• Nem Talált Eredményt

693 bán, ahol a boldoguló K alandos élete úgy omlik össze a Város

In document KÁVÉ ÉS KÁVÉSMESTERSÉG (Pldal 181-185)

Kávéházregény

693 bán, ahol a boldoguló K alandos élete úgy omlik össze a Város

bűneiben, m in t az A R égi H áz-bán.

K ét te stv ér vándorló Legény érkezik P estre 1797-ben.

Az egyik K ristóf, a hatalm as, ö tletes, acélizm ú ácslegény, a másik Sebestyén, a szelid, álmodozó óráslegény. Úgy jönnek Pestre, a 18. századvég m agyar E l Dorado-jáb a, m in t m inden egykorú szerencsekereső Vándorlegény, ak ik n ek céhbéli V án­

dorlólevelében o tt v an az ősi m o n d a t: „Seyn Glueckh undl Fortuna zu findtenu . A k é t Legény a régi országúti v án d o r­

legénynótával j ö n : „ Z w ei Wanderburschen zogen hinaus ins ferne L a n d !“ Az ácslegény h á tá n üres a vándoriszák, de m in­

den idegében o tt v an a boldogulás a k a ra ta . A Szerencse, F o r­

tun a, e csalfa istenasszonyka odalibben elébe a p esti D una- p artra, ahol éppen a H ajó h id at ácsolják. K ötélen vonszolják a g e re n d á k a t: az idegen Legény egy ö tle tte l megszerzi a Sikert, p ár perc a la tt leleményes, fundálós ésszel egy csú sztató vály út ácsol össze. Em elkedik, p esti P olgár lesz, m egépíti h á z á t a pesti d u n ap arti Ácspiacon, a Leopoldváros szélén. Az Új Ház o tt áll a D un aparton, a vén B u d ára néz és a D u n ap artra, az Ácspiacra, oda, ahol a Legény a Sikerrel ta lálk o z o tt. Az élni- akaró és tudó ácslegény a fiatal, fejlődő P esten v e rt gyökeret, aggastyánkorában is szikár, nagyszerű vénem ber, aki ács- szekercéje pengéjével nagyolta k i u tó d a i szám ára a sikert.

Arany tubákos Pikszisében kis m uzsikálóhenger pöngeti a régi d a l t : „ E s zogen zwei Burschen ins F erne hinaus, Ade 1“ Az öreg még megéri a F o rradalm at, fia még összetartja a vagyont mely az unoka kezén pusztul el. Az ácslegény fivére, az álmo-, dozó óráslegény az álmodó B uda polgára lesz. O tt b ú jik m eg ódon boltocskájában, régiségei és m aradi elvei k ö zö tt. Az ács­

legény vénkorában lelkesedve köszönti a forradalm i m agyar M árciust, a P illvax Kávéház h an gjait. A b udai órásm estert B uda ostroma napjaiban te ríti le egy császári puskagolyó : meghal, am ikor a K ávéházból feltörő p esti T avasz Görgey Honvédjeivel betöri a halódó B uda K ap u it. Az ácslegény a P esti Em ber, az óráslegény a B udai E m ber. Schams Ferenc m á r 1821-ben m egírta, hogy P est fiatal L ány, B uda öreg A nyóka.

Tormay Cecília m esterien teszi meg az ácslegény regényévé P est regényét, az óráslegény regényévé B uda regényét. A pesti ácslegénynek Vannak u tó d a i: ő jelen ti a Jö v ő t. A b ud ai órás­

legénynek nincs fo ly ta tá s a : ő a M últ. Az U tódo k reg én y e:

B udapest Városregénye. P estet és B u d á t a H íd k ö ti ö s sz e : a H id at viszont a Regényben a M esterré le tt ácslegény ácsolja.

Ő k ö ti össze a K ét V árost és az ő élete fo lytatód ik a k ét V áros­

ból le tt egy V árosban : B udapesten. ím e : „ A Két P art“ Regénye.

