Az egyházmegye egyházszervezete és plébániái

In document doktori disszertációjának (Page 34-39)

A győri egyházmegye tehát a 18. század utolsó harmadáig megőrizte középkori kiterjedését. Az egyházmegye első egyházlátogatási jegyzőkönyvei a 17. századból maradtak fenn, ezek alapaján a győri egyházmegye egyházigazgatási szempontból nyolc főesperességre volt felosztva: székesegyházi, soproni, mosoni, locsmándi, pápai, rábaközi, komáromi és vasvári főesperességekre.112

Némelyik főesperességet már ekkor esperességekre osztották: 1670-ben a soproni vizitáció már Sopron alsó esperesi kerületet említ (Districtus Inferior Soproniensis). A locsmándi főesperességet valamikor az 1674. és az 1696–98. évi egyházlátogatás között osztották fel alsó és felső esperesi kerületre. A vasvári főesperességben az 1697–98-as egyházlátogatás idején pedig már három esperes működött: Muraszombatban, Pinkafőn és Rohoncon.113

Az espereskerület az egyházmegye igazgatási körzete, melyet az esperes (decanus, vice-archidiaconus) vezet. Hármas funkciót lát el: jogközösség, üdvközösség, valamint

109 A középkori apátságok legújabb katalógusa a 70 biztosan bencés apátsággal: Hervay F. Levente O. Cist.:

A bencések és apátságaik története a középkori Magyarországon. Történeti katalógus. In: Paradisum plantavit.

Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Kiállítás a Pannonhalmi Bencés Fiapátságban 2001. március 21-től november 11-ig. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma, 2001. 461–547., 474.; Csóka Lajos: Szent Benedek fiainak világtörténete különös tekintettel Magyarországra. II. Bp., 1969. 769–772.

110 Bővebben: Pacher Donát: A dömölki apátság története. Bp., 1912. Különösen 80–99.

111 Vö. GYEL, Püspöki levéltár, Vegyes egyházkormányzati iratok, Protocollum vicariatus generalis 1733–1754.

214.

112 Fazekas I.: A reform útján. I. m. 71.

113 Karall, J.: Az esperesi kerületek kialakulása a győri egyházmegye területén. I. m. 110.

35 cselekvőközösség. Az esperest a püspök nevezi ki. Felelősségi körébe tartozik a plébániák felkeresése, az esperesi kerületi konferenciák (koronák) összehívása, ellenőrzi és összefogja a kerületéhez tartozó lelkipásztori feladatok egységes végrehajtását.114

A 18. század folyamán folytatódott az espereskerületek kialakítása. 1760-ban a következő esperesi kerületi beosztás volt érvényben:115

Győri egyházmegye Főesperesség Espereskerület győri Districtus unicus116 soproni Districtus inferior et

superior locsmándi Districtus inferior et

superior pápai Districtus unicus rábaközi Districtus unicus komáromi Districtus unicus mosoni Districtus unicus

3. Táblázat. A győri egyházmegye főesperességei és espereskerületei a vasvári főesperesség nélkül, 1760

Még ugyanebben az évben, 1760-ban osztották fel a mosoni főesperességet felső és alsó mosoni esperesi kerületre, 1780-ban pedig továbbosztották felső 1. és 2., illetve alsó 1. és 2.

kerületre.117

A legkorábbi egyházmegyei nyomtatott sematizmus a győri egyházmegyéről, amellyel kutatásom során találkoztam, 1771-ből származik.118 Ez alapján az egyházmegye ekkor már a következő főesperességekre (archidiaconatus) volt felosztva:119

Győri egyházmegye Főesperesség Plébániák száma székesegyházi 24

soproni 44

mosoni 43

114 Uo. 109.

115 GYEL, Püspöki Levéltár, Vegyes Egyházkormányzati iratok, Almae Dioecesis Jaurinensis Parochiae, et filiales, una cum Parochis, et Capellanis conscriptae anno 1760. A vasvári főesperesség egy későbbi fejezet tárgya.

116 1748-ban már említi forrás a főesperesség alsó espereskerületét. Lásd Varga Imre–Reichardt Gyula: A győri székesegyházi főesperesség alsó esperes-kerületi plébániáinak összeírása 1748-ban. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 2 (1990) 2. 117–200.

117 Karall, J.: Az esperesi kerületek kialakulása a győri egyházmegye területén. I. m. 111.

118 Dóka Klára maga is az 1772-es egyházmegyei sematizmus adatait használja az 1696–98-as Kazó István-féle egyházlátogatási jegyzőkönyvet követően. Vö. Dóka K.: A Győri Egyházmegye területi változásai. I. m. 12.

