.

Carter, B., McGoldrick, M. (1989). Th e changing family lifecycle. Boston MA: Allyn and Bacon.

Colahan, M., Senior, R. (1995). Family patterns in eating disorders; going round in circles, getting nowhere fasting. In G. Szmukler, C. Dare és J. Treasure (Szerk.), Handbook of Eating Disorders, Th eory, Treatment and Research. New York: John Wiley, 243-257.

Cooney, T. M. (1994). Young adults’ relations with parents: Th e infl uence of recent parental divorce. Journal of Marriage and the Family, 56(1), 45-56.

Cziegler O. (2009). Pszichológiai gondozás a gyermekgyógyászatban. In Kopp M., Berghammer R. (Szerk.), Orvosi pszichológia. Budapest: Medicina, 420-430.

Demcsákné Kelen, I. (1982). Pszichoszomatikus zavarok gyermek- és ifj úkorban. Bu-dapest: Medicina Kiadó.

Dévald P. (1993). Öndestruktivitás az evészavarokban. Budapest: A Pszichoanaliti-kus Gyermek- és Serdülőterápiás Intézet kiadványa.

Dobossy, I., Gödri I., Kamarás F., Kapitány B., Pongácz T., Spéder Zs., S. Molnár E.,Virágh E. (2002). Demográfi ai folyamatok és társadalmi környezet. Gyors-jelentés. szerk: Spéder, Zs. Letöltés helye: http://www.demografi a.hu/letoltes/

kiadvanyok/Muhelytanulm/muhtan1.pdf, Letöltés dátuma: 2014. 06. 08.

Eisler, I. (1995). Family models of eating disorders. In G. Szmukler, C. Dare, J.

Treasure (Szerk.), Handbook of Eating Disorders, Th eory, Treatment and Research.

New York: John Wiley, 155-176.

El-Sheikh, M., Harger, J., Whitson, S. M. (2001). Exposure of interparental confl ict and children’s adjustment to physical health. Th e moderating role of vagal tone. Child Development, 72(6), 1617-1636.

Emery, R.E. (1982). Interparental confl ict and the children of discord and divorce.

Psychological Bulletin, 92(2), 310-330.

Fergusson, D. M., Horwood, L. J. (1994). Nocturnal enuresis and behavioral problems in adolescence: a 15-year longitudinal study. Pediatrics, 94(5), 662-668.

Fischel, J. E., Wallis, K. E. (2014). Enuresis and Encopresis: Th e Elimination Disorders. In Lewis, M., Rudolph, K. D. (Szerk.), Handbook of Developmental Psychopathology. US: Springer, 631-648.

Fonagy, P. (2004). Early - Life Trauma and the Psychogenesis and Prevention of Violence. Annals of the New York Academy of Sciences, 1036(1), 181-200.

Fonagy, P., Bateman, A. (2008). Th e development of borderline personality disorder–a mentalizing model. Journal of Personality Disorders. 22(1), 4-21.

Földházi, E. (2009). Családszerkezet. Letöltés helye: http://www.demografi a.hu/

letoltes/kiadvanyok/DemPort/09foldhazi_csaladszerkezet.pdf, Letöltés dátu-ma: 2014. 06. 08.

Freeston, M. H., Pléchaty, M. (1997). Reconsideration of the Locke-Wallace Marital Adjustment Test: is it still relevant for the 1990s? Psychological Reports.

81(2), 419-34.

Goldenberg, H., Goldenberg, I. (2008). Áttekintés a családról három kötetben. Bu-dapest: Animula Kiadó.

Gottman, J. M., Katz L.F. (1989). Eff ects of marital discord on young children’s peer interaction and health. Developmental Psychology 25(3), 373-381.

Gottman, J.M., Silver, N. (1999). A boldog házasság hét titka. Budapest: Vince Ki-adó.

Harkány, É., Koltai, M. (2009). Krízisek a családban – családi krízisek In Csürke, J., Vörös, V., Osváth, P., Árkovits, A. (Szerk.), Mindennapi kríziseink. Budapest:

Oriold és Társai, 157-171.

Hetherington, E. M. (1993). An overview of the Virginia Longitudinal Study of Divorce and Remarriage with a focus on early adolescence. Journal of Family Psychology, 7(1), 39-56.

Hjalmas, K., Arnold, T., Bower, W., Caione, P., Chiozza, L., Von Gontard, A., Han, S. W., Husman, D. A., Kawauchi, A., Läckgren, G., Lottmann, H., Mark, S., Rittig, S., Robson, L., Vande Walle, J., Yeung, C. (2004). Nocturnal enuresis: An international evidence based management strategy. Th e Journal of urology, 171(6), 2545-2561.

Holmes, T. H., Rahe, R. H. (1967). Th e social readjustment rating scale. Journal of psychosomatic research, 11(2), 213-218.

