A
Z ÖSSZEHASONLÍTÓ vallástudomány egyik legfontosabb problé-mája az istenfogalom eredete, a vallás kezdete. Mikor az össze-hasonlító vallástörténelem ezzel a kérdéssel foglalkozik, nem az egyes vallások igazságát akarja eldönteni, ez nem az ő feladata, ez a vallásbölcselet és hitvédelem hatáskörébe tartozik, hanem ki-zárólag a tények megállapítására szorítkozik. A történelemellenes evolucionista irányzat szerint az emberiség állandó fejlődés út-ján jutott el a vallás hiányos formáitól, pl. a természetimádás-tól, az egy Istenbe vetett hitig. Először a nyelvészek voltak ennek az iránynak a terjesztői s csak később szolgált ez irány-nak alapul Darwin tana. Van azonban helyes fejlődés is és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni s ez abban áll, hogy az ős-kezdetlegesből, a meglévő csirából fejlődött ki a vallás a mai formájában. A kérdés helyes megoldása végett tehát azon né-pek vallását kell tanulmányozni, melyek a fejlődés legalacsonyabb fokán állanak, ezek a primitiv népek, melyek vagy a legelső fokon maradtak, vagy valamely fejlődési fokon megállottak.Ezen primitiv népek vallásával kezdett foglalkozni az ethnologia és az összehasonlító vallástörténelem, mely az ethnologia egy részét képezi. Hogy ez az eljárás helyes, bizonyítja az a körül-mény, hogy ma már bebizonyítottnak kell elfogadnunk azt a tényt, hogy ezen természetnépek anyagi kultúrájának mai álla-pota a kulturnépek fejlődésének egyik fokát mutatja, melyen amazok megállottak és nem degenerációs jelenség.2
Ezekhez a primitiv népekhez megy vissza az összehason-lító vallástörténelem legkiválóbb képviselője és a történelmi
ethno-1 P. W . Schmidt S. V. D . : Der Ursprung der Qottesiedee. Eine his-torisch-kritische Studie. I. Band. Zweite stark vermehrte Auflage. Mit einer Karte von Südost-Australien. Münster in W . Aschendorffsche Verlagbuch-handlung. XIII. és 832 lap. Ára kötve 25 m á r k a .
2 Schmidt: Der Ursprung der Gottesidee, 16 1.
Religio, 1928 . 7
logia egyik megalapítója, Wilhelm Schmidt S. V. D., jelenleg a lateráni ethnologiai múzeum igazgatója, Urspung der Gotte-sidee c. munkájában, melynek nemrégiben jelent meg a II. kia-dása. Eddig csak az első kötet jelent meg, mely a primitiv né-pek vallásával foglalkozik, a többi kötetek a fejlődöttebb kultu-ráju népek vallásának tanulmányozását tartalmazzák, mig a zárókötetben saját elméletét fogja bemutatni a kiváló szerző.
Jelen soroknak az a céljuk, hogy ezen rendkívül tartalmas és értékes könyv legfőbb megállapításait ismertessék.
Schmidt a különböző vallástörténelmi rendszerek vizsgálá-sánál csak az újabbak felsorolására szorítkozik, mig a régebbi-ekre vonatkozólag P. Pinard de la Boullaye kiváló munkájára utal.1
Az ethnologia Franciaországban indult első virágzásnak, a vallástörténelem pedig Angliában. Az ethnologia adatait legelő-ször J. Lubbock (Lord Averbury) használta fel. Tulajdonkép csak a Comte-féle sémát bővítette. Szerinte a vallás fejlődése a kö-vetkező : atheizmus, fetisizmus, természettisztelet vagy totemiz-mus, sámániztotemiz-mus, bálványimádás vagy athropormorfiztotemiz-mus, Isten a teremtő, az erkölcs összekapcsolása a vallással. Nem sok kö-vetője akadt, csak azt a véleményét fogadták el sokan, hogy az erkölcsnek kezdetben semmi köze sincs a valláshoz. Spencer az elholtak lelkét veszi a vallás kiinduló pontjának (Manizmus), de mivel Spencer elmélete bennfoglaltatik Tyloréban, azért Schmidt csak az utóbbi ismertetésével foglalkozik.
