Kulcsszavak: stressz, stresszforrás, iskola, stresszkezelés, egészségügyi tanár Bevezetés
A stressz népszerű témává vált napjainkban, érintve az élet szinte valamennyi területét. A tömegkommunikáció az emberek betegségét vagy szokatlan visel-kedését gyakran tulajdonítja stressznek, felmerül azonban a kérdés, hogy való-jában mit is értünk ezalatt. Legáltalánosabb megfogalmazás szerint akkor be-szélünk stresszről, amikor az emberek fizikai vagy pszichológiai jóllétüket ve-szélyeztető eseményekkel szembesülnek. Ezeket az eseményeket nevezzük stresszoroknak, az ezekre adott válaszok a stresszreakciók.1
A stressz szó jelentése, a latin stringere szóból származik, jelentése: nehéz-ség. Maga a stressz kifejezés valójában már a tizenhetedik században megszüle-tett, Robert Hooke fizikus-biológus szóhasználatában. Hooke bizonyos szerkeze-tek, például hidak terhelhetőségének lehetőségeivel foglalkozott. A stressz kifezés, mint feszültség megjelölése arra a területre vonatkozott, ahol a terhelés je-lentkezett. Ez a megterhelés a szerkezet deformálódásához vezethetett.2
A stressz tulajdonképpen a szervezet reakciója a rá nehezedő nyomásra.
A terhelés mértéke szabja meg, hogy az egyén meg tud-e birkózni vele vagy sem.
Stresszt akkor élünk át, ha úgy értékeljük, hogy meghaladják a külső elvárá-sok erőforrásainkat és ennek következtében nem tudunk majd sikeresen megbirkózni vele. Dr. Selye János a stresszelmélet megalkotója. Az ő nevéhez fűződik a jó és a rossz stressz megkülönböztetése. Az előbbit, vagyis a hasz-nosat eustressznek, az utóbbit, a károsítót pedig distressznek nevezte. A jóté-kony stressz ösztönöz, lelkesít, fokozza a kreativitást, szerepe van az emberi faj fennmaradásában. Ezzel szemben az ingerszegény, kihívásoktól mentes környezet is okozhat szorongást, illetve hajlamosít stresszel összefüggő be-tegségek kialakulására.3
Az iskolák jelentős változásokon mentek át az elmúlt időszakban. Azon fe-lül, hogy a szocializáció, az ismeretátadás, a kultúra újratermelődésének, a
mű-1 Rita L. ATKINSON – Richard C. ATKINSON – Daryl J. BEM –SusanNOLEN-HOEKSEMA –Edward E.SMITH, Pszichológia, (Budapest: Osiris Kiadó, 2003) 403.
2 BAGDY Emőke, Pszichofitness, (Budapest: Animula Kft., 2018) 13–14.
3 Gerard HARGREAVES, Stresszkezelés, (Budapest: Scolar Kiadó, 2011) 8–11.
velődésnek fontos színtere, jelentősen befolyást gyakorol a tanulók iskolai és felnőtt életútjára egyaránt.
Tanítási gyakorlatom során, mely több mint tizenhárom éves múltra tekint vissza, az oktatási rendszer állandó átalakításával szembesülök. Ez idő alatt le-hetőségem nyílt megtapasztalni, hogy a változások, az újabb és újabb kihívások mindig jelen vannak az oktatásban részt vevő pedagógusok és tanulók minden-napjaiban. A szakképzési rendszer gyakori megújítása, a tananyagtartalom át-alakítása komoly kihívás elé állítja a nevelési-oktatási tevékenységben részt vevő szakembereket. Ezen hatások pozitívumként is szerepelhetnek az érintet-tek életében, a modernizáció, a fejlődés előmozdítói lehetnek. Azonban, amint minden változás feszültség és stressz kiváltójaként is megjelenhet, szükségessé téve nagy fokú alkalmazkodást az egyének részéről.
Felgyorsult világban élünk, állandó kihívásoknak, fokozódó teljesítmény-beli elvárásoknak kell megfelelnünk mindennapjaink során. Munkavégzésem kapcsán egyre szembetűnőbb számomra, a tanár kollégák és a tanulók foko-zódó mértékű leterhelése. A bővülő tananyagtartalom, a középiskolások meg-növekedett óraszáma, a pedagógusok egyre több feladata, feszültséget okozhat mindennapi feladatellátásuk során. A munkavégzés, illetve a tanulás mellett számtalan egyéb szerepkörben is teljesíteniük kell az érintetteknek az élet többi területein is. A túl sok teher, az elvégzendő tevékenységek mennyiségé-nek növekedése, a feladatokkal való megküzdés nehézségémennyiségé-nek vagy képtelen-ségének érzete, kilátástalansághoz, testi-lelki megbetegedésekhez, kiégéshez vezethet. Véleményem szerint, az eredményes alkalmazkodás, a feszültséget okozó tényezők felismerése, a hatékony stresszkezelés nem nélkülözheti a pe-dagógusok, kiemelten az egészségügyi tanárok szakismeretét, felkészültségét, a mindennapi gyakorlat során.
