• Nem Talált Eredményt

A Z AUTOMATIZÁLÁSRÓL ÁLTALÁBAN

In document Óbudai Egyetem (Pldal 61-64)

3. MEGLÉVŐ KOMPLEX VASÚTI KÖZLEKEDÉSI RENDSZER ELEMZÉSE - AUTOMATIZÁLÁSÁNAK KÉRDÉSE ÉS A

3.3. A Z AUTOMATIZÁLÁSRÓL ÁLTALÁBAN

Az emberek életszínvonalának szinten tartására és növelésére világszinten igény van, ezért napjainkban egyre erőteljesebb törekvések mutatkoznak az életszínvonal biztosítására és növelésére. Egyes területek túlzsúfolttá válnak, mások elnéptelenednek az erőforrások elosztása egyre aránytalanabb. A technológiai fejlettség és ezáltal a különböző területek automatizálása összetett hatást gyakorol az emberiség egészére. Az automatizálás a társadalom számára kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel alkalmazásával a folyamtokban szereplő emberi tényezőt oly mértékben csökkenthetjük, amivel biztonságosabbá, könnyebbé, gazdaságosabbá, gondtalanabbá tehetjük életünk számos területét. Az automatizálás már nem szimplán műszaki kérdés, hanem a társadalom egészére vonatkozó gazdasági és szociális ügy is. Egy teljes mértékben automatizált társadalom az emberek számára további időnyereséget jelent, amelyet akár tudományos és/vagy művészeti, illetve egyébként hasznos tevékenységre is fordíthatnak.

[171] [172] [173]

A fejezet alapkérdése az, hogy az automatizálás milyen szerepet tölt be ma és fog a jövőben betölteni az emberek életében és a közlekedési rendszerek, azon belül is kötött pályás közlekedés további fejlesztésében.

Mióta beszélünk automatizálásról és egyáltalán mit is jelent?

Az automatizálás gyökereit az automata szóban kereshetjük. Ez a szó görög eredetű és önműködő, azaz önmagától mozgó jelentéssel bír. Vajon mikor és ki készíthette az első automatát? Valószínűsíthető, hogy az ókorban oly félelmetesen hangzó mágia és persze az ezzel párhuzamba állított tudomány terméke lehetett az első ilyen szerkezet.

106

„Az első önszabályozó gépezetet – egy vízi órát, amely olyan szabályozóval volt ellátva, hogy a víz átfolyását konstans, megjósolható értéken tartotta – az alexandriai Ktesibios (i. e.

kb. 250) építette.” [174] Ettől kezdve már azt mondhatjuk, hogy az ember által konstruált gépek képesek voltak a környezetükben beálló változásokra működésüket korrigálni. [174]

Ez a fajta működés létrehozása a történelem során folyamatosan lekötötte a tudósok figyelmét. Így például ezzel kapcsolatosan egy középkori legenda nevesíti Albertus Magnus-t (később: Nagy Szent Albert), akit korának egyik jelentős tudósaként így emlegetnek: „Magnus in magia, major in philosophia, maximus in theologia” illetve „Doctor Universalis” névvel illették. Ő volt az, aki a legenda szerint több évtized alatt mechanikus működtetésű szolgálót készített magának. A szerkezet vesztéhez az vezetett, hogy amikor egyik volt tanítványa hozzá érkezett a „szolgáló” nyitott ajtót és a tanítvány látván a szerkezetet és hallván annak kérését, hogy várja meg gazdáját, ördöginek kiáltották ki azt. Vannak, akik a legenda befejezését máshogy tartják. Ők úgy vélik, hogy Magnus tanítványa Aquinói Tamás (később: Aquinói Szent Tamás) semmisítette meg mestere alkotását. Albertus Magnus többek között a tudósok védőszentje is. [175]

A sötét középkor után továbbra sem felejtették el a tudósok a gépek működésének emberi beavatkozás nélküli üzemét. A teljes automatizáláshoz való eljutás az idők során több mérföldkőből tevődött össze. Ilyen határpont volt – az ókor és a középkor utána – az első gőzgép és a hozzátartozó centrifugálszabályzó (James Watt (1736–1819))[176]. Később a szabályozható villamos gépek megjelenése (Jedlik Ányos (1828) az első villámdelejes önforgony, azaz elektromotort konstruált, 1861-ben megadta az öngerjesztésű dinamó elvét).

