318/B/2001. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meghozta a következõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII. tör vény 38. § (1) be kez dé se al kot mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s I.
Az Al kot mány bí ró sá gon egy in dít vá nyo zó kez de mé -nyez te a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXIII.
tör vény (a to váb bi ak ban: Ktv.) 38. § (1) be kez dé se al kot -mány el le nes sé gé nek meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét.
Ál lás pont ja sze rint a Ktv. ren del ke zé se, amely sze rint a köz tiszt vi se lõ kö te les fe let te se uta sí tá sa it vég re haj ta ni, „eb -ben a for má já ban” el len té tes az Al kot mány 8. §-ával,
„amely biz to sít ja az em ber i sza bad ság jo go kat”. Azt ki fo -gás ol ta, hogy a tá ma dott sza bály – még az uta sí tá si jo got kor lá to zó ren del ke zé sek fi gye lem be vé te lé vel is – túl sá go -san szé les jog kört biz to sít a fe let te sek nek, s nem kor lá toz za õket ab ban, hogy a be osz tot tak nak a mun ká juk kal össze nem füg gõ, akár az em ber i mél tó sá got is sér tõ uta sí tá so kat ad ja nak. Pél da ként hoz za fe l a tör vény ad ta kor lát lan ha ta lom bi zo nyí té ka ként azo kat a mun ka kö ri le írá so kat, ame lyek rög zí tik: „vég re hajt ja (értsd: a be osz tott) fen ti e ken túl me nõ en azo kat a fel ada to kat, ame lyek kel a mun ka he lyi ve -ze tõ je meg bíz za”.
II.
Az in dít vá nyok el bí rá lá sa so rán fi gye lem be vett jog sza -bá lyok:
1. Az Al kot mány ren del ke zé sei:
„8. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te -let ben tar tá sa és vé del me az ál lam elsõrendû kötelessége.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja
meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azonban nem korlá -toz hat ja.
(3)
(4) Rend kí vü li ál la pot, szük ség ál la pot vagy ve szély -hely zet ide jén az alap ve tõ jo gok gya kor lá sa – az 54–56. §-ban, az 57. § (2)–(4) be kez dé sé ben, a 60. §-ban, a 66–69. §ban és a 70/E. §ban meg ál la pí tott alap ve tõ jo -gok ki vé te lé vel – fel füg geszt he tõ vagy korlátozható.”
„54. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban min den em ber nek ve le szü le tett jo ga van az élet hez és az em be ri mél tó ság hoz, ame lyek tõl sen kit nem le het ön ké nye sen meg fosz ta ni.”
2. A Ktv. ren del ke zé se:
„38. § (1) A köz tiszt vi se lõ kö te les fe let te se uta sí tá sát vég re haj ta ni.”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság a 990/B/2007. AB ha tá ro za tá -ban az Al kot mány 70/D. §-ával össze füg gés ben vizs gál ta a mun kál ta tó – köz al kal ma zot ti jog vi szony ban ér vé nye sü lõ – uta sí tás adá si jo gá nak ter je del mét. E ha tá ro za tá ban meg ál la -pí tot ta, hogy a „fog lal koz ta tá si jog vi szo nyok meg ha tá ro zott mun ka, fel adat, te vé keny ség el vég zé sé re jön nek lét re a mun kát biz to sí tó mun ka adó és a mun kát el lá tó mun ka vál la ló kö zött. A fe lek kö zöt ti vi szonyt a mun kál ta tó szé les kö rû, a tel jes mun ka fo lya mat ra ki ter je dõ jel le gû uta sí tá si jo ga jel lem zi, amely az al kal ma zott (mun ka vál la ló) szá má ra vég re haj -tan dó kö te le zett ség ként je le nik meg (...). Az uta sí tás adá si jog ugyan ak kor nem kor lát lan, a tör vény fel jo go sít ja – né -mely ese tek ben egye ne sen kö te le zi – a mun ka vál la lót ar ra, hogy az uta sí tás tel je sí té sét meg ta gad ja.” Ha tá ro za tá ban az Al kot mány bí ró ság fi gye lem mel volt ar ra is, hogy a vizs gált sza bá lyo zás nem csak a mun kál ta tó uta sí tá sai sze rin ti mun -ka vég zés kö te le zett sé gét ír ja elõ, ha nem a köz al -kal ma zot ti jog vi szony ra vo nat ko zó jog sza bá lyok nak és egyéb (a konk rét eset ben az or vo si) szak mai sza bá lyok nak és szo ká sok -nak, va la mint a köz ér dek nek a fi gye lem be vé te lét is, amely kö ve tel mé nyek nek együt te sen, egy ide jû leg kell ér vé nye sül -ni ük. (ABK 2008. október, 1446, 1447.)
