• Nem Talált Eredményt

Az adatvédelemmel kapcsolatos országgyűlési beszámolók statisztikai vonatkozásai

Az Infotv. 38. § (4) bekezdés b) pontja alapján a NAIH-nak évenként beszámolót kell készítenie az előző évi tevékenységéről. Ezt a beszámolót az Országgyűlés ille-tékes bizottsága megtárgyalja és jóváhagyja. Ugyanez volt a korábbi adatvédelmi biztosoknak is a kötelezettsége. Akkor azonban azokat a beszámolókat az Ország-gyűlés plenáris ülése tárgyalta meg és fogadta el.

Tekintettel arra, hogy az Infotv. hatálya csak a természetes személyekre terjed ki, ezért – érthető módon – a NAIH (és az adatvédelmi biztos) figyelme főleg az olyan adatgyűjtésekre, adatfeldolgozásokra irányul, ahol közvetlen vagy közvetett azono-sítható módon kezelik a természetes személyekre vonatkozó adatokat. Ezzel kapcso-latban meg kell jegyezni, hogy a NAIH által vizsgált információk többségét

admi-nisztratív, illetve üzleti célból kezelik, a statisztikai célból történő adatkezelés ehhez képest kisebb arányt képvisel. Ez lehet az egyik oka annak, hogy 2004 év beszámo-lóit átvizsgálva megállapítható, hogy a statisztikákkal kapcsolatos megállapítások csak néhány év beszámolójában fedezhetők fel. A másik ok pedig az – különösen a KSH vonatkozásában –, hogy a statisztikai célú adatok kezelését olyan apparátus végzi, amelyik közel 150 éve alkalmazza a személyes adatok védelmének modern elveit és gyakorlatát, miáltal kevés olyan beadvány érkezett az évek során, mely kifogásolta volna ezt a tevékenységet.

Az 1990-es évek végén, a közigazgatás korszerűsítése kapcsán, volt egy olyan el-képzelés, hogy a nyugdíjbiztosító (ONYP14), az egészségbiztosító (OEP15) az adóhi-vatal (APEH16) és a KSH bizonyos elemi szintű adatait, – igazgatási célból – kap-csolják össze, és a KSH legyen az adatállomány kezelője Ezt a tervet az akkori adat-védelmi biztos (Majtényi László) határozottan ellenezte, tekintettel arra, hogy a KSH feladatainál fogva nem alkalmas ilyen jellegű tevékenységre, másfelől statisztikai célból kezelt adatot nem szabad igazgatási célra igénybe venni. Ez a vélemény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a tervezett intézkedés elmaradt. Ez az állásfoglalás ezt követően hivatkozási alap volt mindig, amikor statisztikai célú információ igazgatási célra való felhasználásának kérdése felmerült (Lakatos [2003] 21. old.).

Szintén precedens értéke volt az adatvédelmi biztosnak az az állásfoglalása, mely jelezte, hogy az 1996. évi mikrocenzus adatállományainak kutatási célú felhasználá-sa esetén is mindent meg kell tenni a felfedés kockázatának minimalizáláfelhasználá-sa érdeké-ben, az adatállományt átvevő kutatóintézetnek különösen védenie kell adatkezelése során ezt az állományt. Az adatvédelmi biztos részletesen le is írja, hogy mit ért ezen a különleges védelmen. 2003-ban az adatvédelmi biztos (Péterfalvi Attila) még ennél is tovább ment, amikor az akkori Oktatási Minisztérium megbízott egy kutatócsopor-tot a roma népesség kutatásával. Akkor az adatvédelmi biztos egyetértett azzal, hogy ezeknek az igen érzékeny adatoknak a feldolgozása, a kutatócsoporttal együttmű-ködve, a KSH-ban történjék meg. Azóta a helyzet sokkal szabályozottabb lett, hiszen a KSH ilyen jellegű statisztikai mikroadatokra vonatkozó tudományos célú hozzáfé-rési igényeket jellemzően anonimizált mikroadat-kiadás, illetve biztonságos környe-zetben történő hozzáférés (kutatószoba) formájában oldja meg, ahol ellenőrzött kö-rülmények között dolgozhatnak a kutatók.

Alapvető kérdésre adott választ az adatvédelmi biztos, amikor arról volt szó, hogy a KSH által kezelt, az 1945 és 1948 közötti, a német nemzetiségű lakosságot érintő egyedi adatokból a kérelmező saját adatait kikérheti-e a KSH-tól (Lakatos–Heinz [2004]). Az adatvédelmi biztos úgy foglalt állást, hogy a kérelmező az eredeti

adat-14 ONYP: Országos Nyugdíjpénztár.