Ezek után következett a számítógépek térhódítása, amiket ma még nem is tudunk, hogy holnap milyen automatizálási feladatra fogunk használni. „Az első működőképes számítógép az elektromechanikus Heath Robinson volt, amit Alan Turing munkacsoportja 1940-ben épített azzal a kizárólagos céllal, hogy a német üzeneteket dekódolhassák.” [174]

Vagyis először a gőz, majd az elektromosság, ma pedig az információ megszelídítését célozzák az ember által létrehozott eszközök. A gépek használata és az automatizálás alkalmazása kiküszöböli az ember rossz vagy elégtelen tulajdonságait azokban a folyamatokban, amikben alkalmazásuk létjogosultságot nyer. Azáltal, hogy a gépek nem rendelkeznek önálló tudattal, a rájuk bízott feladatok végrehajtását „tudásuk szerint” a leggyorsabban és leghatékonyabban fogják végrehajtani. Nem zavarja őket a tudatlanság, a fáradság vagy bármely emberi és fiziológiai szükséglet. Amennyiben a működésükhöz szükséges összes feltétel adott, feladatukat beteljesítik.

Ma már az automatizáltság szempontjából különböző szintekről beszélhetünk. Részleges automatizáltság esetén az emberi munkát, a mérő, az ellenőrző és irányító szerepet a rendszer

nem nélkülözheti. Működéséhez elengedhetetlen az ember jelenléte. A komplex automatizáltság esetén ezek a rendszerek teljes mértékben átveszik az imént említett feladatokat az embertől. A teljesen önműködő rendszerek felügyelete, fejlesztése, ellenőrzése, javítása és karbantartása lesz csak az ember feladata. [175] A mai teljes automatizálás megvalósításához a részleges gépesítésen, majd a komplex gépesítésen keresztül vezetett az út.

A hetvenes években az automatizálás jelentőségét az ipar szempontjából a termelékenység növelése kapcsán látták jelentősnek. Ma már ez nem csak az iparra korlátozódik. Azt kell, hogy mondjuk, az élet teljes vertikumára kiterjed az automatizálás jelentősége. Például azáltal, hogy nanorobotokat [177] készítünk és azokat állatok és emberek gyógyítására próbáljuk használni.

Óriási lehetőségek elé néz a társadalom az automatizálás kapcsán, hogy az automaták egy érdekes ágát, a robotokat vagy az „emberszabású” robotokat, azaz androidokat már ne is említsük.

Az automatizálás milyen műszaki-gazdasági előnyökkel jár, miért van fontos hatással emberi társadalmunkra? A gépesítés később az automatizálás életszínvonal növekedést, munkaerő-takarékosságot, energia-megtakarítást, költségcsökkentést, munkafeltételek javítását, egészségvédelmet, minőségjavítást, selejtcsökkentést, üzembiztonság növekedést stb. jelentett.

Az emberiség szempontjából az automatizálás jelentőségét az ipari forradalom jelentőségéhez mérhetjük, illetve a gépesítés és később az automatizálás azok a fejlődési lépcsők, amik az ipari forradalmat végső soron meghatározták. [175]

Wolfgang Wahlster, a Német Mesterséges Intelligencia Kutatóközpont vezetője előadásában az Ipar 4.0-ról beszélt már 2013-ban. Lényegében meglátása szerint a 4. ipari forradalmat éljük, ami az ipari automatizálás tekintetében a kiber-fizikai rendszerek megvalósítását jelenti. [178]

A kiber-fizikai rendszerek automatizálásban betöltött szerepe a jövőben várhatóan egyre nagyobb jelentőséggel fog bírni, nem csak az ipari automatizálás tekintetében. Ez az új ipari forradalom, hatással van számos másik tudományterületre is. Így például a közlekedési rendszerek fejlesztésére.

Elértük az élet automatizáltságának azt a szintjét, ami lehetővé teszi azt, hogy például járműveink önálló módon „A” pontból „B” pontba biztonságban eljussanak. Gondoljunk csak itt az autonómműködésre képes gépjárművekkel kapcsolatos kutatásra. Természetesen ezeknek a rendszereknek is vannak keretfeltételei és korlátai, de egyre több feladatban egyre autonómabb működést mutatnak.

A teljesség igénye nélkül, melyek azok a célterületek, ahol az automatizálást eddig alkalmazták? Épületautomatizálás (pl.: intelligens épületek stb.): létesítmény típus szerint automatizácó (családi és társasházak, ipari létesítmények, kórházak, kereskedelmi létesítmény,

közületek), HVAC107 rendszerek, világításvezérlés, épület biztonsági- és beléptető rendszer, energiamenedzsment rendszer stb. Ipari automatizálás (pl.: termelés, gyártás, folyamat stb.):

mezőgazdasági automatizálás (pl.: öntözőrendszerek, etetőrendszerek stb.), energetikai rendszerek automatizálása (pl.: energetikai SCADA108 stb.), adatgyűjtő rendszer és mérésautomatizálás stb. (pl.: ellenállás-, fény-, erő-, zajmérés stb.). Közlekedésautomatizálás (pl.: telematika stb.): közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés automatizálása, forgalom felügyelet és irányítás, díjbeszedő rendszerek, jármű fedélzeti automatizálás stb.

In document Óbudai Egyetem (Pldal 61-64)