A Regényben o tt v an az ősi ,,P iccarro“ Regények alap- gondolata : a Faluból v án d o rú tra induló szegény Piccarro Vándorlegény boldogul a V árosban, kiverekszi m agának a Sikert, de elbukik u tó daib an , a k ik et a Város m egront. íg y lá t­

tu k ezt a m agyar tá rg y ú ,,A venturier“ Regényben, az Erdélyi Kalandos-bán : a kem ény ,,F lan d rin “ , a félszeg katonaős fele­

sége városi, nyegle kávéivó N agydám a lesz. Az „A Régi Ház“ -ban az Ácslegény az A venturier. Az ő szám ára a K aland a m unka, ácsszekercével k iv erek ed ett napokból rak ja össze a nemzedékek Jö v ő jét. Az U noka szám ára a Vadászkürt Kávéház félhomályos K árty aszo bája a K aland : fölötte összeomlik a Nagyapó által ácsolt ácsszerkezet. A p esti Piccarro, a nincset- len bevándorló elkapja a F o rtu n a istenasszon}' hajladozó dere­

kát, a Várostól kicsikarja a Sikert az Ácspiacon, a fiú o tt ta r tja a H ázban, az U noka játszik vele a K ávéház k árty aszo b ájá­

ban : F o rtu n a elillan forgandó kerekén és a Vén H áz össze­

omlik.

Monlesquieu ó ta Gárdonyi Gézáig és Bródy Sándorig, Babits M ihályig és Szabó Dezsőig m indenki a z t írja meg, hogy a F alusi Embert megöli a Város és m egrontja a Városiasság k i­

fejezője : a K ávéház. Az Ácsmester U nokája is a K ávéházban pusztul el. Montesquieu ó ta azonban a z t is m egírja m indenki, hogy a K ávéház a Szellem csarnoka is, a Szabadság iskolája is : a M ekteb M ehrebbimi. Tormay Cecíliánál a V adászkürt K ávéház félhom ályos kártyaszobája m ellett is o tt zajong a szellem iK ávéház, a P illvax : a Forradalom Csarnoka. A Regény legm esteribb jelenete o tt játszódik le a K önyvesboltban, ahova bezúg a K ávéház tav aszi lázban égő forradalm i lárm ája. A szel­

lem i és a játék o s K ávéház és a kávéházszerű, kaszinószerű K önyvesbolt m e llett o tt van a Regényben a Kereskedői P itv a r : a P esti Lloyd H áz K ávéháza, a K ét Kaszinóhoz cégérezett K ávéház fölötti régi p esti Tőzsdeház is. Az életre képtelen unoka nem a K önyvesboltban beszélget, m in t daliás nagyapja, nem csak a K ávéház kártyaszobájában játszik , hanem a Tőzsde izgalm át is k e re s i: az ordító lárm a az ő beteg idegzete szám ára N arkózist jelent. A porosz-francia H áb o rú t követő H am burgi

Fekete Csütörtökre következő P esti Fekete Hétfő tőzsdei össze­

om lásában p usztul el a Család és aznap este megy a D unának az Unoka. A D unának, m elyen N agyapó, az egykori ácslegény Pestre érkezett, az Ácspiacon, ahol N agyapó elkapta F o rtuna Asszony derekát, ahol felépítette a H id a t és a Régi H ázat.

A régi-arany Tubákos Pikszis a D iplom aták, Abbék, Csil­

lagászok, Főcéhm esterek és K ávésok herald ik ás jelvénye o tt m uzsikált végig az egész Regényen három nem zedék g y e rm e k e i:

a kis U nokák gyönyörűségére. Pici m uzsikálója (az öregek Tabatiére de M usique-nek nevezték az ilyen m uzsikálós Pikszi- seket) a régi M esterlegénydalt döngicsélte. A d alt, mellyel a k é t Vándorlegény a p esti D u n ap artra érk ezett az „U lm i Ska- tu ly án “ , a négyszegletes farú és orrú dereglyén. N agyapó tu b á ­ kos Pikszise egy Andersen-mese álom zenéjeként jelenik meg a Regényben. Az U noka, m ikor m indenét elverte a K ávéház zöldposztós asztalán : a Nagyapó m uzsikáló T ab atiére-jét is odadobja a H am isjátékosnak. A m uzsika a kávéházi k á rty a - asztalon szólalt meg u to ljára.

A Regényen végigvonul a régi p esti Polgárcsalád bájos ódondivatú Kávéskészsége, a Papagájos Tálca. A k é t kis unoka, K ristó f és A nnuska ámuló szemmel nézi a ta rk a to llú , csodálatos beszélő m a d arat, az ősrégi tö rö k Mese, a „D udu N ám e‘\ a „Beszélő M adár Meséje11 m ad arát. Az, hogy a 17.