Howes, P., Markman, H. (1989). Marital quality and child functioning: A longitudinal investigation. Child Development 60(5), 1044-1051.

Hoyer, M. (2003). A család mint színtér: az egészségesen működő család és a diszfunkcionális család. Fejlesztő Pedagógia, 14(2-3), 48-51.

Johnston, J. R., González, R., Campbell, L.E. (1987). Ongoing postdivorce confl ict and child disturbance. Journal of Abnormal Child Psychology, 15(4), 493-509.

Katz, L. F., Gottman, J. M. (1993). Patterns of marital confl ict predict children’s internalizing and externalizing behaviors. Developmental Psychology, 29(6), 940-950.

Keith, V. M., Finlay, B. (1988). Th e impact of parental divorce on children’s educational attainment, marital timing and likehood of divorce. Journal of Marriage and the Family, 50(3), 797-809.

Keitner, G. I., Ryan, C. E., Fodor, J., Miller, I. W., Epstein, N. B., Bishop, D.

S. (1990). A cross-cultural study of family functioning. Contemporary Family Th erapy, 12(5), 439-454.

Kiecolt-Glaser, J. K., Newton, T. L. (2001). Marriage and Health: His and Hers. Psychological Bulletin, 117(4), 472-503.

Kim, H. K., McKenry, P. C. (2002). Th e Relationship Between Marriage and Psychological Well-being A Longitudinal Analysis. Journal of Family Issues,23(8), 885-911.

Kopp M., Skrabski Á. (2006). A támogató család, mint a pozitív életminőség alap-ja. In Kopp, M., Kovács, M. E. (Szerk.), A magyar népesség életminősége az ezred-fordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó, 220-232.

Kot L., Shoemaker, H. (1999). Children of divorce: An investigation of the developmental eff ects from infancy through adoulthood. Journal of divorce and Remarriage 31(1-2), 161-178.

Kovács É., Balog P., Mészáros E.,Kopp M. (2013). A házastársi, élettársi és el-vált családi állapot összefüggései a mentális egészséggel. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 14(3), 205-230.

Kposowa, A. J. (2000). Marital status and suicide in the National Longitudinal Mortality Study. Journal of Epidemiology and Community Health, 54(4), 254-61.

Lamb, K. A., Lee, G. R., DeMaris, A. (2003). Union formation and depression:

Selection and relationship eff ects. Journal of Marriage and Family, 65(4), 953-962.

Liu, H., Umberson, D. J. (2008). Th e times they are a changin’: marital sta-tus and health diff erentials from 1972 to 2003. Journal of Health and Social Behavior, 49(3), 239-253.

Locke, H. J., Wallace, K. M. (1959). Short marital adjustment and prediction tests:

Th eir reliability and validity. Marriage and Family Living, 21, 251–255.

Lundberg, O. (1993). Th e impact of childhood living conditions on illness and mortality in adulthood. Social Science and Medicine, 36(8), 1047-1052.

MacKinnon, C. E., (1989). An observational investigation of sibling interactions in married and divorced families. Developmental Psychology, 25(1), 36-44.

Marcus, D., Wiener, M. (1989). Anorexia nervosa reconceptualized from a psychosocial transactional perspective. American journal of orthopsychiatry, 59(3), 346-354.

McLeod, J. D. (1991). Childhood parental loss and adult depression. Journal of Health and Social Behavior, 32(3), 205-220.

Mechanic, D., Hansell, S. (1989). Divorce, family confl ict and adolescents’ well-being. Journal of Health and Social Behavior, 30(1), 105-116.

Minuchin, S., Rosman, B. L., Baker, L. (1995). Pszichoszomatikus családok. Buda-pest: Animula.

Moos, R. H., Insel, P. M., Humphrey, B. (1974). Preliminary manual for family environment scale, work environment scale, group environment scale. Palo Alto, CA: Consulting Psychologists Press.

National Institute for Health and Clinical Excelence – NICE (2004). Eating disorders. Core interventions in the treatment and management of anorexia nervosa, bulimia nervosaand related eating disorders: a national clinical practice guideline.

London: NICE.

Olson, D. H., Russell, C. S., Sprenkle, D. H. (1989). Circumplex model: Systemic assessment and treatment of families. New York: Haworth Press.

Orth-Gomér, K.,Chesney, M.A. (1997). Social stress/strain and heart disease in women. In D.G. Julian, és N. K. Wenger (szerk.), Women and heart disease. Lon-don: Martin Dunitz Ltd., 407–420.

Parsons, C. D., Walkey, P. (1991). Idioms of distress: somatic responses to distress in everyday life. Culture, medicine and psychiatry 15(1), 111-132.

Peiro, A. (2006). Happiness, satisfaction, and socio-economic conditions: Some international evidence. Th e Journal of Socio-Economics, 35(2), 348-365.