A mun kál ta tói uta sí tás vég re haj tá sá nak kö te le zett sé gét – az Al kot mány 60. §ában dek la rált lel ki is me re ti sza bad ság gal össze füg gés ben, mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló al kot mány el le nes sé get sé rel me zõ in dít vá nyok kap csán – ér tel -mez te to váb bá az Al kot mány bí ró ság a 64/1991. (XII. 17.) AB ha tá ro za tá ban (a to váb bi ak ban: Abh.): „A mun ka he lyi elöl já ró ha tal mát a jog nem he lyez he ti a dol go zók jog sza -bály ban el is mert ér de kei elé (ak kor sem, ha az adott eset ben egyé ni ér dek sé re lem nem len ne bi zo nyít ha tó), sem az egyes dol go zó sze mé lyes ép sé gé hez va ló jo ga fö lé (ak kor sem, ha
az egész sé gi prob lé ma a mun kál ta tó szá má ra ki szá mít ha tat -lan, mert pl. rit ka és ati pi kus egyé ni tu laj don ság ból adó dik).
Még ke vés bé le het a mun kál ta tói uta sí tás az alap jo gok, és köz tük a lel ki is me re ti sza bad ság ér vé nye sí té sé nek gát ja. (...) A lel ki is me re ti sza bad ság gal el len té tes mun kál ta tói uta sí tás vég re haj tá sát a dol go zó te hát meg ta gad hat ja. Ez az uta sí tásmeg ta ga dás bí rói jog vé de lem alatt áll. Az Al kot mány bí -ró ság meg jegy zi, hogy a lel ki is me re ti sza bad ság bí -ró sá gi úton tör té nõ ala nyi jo gi jel le gû vé del me ak kor is fenn áll na, ha a Mun ka Tör vény köny ve nem te rem te né meg a fen ti hi vat ko zá si ala pot. A bí ró ság enél kül is al kal maz hat ná a mun -ka ügyi per ben az Al kot mány 60. §-át a mun kál ta tó uta sí tás aló li men tes sé ge meg ala po zá sá ra.” (ABH 1991, 297, 314–315.)
Az Al kot mány bí ró ság fen ti ha tá ro za ta i ban tett, az uta sí -tá si jog ter je del mé re és az alap jo gok kor lá to zá sát je len tõ uta sí tá sok vég re haj tá sá nak kö te le zett sé gé re vo nat ko zó meg ál la pí tá sa it e határozatában is irányadónak tekinti.
2. A je len ügy ben az Al kot mány bí ró ság nak az in dít -vány alap ján ar ról kel lett dön te nie, hogy a Ktv. 38. § (1) be kez dé sé ben fog lalt sza bály sér ti-e – az Al kot mány 54. § (1) be kez dé sén ke resz tül – az Al kot mány 8. §-ának rendelkezéseit.
Az Al kot mány 8. § (1) be kez dé se sze rint a Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet -len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge. A (2) be kez dés úgy ren del ke -zik, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja.
Az Al kot mány bí ró ság ér tel me zé sé ben az em be ri mél tó -ság hoz va ló jog [az Al kot mány 54. § (1) be kez dé se] az ún.
„ál ta lá nos sze mé lyi sé gi jog” egyik meg fo gal ma zá sa, az az a sze mé lyi sé gi jo gok „anya jo ga”, amely a mo dern al kot -má nyok ban, il let ve al kot -mány bí ró sá gi gya kor lat ban „a sze mé lyi ség sza bad ki bon ta ko zá sá hoz va ló jog”, „az ön ren del ke zés sza bad sá gá hoz va ló jog”, „ál ta lá nos cse lek vé -si sza bad ság”, to váb bá „a ma gán szfé rá hoz való jog”
elnevezésekkel szerepel. [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 44.]
