Fényesszemű fényeslelkű komoly sereg, Isten ritmusát dobbanó testvérszívek örüljetek, örüljetek !
Zsoltározó szép életünk, Istenatyánk kis családja egyedül volt, s nagyon árva.
Lám a tavasz atyát hozott, kiben szemünk krisztust látja, aki elvezet bennünket örök vágyaink hónába,
örüljetek testvérszívek, daloljatok testvérajkak e szép napnak !
Kitaposott életúton jó így emelt fejjel menni,
messzi csendekről álmodni, messzi csendeket szeretni, s szent vágyakban egynek lenni
Mégis Isten-vágyó lelkünk szárnyát úgy köti az élet Krisztus örök végtelenjén félénk-tipegők a léptek,
de atyánk van, ki értünk él, kit Krisztusunk értünk szeret, engedelmes fiúságunk vigyük hozzá, ő majd vezet,
kemény és gyarló magunkat vigyük hozzá, hajtsuk térdre:
aki kicsiny, az nagy leszen, annak útja szent és szárnyas, hiszen Krisztus a vezére.
Fényesszemű, fényeslelkű jó testvérek
engedelmes csendünk mélyén — nem érzitek — Krisztus izzó lelke éled!
Jó atyánk küzd, fárad értünk: néki szent fiai lelke, minden vágya diadalra, örök tavaszokba vinni:
az Istenbe.
Egyszer az Ür számonkéri nemcsak magaért. de értünk, s akkor a Szent színe elé fehér lelkünkkel kísérjük;
diadalmas életünkkel, forró és hálás daliunkkal
mondjuk el a nagy Bírónak, mennyit fáradt, mennyi gonddal.
S, aki örök szeretettel szeret minket és hív minket, egy hófehér nagy hajnalon átöleli a lelkünket,
akkor újra eggyé leszünk, s kivirágzik minden-minden egy teremtő lehelettől, s szentek leszünk és fehérek, mint az Isten.
Fényesszemű, fényeslelkű komoly sereg, Isten ritmusát dobbanó testvérszívek örüljetek, örüljetek !
Brúzer Gellért.
Figyelő.
MOSSUL-BAGDAD.
Meghívást kaptam Mossulba. Hogyne fogadtam volna el, mikor annyira vágyódtam a m e s é s kelet után, az Ezeregyéj-s z a k a meEzeregyéj-séivel titokzatoEzeregyéj-s környezetbe burkolt Bagdad után.
Midőn a Szentföldről jöttünk hazafelé Damaskuson, Bal-b e k e n keresztül s vonatunk Bal-beroBal-bogott az aleppói nagy pálya-udvarra s ott láttuk kiírva a z irányt: Bagdad felé, már akkor nagy vágy kelt b e n n ü k : íme most közelében vagyunk a titok-zatos városnak s mégsem tudunk eljutni oda. A vasúti kocsikon is, melyek arra mentek, mindegyiken felírás volt: Bagdad.
Akkor még nem volt bennem öntudatosított gondolat : ezek a vasúti kocsik még egyáltalában nem látták Bagdadot s lehet, hogy már hasznavehetetlenek lesznek, mire o d a tudnának érni.
A híres Berlin-Bagdad vasút nem készült el s nincs is kilátás arra, hogy h a m a r j á b a n elkészüljön. Pedig talán az egész világháborúnak egészen m á s vége lett volna, h a a németek ezzel a vasútvonallal el tudtak volna idejében készülni. Magát a Taurust is c s a k a háború alatt bírták legyőzni. Valóságos építészeti műremek a z a Taurus-vasút. A legnehezebb részt tehát megépítették, a könnyebb síksági részre nem jutott idő.
