134/B/2000. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a kül föld re uta zás ról szó ló 1998.
évi XII. tör vény 16. § (1) be kez dés e) pont ja és (3) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg -sem mi sí té sé re irányuló eljárást megszünteti.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a kül föld re uta zás ról szó ló 1998. évi XII.
tör vény (a to váb bi ak ban: Utv.) 16. § (1) be kez dés e) pont ja és (3) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és megsem mi sí té sét kez de mé nyez te. A tá ma dott ren del ke zé sek alap ján nem utaz hat kül föld re, aki nek leg alább 10 mil lió fo rint össze gû adó tar to zá sa van. A kor lá to zást az Utv.be n meg ha tá ro zott köz igaz ga tá si szer vek kez de mé nyez he tik. Az in dít -vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a tá ma dott ren del ke zé sek egy részt el len té te sek az Al kot mány 58. § (1) be kez dé sé vel, mert az adó tar to zás (adó csa lás hi á nyá ban) nem ve szé lyez te ti az ál lam biz ton sá gát és a köz ren det, ezért az alap jogkor lá to zás in do ko lat lan. Más részt az in dít vá nyo zó sze rint a ki fo gás olt ren del ke zé sek el len té te sek az Al kot mány 70/A. §ával, mert a kül -föld re uta zás kor lá to zá sá val ki zá ró lag ma gán személye ket éri jog hát rány, va la mint a jog sza bály tet szõ le ge sen ál la pít ja meg az adó hi ány mér té két. Emel lett az in dít vá nyo zó hi vat ko zott a Pol gá ri és Po li ti kai Jo gok Nem zet kö zi Egyez ség ok má nyá nak 9. cikk 1. pont já ra és 12. cik ké re, va la mint az Em ber i Jo gok Eu ró pai Egyez mé nyé nek (a to váb bi ak ban: Egyez mény) 5. cikk 1. pont já ra, ame lyek biz to sít ják a sze mé lyi sza bad ság hoz va ló jo got és moz gás sza -bad sá got.
II.
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány aláb bi ren del ke zé se i re hi vat ko zott:
„58. § (1) Min den kit, aki tör vé nye sen tar tóz ko dik Ma -gyar or szág te rü le tén – tör vény ben meg ha tá ro zott ese tek ki vé te lé vel – meg il let a sza bad moz gás és a tar tóz ko dá si hely sza bad meg vá lasz tá sá nak jo ga, be le ért ve a la kó hely vagy az or szág el ha gyá sá hoz va ló jo got is.”
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, il let ve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te -tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü -lönb ség té tel nél kül.
(2) Az em be rek nek az (1) be kez dés sze rin ti bár mi lyen hát rá nyos meg kü lön böz te té sét a tör vény szi go rú an bün -te ti.
(3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg va ló su lá sát az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz -ke dé sek -kel is se gí ti.”
Az Utv. in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos ren del ke zé sei:
„16. § (1) A 18. §ban fog lalt ki vé tel lel nem utaz hat kül -föld re,
(...)
e) aki nek jog erõs ha tá ro zat tal meg ál la pí tott – leg alább 10 mil lió fo rint össze gû – adó hi ány ból vagy vám hi ány ból, avagy be val la ni el mu lasz tott já ru lék ból, il let ve hoz zá já ru lás ból szár ma zó tar to zá sa áll fenn, a tar to zás meg fi ze té sé ig vagy ar ra a (3) be kez dés sze rint kez -de mé nye zés re jo go sult szerv ál tal el fo ga dott biz to sí ték nyúj tá sá ig;
(...)
(3) Az (1) be kez dés e) pont ja ese tén a kül föld re uta zás kor lá to zá sát az adó ha tó ság, a vám ha tó ság, az Or szá gos Egész ség biz to sí tá si Pénz tár, to váb bá az Or szá gos Nyug díj biz to sí tá si Fõ igaz ga tó ság igaz ga tá si szer ve kez de mé -nyez he ti.”
III.
Az in dít vány be nyúj tá sát kö ve tõ en a kül föld re uta zás kor lá to zá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo zás több ször mó -do sult. A vál toz ta tá so kat egy részt az Eu ró pai Uni ó hoz tör té nõ csat la ko zás, va la mint a tag ál la mok kal foly ta tott bûn ügyi együtt mû kö dés bõl szár ma zó kö ve tel mé nyek in do kol ták. [Pél dá ul a sze mély azo no sí tó iga zol vánnyal tör té nõ uta zás sal össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szó ló 2004. évi XV. tör vény; a kül föld re uta zás ról szó ló 1998. évi XII. tör vény és a kül föld re uta -zás ra fel hasz nál ha tó más ok má nyok kal kap cso la tos szabá lyo zás ra vo nat ko zó egyes tör vé nyek mó do sí tá sá -ról szó ló 2008. évi CXIII. tör vény (a to váb bi ak ban:
Utvm.).]