Az egészségügyi tanárképzés is jelentős átalakuláson esett át az elmúlt időszakban. A jelenlegi képzés célja az egészségügyi szakterületen, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfo-lyamain, szakgimnáziumi oktatásban, valamint az Országos Képzési Jegyzék-ben az elméleti és elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására való felké-szítés. Az egészségügyi tanár alkalmas többek között az egészséges életmódra nevelésre, általános nevelési-oktatási, egészségnevelési, mentálhigiénés fel-adatok ellátására, az egészségügyi szakképzés során a szakmai identifikáció kialakítására.4
Véleményem szerint a pedagógiai munka eredményessége jelentősen nö-velhető, ha tisztában vagyunk a stressznek, mint jelenségnek a természetével,
4 A tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet. Online: net.jogtar.hu – 2020. május.
élettanával és fel vagyunk készülve a hatékony feszültségkezelési technikák al-kalmazására.
A végzett egészségügyi tanárnak azon felül, hogy rendelkeznie kell a szak-mai területre vonatkozó magas szintű elméleti ismerettel és a gyakorlati alkal-mazáshoz szükséges készségekkel, a tanulók egyéni sajátosságait is látnia kell.
Fontos szem előtt tartani azt a tényt is, hogy a tanulók stressztűrő képes-sége, a változáshoz való alkalmazkodásuk, valamint az ingerek feldolgozását te-kintve is jelentős eltéréseket mutatnak. Elaine N. Aron pszichológus és írónő munkásságának köszönhetően a szuperérzékenység meghatározása és egyre inkább köztudatba kerülése a pedagógusok munkáját is nagymértékben segít-heti. Az ilyen jellemzőkkel bíró felnőttek és gyerekek érzékenyebben reagálnak a környezetükben lévő finom részletekre, ami sok tekintetben előnyt is jelent-het. Fontos tudni, hogy ezek a gyerek lelkiismeretesek, nagyrészük különösen tehetséges. Ugyanakkor idegrendszerük a külső hatások következtében köny-nyen túlterheltté válik.5
A tanári munka során lényeges, hogy a stresszel kapcsolatos általános és az egyéni jellegzetességeket felismerjük, megfelelően kezeljük. Ehhez, pedig széles körű ismeretekre van szükség, amely túlmutat a szakmai és pedagógiai ismereteken. A folyamatos önképzés, képzés és az ehhez szükséges vezetői tá-mogatás megadása elengedhetetlen.
Kutatásom bemutatása
Kutatási célom között szerepelt, az általam vizsgált középiskolákban beazono-sítani a leggyakoribb stresszforrásokat, rávilágítani az egészségügyi tanárok le-hetőségeire, felkészültégük fontosságára az iskolai stresszkezelés vonatkozásá-ban. További célom, hogy felmérjem, hogy az általam megkérdezett tanárok szükségesnek érzik-e a stresszkezelésre vonatkozó elméleti ismeretek oktatá-sát és ezek gyakorlatban történő kipróbáláoktatá-sát. Véleményem szerint, a kritikus pontok beazonosítása, felismerése az első lépés a hatékony beavatkozáshoz, a kiegyensúlyozott, egészséges környezet megteremtéséhez, amely az oktatás szereplői számára egyaránt lehetővé teszi a hatékony munkavégzést, a kreati-vitás előmozdítását, a fejlődést, a sikerek elérését.
Kutatásom során a Miskolci Szakképzési Centrum tagintézményeiben dol-gozó pedagógusokat kérdeztem munkájuk során, saját magukra, illetve tanuló-ikra vonatkozó stresszforrásokról, a témával kapcsolatos ismeretszerzésre való igényükről.
5 Elaine N. ARON, Szuperérzékeny vagyok? (Budapest: Sensum Donum, 2011) 13–14.
Munkám során anonim, önkitöltős, saját szerkesztésű kérdőívet készítet-tem, a Google Forms internetes kérdőívszerkesztő alkalmazásával. A kérdése-ket, a kutatási céloknak megfelelően állítottam össze. Az adatokat összesítve elemeztem úgy, hogy az egyéni információk ne legyenek azonosíthatóak. A kér-dőívben zárt és nyitott kérdések egyaránt előfordultak. A zárt kérdéseken belül alkalmaztam egyválaszos, többválaszos kérdéseket, Likert-skálát.