Repülőgép a télen nem jár magyar föld felett. Sok és nagy a téli köd a Balkánon s így kikerüli azt. A nagy batá-viai holland gépek azonnal lekanyarodnak a Földközi tenger felé s a n n a k napsütéses tiszta levegőjében sietnek keletre : B a g d a d felé. Kénytelen voltam tehát a vasúti vonalat válasz-tani. De így is hihetetlen gyorsan célomhoz értem : Keddről szerdára Stambulba vitt az Orient-Simplon-express. Alig más-félórás megszakítás után (s ez alatt még a Bosporuson is át kellett kelnem), már elindult velem a Taurus-Express Bagdad felé. A hálókocsiján azonban nem volt az a felírás, melyről előbb említést tettem : Bagdad, a kocsi teljesen európai, modern, s z é p kocsi, nem is viselhetett m a g á n hazugságot. Szépen a z oldalára volt írva : Haydárpasa-Nissibin. Igen a vasútvonal nincsen tovább kiépítve. Azt a z egy-két kilométert, melyet most hozzáépített Sziria : egész Tel-Ziouan-ig, még nem igen vették tudomásul Európában. Amint a felírás csak Nissibinig szólt, éppen így a jegyem is csak ezt jelezte. Rá is kellett fizetnem egy-két fillért, igazán csak egy-két fillért, hogy a vonat elvigyen Tel Ziouan-ig, a z a z hogy elhagyjuk a török területet és már szír területen szálljunk a ránk várakozó s a vasúttársaság elő-készítette autókra. Haydarpasától Tel-Ziouanig két teljes n a p alatt jutottam el, de ezen idő alatt átutaztam egész Kisázsiát.
S így nem telt bele négy n a p és megérkeztem Irak h a t á r á r a ! Az utolsó n a p már kora reggeltől kezdve pusztaságon
jártunk. Azok az állomások, ahol a z „express" megállott, n á -lunk E u r ó p á b a n még b a k t e r h á z a k n a k sem illettek volna be.
Egy-két vályogkunyhó s egy-két katona az egész állomási sze-mélyzet. Folyton a határon járunk, a török és a szír határon.
Közvetlen a vasútvonal a határ. Utas is alig akad, a z egész nagy hálókocsiban ketten vagyunk : egy londoni úr és én. 0 gyermekeit megy meglátogatni B a g d a d b a : éppen Karácsony napjára ér oda. Dél felé v a l a h o n n a n előkerül még egy harma-dik társunk : a London-News-nak munkatársa. Folyton filmfel-vételt készít, gondolom, nemsokára minket is mutogatnak va-lamelyik londoni moziban.
Végre megérkezünk a sinek legutolsó párjához : Tel Ziouan.
Ezután már csak a szír pusztaság ásítozik felénk. Amint emlí-tettem : csak hármunk miatt jött ide ki az express : a legkifo-gástalanabb hálókocsijával és étkezőjével.
Leszállunk. Hogy a m a g a s vaggonokból könnyebben száll-hassunk le a pusztaságba, falépcsőkkel segítenek. Lassan el-helyezik pakkjainkat egy külön autón azután beülünk egy ford-kocsiba : mi hárman és a soffőr. A vasúttársaság még egy autót ád, hogyha az egyiknek b a j a lenne, segítségére legyen a másik, a harmadik a podgyászautó. Végre megindulunk.
Merre, nem igen tudjuk. Fa nincs sehol a vidéken, út — úgy-látszik — most készül, d e ami úgy-látszik, az sem mutat nekünk utat : másmerre vezeti a soffőr a z autót, talán amerre még senki sem járt a pusztaságban. Mert kietlen pusztaságon ro-bogunk keresztül. Otvenkilométerekre nincsen itt egy élőlény sem, nem is engedik m a g á b a n robogni az autót : Irak határán katonai gépfegyver-autó csatlakozik hozzánk, s kisér egész útunkon keresztül. Nem engedhetik, hogy b a j a legyen a z utas-nak Irakban.
Este félkilenckor érkeztünk meg Mossulba. A vasúttársa-ság itten megfelelő szállodát tart fenn az utasok számára, mivel egy n a p az utat nem lehet megtenni Bagdadig. Jó is, hogy itt e b b e n a tipikusan keleti városban, van egy kis oázis, ahol európai kényelem fogadja az embert : Villanyvilágítás, hideg, meleg vízvezetéki víz. És azt hiszem m á s időszakban elég jó, kellemes is, mert láttam, hogy a szobák villanyos szellőztetőszárnyakkal v a n n a k felszerelve. Most a z o n b a n : de-cember 23-án, elég hideg levegő vett körül bennünket. Termé-szetesen errefelé kályháról szó sincsen. Petroleum melegítő-lámpát hoztak be a s z o b á m b a , d e a z ajtót nyitva hagyták.
