• Nem Talált Eredményt

Az Infotörvény elvárásainak való megfelelés

3. Helyi igazgatás, Önkormányzatok

3.3. Elvárások és megfelelés

3.3.2. Az Infotörvény elvárásainak való megfelelés

„A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzétételének teljesítése nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vetülettel is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat nem elégedhet meg azzal, hogy az önkormányzatra vonatkozó, jogszabályok által meghatározott valamennyi közérdekű adatot – ideértve az önkormányzati döntéshozatallal összefüggő adatokat is – közzéteszi, hanem törekednie kell arra is, hogy a közzétételi kötelezettségét időszerű, pontos és hozzáférhető módon teljesítse. E két szempont együttes érvényesülése biztosítja az Infotv. való teljes körű megfelelést, a helyi lakosság tájékozottságát és részvételét a helyi közügyekben, és nem utolsósorban jelentős presztízsnövelő tényező az önkormányzatok számára is.” [41 p. 3.]

Ez nem csak törvényi elvárás. Az önkormányzati működéssel szemben a XXI. század tudatos állampolgára más elvárásokat támaszt, mint azt az elmúlt században tették. Míg a XX. században az önkormányzat megengedhette magának a zárt és lassú működést, addig ma a lakosok elvárják a szolgáltató szemléletű működést. Elvárják az önkormányzattól, hogy a közérdekű adatokat megossza, megismerésüket lehetővé tegye.

További vállalása volt az országnak a Nyílt Kormányzati Együttműködésben való (a továbbiakban:

OGP) részvétel.14 A kezdeményezést 2011-ben indította útjára a nyolc alapító tagállam, és mára már dinamikusan bővülő tagsággal rendelkezik.15 Az OGP célja a nyílt kormányzás erősítése oly módon, hogy támogatja a társadalmi részvételt, segíti a kormányzati tevékenységre vonatkozó információkhoz való jobb hozzáférést, támogatja a közigazgatás egészében történő legmagasabb szintű integritás megvalósítását.

A NAIH jelentései [42] azt mutatják, hogy a jogszabályi háttér megléte ellenére a települési önkormányzatok vagy egyáltalán nem, vagy a törvényben meghatározottakhoz képest csak részben teljesítik közzétételi kötelezettségüket, így közérdekű adatok online közzététele jelentős csorbát szenved.

Az NVSZ felmérése szerint [41 p. 7.] az önkormányzatok közzétételi kötelezettségeik maradéktalan teljesítésének akadályaként megjelölték a jegyzők és köztisztviselők, a polgármesteri hivatal alkalmazottainak kis létszámából adódó leterheltségét, valamint a csekély anyagi forrás miatti tárgyi feltételek hiányát. Nehézségként jelentkezik továbbá, hogy a közzétételi folyamatot számos önkormányzatnál egy munkatárs fogja össze, így nehéz megoldani, hogy ő az önkormányzat minden

14 2016 decemberében Magyarország kilépett az egyezményből.

területére vonatkozóan rendelkezzen információval, és nyomon kövesse minden érintett szakterület adatszolgáltatásának teljesülését.

Az Infotv. 33. § (3) bekezdése lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy választásuk szerint saját honlapot hozzanak létre az adatközlés céljára, vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletükkel, szakmai irányításukkal vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon. Ezzel egyidejűleg a honlapra, valamint az ott szereplő adatbázisokra és nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat a központi közadatkereső honlapon, a www.kozadat.hu oldalon is közzé kell tenniük. Az Infotv. e szabálya segítséget jelenthet azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kapacitáshiány miatt saját honlapot készíteni és üzemeltetni nem lennének képesek. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a www.kozadat.hu honlapon történő közzétételt nem váltja ki a saját vagy társulási honlapon történő közzététel. Kiemelendő továbbá a meglévő adatrendszerek körében egyrészt a nemzeti jogszabálytár, amelynek önkormányzati rendelettára [77]jelentős segítséget nyújt az önkormányzatok számára a rendeletek közzététele szempontjából. Emellett az önkormányzati költségvetési alapadatokról a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásából [78] is elérhető információk.