Összesen tizenkét kérdést tetem fel. Az első kérdéscsoport a pedagógusok általános adataira vonatkozott, amely tartalmazta a válaszadó életkorát, nemét, a tagintézményt, ahol dolgozik, valamint, hogy osztályfőnöki, illetve vezetői te-vékenységet végez-e. A második kérdéscsoport a feszültséget okozó tényezők beazonosítását célozta meg. Az utolsó kérdéscsoport célja pedig a stresszkeze-lési technikák oktatására való szükségesség, illetve az erre vonatkozó tovább-képzési igény felmérése volt.
A kérdőíveket különböző csatornákon terjesztettem e-mail-ben, a tagin-tézmények igazgatóinak elküldve, közösségi oldalon kollégáknak közvetlenül eljuttatva. Ennek megfelelően, válaszadásra valamennyi tagintézményben dol-gozó pedagógusnak lehetősége nyílt. Beválasztás kritériumaként szerepelt, hogy a tanárok a Miskolci Szakképzési Centrum tagintézményeiben dolgozza-nak. Kizárás kritériumai ennek megfelelően pedig, hogy a válaszadók nem le-hettek más szakképzési centrum tagintézményeiben, illetve egyéb iskolákban dolgozó pedagógusok.
Összesen 109 példány (n = 109) kérdőívet kaptam vissza, melyből valam-ennyi értékelhető volt. A Miskolci Szakképzési Centrumban dolgozó pedagógu-sok összlétszámához viszonyítva a válaszadók a pedagógusi létszám több mint a 15%-át fedték le.
Kutatásom során leíró statisztikát alkalmaztam. Az adatok feldolgozására, statisztikai elemzésére, illetve táblázatok és grafikonok készítésére a Google Forms internetes kérdőívszerkesztőt, a Microsoft Word és Excel programot használtam fel. Elemzés során figyelembe vettem a vizsgált pedagógusok élet-korára, nemére, munkahelyére vonatkozó adatokat, a stresszforrások beazono-sítására vonatkozó jellemzőket. Továbbá a stresszkezelés oktatásának a szük-ségességét a tagintézményekben, valamint ezzel kapcsolatos továbbképzésre vonatkozó igényt.
A tanulmány következő részében a vizsgálatom során kapott eredménye-ket és azok értékelését mutatom be.
A pedagógiai pályán dolgozókra jellemző a női nem túlsúlya, amit jelen ku-tatásom is tükröz. Ennek alapján a megkérdezettek 78%-a nő, 22%-a férfi:
1. diagram
Kor szerinti megoszlásnál a következőt tapasztaltam: A válaszadók 1%-a 25 és 30 év közötti, 16%-a 31 és 40 év közötti, 53%-ának életkora 41 és 50 év közötti, 30%-a 50 év feletti:
2. diagram
A megkérdezettek 72%-a jelen esetben osztályfőnöki feladatokat is ellát.
A válaszadók között igazgató nem, igazgatóhelyettes viszont előfordult. Ezen kí-vül gyakorlati oktatásvezetőktől és munkaközösségi vezetőktől is kaptam választ.
A vizsgált tagintézményekben dolgozó pedagógusok életkori, munkahe-lyi területére, beosztásukra vonatkozó adatok beazonosítását követően arra
kerestem a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek stresszhatást okoz-nak a tanárok mindennapi munkájuk során. Lehetőség nyílt arra is, hogy a fe-szültséget okozó hatások erősségét meghatározzák a megkérdezettek. Az 1-től 5-ig terjedő skálán az 1-es jelölte a leggyengébb, az 5-ös a legerősebb stressz-hatást okozó tényezőt. A megkérdezettek legnagyobb arányban a kiszámítha-tatlanságot, bizonytalanságot az iskolákban, ezt követően a határidőket, harma-dik helyen a kollégákat, negyeharma-dik helyen a sok munkát, ötöharma-dik helyen pedig a minősítést jelölték meg stresszforrást okozó tényezőként:
1. táblázat
A válaszadó tanárok számára leggyakoribb feszültséget okozó tényezők 1. Kiszámíthatatlanság, bizonytalanság az iskolákban
2. Határidők 3. Kollégák 4. Sok munka 5. Minősítés
Ezt követte a portflió-készítés, a diákok, ellenőrzések, óralátogatások, vé-gezetül pedig a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság az élet egyéb területén, családi és megélhetési problémák.
