• Nem Talált Eredményt

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉVEI

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 118-123)

Az I. világháború kitörésével új szakasza kezdődik Mikes püspökségének, mert megakad azon látványos alkotásoknak a sora, amely az első éveket jellemezte. Mikes ezekben az években is nagyon aktív volt, de tevékenységei más jellegűek, mint az első időszakban vagy a ’20-as években.

A háborús években a társadalmi igények megváltoztak és erre neki is reagálnia kellett.

Ennek megfelelően elsősorban a karitatív munka szerepe nőtt meg. Fontos feladatnak tekintette a hátország életének szervezését. A szarajevói merénylet kapcsán kiadott körlevelében az ifjúság keresztény erkölcsök szerinti nevelését hangsúlyozta, amely az egyedüli megakadályozója lehet a téves eszmék terjedésének.670 A háborús helyzet

669 429/1950. PM rendelet.

670 SZEL Püspöki körlevelek 1914. IX. nr. 3849.; Mikes itt pontosan nem fejti ki, hogy milyen téves eszmékre gondol, de az 1916 karácsonyára kiadott körlevelében erről így ír: „A nemzetek jónak látták, hogy Krisztus eszményei helyett új eszményeket írjanak zászlaikra. A testet csak földi jókkal akarták boldogítani s a lelket csak a kultúra áldásával akarták kielégíteni, a Krisztusban való testvériség helyébe egy Krisztus nélküli, csupán az emberiességen alapuló testvériséget akartak helyezni s azt hitték, hogy

Mikes szerint megköveteli a papság még nagyobb társadalmi feladatvállalását. Az egyház kötelessége, hogy a bizonytalan közállapotok közepette is stabilitást mutasson, és ezt az egész társadalom felé közvetítse. A papságnak a lelkipásztori teendők mellett nagyobb részt kell vállalnia a közéletben.671 Kiemelt feladata, hogy nyugtassa meg a híveket és oszlassa el a felmerülő hamis híreket. Az események magyarázatában vállaljon aktív szerepet, hogy a hívek eligazodhassanak a történésekben. A karitatív tevékenység minden korábbinál szükségesebb feladat lett: a papság vállalja az anyagi segélyezés szervezését és a családok terheinek könnyítését, például napközi gyermekotthonok felállításával segítve a dolgozó anyákat.672 Több alkalommal gyűjtést is szerveztek az egyházmegyében, például 1914 karácsonyára mintegy 300 000 korona gyűlt össze a katonák ajándékára.673 Mikes buzdítására a hadikölcsönjegyzések is sikeresek voltak.674

A karitatív vállalásokban Mikes maga is élenjárt. A püspöki elemi iskola katonai kórházzá alakult 1914 őszétől 1916 áprilisáig.675 1914. augusztus 6-án arról értesítette Herbst Géza alispánt, hogy a répceszentgyörgyi püspöki kastélyban a Vöröskereszt segítségével 80 ágyas kórházat rendez be.676 A kórház szeptember 15-én nyílt meg egy műtővel, egy 24 és egy 26 ágyas kórteremmel. A betegek ellátásának költségeit a püspök fedezte, gyógyszerekről pedig a Vöröskereszt gondoskodott. Az orvosi feladatokat dr. Nagy Károlyra, a szomszédos Hegyfalu orvosára bízta. A sérültek ápolását egy vöröskeresztes ápolónő, két kispap, a püspök édesanyja, Ilona nővére677 és

egy eljövendő világbékében megadtak az emberiségnek mindent, ami a boldogsághoz szükséges. Ekkor jött a világháború és valamint a földrengés ereje romba dönti mindazt, ami útjába esik, úgy döntötte romba mindezeket a hamis eszményeket. Bebizonyult, hogy a nemzeti érzések erősek és kiirthatatlanok.”