Midőn becsuktam, a z o n n a l jöttek, hogy akkor kiviszik a pet-roleumkályhát, mivel csukott ajtó mellett nem s z a b a d a petro-leumgőzöket kibocsájtó kályha mellett lennem. Nagszerű volt tehát a fűtés : melegítettek, de egyúttal hideg levegővel szellőz-tettek is. Mert ugyan n a p p a l 16—20 fok volt a meleg Celsius szerint, úgyhogy kabát nélkül sétálhattunk, de éjjelre lehűlt
n é h a O-fok alá is ! Nem tehettem mást, kiraktam a kályhát, becsuktam az ajtót és éjjelre meleg szvetterembe bújtam !
Az ellátás teljesen finom angolos volt. Kis társaság verő-dött itt össze : egy-két tanulmányozó (az egyik az u. n. ördög-imádókat tanulmányozta a Szindzsárban) továbbá egy-két angol mérnök, akiknek itt dolguk a k a d t : most építik a Tigris vashidját stb. Nem voltunk tizen sem. Én külön asztalnál ültem s hallgattam a z angolokat : a közelgő karácsonyról beszélget-tek. Náluk is nagy ü n n e p ez. Sajnos erre nincsen karácsonyfa, egyrészt, mert nincs fenyőfa se a vidéken, másrészt pedig
nincs meg a karácsonyi a j á n d é k o z á s szokása. Már a feketeká-vét ittuk, midőn megérkezett ismerősöm s vele elmentem azon-nal sétálni, körülnézni Mossulban.
Mivel a z útijegyben, melyet magyar pénzben még itthon kifizettem, már az autóuttal összefüggően a teljes ellátás és szállás is bennfoglaltatik, ezen éjjel még ebben az u. n. Rest-house-ban maradtam és csak m á s n a p mentem el a francia misszióra, ahol szállásom és ellátásom volt a francia domini-k á n u s misszionáriusodomini-k jóvoltából.
Egy heti itt tartózkodás u*án ugyancsak autóval folytattam az utamat Kerkuk-ig, ahol az olajforrásokat tekintettem meg.
Innen már építettek az angolok keskenyvágányu vasútvonalat egész a Perzsa-öbölig Bagdadon át. Kerkukból tehát ismét vasúton mehettem tovább.
B a g d a d b a n szintén majd egy hétig voltam, d e azután kifogyva az időből jegyemet, mely egészen Basra-ig szólt (innen indult az ezeregyéjszaka Sindbád h a j ó s a az ő hét útjára) sze-rencsésen visszaváltottam a bagdadi Cook-irodában s annyi fontot kaptam, hogy egész iraki tartózkodásom alatt nem tud-tam elkölteni.
Bagdadból már csak autókirándulásokat tettem Ktesiphonba, Babilonba, az Eufrates zsilipjeihez, stb. s azután vissza kellett fordulnom s azon az úton, amelyen jöttem, szerencsésen vissza is érkeztem h a z a Magyarországba.
Ez a kétheti rövid itt tartózkodás nem volt ugyan elég ennek az ősföldnek b e h a t ó b b tanulmányozására, d e mégis valami betekintést szereztem erről az é r d e k e s vidékről.
Történelmi visszapillantást nem a k a r o k most tenni. Ezt mindenki megtalálhatja jobban és bővebben a történelmi köny-vekben. Azt hiszem nekem nem lehet most m á s feladatom,
mint egyéni élményeimet s megfigyeléseimet, a mostani élet egyes érdekesebb megnyilvánulásait ismertetnem.
Kezdjük a vallásokkal.
Katolikusok v a n n a k : 1. rómaiak, 2. szírek, és 3. kháldok.