A feszültségeket okozó tényezők erősségét vizsgálva megállapítható, hogy legerősebb stresszforrást okozó hatásként a határidőket, a kiszámíthatatlansá-got, bizonytalanságot az iskolákban majd a sok munkát jelölték meg. Ezt kö-vette a portfólió-készítés, minősítés, ellenőrzések, óralátogatások, kiszámítha-tatlanság, bizonytalanság az élet egyéb területén, megélhetési problémák, csa-ládi problémák, a diákok és végezetül a kollégák. Összességében elmondható, hogy a megkérdezettek átlagosan hét tényezőt választottak ki, melyet stressz-forrásként értékeltek.
A tanárok tapasztalatai alapján a tanulóiknak legtöbb esetben a szóbeli fe-lelés, a sok tanulnivaló, a dolgozatírás, családi problémák, a vizsgák és az érett-ségi okoz leggyakrabban feszültséget.
2. táblázat
A tanárok tapasztalatai alapján, tanulókat érintő leggyakoribb stresszforrások 1. Szóbeli felelés
2. Sok tanulnivaló 3. Dolgozatírás 4. Családi problémák 5. Vizsgák és érettségi
Ezt követte a megélhetési problémák, a tanárok, a kiszámíthatatlanság, bi-zonytalanság az iskolában és az élet egyéb területén. Mindezeken kívül, négy
válaszadó megjelölte a fizikai bántalmazást a diáktársak részéről, mint stressz-forrást okozó tényezőt. Az egyéb kategória lehetőségével élve kaptam olyan vá-laszokat is, hogy például a reggeli felkelés, a tanórai munkák, valamint a niko-tinhiány is megjelenik a mindennapi iskolai élet folyamán jelentkező feszültsé-get okozó tényezők hátterében.
Az utolsó kérdéscsoport létrehozásával az volt a célom, hogy felmérjem, hasznosnak tartanák-e az egészségügyi tanár szakos hallgatók számára, külön tantárgyként stresszkezeléssel kapcsolatos technikák oktatását, illetve saját ma-gukra nézve, az ezzel kapcsolatos képzéseken, továbbképzéseken való részvételt.
Arra a kérdésre, hogy hasznosnak tartaná-e, ha a tanárképzés során külön tantárgyként/kurzusként oktatnák a stresszre, illetve a hatékony stresszkeze-lésre vonatkozó technikákat, a megkérdezettek 78%-a igennel válaszolt.
A válaszadók 72%-a részt venne, stresszkezeléssel kapcsolatos képzésen, továbbképzésen.
Javaslataim
Az eredmények tükrében, a teljesség igénye nélkül megfogalmaztam javaslata-imat az iskolai stresszkezelésére, megelőzésére vonatkozóan, különös tekintet-tel az egészségügyi tanár lehetőségeinek figyelembevétekintet-telével. A tanulói stressz-hatások csökkentése céljából hatékony lehet:
‒ A tananyagtartalom átgondolása, optimalizálása.
‒ Kiscsoportos foglalkozások, szerepjátékok alkalmazása, a feszültséget okozó helyzetek megoldásának gyakorlása céljából.
‒ Szülőkkel való aktív kapcsolattartás, a tanuló és környezetének megismerése, a feszültséget okozó tényezők mielőbbi feltárása, megoldása érdekében.
‒ Iskolapszichológus munkájának népszerűsítése, a pszichológushoz járó diá-kok negatív sztereotípiájának a csökkentése.
‒ Feszültségkezelés módszereinek oktatása és gyakorlati alkalmazása az isko-lákban. Értem ezalatt például a légzésgyakorlatok bemutatását, relaxációs gyakorlatok alkalmazását az iskolákban pszichológus bevonásával.
‒ Kortárs előadók képzése, előadások szervezése a hatékony feszültségkeze-lési módszerekkel kapcsolatban.
‒ A rendszeres testedzés megszerettetése, mivel ez az egyik leghatékonyabb eszköz a stressz ellen.
Tanárok feszültségcsökkentésére az előzőek mellett jótékony hatású lehet:
‒ Egyenletes munkaterhelés létrehozása.
‒ Megfelelő munkaszervezésre való fokozott odafigyelés. Időben történő tájé-koztatás, előretervezhetőség, határidők észszerű megválasztása.
‒ Munkahelyi légkör javítása, csoportépítési technikák alkalmazása, konflik-tusok korai, hatékony kezelése.