15 OEP: Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

16 APEH: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

gazdához, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Kirendeltségéhez fordulva kérje ki az igényelt információt. Ez a probléma többször felmerült a KSH gyakorlatában, jellemzően, amikor a KSH statisztikai célból adminisztratív adatokat vett (vagy vesz) át, és egy adatkérő ebből az adatállományból saját magára vonatkozó adatot kért (kér). A KSH Adatvédelmi Bizottsága is több állásfoglalásában megerősítette, hogy ilyen esetben az adatkérő adathozzáférési igényével az eredeti adatokat kezelő in-tézményhez forduljon.

Szintén alapvető dilemmára adott választ az adatvédelmi biztos, amikor az egyéni vállalkozók személyes adatainak természetéről szólt. Véleménye szerint üzleti kap-csolataiban az egyéni vállalkozó nem tekinthető természetes személynek, hiszen a gazdasági életben való részvétel is azáltal válik lehetővé számára, hogy a jog bizo-nyos szempontból cégnek tekinti. Így ebben a vonatkozásban az egyéni vállalkozás-sal kapcsolatos személyi adatok – például amikor a lakcím egyben a vállalkozó szék-helye is – nem tekinthetők személyes adatnak, így kezelésükre, illetve továbbításukra sem vonatkoznak az adatvédelmi törvény rendelkezései.

Az éves beszámolókban több olyan állásfoglalás, vélemény is található, melyet közvetve a statisztikai adatkezeléseknél is figyelembe lehet venni. Ilyen például az, hogy az internetes adatszolgáltatási módoknál hogyan kell értelmezni az érintett kifejezett hozzájárulását. Nem részletezve a körülményeket, a lényeg az, hogy az interneten akkor tekinthető megadottnak a hozzájárulás, ha egyértelműen bizonyítha-tó, hogy az érintettől származik, engedélyező tartalmú, illetve, hogy az adatszolgálta-tó érintett adatszolgáltatására vonatkozik. A hozzájárulás érvényességét, illetve az adatkezelés jogszerűségét az adatkezelőnek kell biztosítania, illetve bizonyítania.

Amennyiben az adatkezelő igazolni tudja, hogy az adatkezeléshez való hozzájárulást az érintett megadta, az adatkezelés jogszerű. Miután a jövőben egyre több statisztikai adatfelvétel az internetes adatfelvételi mód alkalmazásával fog történni, a NAIH ezen állásfoglalása alapvető jelentőségű.

Az adatvédelmi biztosnak (2001-ben) és a NAIH elnökének (2011-ben) meghatáro-zó szerepe volt ezekben az években végrehajtott két népszámlálás szakszerű, adatvé-delmi szempontból példaértékű végrehajtásában. A mindenkori KSH legnagyobb vál-lalkozásai közé tartozik az aktuális, a teljes magyarországi népesség és lakásállomány összeírásával – közkeletű megnevezéssel a népszámlálással – kapcsolatos munkák tervezése, előkészítése és végrehajtása, majd az adatok feldolgozása és nyilvánosságra hozása. Az 1995-ben megválasztott adatvédelmi biztos (Majtényi) már a kezdetektől fogva kapcsolatban állt a KSH népszámlálási munkatársaival, érdeklődéssel figyelte a népszámlálási tevékenységet. Tette ezt többek között azért, mert az adatvédelem euró-pai szintű szabályozására nagy hatással volt a német Alkotmánybíróság 1983. évi ún.

népszámlálási döntése, mely a népszámlálás okán számos adatvédelemmel kapcsolatos kérdést is felvetett. Az adatvédelmi biztos már az 1996. évi mikrocenzus kérdőívét is jóváhagyólag véleményezte és a 2001. évi népszámlálás egész munkafolyamatát

figye-lemmel kísérte (Lakatos [2013] 22. old.). Nem részletezve a 2001. évi népszámlálás során végzett adatvédelmi biztosi tevékenységet, jelezzük, hogy interjúiban és egyéb közéleti megnyilvánulásaiban támogatóan tevékenykedett a népszámlálás érdekében. A lakosság részéről érkezett beadványokra adott válaszaiban ugyanezt tette. 2002. február 5-én – már az újonnan megválasztott adatvédelmi biztos, Péterfalvi – összegző, értéke-lő levelet küldött a KSH elnökének, melynek hangneme jól kifejezi azt az együttműkö-dési készséget, mely a népszámlálás szervezői és az adatvédelmi biztos között kiala-kult. Ez a pozitív kapcsolat tovább élt a 2005. évi mikrocenzus és a 2011. évi népszám-lálás végrehajtásakor. Segítette az együttműködést az is, hogy az utóbbi két jelentős népszámláláskor is részben ugyanaz a személy – Péterfalvi – volt hivatalban, 2011-ben, mint a NAIH elnöke, a népszámlálás összes munkafolyamatát felügyelve támogat-ta a KSH munkáját.

