7. Tézisek
2.1. ábra: A kutatás főbb lépései
A szakirodalmi megállapítások és a jogszabályi követelmények feltárását követően dokumentumelemzéssel vizsgáltam a környezeti hatástanulmányok adatigényét.
Azonosítottam a környezeti hatásvizsgálatokhoz minimálisan szükséges környezeti adatokat környezeti elemek szerint csoportosítva.
Feltártam a környezeti hatásvizsgálatok szempontjából releváns hazai információs rendszerek adattartalmát, vizsgáltam aktualitásukat, területi lefedettségüket, illetve használatuk esetleges nehézségeit, korlátait.
Célok meghatározása, hipotézisek megfogalmazása
A környezeti hatásvizsgálatokhoz szükséges általános és egy
létesítmény-specifikus adatjegyzék összeállítása
Az egyes rendszerek releváns adattartalmának azonosítása
Általános adatigény és a releváns adattartalom összevetése, adatátvétel lehetőségeinek vizsgálata Kutatási módszerek kiválasztása
Információs rendszerek vizsgálata Környezeti
hatásvizsgálatok tartalmi elemzése
Kérdőíves felmérés, személyes interjúk
Szakirodalmi háttér feldolgozása, tanulmányozása
Eredmények összevetése, adatátvétel lehetőségének vizsgálata Általános adatjegyzék
használhatóságának igazolása
Adatátvételi útmutató kidolgozása
Eredmények tesztelése specifikus létesítménytípus környezeti hatásvizsgálata esetére
Rendszerterv kidolgozása, javaslatok és következtetések megfogalmazása
19
A környezeti hatásvizsgálatokat végző, valamint környezeti információs rendszereket, adatbázisokat használó szakemberek és vállalatok tapasztalatait kérdőív, illetve személyes interjúk segítségével tártam fel.
Összehasonlítottam a környezeti hatásvizsgálat adatigényét és a környezeti információs rendszerek adattartalmát, amely alapján útmutatót dolgoztam ki a lehetséges adatátvételre vonatkozóan. Az útmutatót egy konkrét esettanulmányon teszteltem. Az esettanulmány környezeti objektumainak osztályozását követően kidolgoztam egy minta rendszertervet.
A környezeti hatásvizsgálat adatigényének feltárása
A kutatás első lépéseként tanulmányoztam a környezeti hatásvizsgálatokra vonatkozó közösségi (EU) és hazai jogszabályok adattartalomra vonatkozó előírásait. Feltártam az ezzel kapcsolatos szakirodalmat, valamint Hermann et al. (2007) által használt módszerhez hasonlóan elkészült tanulmányok – előzetes vizsgálati dokumentációk, környezeti hatástanulmányok – dokumentumelemzését végeztem el.
A vizsgálat során azokat az általános primer környezeti adatokat azonosítottam, amelyek alkalmazását előírják vagy javasolják a jogszabályok, illetve amelyeket a környezeti hatástanulmányok esetében a tanulmányokat készítők ténylegesen alkalmaztak.
Ennek alapján adatjegyzéket állítottam össze, amelyben csak azok az adatmezők szerepelnek, amelyek a statisztikai kiértékelés alapján a vizsgált hatástanulmányokban legalább 75%-os gyakorisággal fordultak elő.
A kutatás során 62 db hatástanulmányt (40 db előzetes vizsgálati dokumentációt illetve 22 db környezeti hatástanulmányt) vizsgáltam meg. A hatástanulmányok kiválasztása véletlenszerűen történt, nagyrészt interneten történő elektronikus kereséssel, de vizsgáltam a Környezet- és Földtudományi Intézet Környezetvédelmi Intézeti Tanszékén készült tanulmányokat is (11%). A dokumentációk létesítménytípusok szerinti megoszlását a 2.1. táblázatban mutatom be. A vizsgált tanulmányok listáját a 1. MELLÉKLETbenismertetem.
20
2.1. táblázat: A hatástanulmányok tárgyuk szerinti megoszlása Környezeti hatásvizsgálat
szabadidős létesítmény 2 112
szélerőmű park 2 30
Az általános adatjegyzék mellett feltártam egy konkrét létesítménytípus (utak) adatigényét is, hogy megvizsgáljam a speciális adatigényekből adódó eltéréseket, vagyis az általános adatjegyzék használhatóságát. Forman (2000) kutatásai felhívják a figyelmet az utak jelentős környezeti hatásaira. Mivel a vizsgált dokumentációk jelentős hányada (40%) utakra vonatkozott, valamint szakmai munkám során is ilyen témájú környezeti hatásvizsgálatokkal foglalkoztam, ezért ennek a létesítménytípusnak az adatigényét határoztam meg a vizsgálat során. Az adatfeltárást hatótényezők szerint, és környezeti elemenként csoportosítva foglaltam össze táblázatos formában.