A békéről. SZÚ, 1916. december 24. 2.; „És a veszély órái azt is mutatják, melyek azok a világnézetek, és melyek azok a társadalmi rétegek, melyekben a Magyar Nemzet ereje rejlik! Az erős keresztény hit, az ezen hitből fakadó erő, önmegtagadás, önfeláldozás teszik hősökké katonáinkat a csatában, nyújtanak vigasztalást és nyugodt bizalmat itthon maradt családjaiknak.” MIKES JÁNOS: Az Erősség Lelke. SZÚ, 1915. május 23. 1.

671 Papjai figyelmébe ajánlotta a községi gazdasági bizottságok támogatását illetve kéri, hogy segítsék a mezőgazdasági szerződések megkötését így támogatva az aratás biztonságos lebonyolítását. A főpásztor szava a mezőgazdasági munkák elvégzése érdekében. SZÚ, 1915. február 24. 2.; A megyéspüspök felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet. SZÚ, 1915. június 9. 2.

672 SZEL körlevelek 1914. XI. nr. 4650.

673 A hadsegélyező hivatal a megyéspüspökhöz. SZÚ, 1915. január 13.

674 Megyéspüspökünk a II-ik hadikölcsönről. SZÚ, 1915. május 18. 2.

675 GÉFIN GYULA: A szombathelyi egyházmegye története. II. kötet. Zabolai Mikes János gróf élete és működése. Szombathely, 1929. 283.; A Vasmegyei Független Hírlap eredetileg arról ír, hogy a püspöki palotában rendeznek be 80 sebesült befogadására alkalmas kórházat. Vasmegyei Független Hírlap, 1914.

augusztus 12. 1.

676 Hírek. SZÚ, 1914. augusztus 7. 2.

677 A répceszentgyörgyi püspöki tartalékkórház megszűnt. SZÚ, 1916. november 3. 2.

két unokahúga678 végezte. Az intézmény tartalékkórházként működött, ahol nemcsak ápolást, hanem a sebesültek utógondozását is végezték. A környék birtokosait is sikerült megnyernie, akik főleg ruhaneműkkel támogatták a kezdeményezést.679 A püspök anyagi helyzete két évig tette lehetővé a kórház működését. 1916 novemberétől a répceszentgyörgyi gazdaságot a büki cukorgyár vette bérbe, ezért a kórház megszűnt.680 25 hónapi fennállása alatt 539 sebesült katonát ápoltak itt.681 Feloszlatása után a püspök a modern felszerelést és a teljes gyógyszerkészletet a szombathelyi gyermekkórháznak ajándékozta.682

Mikes a háború alatt kétszer utazott el a frontra, hogy meglátogassa az egyházmegyéből frontszolgálatot teljesítő katonákat. Az első útra 1917. június 15-től került sor az orosz fronton – Géfin közlése szerint a tisztikar hívására.683 Az útra elkísérte dr. Rogács Ferenc irodaigazgató is. Lemberg közelében a frontvonalban lévő csapatok közé ment, misézett és sebesülteket látogatott.684 Az úti cél kiválasztásában segített, hogy ott állomásozott a 83. szombathelyi gyalogezred, soraiban a püspök unokaöccse, Mikes Miklós is. A püspök egészen az orosz vonalak közelébe is eljutott, a katonák az egyik futóárkot a tiszteletére Graf Mikes Graben-nek nevezték el.685

A második látogatásra 1918. szeptember végén az olasz frontra utazott el. A Piave mellett állomásozó két szombathelyi háziezredet (83. és 106.) kereste fel szeptember 29–30-án, ahol szintén tábori misét celebrált, harminc fiatalt bérmált, kórházakat és temetőket látogatott.686 Ezek az utazások igazán hazafias, a háborús helyzethez adekvát, főpásztorhoz illő utak voltak. Valószínűleg a személyes érintettség is szerepet játszott abban, hogy vállalkozott a veszélyeket is rejtő látogatásokra. A háború közelről érintette őt, hiszen erdélyi rokonai is menekülni kényszerültek a román hadsereg betörése után,

678 Kyd Thea és Jean. GÉFIN, 1929. 450.

679 Géfin közlése szerint a környék főúri hölgyei segítségével sikerült felruházni is a sebesülteket. Gróf Széchenyi Gáborné Hegyfaluból például 80 db inget adott a kórháznak, a többi adakozó pedig 240 db fehérneműt. GÉFIN, 1929. 420.