119 Calendarium Dioecesanum V. Cleri Jaurinensis. Győr, 1771.; Calendarium Dioecesanum V. Cleri Jaurinensis.

Győr, 1773. A felosztás dátumát Tangl 1770-ben állapítja meg. Tangl Balázs: A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan Magánlevéltára. Repertórium. Szombathely, 2019. 5.

36 Főesperesség Plébániák száma

locsmándi 49

pápai 14

rábaközi 17

komáromi 16

szombathelyi 38

németújvári 29

sárvári 29

őrségi 21

Összesen 324

4. Táblázat. A győri egyházmegye főesperességei és plébániáinak száma, 1771

Feltehetően a szombathelyi egyházmegye felállításának apropóján készült 1776-ban az a felmérés, melynek összegzése a győri és a veszprémi egyházmegyéről szóló legfontosabb adatokat tartalmazza.120 Ezen dokumentum alapján ekkor az egyházmegye területén két káptalan működött: a győri székeskáptalan 14 kanonoki stallummal, melyek közül hét a székesegyházi (seu Jaurinensis), a soproni, a mosoni, a locsmándi, a pápai, a rábaközi, valamint a komáromi főesperesség főesperesét illette.121 A másik intézmény pedig a vasvár-szombathelyi Szent Mihály társaskáptalan volt, négy kanonoki stallummal, mely a szombathelyi, a németújvári, a sárvári, valamint az őrségi főesperesség főesperesét illette. Ezen intézményekről a későbbiekben részletesebben lesz szó.

A forrás alapján a győri egyházmegye esperesi kerületi beosztása és plébániáinak száma a következőképpen alakult 1776-ban:

Győri egyházmegye

Esperesi kerület Plébániák száma

győri 25

soproni (superior) 22 soproni (inferior) 25 mosoni (superior) 22 mosoni (inferior) 23 locsmándi (superior) 26 locsmándi (inferior) 24

pápai 15

rábaközi 17

komáromi 17

120 Acta Parochialia Districtus Sabariensis, SZEL, Littera B Nr. 20. Status V. Cleri Dioecesis Jaurinensis anno 1776.

121 A győri székeskáptalanról: Bedy V.: A győri székeskáptalan története. I. m.

37 Esperesi kerület Plébániák száma

szombathelyi 24

rohonci 13

németújvári 18

tótsági 11

sárvári 11

kemenesaljai 20

őrségi és hegyháti 21

Összesen 334

5. Táblázat. A győri egyházmegye esperesi kerületi beosztása és plébániáinak száma, 1776.

A 334 plébániából ekkor 23 állt szerzetesi adminisztráció alatt, melyek közül nyolc feküdt Vas vármegye, egy Zala vármegye területén, a többi 14 pedig szerte a többi vármegyében, melyek a győri egyházmegyéhez tartoztak.

A dokumentum tanúsága szerint 11 helyi káplánság működött Vas vármegyében, további 31 pedig a többi vármegye területén. A forrás sem a szerzetesi adminisztráció alatt álló plébániákat, sem pedig a káplánságokat nem sorolja fel tételesen.

1777 után hat főesperesség működött a győri egyházmegye területén, s ez a beosztás lényegében a főesperességek 2017. évi megszüntetéséig nem változott. 1788-ra a következő rendszer alakult ki:

Győri egyházmegye

Főesperesség Esperesi kerület székesegyházi

superior medius inferior soproni superior (I, II)

inferior (I, II) mosoni superior (I, II) inferior (I, II) locsmándi superior (I, II) inferior (I, II)

rábaközi superior

inferior

komáromi superior

inferior pápai

38 A székesegyházi főesperességet már 1771-ben két esperesi kerületre (inferior és superior) tagolták, majd 1788-tól egy harmadik (medius) kerületet is kialakítottak. 1778-ban a két nagy főesperességet, a Locsmánd superiort és a Locsmánd inferiort további két-két (I. és II.) esperességre osztották. 1780-ban ugyanígy jártak el a Sopron superior és inferior, valamint a Moson superior és inferior kerülettel is. A rábaközi és a komáromi esperesi kerületet 1782-ben osztották fel felső és alsó esperességre.

A pápai főesperesi cím a káptalanban 1797 és 1931 között titularisként, címzetesként szerepel, mivel plébániái 1777-ben a veszprémi egyházmegyéhez kerültek.122

Az 1770-es éveket megelőző időszak pontos egyházszervezeti beosztását csupán a vasvári főesperesség területét illetően tudom rekonstruálni, mivel az 1754 és 1758 között készült Batthyány József-féle egyházlátogatás rendszerező elvként alkalmazza az esperesi kerületi (districtus) beosztási rendszert.

122 Karall J.: Az esperesi kerületek kialakulása a győri egyházmegye területén. I. m. 111–112.

39

In document doktori disszertációjának (Page 34-39)

Related documents