Más részt a sza bá lyo zást érin tet te a köz igaz ga tás szer ve ze té nek át ala kí tá sa. A kor mány za ti szer ve zet ala kí tás -sal össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szó ló 2006. évi CIX. tör vény 80. § (1) be kez dés p) pont ja úgy mó do sí tot ta az Utv. tá ma dott 16. § (3) be kez dé sét, hogy az új ren
del ke zés sze rint „a kül föld re uta zás kor lá to zá sát az adó ha tó ság, a vám ha tó ság, az egész ség biz to sí tá si szerv, to váb bá a nyug díj biz to sí tá si igaz ga tá si szerv kez de mé -nyez he ti”.
To váb bá a ki fo gás olt sza bá lyo zás ra ha tás sal volt az Em ber i Jo gok Eu ró pai Bí ró sá ga (a to váb bi ak ban: Bí ró -ság) jog gya kor la tá nak fej lõ dé se. A Bí ró ság a Ri e ner v.
Bul ga ria ügy ben 2006. má jus 23-án ho zott íté le té ben úgy fog lalt ál lást, hogy arány ta la nul kor lá toz za a moz -gás sza bad sá gát és a lak hely sza bad meg vá lasz tá sá hoz va ló jo got (Egyez mény 4. ki egé szí tõ jegy zõ könyv 2. be kez dés) a kül föld re uta zás au to ma ti kus kor lá to zá sa adó tar to zás miatt. A Bí ró ság íté le te a tag ál la mok sza bá lyo -zá sát vizs gá ló rész ben azt az in for má ci ót tar tal maz za, hogy Ma gyar or szá gon fo lya mat ban van az adó tar to zás mi at ti uta zás kor lá to zás el tör lé se. („In Gre e ce and Hun -ga ry the leg al pro vi si ons al lo wing rest ric ti ons on the right to le a ve one’s co unt ry due to tax debts ha ve now be en abo lis hed.” Pa ra. 72.) Ezt kö ve tõ en a Bí ró ság két eset ben ma rasz tal ta el Ma gyar or szá got azért, mert – bün te tõ el já rás so rán – au to ma ti ku san fenn tar tot ta a kül -föld re uta zás ti lal mát. ÿFöl des and Föld es né Haj lik v.
Hun ga ry, 2006. ok tó ber 31.; Bes se nyei v. Hun ga ry, 2008. ok tó ber 21.)
Mind ezek nyo mán az Utvm. 16. § (3) be kez dé se ha tá lyon kí vül he lyez te – egye bek mel lett – az Utv. 16. § (1) be kez -dés e) pont ját. Az Utvm. 4. § (1) be kez dé se pe dig oly mó don he lyez te ha tá lyon kí vül az Utv. 16. § (3) be kez dé sét, hogy he lyé be tar tal mi lag tel je sen más ren del ke zést lép te tett. Az Utvm. 15. § (1) be kez dé se ér tel mé ben a ha tá lyon kí vül he -lye zés idõ pont ja 2009. jú ni us 28.
Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta, hogy ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály al kot mány el le nes sé gét ki vé te -le sen, az Al kot mány bí ró ság ról szó ló 1989. évi XXXII.
tör vény 38. §-ában fog lalt bí rói kez de mé nye zés és a 48. § sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz ese té ben vizs gál ja [10/1992. (II. 25.) AB ha tá ro zat, ABH 1992, 72, 76.;
335/B/1990. AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.]. To -váb bá ak kor van mód utó la gos nor ma kont roll el já rás ra, ha a ha tá lyát vesz tett jog sza bály he lyé be lé põ jog sza -bály tar tal mi lag a ko ráb bi val azo nos (vagy lé nye gé ben ha son ló). (137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.; 157/B/2003. AB ha tá ro zat, ABK 2008. áp ri lis, 602.) A je len ügy ben elõ ter jesz tett in dít vány nem bí rói kez de mé nye zé sek és nem al kot mány jo gi pa nasz, to váb bá az Utv. ha tá lyos sza bá lyai nem tar tal maz zák a sé rel -me zett ren del ke zé se ket.
Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szó ló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. § a) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró -ság az el já rást meg szün te ti, ha az in dít vány be nyúj tá sa után a vizs gá lat alá vont jog sza bály ha tá lyát vesz tet te, és ez zel az in dít vány tárgy ta lan ná vált.