Mindegyiknek van püspöke, még pedig nem B a g d a d b a n , hanem Mossulban. Bagdad a kalifák, a Harun-Arresydek v á r o s a nem oly alkalmas a keresztények berendezkedésére, mint Mossul, melynek környékén több a keresztény, több a katolikus. A
római katolikusokat a francia misszionáriusok : dominikánusok képviselik. Közülük nevez ki a p á p a egy p á p a i delegátust, akit püspökké is szenteltet. Tulajdonképen ő a z első főpapi méltóság Irakban, hiszen a p á p a képviselője, kiküldötte és nunciusa. De híve neki v a n legkevesebb. Római katolikus alig a k a d néhány a misszionáriusokon kivül. V a n itt a missziónak egy szemináriuma is, d e itt lévő kispapok s e m a római ritust követik, h a n e m a kháldot. V a n a missziónak iskolája is, d e ide is szír és kháld katolikus gyermekek járnak. A szemináriumban tanulnak latinul„is és volt is egy kispap, aki tudott latin misén is ministrálni. Ő volt a z én ministránsom is. Természetesen a latin szertartású papok is szakállt hordanak úgy, mint a többi ritusúak !
A szíreknek érsekük v a n Mossulban. Tisztelegtem mind-egyik főpapnál, d e úgy láttam, hogy legkiválóbb köztük a szír érsek : Dallal. Meglátszik rajta, hogy R ó m á b a n tanult s első időben teljesen latin ritust követett, még most is szépen tud lati-nul beszélni. Világfelfogása, ismerete, határozott egyénisége legjobban megkedveltette őt.
A kháldoknak itt lakik a pátriarchájuk. A pátriarchák székhelye valamikor Babilon volt. Ezért hívják most is őt babi-loni pátriarchának. Kilencvenéves ősz aggastyán, de azért a a karácsonyi éjjeli szentmisét ő mondotta. Elkezdték már a vigiliát este 10 órakor, a zsolozsmázás, imádságok, é n e k e k eltartottak egészen éjjeli fél háromig. Az volt a legérdekesebb, hogy az imádságokat kispapok cintányérzörgése követte. Arra törekedtek, — úgylátszik — hogy minél nagyobb zajt t u d j a n a k csapni a keleti vékony hangú kevéssé változatos s kevéssé hullámzó ének mellett. Visszafelé jövet Stambulban ugyanígy énekelnek az A j a Sofia mecsetben a Ramasánt ünneplő mo-h a m e d á n papok. Az ének, a zaj, mindegyik esetben teljesen keleti tipusú volt. Az egész szertartás keleti titokzatosság és keleti képzelet eredménye.
Nem lehetne itt tere a protestáns u. n. puritanizmusnak.
A keleti lélek ezt nem bírná el. Nincs is itt se luteránus, s e kálvinista egy se. A keleti lélek megkívánja a szertartást, a fényt, a lehető nagy változatosságot, díszt, pompát. Eretnekség itt nincs is m á s milyen, mint csak az ős eretnekségek, a ke-reszténység első idejében keletkezett eretnekségek : a nestoriá-nusok, monotheleléták, monofisiták, stb. Végre félhárom felé elkezdte a pátriarcha a szentmisét. De előbb körmenet volt égő gyertyákkal, melynek célja az volt, hogy a templom u d v a -rán összehalmozott nagy boglya száraz gyökeret és kórót meg-gyújtsa s örömtűzzel kezdje el a Szent éjszakát. A szentmise kháld nyelven folyt. Természetesen ugyanazon lényeges részek-kel, mit a latinszertartású szentmise. Az átváltoztatással azon-ban nem egy időben v a n az Úrfelmutatás, h a n e m valamivel később s feltűnő volt, hogy a szentáldozáshoz állva járulnak.
Egyébként teljesen úgy ment a Szentáldozat b e m u t a t á s a és az áldoztatás, mint a latin szentmiséknél. A hívek egyszín alatt áldoztak. A pátriarcha nem keleti koronát, hanem teljesen latin püspöki süveget használt. Csak feltűnő volt mise alatt is a rettenetes z a j azokkal a cintányérokkal és a sok füstölés és ének, melyben legnagyobb részt civilruhára albát öltölt férfiak segédkeztek. Amint később megtudtam, ezek az Egyház ősi szo-k á s á n a szo-k megfelelően az életben szo-kinn élő, de szo-kisebb rendeszo-ket felvett férfiak voltak. Legtöbbje jobban tudja az éneket és a szertar-tást, mint maguk a reverendás papok. Félhét volt, mire vége lett a szentmisének és a pátriarcha kivonult a templomból.