680 A répceszentgyörgyi püspöki tartalékkórház megszűnt. SZÚ, 1916. november 3. 2.

681 Géfin az adatokhoz hozzáfűzi, hogy az 539 fő ápolása 14835 ápolási napot jelentett, azaz a kórházban magas volt az ápolási idő, átlagban 20 nap, ami jelentősen növelhette a kórházi ellátás költségeit. GÉFIN, 1929. 450–451.

682 GÉFIN, 1929. 449–450.

683 GÉFIN, 1929. 447.

684 DR. ROGÁCS FERENC: Mikes püspök a fronton. SZÚ, 1917. június 27. 2.; Püspöki látogatás a fronton. SZÚ, 1917. július 8. 1.

685 Mikes-árok. Gróf Mikes püspök a fronton. Alkotmány, 1917. július 18. 5.

686 DR. ROGÁCS FERENC: Látogatás a Piave mellett. SZÚ, 1918. október 6. 2–3.; GÉFIN, 1929. 448–

449.

miután a zabolai birtokot elfoglalták.687 A frontlátogatások gyakorlati hasznot is hoztak.

Az olasz fronton ismerkedett meg báró Lehár Antal688 ezredessel, aki 1919–20-ban és a királypuccsok idén Nyugat-Magyarországon fontos szerephez jutott. Másrészt a látogatások pozitív színben tüntették fel a személyét, amire szüksége is lehetett, hiszen 1917 tavaszától elég negatív képe alakult ki a sajtóban a veszprémi vacantia kapcsán.

1917. február 9-én báró Hornig Károly bíboros halálával megüresedett a veszprémi püspökség, az utód személyéről pedig hamarosan találgatások kezdődtek. A Világ február 24-i számában Mikest nevezte meg az egyik jelöltként, mint akinek a legjobbak az esélyei a javadalomra. A lap szerint a miniszterelnök és a prímás között gyorsan megtörtént az erre vonatkozó megegyezés.689 Székely szerint a király szárnysegédje már Hornig temetésekor közölte vele, hogy a királyi pár választása őrá esett.690 A 8 órai Újság a szombathelyi utódot is tudni vélte Sipeki Balázs rozsnyói püspök személyében.691 Mikes azonban nem vállalta a javadalomváltást, bár nem lett volna egyedi eset egy püspöki szék ily módon való betöltése: gróf Széchenyi Miklós a győri püspöki széket cserélte fel 1911-ben a jobban jövedelmező nagyváradira.692 A lapok március 29-én közölték a püspök döntését, miszerint nem kívánja szegény püspökségét egy gazdagabbra elcserélni. A Világ szerint a püspök döntését befolyásolta, hogy a veszprémi javadalmat súlyos adósság terhelte, másrészt valószínűleg egyházi karrierjének a csúcsára is érne, márpedig Mikes feljebb tekintett.693 Ez utóbbi csak spekulatív, rosszindulatú megjegyzés lehetett, amely a püspököt nagyravágyással és hataloméhséggel vádolta, másrészt a találgatás minden alapot nélkülözött, hiszen a

687 Menekül a Mikes család. Magyarország, 1916. szeptember 24. 13.; A Mikes grófi család menekülése.

SZÚ, 1916. október 3. 5.; A háromszéki mágnások menekülése. Magyarország, Újságkivágás dátum nélkül. SZEL Mikes János iratai.

688 Lehár Antal (1876–1962), a bécsi hadapródiskola elvégzése után 1893-ban avatták hadapród tiszthelyettessé. 1897 és 1899 között a Hadiiskola hallgatója. Az I. világháborúban 83. gyalogezredbeli őrnagyként, a 13. népfelkelő gyalogezrednél szolgált, amiért a Katonai Mária Terézia Rend lovagkeresztjét és bárói címet kapta. A háborút ezredesként fejezte be. A Friedrich-kormány idején Lehárt a szombathelyi katonai körlet parancsnokává nevezték ki. Ebben a minőségében aktív szerepet játszott Tanácsköztársaság bukása utáni konszolidációban. A második királypuccs idején a király mellé állt, aki vezérőrnaggyá nevezte ki. A kísérlet bukása után letartóztatták, kiszabadulása után Németországba költözött. Magyar életrajzi lexikon. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09334.htm [2012.

december 20.]