Tylor és az animizmus.2
Tylor óriási anyagot gyűjtött össze, amit talán nem tudott min-dig kellően ellenőrizni, de amit akkor tehetett, megtett. Adatai alap-ján a következőkben foglalta össze a vallás fejlődésére vonat-kozó elméletét :
1.) Két biológiai problémacsoportból jutott az ember a lélek ismeretére : az egyik az ébrenlét, alvás, elragadtatás, beteg-ség és halál, az éltető princípiumtól elhagyott testtel ismertette meg, mig a másik csoport : álomképek, látomások, a testtől el-különített lélek fogalmához vezették. Ez a lélekfogalom eleinte csak az emberi lélekre vonatkozott. Ehhez kapcsolódott a halál
1 P. H. Pinard de la Boullaye S. •!.: L'Etude comparée des Religi-ons, 2 köt. II. kiadás, Páris, G. Beauchesne, 1925
s Tylor, „Primitive Culture" : Schmidtnél 20—133 1.
AZ ISTENFOGALOM EREDETE. 99
utáni élet, a lélekvándorlás fogalma és a halottakról való gon-doskodás. A túlvilági jutalom későbbi eredetű.
2.) Miután a kezdetleges ember mindenben saját életét tartja minden más létező mértékének, azért növényt, állatot, ásványt testből és lélekből állónak gondolt, mivel pedig szerve-zetük az övéhez hasonlónak látszott, eltűnt az ember és többi
létező között a lényeges különbség és mindent rokonának tar-tott.
3.) Az ősök tisztelete alapján jutottak el a tiszta lelkek fogalmához, amelyek ismét tetszés szerint testesülhettek m e g ; ez magyarázza meg a „megszállásokat", a betegség és halál ilyen lelkek káros hatásával lelte magyarázatát ; ez az alapja a fetisizmusnak, tömbök és kövek tiszteletének és a tulajdonképeni bálványimádásnak : egy kis lefaragás, lecsiszolás vagy festékkel való bekenés által a rönk vagy kő bálvánnyá (Idol) változik.
4.) A különválasztott „tiszta" lelkek princípiumát ismét a természetre alkalmazzák; a természet egyes részeiben is ott él-nek és általa jelenél-nek meg. Igy keletkezett a természettisztelet, ami egyben a természetbölcselet eredete, különös tiszteletben részesültek a vizek, folyók, tengerek, fa és berek, állatok, totem, kígyó; ezen fejlődés legmagasabb fokán a „faj-istenségek" álla-nak, amelyekben nem egy egyedi lényt, hanem az egész fajt
istenítették.
5.) Innét fejlődött ki a fél- és egész kulturnépek magasabb polytheizmusa, az égisten, az eső istene, a menydörgés istene, a szél-, föld-, víz-, túzistenek, a nap, hold ; más irányban azok az istenek fejlődtek ki, kik az emberi élet szakainál és esemé-nyeinél szerepelnek: a születési istenek, a földmívelés istenei, a háború-, a halál istene, ezzel összefüggésben pedig az isteni ősatya.
6.) Már kezdetben megtalálható a dualizmus, de a jó és rossz itt nem jelent mást, mint hasznost és károst.
7.) Szigorú értelemben véve a monotheizmust, nem talál-ható alacsonyabb kulturájú nép, melynél az feltaláltalál-ható lenne, hanem ezek a népek polytheisták.
8.) A monotheizmus különféleképen keletkezhetik a) hogy a polytheista istenek egyikét a legfőbb polcra helyezték és pedig akár mint ősatyát, akár mint a természetistenségek egyi-két; b) hogy olyan pantheonféle keletkezett, amelyben a közön-s é g e közön-s emberek lelkei a közönközön-ségeközön-s népet, az ariközön-sztokraták lelkei
7*
100
a nagyobb isteneket, a király lelke pedig a legfőbb istent kép-viseli; c) az egész világot éltető lélek anima mundi fogalmá-hoz jutottak el az emberek.
9.) Már az alacsonyabb fajok theológiája elérkezik a leg-főbb istenség fogalmához és ezek az istenek nem kópiái egy-másnak, hanem az egyes népek egymástól függetlenül is eljutot-tak ennek megismeréséhez. Most is vannak olyan kezdetleges népek, melyek minden civilizáló befolyástól mentesen eljutottak ezen istenség fogalmához és a melleit ki is tartottak.
Ezek kifejtése után Schmidt az animizmus követőit mutatja be a különböző országokban, majd pedig a theologiai körök álláspontját ismerteti. A katholikus részről inkább idegenkedés, sokszor az alapos ismeret és ethnologiai előképzettség hiánya következtében, a protestánsoknál pedig inkább rokonszenv mu-tatkozik az animizmussal szemben. A theologiai körök állásfog-lalásáról szerzőnk kritikáját a következőkben foglalja össze : a) nem méltatták arra a figyelemre, melyet megérdemelt volna, b) a nem eléggé határozott állásfoglalásukban sok formai hiba van, c) sokkal messzebb mentek, mint azt az ethnologiai tények megengedik és amennyit a kinyilatkoztatott vallás megkövetel.