Previti, D., Amato, P. R. (2003). Why stay married? Rewards, barriers, and marital stability. Journal of Marriage and Family, 65(3), 561-573.

Protinsky, H., Dillard, C. (1983). Enuresis: A family therapy model.

Psychotherapy: Th eory, Research & Practice, 20(1), 81-89.

Robles, T. F., Kiecolt-Glaser, J. K. (2003). Th e physiology of marriage: Pathways to health. Physiology & behavior, 79(3), 409-416.

Roškar, S.1., Podlesek, A., Kuzmanić, M., Demšar, L.O., Zaletel, M., Marušič, A. (2011). Suicide risk and its relationship to change in marital status. Crisis, 32(1), 24-30.

Satir, V. (1999). A család együttélésének művészete. Budapest: Coincidencia.

Shah, P. E., Fonagy, P., Strathearn, L. (2010). Is attachment transmitted across generations? Th e plot thickens. Clinical Child Psychology and Psychiatry. 15(3), 329-45.

Spanier, G. B. (1979). Th e measurement of marital quality. Journal of Sex and Mar-ital Th erapy. 5(3), 288-300.

Sprenkle, D. H. (2003). Eff ectiveness research in marriage and family therapy:

Introduction. Journal of Marital and Family Th erapy, 29(1), 85-96.

Stein, S. M. (1998). Enuresis, early attachment and intimacy. British Journal of Psychotherapy, 15(2), 167–176.

Størksen, I., Røysamb, E., Holmen T. L., Tambs K. (2006). Adolescent adjustment and well-being: eff ects of parental divorce and distress. Scandinavian Journal of Psychology, 47(1), 75-84.

Straus, M. A. (1979). Measuring intra family confl ict and violence: Th e Confl ict Tactics (CT) Scales. Journal of Marriage and the Family, 41(1), 75–88.

Sund, A. M., Larsson, B., Wichstrøm, L. (2003). Psychosocial correlates of depressive symptoms among 12-14-year-old Norwegian adolescents. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 44(4), 588-597.

Szepes, M., Czeglédi, E., Urbán, R., Horváth, K., Balog, P. (2014). A Szülői Konf-liktusok Észlelését Mérő Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok.

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15(2), 139-170.

Tennant, C. (2002). Life events, stress and depression: a review of recent fi ndings.

Australian and New Zealand Journal of Psychiatry, 36(2), 173-182.

Turner, C. M., Barrett, P. M. (1998). Adolescent adjustment to perceived marital confl ict. Journal of Child and Family Studies, 7(4), 499-513.

Túry F. Szabó P. (2000). A táplálkozási magatartás zavarai: az anorexia nervosa és a bulimia nervosa. Budapest: Medicina.

Túry F., Hajnal Á., Kopp M., Berghammer R., Szendi G., Fóris N. (2009). A pszi-choterápia alapjai. In Kopp M., Berghammer R. (Szerk.), Orvosi pszichológia.

Budapest: Medicina, 453-490.

van Poppel, F., Joung, I. (2001). Long-term trends in marital status mortality diff erences in Th e Netherlands 1850-1970. Journal of Biosocial Science. 33(2), 279-303.

Vandereycken, W. (1995). Th e families of patients with an eating disorder.

In K. D. Brownell, C. G. Fairburn (Szerk.), Eating Disorders and Obesity: A Comprehensive Handbook. New York: Guilford, 219-223.

Vargha, A.,Tóth, M. (2007). Az Olson-féle családteszt magyar adaptációja. In Bagdy E., Mirnics Zs., Vargha A. (Szerk.), Egyén – Pár – Család. Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből. Budapest:

Animula, 288-309.

Vivian, D., Fischel, J. E., Liebert, R. M. (1986). Eff ect of “wet nights” on daytime behavior during concurrent treatment of enuresis and conduct problems. Jour-nal of Behavior Th erapy and Experimental Psychiatry, 17(4), 301–303.

Wade, T. J., Pevalin, D. J. (2004). Marital transitions and mental health. Journal of Health and Social Behavior, 45(2), 155-170.

White, L. (1992). Th e eff ect of parental divorce and remarriage on parental support of adult children. Journal of Family Issues, 13(2), 234-250.

Williams, K. (2003). Has the future of marriage arrived? A contemporary examination of gender, marriage, and psychological well-being. Journal of health and social behavior, 44(4), 470-487.

Williams, K., Umberson, D. (2004). Marital status, marital transitions, and health:

A gendered life course perspective. Journal of Health and Social Behavior, 45(1), 81-98.

Williamson, D.E., Birmaher, B., Frank, E., Anderson, B. P., Matty, M. K., Kupfer, D. J. (1998). Nature of life events and diffi culties in depressed adolescents. Jo-urnal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 37(10), 1049-1057.