689 A veszprémi püspökjelöltek. Világ, 1917. február 24. 4.

690 SZÉKELY, 2009. 98.

691 Hírek. 8 órai Újság, 1917. március 8. 2.

692 BALOGH–GERGELY, 1996. 43.

693 Mikes püspök nem vállalja a veszprémi püspökséget. Világ, 1917. március 29. 7. Bár a lap február 24-i cikkében még az ellenkezőjét állította a püspökség vagyoni helyzetéről.

veszprémi püspökségből is tovább lehetett emelkedni.694 Mikes döntésének valódi indokát csak találgatni lehet. Géfin visszaemlékezése szerint döntését nem bánta meg, bár az ügyet megaláztatásként élte meg.695 Ez nem meglepő, hiszen valóságos sajtóhadjárat indult ellene. A legkritikusabban fogalmazó lap főleg grófi származását, nagyúri életmódját, merev társadalmi felfogását támadta. A bírálatok hangneme szinte gyűlöletkeltő volt Mikes ellen: „Hivatalos dolgait, reprezentatív kötelességeit jól ellátja.

Évenként négyszer – ötször pontifikál. A Szentlelket a szelek szárnyán viszi híveinek a májusi verőfényben lezajló autó-bérma-útján. Palotája belsejében fejedelmi, külsejében apostoli szegénységű elhanyagoltan szánalmas. (...) Ajtója grófnak és azon felül mindig nyitva áll. A föld turása nem zavarja a cura animarumban;696 birtokait jól bérbeadta (...), hogy közép- és alsóosztálybeli híveivel nem érintkezik, ne vegyük rossz néven tőle, hisz elsősorban gróf és csak mellékesen püspök”.697 Püspökségének négy évét – minden intézkedését beleértve – negatívan értékelték, főleg az alsópapság érdekében hozott intézkedéseit hiányolva: „A kicsi plébániákon ügyesbajoskodó papság főpásztora fölé terjesztett kezének eddig csak a hűvösségét érezte.”698 A kritika – bár bizonyos valóságtartalma alig vitatható – túlságosan éles és bántó, igaztalan, egyoldalú beállítás volt. Természetesen a Világ szabadkőműves699 szemléletéből és olvasói igényeiből adódóan ez is volt a célja. Az általa keltett negatív képet a frontlátogatások propagandája viszont ellensúlyozhatta.

694 Többek között a veszprémi püspöki székből emelkedett Eger, Kalocsa vagy Esztergom érseki székébe:

Lippay György (1633–1645), Szelepcsényi György (1644–1647), Széchényi György (1657–1697), Esterházy Imre (1723–27), Kopácsy József (1825–1838), Czapik Gyula (1939–1943), Mindszenty József (1944–45), Lékai László (1972–1975), Paskai László (1978–1982).

http://www.gcatholic.com/dioceses/diocese/vesz0.htm [2013. január 3.]

695 SZÉKELY, 2009. 98.

696 Lelkipásztori munka.

697 Világ 1917. február 24. 4.

698 Világ 1917. március 29. 7.

699 „A kulturális életben mindig fontos szerepet töltöttek be az időszakos kiadványok, az újságok, folyóiratok. Voltak olyanok ezek között, amelyeket az egész magyar szabadkőművesség közös erkölcsi és anyagi erejének összefogásával jelentettek meg. Ilyen volt a maga korában egyedülálló Világ című napilap. Ez a nagyon színvonalas lap a nagyközönség számára szólt, de a szabadkőművesség szempontjából ítélte meg a helyzetet, a kor eseményeit.” BERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES:

Közlemények. Magyar Könyvszemle. 2002. 2. szám. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00033/0006-29d.html [2013. január 3.]

In document DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (Pldal 118-123)