századi N yugat-E urópa a K elet varázsát álm odta Delft hollan­

d u s teás, csokoládés és kávés findsáinak mesés m a d a r a i: a P apagájok, K ak aduk , Főnikszek, R o k m ad arak és K a ta - K atam ad arak csodálatos virágok k ö zö tt röpdöső álom vilá­

gába, az egyrészt európai iparm üvészettörténeti, m ásrészt szellem történeti tény : a halódó 18. század, a csevegő, irodalm i és forradalm i „N agy Század" Szabadságálm ait álm odta bele keletieskedő kedvtelésébe, a papagájos Indianism e, Chinoi- serie, Persanisme és Turquoisie gondolati szövedékeibe. A P a p a ­ gáj a Rousseauisme szellemi jelvénye v o lt. A P apagáj Delft csészéiről to vább rep ü lt Bécs és a kis ném etcseh városok Por- cellánm anufacturáiba, egészen Holics, Tata, a b u d ai K risz­

tinaváros és Herend porcellánfestőinek festő asztalk áira. O tt v o lt néhai N agyanyáink keresztöltéses gyertyaellenzőin, k ály h a­

ellenzőin és dívány p árnáin. A K irályhágón tú l a fecsegő gyer­

m ek becéző neve a törökös-örm ényes Duducz v o lt A Papagáj a Biedermeyer keletieskedésének jelvénye le tt. Tormay Cecília

695

get írja meg Regénye legbájosabb, legham vasabb és legpest- budaibb képecskéjévé: a K öltő p u ha, ódonszínű festőkrétái­

val k é t pici pesti gyermek szemét festi m eg, am in t a P a p ag ájt csodálják meg minden délután. N etti, az öreg szobalány hozza be a K ávécskát a papagájos tá lcán . E z a képecske azonban tö b b, m int a „pest-budai B iederm eyer“ álm a, több, m int a Borsos és Barabás bécsies m odorú „V orm árz“ -e színes pest-budai vásznain m egörökített Édeskés K orszak hang ulatainak iro­

dalmi idézgetése. A Régi H áz eme képecskéjével Tormay Cecília m in t m indnyájunk e ltű n t régi boldog p esti G yerm ekkora nagyapós uzsonnái m adárkás-virágocskás findsáinak K öltője- ként jelentkezik. N etti, a hófehérfőkötős, feketeruhás öreg Szobalány szám unkra kedvesebb és gyöngédebb képen jelen t­

kezik itt, m in t a „La Belle Chocolatiére Viennoise“ a svájci Liotard világhírű vásznán, m ert pest-budai K ávéhozó Szoba­

lány, nem bécsi „S tubenm ensch“ . Ő mesél csodálatos m esét a téli délutánon a Régi H áz k a p u tartó K őem bereiről a k é t kis an y átlan unokának. K edvesebbet, m int a kis D af Cooperfield- nek a dajka, Pegotty a Yarmouth dünéjén a vén halászbárk á­

ban, az angol té li estén, Dickens D ávid Cooperfield-jében, az angol te ásk an n a zümmögése m ellett. A régi p esti gyerm ek­

szoba ablakaiból od alátn i B udára : a h avas to rn y o k és b á sty a ­ falak m ög ö tt a drága öreg Onkel Sebastian lak ik és a vízivárosi A pácák to rn y án a k égő óraszemei néznek á t a tito k zato s, sötétlő D unán. A vízen óriási jég táb lák úsznak és a tutajo zó dereglyén o tt im bolyog a b u d ai Dereglyésmester evezőslegényeinek lám ­ pása a dereglye orrán, Szent János, a b u d ai dereglyéscéhbeli P átró nu sszen t szobrocskája előtt. A víz fölé s a V ár fölé s az Ácspiacra leszáll a téli alkonyóra kékje, a kis leopoldvárosi K ápolnában vecsernyére csöndít a vén sekrestyés bácsi. A mesé­

nek vége, jö n az Ozsonna ! A ta rk a abrosz fö lö tt illatos, ernyős viaszgyertya ég, a vén fehér kály h áb an vígan p atto g a tuskó : N etti behozza a papagájos-tálcán a K ávécskát! A gyermekek ezredszer, ú jra m egcsodálják a csodás ta rk a to llú m ad árk át, a P ap ag ájt. A boldog asztal fölött a Család békéje mosolyog és a K ávé édes illata szállong, a fejecske p á rá ja aranyos felhőcs- k ét v et a g yerty a fényébe. Az óriásterm etü, gazdag, erős m in­

dig kom or H err Zim m erm eister, a gyerm ekek mosolyán boldog öreg N agyapóvá halkul és a tapsoló gyerm ekeknek elm

uzsikál-697

In document KÁVÉ ÉS KÁVÉSMESTERSÉG (Pldal 181-185)