‒ Dokumentációs terhek csökkentése, észszerűsítése.
‒ Időszakonként munkahelyi stresszfelmérés végzése, értékelése, megoldási javaslatok kidolgozása.
‒ Továbbképzések szervezése stressz- és feszültségkezelés témakörében.
‒ Mindezeken kívül, a tanulók számára is javasolt technikák, mint például rendszeres testmozgás, hobbi, meditáció, relaxáció, masszázs hatékonysága is bizonyított feszültségoldás céljából.
Végezetül két tényezőt emelnék még ki javaslataim kiegészítéseként.
Az egyik a gondolkodási fegyelem kialakítása, mivel a stressz fejben dől el. Cél-ként a stresszt el kell engedni, mert egészségkárosító hatással bír. Szükség lehet a látásmód megváltoztatására és megpróbálni az adott helyzetből a legtöbbet ki-hozni. A sok munka miatt például nemcsak bosszankodni, hanem a lehetőségnek örülni is lehet. Minden történést nem, viszont az ezekre adott reakciónkat bizo-nyos mértékig tudjuk irányítani. A pozitív beállítottság elengedhetetlen.6
A másik tényező, ami segíthet, a flow-felfedezés megismerése. Csíkszent-mihályi Mihály már az 1970-es években megalkotta ezt a fogalmat. Ami annyit jelent, hogy egy feladat sikeres elvégzése, mintegy magától megy, anélkül, hogy az egyénnek különösebben meg kellene hozzá erőltetni magát. A flow valamely tevékenységben való teljes elmerülés és feloldódás állapota. Ilyenkor az ember teljesen éber és mégis ellazult, élvezi amit csinál, produktív, alkotói öröm mun-kál benne tevékenysége során. Az állapot eléréséhez szükséges kiindulási té-nyező a belső motiváció, a világos cél és a kihívásjelleg szükséges. Az állapotra jellemző többek között az öntudatlan koncentrálás, az itt és most lenni élménye, a szubjektív időészlelés, önfeledés és erőlködésmentesség. Mindezek elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása jó szolgálatot tehet munkánk és minden-napi életünk során.7
Összegzés
A Miskolci Szakképzési Centrum tagintézményeiben végzett kutatásom ered-ményei kapcsán rávilágítottam arra, hogy mely tényezők okoznak stresszfor-rást a tanároknak és tapasztalataik alapján a tanulóiknak a mindennapi iskolai életük során. Az eredmények tükrében látható, hogy a válaszadó tanárok szá-mára a munkájukkal, munkakörnyezetükkel kapcsolatos kilátástalanság, bi-zonytalanság érzete szerepel első helyen, mint feszültéséget okozó tényező.
6 Antony FEDRIGOTTI, Stresszkezelés, (Budapest: Kossuth Kiadó, 2017) 35–37.
7 Markus HORING, Flow, (Budapest: Kossuth Kiadó, 2017) 10–16.
Úgy gondolom, hogy egyéb tényezőkkel együttesen, az oktatási rendszer folya-matos átalakítása, a változásokhoz való naprakész alkalmazkodás nehézsége, problematikája tükröződik a válaszokban. Időnként a meglévő rendszer átala-kítására, fejlődésére szükség van, azonban elegendő időt kell biztosítani a sta-bilizálásra, a változások eredményeinek a tanulmányozására, a hibák kiküsz-öbölésére.
A határidőkre, mint stresszforrásra való fokozott odafigyelés, szintén el-engedhetetlen, hiszen a pontos munkavégzés, minél kevesebb hiba ejtése is fon-tos cél. Ennek megfelelően a folyamatok szervezése, a nem várt eseményekre való felkészültség is a mindennapi feladatok kiemelt része kell, hogy legyen.
Tanárok megfigyelései alapján, a tanulóknak leginkább a szóbeli felelés, ezt követően pedig a sok tanulnivaló okozza a legnagyobb feszültséget okozó tényezőt. Javaslataimban ezekre is kerestem megoldási lehetőségeket.
Kutatásom során megállapítottam, hogy a pedagógusok körében lenne igény arra, hogy a stresszkezeléssel kapcsolatos ismeretek külön tárgyként ok-tatásra kerüljenek, illetve képzésen és továbbképzésen való részvételt is vállal-nának ennek érdekében. Munkám kiterjesztéseként a szakképzésben részt vevő tanulók megkérdezését is tervezem a stresszforrásokra vonatkoztatva, mivel jelen kutatás erre nem tér ki csak közvetett formában.