6. Jövőkép

Végigkövetve az elmúlt közel 150 év statisztikai célú adatkezelések adatvéde-lemmel kapcsolatos hazai jogi szabályozásának történetét, megállapítható, hogy már elődeink is kiemelt fontosságot tulajdonítottak ennek a témakörnek. Az is nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy e hosszú időszak alatt, körülbelül 20-25 évenként, a statisztikai törvényeket meg kellett újítani. Nincs ez másképpen napja-inkban sem; látható, hogy a 22 éve hatályban levő 1993. évi XLVI. statisztikáról szóló törvény helyett új jogszabályt kell alkotni, tekintettel arra, hogy a jelenlegi törvény számos ponton elavult és a folyamatosan megújuló európai uniós szabá-lyozással sincs teljesen összhangban. Jelen tanulmánynak nem tárgya a jelen cikk megírásának idején is folyó és egyeztetés stádiumában levő kodifikáció egyes lépé-seinek bemutatása, itt csupán csak az adatvédelem témakörének néhány fontosabb leágazására utalunk.

Mindenekelőtt szükség van a statisztikai törvény fogalomrendszerének, különö-sen az adatvédelemmel kapcsolatba hozható definícióinak a megújítására, egységbe foglalására, a magyar és az európai uniós joganyagokban levő fogalmakkal történő harmonizációjára. Így összehangoltan kell értelmezni például az egyedi adat (bizal-mas adat), a közérdekű adat, a mikroadat fogalmait, az ezen adatok kezelésére, vé-delmére, illetve nyilvánosságra hozatalára vonatkozó definíciókat, az aktív és a pasz-szív adatvédelem fogalmait.

A statisztikai célú adatkezelés teljes garanciarendszerét a statisztikai törvénynek kell tartalmaznia. Mivel az Infotv. megengedi a törvényi eltérést a statisztikai célú felhasználástól, a statisztikai törvényben kell majd pontosan leírni azokat a

területe-ket, amelyek esetében megengedett ez az eltérés, illetve azokat, amelyek esetében az kategorikusan kizárt (hatósági, ellenőrzési cél stb.).

A másik nagy terület, amelynek az Infotv. teremti meg a jogi alapjait, az admi-nisztratív adatok statisztikai célú felhasználása. Ennek keretében szabályozni kell majd az adminisztratív nyilvántartások kezelőinek kötelezettségét a hivatalos sta-tisztika igényeinek figyelembe vételére a nyilvántartások kialakításakor, módosítá-sakor; az adminisztratív adatok minőségének folyamatos mérését, az adatátvétel ingyenességét, az adminisztratív adatokhoz való tudományos célú hozzáférés lehe-tőségeit, stb.

A KSH-n kívül a Hivatalos Statisztikai Szolgálathoz tartozó szervezetek is kezel-nek statisztikai adatokat. Adatvédelmi szempontból is megnyugtató lenne, ha e szer-vezeteken belül a statisztikai célú adatkezelések hangsúlyosan elkülönülnének mind szervezeti, mind személyi szinten a többi például adminisztratív célú adatkezelések-től és ezt a tényt a KSH vizsgálná, és e szervezeteket adatvédelmi szempontból is akkreditálná, auditálná.

Rendezni kell a – kiemelten statisztikai mikroadatokhoz való – tudományos célú hozzáférés szabályait, bár erről, mint említettük, külön európai uniós jogszabály rendelkezik, mégis célszerű lenne e kérdést egy jogszabályban a statisztikai törvény-ben szabályozni.

Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexéhez hasonlóan el kell készíteni a Nem-zeti Statisztika Gyakorlati Kódexét és e kódexen belül az adatvédelem kérdéseit is rendezni szükséges. A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe képviseli azt a statisz-tikai adatot kezelő intézmények működésére, termékeire, folyamataira vonatkozó keretrendszert, melynek keretében az adatok védelmének minden aspektusa (jogi, módszertani, fizikai, stb.) biztosítható. Ebben a tekintetben a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe egyben az adatvédelmi szabályok és egységes iránymutatások újabb garanciája is, mely végső soron a statisztikai adatokba vetett bizalmat erősíti, biztosítva egyúttal a tudományos célú hozzáférés lehetőségét.

A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexén felül a statisztikai célból kezelt ada-tokhoz való tudományos célú hozzáférés módszereinek, csatornáinak és erre épülő szolgáltatások minőségének folyamatosa javítása is cél kell, hogy legyen; szoros együttműködésben az adatarchívumokkal és a kutatói szférával.