Ezért az Al kot mány bí ró ság az Utv. 16. § (1) be kez dés e) pont ja és (3) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg
ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg -szün tet te.
Bu da pest, 2009. jú ni us 30.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k.,
elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
40/E/2003. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban meg hoz ta a következõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a Rend õr ség rõl szó ló 1994. évi XXXIV. tör vény 45. § (1) be kez dé sé vel, va la mint a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap -cso la tos sza bá lyok ról szó ló 143/1995. (XI. 30.) Korm.
ren de let egyes ren del ke zé se i vel kap cso lat ban elõ ter jesz tett, al kot mány el le nes mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot -mány el le nes ség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló al kot -mány jo gi pa na szo kat, va la mint az egyéb alkotmányjogi panasz elnevezéssel benyújtott indítványokat visszautasítja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó – szá mos ko ráb bi ha son ló té má ban be nyúj tott in dít vá nyát kö ve tõ en – a ke rék bi lincs al kal ma zá sá val és a jár mû vek el szál lí tá sá val kap cso la tos sza bá lyok ról szó ló 143/1995. (XI. 30.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Kr.) egyes ren del ke zé se i vel össze füg gés ben újabb al -kot mány jo gi pa nasz elnevezéssel benyújtott indítványokat terjesztett elõ.
1. Az in dít vá nyo zó ere de ti in dít vá nyá ban elõ ad ta, hogy mi vel sza bály ta la nul par kolt, gép jár mû vét a Rend õr ség el szál lí tot ta. Az in dít vá nyo zó vi tat ta, hogy sza
-bály ta la nul vá ra ko zott vol na, vagy ha még is, a Rend õrség jog ta la nul szál lí tot ta el gép jár mû vét, és az el szál lí tás ról nem ho zott ha tá ro za tot. Az, hogy az ügyé ben el járt Bu da pes ti Rend õr-fõ ka pi tány ság (a to váb bi ak ban: BRFK) nem ho zott ha tá ro za tot a gép jár mû el szál lí tá sá ról, va la mint a gép jár mû ár ve rés út ján tör té nõ ér té ke sí té sé rõl, a Kr. 17. § (1) be kez dé sét sér ti. Az in dít vá nyo zó elõ ad ta azt is, hogy az ár ve ré si ér té ke sí tés iránt ké rel met ter jesz tett elõ a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség nél, a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség ar ról tá jé koz tat ta vá lasz le ve lé ben, hogy az ár ve ré si ér té ke sí tés el ren de lé se nem kö te le zõ. Ezért az in dít vá nyo zó a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség Köz igaz ga tá si Jo gi Osz tá lyá nak 2002. de cem ber 23án kelt vá -lasz le ve lét (a to váb bi ak ban: Le vél) a Rend õr ség rõl szó ló 1994. évi XXXIV. tör vény (a to váb bi ak ban: Rtv.) 45. § (1) be kez dé sé vel el len té tes nek tart ja.
Mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség nek vé li to váb bá az in dít vá nyo zó azt, hogy az Rtv. 45. § (1) be kez dé se sze rin ti „más mó don hasz no sít ja” for du lat te kin te té ben nincs rész le tes sza bá lyo zás, így kü lö nö sen azt ki -fo gá sol ja, hogy õt, mint a gép jár mû tu laj do no sát a más mó don hasz no sí tás sal kap cso la tos dön tés rõl nem tá jé koz -tat ták, va la mint nem biz to sí tot tak szá má ra jog or vos la tot, ami ál lás pont ja sze rint az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét és 57. § (5) be kez dé sét sér ti. Mind ezek miatt a BRFK eljárást kiszámíthatatlannak véli, ami sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését.
Az in dít vá nyo zó úgy vé le ke dett, hogy a gép jár mû idõ köz ben tu laj do nost is vál tott, ami rõl õt ugyan csak nem ér te sí tet ték. Az ál ta la fel té te le zett tu laj do nos vál tást az Al kot -mány 13. §-ába, va la mint 70/A. §-ába üt kö zõ nek tart ja.
2. Az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa nasz el ne ve zés sel be nyúj tott in dít vány-ki egé szí té sé ben, a Le vél kap csán azt ki fo gás ol ta, hogy az „el szál lí tás” nem egy ér tel mû, mert az tör tén het az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó ló 1957. évi IV. tör vény (a to váb bi ak ban: Áe.) és a sza bály sér té sek rõl szó ló 1999. évi LXIX. tör vény (a to váb bi -ak ban: Sztv.) ha tá lya alatt is. Mi vel nem egy ér tel mû, hogy a gép jár mû el szál lí tá sa me lyik el já rá si tör vény alap ján tör -té nik, ezért an nak olyan ér tel me zé sét és mó do sí tá sát kér te, ami alap ján a sza bály sér té si el já rás el szál lí tás ese tén már az ut cán meg in dul na. To váb bá a sza bály két ér tel mû sé gé -vel ma gya ráz za az indítványozó azt is, hogy a gépjármû tárolása az elszállítást követõen három napon túl húzódhat határozathozatal nélkül.