Érdekes, hogy a templomban a katolikus férfiak is turbánban, fezben, vagy u. n. iraki vágott s a p k á b a n ültek. Csak azok vet-ték le kalapjukat, akik európai kalapot hordtak.
A szír és kháld p a p o k n a k s z a b a d a nősülés, d e benn a v á r o s b a n nincsenek olyan papok, akiknek volna feleségük.
Ezeket rendesen azonnal kiküldik egyes helységek pasztorá-ciójára. Természetesen püspök csak feleségnélküli p a p lehet s így legtöbbnyire szerzetesekből nevezik ki a püspököket.
Voltam egy szerzetes kolostorban is : Szent B e h n á n ko-lostorában. Közvt tien szomszédságában van a Szentnek is a sírja, ahol minden évben csak egyszer van mise : a szír érsek misézik itt. Valahogy sikerült nekem is leszállnom a szűk nyíláson át a sírboltba. Odalenn már t á g a s a b b az üreg, de semmi megfelelő kiépítés nincsen sem belül, d e kívül sem.
Kívülről alig venni észre. Semmi sem figyelmezteti az embert, hogy milyen szent helyen jár. A sírüregből való feljutás már körülményesebb volt, mint a leszállás, de azért minden b a j nélkül sikerült.
A kolostor magán viseli kelet jellegét. A bejárat mellett azonnal a kecskék, a z öszvérek istállói voltak, semmivel sem nagyobb tisztaságban, mint keletnek egyéb szemétdombjai.
Nem tudom, mikor söpörhetnek ebben az udvarban. Az első hatás nem volt tehát valami kellemes. Szerzetes nem sok akadt.
Inkább csak növendék és tanuló. Lehettek az egész kolostor-ban vagy tizenketten. Lakásuk igazán nagyon egyszerű, de hiszen itt Keleten még a püspökök lakását sem lehet hasonlí-tani az európai legegyszerűbb plébános lakásához sem. Egy-szerű kemény ágy, szinte faragatlan asztal és szék. Semmi csín vagy kedvesség a szobákban. Hidegnek látszott minden, írtam is haza, hogy Európában alig a k a d n a lélek, ki ilyen kolostorba belépne. Pedig ennek akolostorából lett a legutóbbi főnökből érsek ! (Nem Dallal)
Bevezettek a z u. n. fogadó s z o b á b a Ez. itt keleten min-denütt egy üres szoba, melynek falai melett lócák v a n n a k szőnyegekkel leterítve és vánkosokkal borítva. A vendégeket ilyen helyen fogadják mindenütt Elsői, hogy megkínálják ciga-rettával. (Én nem szoktam dohányozni, d e itt Keleten folyton kellett
c s u p a udvariasságból cigarettázni-). Majd n é h á n y perc múlva hozzák a nálunk u. n. török-feketét, a z a z tele szaccal és cu-korral. Soha sem ittam annyi feketét, mint itt, pedig mondha-tom sokkal jobb a mi feketénk, mint ez a végtelen édes szac-cos kávé ! Hoztak itt még vendégkönyvet is.. Miután beírtuk mi is nevünket, forgattuk és nézegettük. Érdekes a d a t o k r a bukkantunk. 1917, juliusában és novemberében magyar kato-n á k írták bele kato-nevüket. A h á b o r ú ide is elvetette őket !
Kijőve a kolostorból már körülvettek a kolostor mellett lévő kis helyiség gyermekei, népei, sőt katonák is arra vetőd-tek. De érdekes, a nép itt a kolostor közelében még mindig
m o h a m e d á n . M o n d j á k a misszionáriusok, hogy alig a k a d egy-két megtérés a m o h a m e d á n o k körében. A misszionáriusok i n k á b b csak őrzik a meglévő hívők csoportját, mintsem meg t u d n á n a k nyerni valakit is a m o h a m e d á n o k közül. Ha v a n megtérés, inkább a régi eretnekek térnek vissza az igaz Egy-h á z kebelébe.