3. A Ktv. tá ma dott sza bá lya – a köz tiszt vi se lõ mun ka -vég zé sé re vo nat ko zó ren del ke zé sek kö zött – fõ sza bály ként ír ja elõ, hogy a köz tiszt vi se lõ kö te les fe let te se uta sí tá sá nak vég re haj tá sá ra. A tör vény rög zí ti a fen ti sza bály aló li ki vé -te le ket is. A fe let -tes uta sí tá sá nak vég re haj tá sát kö -te les meg ta gad ni a köz tiszt vi se lõ, ha an nak tel je sí té se bûn cse -lek ményt, il let ve sza bály sér tést va ló sí ta na meg, vagy ha az más sze mély éle tét, tes ti ép sé gét vagy egész sé gét köz vet le nül és sú lyo san ve szé lyez tet né [38. § (2) be kez dés]. Meg ta -gad hat ja a köz tiszt vi se lõ – meg gyõ zõ dé sé tõl füg gõ en – az uta sí tás vég re haj tá sát, ha an nak tel je sí té se az éle tét, egész sé gét vagy tes ti ép sé gét köz vet le nül és sú lyo san ve szé lyez -tet né, vagy jog sza bály ba üt köz ne [38. § (3) be kez dés]. A tör vény ren del ke zik to váb bá az uta sí tás meg ta ga dá sa ese
tén kö ve ten dõ el já rás ról: a köz tiszt vi se lõ kö te les az uta sí -tást adó fi gyel mét fel hív ni, és egy ben kér he ti az uta sí tás írás ba fog la lá sát, ha az, vagy an nak vég re haj tá sa jog sza bály ba üt köz ne, vagy tel je sí té se kárt idéz het elõ és a köz tiszt vi se lõ a kö vet kez mé nyek kel szá mol hat, vagy az uta sí -tás az érin tet tek jo gos ér de ke it sér ti; a fe let tes az uta sí -tás írás ba fog la lá sát nem ta gad hat ja meg; a köz tiszt vi se lõt e ké rel me miatt hát rány nem ér he ti [38. § (4) be kez dés]; a köz tiszt vi se lõt ezen túl a fen ti kör be nem tar to zó, de a fe let -tes dön té sé vel, uta sí tá sá val el len té -tes vé le mé nye köz lé sé re is jo go sít ja a törvény [38. § bekezdés].
E sza bá lyok a köz tiszt vi se lõk mun ka vég zé sé re vo nat ko zó kü lön sza bá lyo zás ré szét ké pe zik, ezek mel lett ér vé nye -sül nek a Mun ka Tör vény köny vé rõl szó ló 1992. évi XXII.
tör vény nek „A mun ka vég zés sza bá lyai” al cím alatt sze rep lõ, a Ktv. 71. § (2) be kez dés a) pont ja alap ján a köz szol gá la ti jog vi szony ban is al kal ma zan dó 103. § (1)–(2) és (4) be kez dé sé ben fog lalt elõ írá sai (az elõ írt he lyen, idõ ben, mun ká ra ké pes ál la pot ban va ló meg je le nés, mun ka vég zés, ren del ke zés re ál lás, az el vár ha tó szak ér te lem mel és gon dos -ság gal tör té nõ, az adott mun ká ra vo nat ko zó sza bá lyok nak, elõ írá sok nak, uta sí tá sok nak meg fe le lõ mun ka vég zés stb.
kö te le zett sé ge), va la mint a Ktv.nek a köz szol gá la ti jog vi -szony el lá tá sá ra írt, több let kö te le zett sé ge ket rög zí tõ és több let fe le lõs sé get ke let kez te tõ ren del ke zé sei is. A Ktv.
37. §a a fel adat el lát ás mód já val kap cso la tos kö ve tel mé -nye ket és más alap ve tõ kö te le zett sé ge ket ha tá roz meg: a fel ada to kat a köz ér de ké ben, a jog sza bá lyok nak, az irá nyí tó tes tü let dön té sé nek meg fe le lõ en, szak sze rû en, pár tat la -nul, igaz sá go san, a kul tu rált ügy in té zés sza bá lyai sze rint kell el lát ni; a köz tiszt vi se lõ kö te les az ál la mi és szol gá la ti ti tok meg tar tá sá ra stb. Ha son ló an a köz tiszt vi se lõ mun ka vég zé sé re, a köz ér de ké ben vég zett szol gá lat el lá tás ra vo nat ko zó kö ve tel mé nye ket köz ve tí te nek a Ktv. más ren del -ke zé sei is, így pl. a köz tiszt vi se lõi es kü [12. §], amely ben az ál lam és az al kot má nyos rend irán ti hû ség, az al kot má -nyos jog sza bá lyok meg tar tá sá nak igé nye tük rö zõ dik, vagy a köz tiszt vi se lõ fo gal má nak Ktv. 1. § (8) be kez dé sé ben rög zí tett de fi ní ci ó ja: „köz tiszt vi se lõ az (1) és (2) be kez dés -ben fel so rolt szer vek (a to váb bi ak ban együtt: köz igaz ga tá si szerv) fel adat- és ha tás kö ré ben el já ró ve ze tõ és ügy in té zõ, aki elõ ké szí ti a köz igaz ga tá si szerv fel adat- és ha tás kö ré be tar to zó ügye ket ér de mi dön tés re, il let ve – fel ha tal ma zás ese tén – a dön tést ki ad má nyoz za, szak ér te lem mel fog lal ko zik a rá bí zott fel ada tok kal össze füg gõ va la mennyi kér -dés sel, fe le lõs sa ját te vé keny sé gé ért és mun ka te rü le tén a köz igaz ga tá si szerv ál lan dó és idõ sza kos cél ki tû zé se i nek ér vé nye sí té sé ért, a mun ka kö ri le írá sá ban ré szé re meg ál la pí tott, il let ve a ve ze tõ ál tal ki adott fel ada to kat a ka pott uta -sí tá sok és ha tár idõk fi gye lem be vé te lé vel, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi”.