3. Az in dít vá nyo zó újabb al kot mány jo gi pa nasz el ne ve zés sel be nyúj tott in dít ványki egé szí té sé ben a Leg fel sõbb Bí ró ság Kfv.X.37.385/2002/6. szá mú vég zé sét, va la mint a Leg fõbb Ügyész ség TLÜ.376/2003/1II. szá mú le -ve lét tá mad ta, mi -vel azok al kot mány sér tõk. Vé le mé nye sze rint ugyan is ezek ben a dön té sek ben fi gye lem be kel lett vol na ven ni azt, hogy az Ügyész ség jog ál lá sa ren de zet len, s ezért nem tu dott az in dít vá nyo zó az Ügyész ség gel szem -ben tör vény es sé gi el já rás le foly ta tá sa iránt pert in dí ta ni.
4. Az in dít vá nyo zó újabb – al kot mány jo gi pa nasz né ven elõ ter jesz tett – in dít ványki egé szí té sé ben a Le vél lel össze
-füg gés be azt ál lí tot ta, hogy a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség nek el kel lett vol na jár nia an nak ér de ké ben, hogy a BRFK szün tes se meg az in dít vá nyo zó gép jár mû vé nek ár ve ré si ér té ke sí té sé vel kap cso la tos „mu lasz tást”. Majd ezt kö ve tõ en az in dít -vá nyo zó meg is mé tel te a gép jár mû tu laj do nos -vál to zás sal kap cso la tos jog ér tel me zé sét, ame lyet el sõ in dít vá nyá ban már elõ adott. Új ból ki fej tet te, hogy gép jár mû ve el szál lí tá sá ról a BRFK nem ho zott ha tá ro za tot, il let ve azt, hogy sze rin -te a gép jár mû vét jog el le ne sen szál lí tot ták el. Majd elõ ad ta azt, hogy sze rin te a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség nek és Leg fõbb Ügyész ség nek ho gyan kel lett vol na el jár nia ügyé ben. Ki fej -tet te azt is, hogy ha az Rtv. 45. § (1) be kez dé se alap ján nem kö te le zõ az el szál lí tott gép jár mû ár ve ré si ér té ke sí té se, az sér ti az Al kot mány 70/A. §át, il let ve ha a BRFK még is kö te les len ne az ár ve ré si ér éke sí tés re, úgy a Le vél sér ti az Al kot mány 70/A. §át. Vé gül az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét sér ti, hogy a BRFK az zal, hogy nem hoz dön tést az ár ve -ré si ér té ke sí tés rõl, kor lát lan ide ig tá rol hat ja az el szál lí tott gép jár mû vet. Vé gül a Fõ vá ro si Fõ ügyész ség Le ve lé ben fog lalt jog ér tel me zés az ár ve ré si ér té ke sí tés rõl (hogy az ti.
nem kö te le zõ) sér ti a jog or vos la ti jo got.
5. Utol só in dít vány-ki egé szí té sé ben az in dít vá nyo zó – ugyan csak al kot mány jo gi pa nasz el ne ve zés sel, ame lyet a Fõ vá ro si Íté lõ táb la vég zé sé vel szem ben nyúj tott be – az Rtv. és a Kr. ren del ke zé se i nek Al kot mány bí ró ság ál ta li ér -tel me zé sét és/vagy mó do sí tá sát kér te, így az Rtv.
45. §-ának, a Kr. 7. § (3) be kez dé sé nek ér tel me zé sét és mó do sí tá sát. Kér te to váb bá mu lasz tás meg ál la pí tá sát az el sõ in dít vá nyá ban ki fej tet tek sze rint az el szál lí tás el já rás jo gi jel le gé re te kin tet tel. Az in dít vá nyo zó is mer tet te to
45. §-ának, a Kr. 7. § (3) be kez dé sé nek ér tel me zé sét és mó do sí tá sát. Kér te to váb bá mu lasz tás meg ál la pí tá sát az el sõ in dít vá nyá ban ki fej tet tek sze rint az el szál lí tás el já rás jo gi jel le gé re te kin tet tel. Az in dít vá nyo zó is mer tet te to