Ezek után Tylor elmélet veszi bírálat alá és abból a kö-vetkezőket tartja kivetendőnek : a) hogy ezen korszakban az ember szellemi tevékenysége kizárólag ezen téves animáció-ban merült volna ki és tulajdonképeni értelmi tevékenysége hiányzott volna ; b) hogy ez a fejlődési fokozat a maitól lénye-gileg különbözött volna és az állati fejlődéshez közelebb állott volna ; c) hogy ez lett volna a vallási fejlődés kiindulólópontja, mely azelőtt teljesen hiányzott volna.
Schmidt Tylor elméletével szemben a következőket hang-súlyozza. A lélek fogalma nem az álomból v a g y a halál szem-léletéből keletkezett, hanem már előbb megvolt. A lélek fogalma abból keletkezett, hogy az ember napról-napra és nagyon gyak-ran vett tudomást belső életéről. Megengedi azonban, hogy az ember saját életéhez hasonlóan a többi létezőket is úgy kép-zelte el, hogy azok is külső és belső részből állanak, természe-tes azonban, hogy a tapasztalat csakhamar megtanította arra, hogy egyes tárgyak, pl. ásványok és növények, melyek semmi-féle önálló mozgást nem végeztek, nem lehettek lélekkel e l l á t v a és ha később az önálló természetszellemek a különálló lélek mintájára megalakultak, a lélek nélküli tárgyakkal csak
másod-AZ ISTENFOGALOM EREDETE. 101
Tendü összeköttetésbe kerültek, mig az állatok és egyéb növé-nyeknél a primer-organikus összekapcsolás megmaradt, ami eléggé bizonyítja, milyen irányban mozgott az animáció.
Ha a theologusok küzdelme az animizmus ellen hiányos volt is, de nem tagadható az az érdemük, hogy a monotheiz-mus elsőbbségét számos népnél bebizonyították, ami által az animista elmélet, mely a fejlődés végére helyezte a monothe-izmust, ép a legfontosabb pontján szenvedett vereséget. Az által, hogy a monotheizmus nyomait kutatták, azt az ellentétes irá-nyokkal szemben védelmezték, mikor ezt az előbb általánosan elfogadott tant már sokan elhagyták, az animizmus theológiai ellenfeleinek örök érdeme marad. Mert a legnagyobb szemre-hányás, mely az animizmus követőit illetheti, abban áll, hogy a magasabb istentisztelet és régi monotheizmus nyomait a kez-detleges kulturfokon nem kutatták és nem méltányolták kellőleg.
Spencer és Tylor is sokszor csak oly adatokat használtak fel, melyek elméletüket támogatták, a többieket pedig figyelmen kivül hagyták. A theologusok viszont néha abba a túlzásba estek, hogy ott is monotheizmust véltek feltalálni, ahol az nem
volt meg. Elvégre lehetnek oly népek is, melyeknél az eredeti monotheizmus nyomai teljesen elvesztek. Az animizmus nem tagadja a monotheizmust, de csak mint a fejlődési sor utolsó pontját ismeri el, tehát óvakodni kell régi kulturájú népek vallásából (pl. egyiptomiak, szémiták, indo-germánok) a monothe-izmusra következtetni, mi csak akkor bizonyíthatná, hogy ezen népek vallása eredetileg monotheista volt, ha bebizonyítható lenne, hogy ezen népek akkor még kezdetleges, eredeti kulturfokon állottak. „In summa: es kommt darauf an, herauszubekommen,
ob diese scintillulae der leise Anfang einer neuen Glut, oder die spärlichen Aschenfunken eines ausgebrannten Feuers sind, ob sie sich in statu nascendi oder in statu moriendi befinden.
Nur im letzteren Falle sind sie ein Beweis gegen die animis-tische Theorie."1
Ép ennek a bizonyítása azonban nagyon nehéz. Újabban azonban több primitiv népnél találtak tiszta monotheizmust is, ami sokszor még az animizmus követőit is bámulatba ejtette.
Nagy érdemeket szerzett e téren A. Lang, kit sokáig nem igen méltányoltak, sőt nem is igen ismertek Anglia határain túl.