Az ún. statisztikai regiszter alapú adatok nyilvánosságra hozásának feltételeit pontosabban kellene megfogalmazni, hogy a közhiteles és mindenki számára elérhe-tő nyilvántartásokban levő információ a statisztikai regiszterekből is nyilvánosságra hozható legyen. Ebben az esetben határozottabban kellene szabályozni, hogy az adat-igénylő mit és milyen szabályok szerint kérhet a KSH-tól és mit a közhiteles nyilván-tartást kezelő intézménytől.

Irodalom

BÁNSZEGI K. [1993]: Beszámoló a hatodik statisztikai törvény megalkotásáról. Statisztikai Szemle.

71. évf. 741–745. old.

BÁNSZEGI K.LAKATOS M. [1994]: Információszabadság – Adatvédelem – Statisztika. (III.) Sta-tisztikai Szemle. 72. évf. 10. sz. 761–777. old.

BÁNSZEGI K.LAKATOS M. [2000]: Információszabadság – Adatvédelem – Statisztika (VII.) Sta-tisztikai Szemle. 79. évf. 12. sz. 444–455. old.

BUDAY L. (szerk.) [1911]: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal munkássága (1871–

1911). Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 36. köt. Pesti Könyvny. VI. Budapest.

InfoFilia [1991–1993]: Informatika – Jog – Közigazgatás. Nemzetközi dokumentumok I.–V., Ma-gyar Adatvédelem és Információszabadság Alapítvány. Budapest.

KLINGER A.KEPECS J.(szerk.) [1990]: A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi. I.

köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

KLINGER A.KEPECS J.(szerk.) [1991]: A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi. II.

köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

KLINGER A.KEPECS J.(szerk.) [1995]: A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi. III.

köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

KÖNYVES TÓTH P.[2010]: Az adatvédelmi törvény metamorfózisai. Fundamentum. XIV. évf. 2. sz.

53–61. old.

KSH (KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL) [2013]: 27/2013. számú KSH utasítás a Központi Statisz-tikai Hivatali adatvédelmi szabályzatáról. Budapest. http://www.ksh.hu/docs/

szolgaltatasok/adatigenyles/ksh_adatvedelmi_szabalyzat.pdf

KSH [2014a]: Központi Statisztikai Hivatal Stratégia 2020. Budapest, http://www.ksh.hu/

docs/bemutatkozas/hun/strategia_2020.pdf

KSH [2014b]: A KSH adatvédelmi politikája, 2014. Budapest. http://www.ksh.hu/docs/

bemutatkozas/hun/adatvedelmi_politika_2014.pdf KSH [1994c]: A magyar statisztikai törvények. Budapest.

LAKATOS M. [1993]: A személyi szám és a statisztikai információ-rendszer. Statisztikai Szemle. 71.

évf. 10. sz. 815–826. old.

LAKATOS M.[1994]: Információszabadság – Adatvédelem – Statisztika. (I.) Statisztikai Szemle. 72.

évf. 7. sz. 547–559. old.

LAKATOS M. [2000]: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében.

Statisztikai Szemle. 79. évf. 10–11. sz. 794–812. old.

LAKATOS M.[2003]: Információszabadság – Adatvédelem – Statisztika (VIII.) Statisztikai Szemle.

83. évf. 1. sz. 5–27. old.

LAKATOS M.HEINZ E.[2004]: A Központi Statisztikai Hivatal szerepe a német lakosság kitelepí-tésében. A Magyarországi németek kitelepítése és az 1941. évi népszámlálás. MST Statisztika-történeti Szakosztálya, KSH Levéltár. Budapest.

LAKATOS M.NAGY E. [2012]: Információszabadság – Adatvédelem – Statisztika (X.) Statisztikai Szemle. 90. évf. 1. sz. 18–41. old.

THIRRING L. [1983]: Az 1869–1980. évi népszámlálások története és jellemzői. I. rész. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

THIRRING L. [1988]: Az 1869–1980. évi népszámlálások története és jellemzői. II. rész. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

THIRRING L. [1989]: Az 1869–1980. évi népszámlálások története és jellemzői. III. rész. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

VÉGVÁRI J. [1991]: Az új magyar statisztikai törvény koncepciója. Statisztikai Szemle. 69. évf. 6.

sz. 413–424. old.

Summary

In Hungary, the relationship between statistics and data protection has been the subject of legis-lation for more than a century. The socio-economic development necessarily involves the constant revision of legal rules. This study, on one hand, reviews the changing legislation of this long peri-od, in particular the statistical law in force and, on the other hand, points out that instead of the outdated regulations, the adoption of new ones is required in statistics and data protection.