A köz tiszt vi se lõi szol gá lat, és fel adat el lát ás ezen ál ta lá -nos, min den köz tiszt vi se lõ re egy aránt irány adó sza bá lya in túl to váb bi, a fen ti ek nél konk ré tabb kö ve tel mé nyek a köz -tiszt vi se lõk ki ne ve zé sé nek tar tal má hoz, kü lö nö sen an nak egyes szük sé ges tar tal mi ele me i hez (mun ka kör, fel adat kör, mun ka vég zés he lye stb.) és a ki ne ve zés mel lék le tét ké pe zõ
mun ka kö ri le írás hoz köt he tõk [11. § (6) be kez dés], amely kö te le zett sé gek mó do sí tá sá ra csak a fe lek kö zös meg egye zé sé vel, il let ve a tör vény ben té te le sen meg ha tá ro zott fel té te lek fenn ál lá sa ese tén ke rül het sor [14. §]. A kö te le zett sé gek nek a ki ne ve zés mó do sí tá sa nél kü li vál to zá sá ról ugyan csak ren del ke zik a tör vény: a köz tiszt vi se lõ az ere de ti mun ka kö re he lyett, vagy mel lett más mun ka kör be tar to zó fel ada tok el lá tá sá ra a köz igaz ga tá si szerv ha té kony mû kö dé -sé hez szük -sé ges mun ka szer ve zé si ok mi att – a tör vény ben meg ha tá ro zot tak sze rint – ide ig le ne sen ak kor kö te lez he tõ, ha az a kép zett sé gé nek meg fe lel, és reá néz ve (kü lö nö sen be osz tá sá ra, ko rá ra, egész sé gi ál la po tá ra vagy egyéb kö rül -mé nye i re te kin tet tel) arány ta lan sé re lem mel nem jár [14. §]. A Ktv. szin tén a tör vény ben meg ha tá ro zott ke re tek kö zött en ge di to váb bá a mun ka idõ mun kál ta tó ál ta li meg -ha tá ro zá sát, a rend kí vü li mun ka vég zés el ren de lé sét [39. §], va la mint rész le te sen sza bá lyoz za a szo ká sos mun ka vég zé si hely sze rin ti te le pü lé sen kí vü li mun ka vég zés re kö te le zés (kiküldetés) feltételeit is [49. §].
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány 8. §ának sé rel mét ki zá ró lag a Ktv. 38. § (1) be kez dé sé ben fog lalt sza bály kap csán ál lí tot ta, fel té te lez ve, hogy a fe let tes uta sí tá sá nak tel je sí té sé re vo nat ko zó ál ta lá nos kö te le zett ség a köz szol gá la ti jog vi szonnyal össze nem füg gõ, akár az em be ri mél tó sá -got sér tõ uta sí tá sok vég re haj tá sá ra is ki ter jed; nem vet te azon ban fi gye lem be a Ktv. fen ti ek ben is mer te tett azon sza bá lya it, ame lyek a fe let tes köz tiszt vi se lõk uta sí tás adá si jo ga gya kor lá sá nak ke re te it meg ha tá roz zák, azt kor lá toz zák. Az in dít vá nyo zói ér ve lés sel szem ben a ki fo gás olt jo go sult ság nem te remt ala pot ar ra, hogy a fe let tes köz tiszt -vi se lõ a Ktv. ál tal meg ha tá ro zott ke re tek fi gyel men kí vül ha gyá sá val a köz szol gá la ti jog vi szony hoz nem kap cso ló -dó mun ka vég zés re kö te lez ze a köz tiszt vi se lõt, s ar ra sem, hogy a mun ka kö ri le írás ban konk ré tan meg nem ha tá ro zott fel ada tok ki je lö lé se út ján, vagy bár mely más mó don az Al -kot mány 54. § (1) be kez dé sé nek sé rel mét elõ idéz ve jár jon el az uta sí tás adá si jo ga gya kor lá sa so rán. A Ktv. 38. § (1) be kez dé sé ben sza bá lyo zott jog – amennyi ben a Ktv.
hi vat ko zott sza bá lyai azt nem kor lá toz nák is – csak az Al kot mány 54. § (1) be kez dé sé ben dek la rált em be ri mél tó -ság hoz va ló jog ér vé nye sü lé sé nek biz to sí tá sa mel lett, és a
hi vat ko zott sza bá lyai azt nem kor lá toz nák is – csak az Al kot mány 54. § (1) be kez dé sé ben dek la rált em be ri mél tó -ság hoz va ló jog ér vé nye sü lé sé nek biz to sí tá sa mel lett, és a