1 Schmidt i. m. 131 L
102
Andrew Lang monotheista praeanimizmusa.
Schmidt könyvének legnagyobb részében (134—487 1.) Lang monotheista praeanimizmusával foglalkozik. Andrew Lang skót származású, eleinte Tylor követője volt, de az adatok ta-nulmányozása arra a megállapításra vezette, hogy Tylor animiz-musa nem mindenben tartható. Ezt a meggyőződését a „The making of Religion" c. munkájában fejtette ki. (1898.) Új felfo-gását mélyítette és még jobban kifejtette későbbi mun-káiban.1
Első munkájáról alig vettek tudomást Franciaországban, Németországban és Amerikában és legtöbbször csak ellenséges érzelemmel foglalkoztak vele. Schmidt bőven foglalkozik vele és ő maga is objektiv kritikát akar gyakorolni felette: Szerinte Lang munkája három pontban foglalható össze : a) az új anyag, melyet összegyűjtött, illetve másoktól átvett és amelynek helyes-ségét bebizonyította; b) az animizmus összeegyeztethetetlenhelyes-ségét ezekkel bebizonyította: c) új elméletet alkotott.
Minthogy az elmélet szempontjából az új anyag a legfon-tosabb, Schmidt leghosszabban az anyaggal foglalkozik, amely a n y a g még akkor is rendkívül érdekes lenne, ha Lang következ-tetései helytelenek volnának. Az azóta összegyűjtött anyagot csak annyiban említi, amennyiben valami újat nyújthat.
Az ausztráliai népek, melyek a kultura legalacsonyabb fo-kán állanak, a legjobb anyagot szolgáltatták a primitiv népek vallásának tanulmányozásához. A modernfejlődéselmélet szerint val-lásilag is a legalacsonyabb fokon kell állaniok. Ennek a tévedésnek esett áldozatul Huxley és Spencer. A. W. Howitt kutatásai, me-lyeket a keletausztráliai népeknél végzett és amelyek eredményei-ről írt tanulmányait a „The Native Tribes of South East-Aust-ralia" (London, 1904) c. munkájában gyűjtötte össze, egész más megvilágításba helyezték ezeket a népeket. Legalább is a dél-keletausztráliaiaknál magasabb vallást talált. Ami a többi tör-zseket illeti, azoknál, legalább is Baldwin Spencer és F. J. Gillen szerint, nem volna magasabbrendü vallás; különösen az arandák lennének teljesen atheisták. Strelow hithirdető közleményei azonban ezek állításait megdöntötték, mert azt mutatják, hogy
1 Magic and Religion (1901), Myth. Ritual a n d Religion (1901), Cos-tum and Myth. (1904), Social origins (1903), The Secret of the Totem (1905).
AZ ISTENFOGALOM EREDETE. 103
Közép-Ausztrália népeinél is találkozunk magasabb vallással.1
Először is a délkeletausztráliai népekkel foglalkozik és ezeknél is mindenekelőtt azt állapítja meg, ami nem található, a) A tulajdonképeni animizmus, a természet animációja, igen ritkán található fel, leginkább ^ nap, hold és egyes csillagok, de egy természeti tárgy sem részesül tiszteletben, akár lelket
tulajdoní-tanak neki, akár nem. b) A totemizmus csak gyengén van ki-fejlődve, a totemállat sehol sem részesül vallásos tiszteletben.
Ausztrália legdélkeletibb részein az úgynevezett csoporttotemiz-mus teljesen hiányzik, c) Hiányzik az ősök tisztelete, bár meg-van a lelkekről való gondoskodás, ami a temetésben, ételek odatevésében és az elhaltak sírjánál világgyújtásban nyilvánul, ennek azonban nincsen áldozatjellege. Imádságot sem intéznek az ősökhöz. Egyedülálló jelenség, hogy a megszorult ember el-hunyt barátjához fordul, hogy az varázsénekre tanítsa meg.
Schmidt a következőkben foglalja össze a legfőbb Lény jobb, nemesebb tulajdonságait: „Azonban határozottabb formában je-lentkezik ezen a vidéken a Legfőbb Lénybe vetett hit, ami, bár ezt a lényt sokszor a részletekben nagyon is anthropomorfisztiku-san képzelik is el, a monotheizmus egy fajának tekinthető. Ez a lény parancsolója, őrzője, jutalmazója illetve büntetője az er-kölcsi rendnek, de nem csak ebben, hanem a túlvilági életben is. Jóságos és jóakaró. Előbb a földön lakott, most azonban a látható égen felül lakik és onnét látja, ami a földön történik.