Hogy a z o n b a n mennyire összetartanak itt a keresztények, mutatja az, hogy Mossulban, midőn evés előtt keresztet vetet-tem, hozzám jött a felszolgáló pincér és o d a s ú g t a nekem : én is katolikus vagyok ! B a g d a d b a n pedig búcsúzáskor azt mon-dotta a szállótulajdonos : Viszontlátásra egy-két év múlva a mossuli keresztény vilajetben ! 0 is erre a vidékre való volt s bízva bíznak a b b a n , hogy fel tudják szabadítani Mossul vidékét a m o h a m e d á n o k alól és megcsinálhatják a keresztény vilajetet (nálunk kb. megyének felelne meg !
Az a szokás erre, hogy a keresztény ü n n e p e k e n a moha-medánok, míg a m o h a m e d á n ü n n e p e k e n a keresztények men-n e k látogatóba a másik félhez kellemes ümen-nmen-nepeket kívámen-nmen-ni.
De ilyenkor a z előbb említett fogadó s z o b á b a n nem igen be-szélnek.» A megjelenés már eléggé kifejezi a célt, amiért egy-m á s h o z jönnek. Csak cigarettakínálás,feketekávéivás következik, s h a valaki cigarettájának utolsó h a m u j á t is leverte, akkor felkel meghajtja magát és c s e n d b e n eltávozik. Kevés kivétel v a n . így volt az angol városi főnöknél — nem akarom kormány-z ó n a k mondani —, ahol kivételképen a kormány-z angol hákormány-ziasskormány-zony is ben volt a szalonban és apró cukorkákat is kínált körül. A nők egyébként távoltartják magukat a vendégektől. A mohame-d á n o k természetesen lefátyolozzák magukat teljesen. Itt nem é r v é n y e s Kemál Gházinak rendelete a fátyol eltávolításáról és a fez levételéről ! Egyiptomban a fátylat úgy használják, hogy a szemük s z a b a d , itt a z o n b a n még az is le v a n t a k a r v a !
A katolikusok s z á m a itt igen kevés, alig éri el a 20°/o-ot.
A lakosság többi része leginkább m o h a m e d á n . De szegények-n e k szegények-niszegények-ncseszegények-n már többé fejük, miszegények-nt szegények-niszegények-ncseszegények-n a görögkeletiekszegények-nek se. A kalifátus, melynek legfényesebb napjai B a g d a d b a n voltak, a szultánokkal elkölözött Istambulba. A világháború a z o n b a n elsöpörte a szultánságot, K e m á l n a k pedig e s z e á g á b a se jutott
helyette m á s vallási főnököt alakítani. Hiszen Kemál egyenest megtiltotta, hogy bármely vallás templomot emelhessen, még a m o h a m e d á n o k n a k sem engedte meg s nem engedi meg most sem. Fej nélkül pedig most egy ideig még bírja a régi fanatizmus, d e nem hiszem, hogy nagyon sokáig.
Az őseretnekségek közül itt v a n n a k még nesztoriánusok.
A z ő pátriarchátusuk apáról fiúra száll. Jelenleg egy tizenkét-é v e s gyermek a pátriarcha. Elktizenkét-épzelhetjük, hogy milyen a vallási élet. Amint a szír érsektől hallottam, a nesztoriánusok már elfelejtették, hogy gyónni is lehet.
V a n n a k itt még u. n. Jánoshívők : Keresztelő Szent J á n o s követői. Nem itt élnek, h a n e m délen a tenger mellett. Ide é s z a k r a csak azért jönnek, hogy ezüstkézimunkáikat, melyeket igazán művésziesen dolgoznak ki és tetoválnak a legszebb képekkel, elárusíthassák. Még a pusztában tanító J á n o s hívei, hogy azóta Szent J á n o s Krisztuskövető lett, nem vették tu-domásul.