A Belügyminisztérium Önkormányzati államtitkárságán az Önkormányzati Koordinációs Iroda által gondozott kutatás már publikált [43 p. 10.] eredményei is azt mutatják, hogy az Infotv. által elvárt mintegy 250 adatból a nagyvárosok is csak átlagosan 80%-os mértékben tesznek eleget az online közzétételnek. A vizsgált önkormányzatok többsége 40–70% közötti eredményt tudott felmutatni.

A BM kutatása a teljes önkormányzati körre készített adatfelvétel adatait elemezte. Azokban az esetekben, amikor nem volt települési weblap, illetve – közös hivatal esetén – a székhely önkormányzati hivatal weblapján történt az analízis.

9. ábra

Összefoglaló – Az egyes közzétételi egységek előfordulási aránya (%) [43 p.11.].

Az elemzés fókuszában a weblapokon megjelenő, illetve az azokon kötelezően szereplő adatok állnak. A közzé nem tett adatok tekintetében egyértelmű a lehatárolás, hiszen ezekben az esetekben egyáltalán nincs megjelenített tartalom, ez „Nincs” kategóriája. A részleges vagy nem megfelelő tartalmú közzététel esetében a „Részben” kategóriát alkalmazták. A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy e két kategória között – jogkövetés szempontjából – nincs különbség. A weblapokon megjelenítendő tartalom vizsgálatánál külön elemzés készült a kötelezően megjelenítendő adatokat érintő közzétételi egységekre és magukra a konkrét adatokra, elemekre is.

Az Infotv. sajnálatos módon nem vette figyelembe a differenciált feladattelepítéssel kapcsolatos Mötv.

általi elvárást. Függetlenül az egyes települések gazdasági teljesítőképességétől, lakosságszámától és a közigazgatási terület nagyságától azonos elvárásokat támaszt a településekkel szemben.

Ahogyan a kutatásból is látszik, ennek az a következménye, hogy az önkormányzatok jelentős mértékben nem tesznek eleget a törvényi előírásoknak.

Az önkormányzatok online megjelenése sem biztosított teljes körűen, és a meglévő oldalak

A BM kutatásának egyik megállapítása, hogy a kormányzat és a közigazgatás előtt hatalmas tanulási folyamat áll, aminek során meg kell érteniük, hogy az új közpolitika-alkotási folyamatok ellentmondást nem tűrően törnek utat maguknak. Az ügyféligények könnyen igazodnak a gyorsan változó trendekhez, ami további feladatokat ró a közigazgatásra. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások minősége képes legyen igazodni az állampolgárok növekvő elvárásaihoz, markáns szemléletváltás szükséges, aminek központi eleme az alkalmazkodás, az új funkciók ellátásához szükséges kapacitások kialakítása, valamint a kommunikációs (és közigazgatási) stratégiák újraalkotása.

Különösen aktuális ez a megállapítás annak fényében, hogy miközben a közigazgatás lassan szerzi meg az érdemi online kommunikáció folytatásának képességét, addig az állampolgárok onlinemédia-használati szokásai átalakulnak. Newman [44] a digitális kormányzati átalakulás trendjeivel foglalkozó cikkében az egyik ilyen szokásként a mobilitás növekedését azonosítja. Kiemeli, hogy a szakértők kezdeti aggodalma, miszerint az alacsony státuszú népesség a digitális társadalom vesztese lesz, téves volt. A kutatások azt mutatják, hogy a mobilitás széleskörű elterjedése ténylegesen áthidalta a digitális szakadékot. Az emberek többségének az okostelefon az egyetlen technológia, amellyel rendelkezik, ezt viszont képes használni, és használja is. Az eszköz jellegéből adódóan, azonban a statikus, egyirányú web 1.0 eszközök helyett rögtön a web 2.0-s vagy web 3.0-as alkalmazásokat kezdték használni.