Nincs temploma, sem más valamely különös helye, ahol tisztel-nék. Nincsenek képek sem róla ; csak egyes törzseknél a misz-tériumok alkalmával készítenek ilyeneket, de ezeket azután ismét meg kell semmisíteni. Nincsenek külön papjai sem; az összejö-veteleket az öregek és törzsfők vezetik, kik egyes törzseknél természetfeletti hatalmukkal dicsekszenek, melyet állítólag ettől a legfőbb Lénytől kaptak volna. Vannak énekesek is, kiket ez a lény sugalmazott".2
Az arandáknál azonban a legfőbb lény lényegesen
kü-1 Die Aranda- und Loritja-Stämme in Zentral-Australien, eddig csak három első része jelent m e g : a) Mythen, Sagen und Märchen des Loritja-Stammes; b) Die totemistischen Kulte der Aranda- und Loritja-Stämme;
c) Mythen, Sagen und Märchen des Aranda-Stammes in Zentral-Australien, (Veröffentlichungen aus dem Städtischen Völkermuseum Frankfurt a. M.) Frankfurt a. M. 1907-1911.
s Schmidt, i. m. 147 1.
lönbözik a délkelet-ausztráliai legfőbb Lénytől. Nem teremtő, sem nem őrzője és bírája az erkölcsi rendnek, az emberekkel semmiféle viszonyban sincsen. Az örökkévalóságban is osztozko-dik egyéb égi és földi lényekkel. Azt sem lehet megtudni, hogy van-e természetfeletti hatalma. Inkább égi uralkodó. Figyelemre-méltó, hogy ezt az országot mint örökkétartó paradicsomot képzelik el és hogy ez az ország, mely legalább is akkora, mint a föld, csak egyetlen uralkodót ismer, ami a földi országokban nem áll.1 Valószínűleg a többi ausztráliai törzseknél is találha-tunk majd tisztultabb vallást, . h a pontosabb adatokkal rendel-kezünk.
Az andamana pigméneket is régente a vallásnélküli népek-hez számították. E. H. Man, ki tizenegy évet töltött közöttük, szorgalmas, lelkiismeretes tanulmányozás alapján megállapította, hogy az ősök tisztelete ismeretlen náluk, de ismernek egy leg-főbb lényt, kit Puluga névvel neveznek. Puluga az egész világ alkotója, csak a rossz erők nincsenek hatalmában.1
A szémangok Malakka félszigeten szintén ismernek leg-főbb lényt animizmus és manizmus nélkül, amint az újabb kuta-tások mutatják; 1924-25 években P. Schebesta S. V. D. volt náluk.2 A Fülöp-szigeteken lakó negritókat M. Vanoverbergh kutatta ki és kutatásának eredményét az Anthroposban3
közölte-A busmanok vallásáról nincsenek ily kedvező információk, aminek oka abban keresendő, hogy senki sem juthatott titkos iniciációikhoz. Egy busman törzsről, a makolong-ró\, vannak némi adatok, melyek amellett szólnak, hogy ismernek legfőbb Lényt. A középafrikai őserdők pigménjeit Msgr. Le Roy tanul-mányozta4 és eredeti monotheizmus nyomaira akadt náluk.
A hottentották eredeti vallását nagyon nehéz megállapí-tani. Schmidt elfogadja Schneider véleményét, mely szerint még nem lehetett kihámozni a zavaros hagyományok és mondák sürü takarója alól a hottentották vallását, mely valószínűleg keresz-tény befolyást is mutat.5 Reméli azonban, hogy ezeknél is
sike-1 U. o. 156—157 1.
2 E. H. Man : On the Aboriginal Inhabitants of the A n d a m a n Islands, London, 1883.
3 Anthropos, 1925. 718—739 1.
* V a n o v e r b e r g h : Negritos of Northern Luzon. Anthropos, 1925, 148-201, 399-443 1.
5 Msgr. Le Roy: La religion des primitifs. V. kiadás 1925.
W . Schneider : Die Religion der afrikanischen Naturvölker, 58 lap.
AZ ISTENFOGALOM EREDETE. 105
rül majd az eredeti monotheizmust kihámozni. Szerinte a hotten-tották vallása abban a stádiumban van, hogy az Isten és em-berek közötti közvetítő átvette az őslény tulajdonságait.