B a g d a d b a n találtam zsidócsaládokat, akik még az ős babiloni fogság idején kerültek ide s itt is maradtak. Büszkék lehetnének két és félezer éves multjukra.
Természetesen, amint említettem, legnagyobb százalékban m o h a m e d á n a lakosság. Tudta Mohamed, hogy ezeknek a piszokban és lustaságban felnövő embereknek, milyen paran-csokat adjon. Hiszen az ima előtt való mosakodás, a temp-lomba tiszta lábbal való belépés, mind csak a piszoktól való megmentés szempontjából is óriási dolog. Természetesen ezen dolgoknak belső lelki jelentőségüknek is kellene lenniök' (Hogy v a l ó b a n a tisztaság a célja pl. a lábbeli levetésének a templom a j t a j á b a n , mutatja az, hogy h a pl. valaki sárcipőben érkezik s azt leveti, minden ellenkezés nélkül b e m e h e t rendes cipőjé-ben. Ezért k a p n a k az európaiak pl. a török mecsetekben pa-pucsot rendes cipőjük fölé. Ez itt keleten még nincsen beve-zetve, valószínűleg nem igen látogatják európaiak a z ázsiai mecseteket) ! Az imaközben való hajlongás, felkelés, letérdelés stb. pedig a lustanép tornagyakorlatait pótolja ! A m o h a m e d á -noknál is m e g v a n n a k ugyanazon étkezési szabályok, mint a zsidóknál. Látni, hogy ez az itteni éghajlatnak megfelelő intézk e d é s volt, valamint a intézkörülmetélés is, mely a m o h a m e d á n o intézk -nál a 13. életévben kötelező.
Midőn itt jártam, éppen az egy h ó n a p o s R a m a s á n ü n n e p e tartott. Reggel 5 órakor ágyúlövés jelezte a böjt kezdetét és délután 5-kor szintén ágyúlövés a böjt végét. De ezen tizen-kétórai böjt után aztán s z a b a d volt egész éjjelen át inni, enni, mulatni. Nem is jöttek be a hivatalokba ezen idő a'att a mo-h a m e d á n o k s o mo-h a rendes időben.
Vallásokkal kapcsolatban már eddig is megemlékeztem a missziókról. Egy-két szóval még ki kell egészítenem.
Általában ismeretes, hogy a franciák mennyire m á s k é p
b á n n a k o d a h a z a , az a n y a o r s z á g b a n a katolikus papokkal, mint a missziókban. Amikor a legnagyobb egyházüldözés volt Franciaországban, a missziókban akkor is támogatták a kato-likus papok munkáját. Látták a vezető tényezők, hogy ezek nemcsak a katolicizmusnak, hanem a írancia nemzetnek is képviselői a z idegenben.
Irakban is írancia misszionáriusok v a n n a k . Természetesen itt nem úgy kell elképzelni a missziókat, mint a misszióúj-ságokban látjuk : valami kis kápolnácskával kapcsolatos kis telep, ahol a misszionáriusnak folyton féltenie kell az életét é s híveinek csak titokban prédikálhat, mivel a hivatalos köze-gek és a pogány népség folyton veszélyezteti a misszió egész létét. Itt szép kolostorok v a n n a k a missziókban : Mossulban a dominikánusok, B a g d a d b a n a karmeliták számára. (Hasonló-képen Basra-ban is karmeliták vannak, d e ide nem jutottam el). Szép nagy templomban végezhetik a z istentiszteletet és nyugodtan végezhetik v a l l á s o s munkájukat, tanításukat, prédi-kálásukat. Igaz, hogy emlegettek egy szerzetes testvért, aki valószínűleg egy m o h a m e d á n szolga b o s z ú j á n a k esett áldo-zatul, d e hiszen ilyen esetek — s a j n o s — a „keresztény"
Nyugaton is előfordulhatnak. Általában mondhatjuk, hogy nyu-godt életet élhetnek itt a misszonáriusok, ha sok is a dolguk
Nyugaton is előfordulhatnak. Általában mondhatjuk, hogy nyu-godt életet élhetnek itt a misszonáriusok, ha sok is a dolguk