Bantu- és nijugatszudáni négerek. A Bantuvidéken és Felsőguineában megállapítható, hogy a magasabb, monotheista istenfogalom az első, mely azonban idővel elhomályosodott és háttérbe szorult az ősök tiszteletével szemben. A fejlődést az a körülmény magyarázza, hogy mennél előbbrenyomultak ezek a törzsek az állandó harcokban, annál több kiváló ember tün-tette ki magát, akiket haláluk után tiszteletben részesítün-tettek, ami egyúttal a törzsfőnökök halál utáni tiszteletét nagyban emelte. Különösen jellemző, hogy ez a gondolatmenet a kaffe-reknél fejlődött ki legjobban, kiknek kiváló vezetői már életük-ben az „ég" szóval jelölik magukat, amivel ezen népmozgalom legészaknyugatibb részén, ahonnét tulajdonképen kiindultak, csak a legfőbb Lényt jelzik. Megjegyzendő, hogy az egész néger-vidéken a legfőbb Lénynek sem képe, sem temploma, sem külön papsága nincsen ; sokszor még nevét (Nzambi Leza) sem szívesen ejtik ki, hanem „Ö", „Aki ott fenn van" és hasonló kifejezésekkel jelzik, amelyek nagyon is a délkeletausztráliai jelentésekre emlékeztetnek.
• Az északamerikai indiánok. Lang főleg csak az északame-rikai indiánokkal foglalkozik, a déliekkel nem oly behatóan. Bár még alaposan .kell osztályozni az itteni adatokat és az egyes felfogások korát és kulturkörét is meg kell állapítani, mégis megállapítható, hogy Északamerikában a legfőbb Lény már a legrégibb rétegekben megtalálható.1
A délamerikai indiánok. P. Gusinde és P. W . Koppers S.
V. D. kutatásai egész új világításba helyezték a Yagan, Alaka-luf és Ona törzseket. Ezeket a törzseket Darwin egészen vallásta-lanoknaktartotta, sőt még azok a hithirdetők sem ismerték m e g vallásukat, kik hosszú éveket töltöttek náluk, az újabb kutatások azonban azt állapították meg, hogy tiszta és élő monotheizmus van náluk.2
Lang és az animizmus.
Ezeket a tényeket hozza fel Lang és az első pillantásra látható, hogy ezek súlya alatt az animizmus összeroppan. Isten szellemi fogalmát is helytelenül vezeti le az animizmus, mert
1 Schmidt i. m. 178 1.
2 U. o. 179 1.
nem minden nép képzeli Istent szelleminek. Hogy Isten test, vagy lélek, ezt a kérdést a primitívek közül sokan még csak fel sem vetették. Egyeseknél mint nagy fekete ember szerepel, ki azért nem látható, mert messze az égben lakik. Isten fogalma nem szükségképen a lélek fogalmából fejlődött ki és ezzel az animizmus alapja már megdőlt. Az animizmus szerint a lélek fogalmából fejlődött ki a természeti lelkek, az ősök szellemeinek tisztelete s a polytheizmus útján a monotheizmus. De épen ezek a legprimitívebb népek: az ausztráliaiak, andamanok nem ismer-nek sem ősök tiszteletét, sem lelkek kultuszát. A törzsfői intéz-mény sincs annyira kifejlődve, hogy Isten főhatóságának elgon-dolásához mintául szolgálhatott volna. Az sem áll, hogy a val-lásnak kezdetben semmi köze sem lett volna az erkölcshöz, sőt ellenkezőleg Isten mindenütt mint mindent tudó Lény
nem minden nép képzeli Istent szelleminek. Hogy Isten test, vagy lélek, ezt a kérdést a primitívek közül sokan még csak fel sem vetették. Egyeseknél mint nagy fekete ember szerepel, ki azért nem látható, mert messze az égben lakik. Isten fogalma nem szükségképen a lélek fogalmából fejlődött ki és ezzel az animizmus alapja már megdőlt. Az animizmus szerint a lélek fogalmából fejlődött ki a természeti lelkek, az ősök szellemeinek tisztelete s a polytheizmus útján a monotheizmus. De épen ezek a legprimitívebb népek: az ausztráliaiak, andamanok nem ismer-nek sem ősök tiszteletét, sem lelkek kultuszát. A törzsfői intéz-mény sincs annyira kifejlődve, hogy Isten főhatóságának elgon-dolásához mintául szolgálhatott volna. Az sem áll, hogy a val-lásnak kezdetben semmi köze sem lett volna az erkölcshöz, sőt ellenkezőleg Isten mindenütt mint mindent tudó Lény