Környezeti monitoring és információs rendszerek vizsgálata
A környezeti hatásvizsgálatok szempontjából azokat a környezet leíró adatbázisokat és információs rendszereket tartottam relevánsnak, amelyek az egyes környezeti elemekre vonatkozóan szolgálhatnak primer környezeti adatokkal.
Interneten történő elektronikus kereséssel, illetve nyomtatott formában megjelent dokumentumok (kézikönyv, használati útmutató, jelentések) kutatásával 38 olyan adatbázist azonosítottam (27 hazai és 11 nemzetközi), amely megnevezése alapján valószínűsíthetően a környezeti hatásvizsgálat számára potenciális adatbázis lehet. Az adatbázisok listáját a 2.2. táblázatban mutatom be.
8 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
21
További kiválasztási szempontként alkalmaztam az adatbázisok országos jellegét és állami szervezetek (szakigazgatási hivatalok, országos intézmények, minisztériumok) általi koordináltságát. Ebből a körből kiválasztottam az általam legfontosabbnak vélt 18 környezeti adatbázist, amelyek tényleges jelentőségét, fontosságát kérdőíves megkérdezéssel mértem fel (3.2.4 fejezet). Az itt kapott eredmények alapján 16 környezeti adatbázist vontam be a további (részletes) vizsgálatba (ezeket a táblázatban félkövér betűvel emeltem ki).
2.2. táblázat: A vizsgált hazai és nemzetközi információs rendszerek, adatbázisok Hazai információs rendszerek, adatbázisok
AIIR Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer
ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatbázisa DKTR Digitális Kreybig Talajinformációs Rendszer
EMMRE Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer
KÖH Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék adatbázisa KSH Központi statisztikai Hivatal adatbázisa
MÁFI Magyar Állami Földtani Intézet térképes adatbázisai MARTHA Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázis MBFH Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatbázisa
MEPAR Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer MÉTA Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa
MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatbázisa
MTA TAKI Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Térképi Adatbázisa
NBmR Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
NÖVMON Országos Távérzékeléses Szántóföldi Növénymonitoring OEA Országos Erdőállomány Adattár
OKI Országos Környezetegészségügyi Intézet adatbázisa OLM Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatbázisa OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisa
OVA Országos Vadgazdálkodási Adattár TDR Talajdegradációs Információs Rendszer
TEIR Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer TÉKA Tájérték Kataszter
TIM Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer TIR Természetvédelmi Információs Rendszer
VIZIR Vízügyi Információs Rendszer Műemlékem adatbázisa9
Növényvédelmi és Erdészeti Fénycsapda Hálózat adatbázisa
9 Műemlékem adatbázisa: www.muemlekem.hu
22
Nemzetközi információs rendszerek ESD European Soil Database (Európai Talaj Adatbázis)
GEMS Global Environment Monitoring System (Egész Földre kiterjedő környezetvédelmi monitoring)
INSPIRE Infrastructure for Spatial Information in Europe (Térbeli adatinfrastruktúra az Európai Unióban)
MARS Monitoring Agriculture with Remote Sensing/and Environment Related Applications (Talajdegradációs Adatbázis)
SEIS Shared Environmental Information System (Közös Környezeti Információs Rendszer)
WISE The Water Information System for Europe (Európai Víz Információs Rendszer)
SRTM Shuttle Radar Topography Mission
CORINE Coordination of Information on the Environment Air Quality in Europe (Európai Levegőminőség)
Copernicus Natura 2000
Az elemzés során vizsgáltam az adatbázisok általános adattartalmát, az adatok területi (mérőpontok száma, eloszlása) és időbeni érvényességét, megbízhatóságát, illetve a rendszerek gyakorlatban történő alkalmazását különböző szempontok – elérhetőség, kezelhetőség, programigény, adatletöltési lehetőségek (letöltési formátumok), díjszabás – alapján.
Kérdőíves felmérés, személyes interjúk
Feltételezésem szerint jelenleg a környezetvédelmi szakértői tevékenységek során adatforrásként a környezeti információs rendszereket viszonylag kevesen használják.
Fontosnak tartottam a rendszerek használati gyakoriságának vizsgálatát, illetve annak feltárását, hogy milyen okokból kifolyólag nem alkalmazzák ezeket. Ehhez a kérdőíves felmérés és a személyes interjúkészítés módszerét választottam.
Az on-line módon kitölthető kérdőíveket olyan vállalkozásoknak illetve szakembereknek küldtem ki, amelyek a Környezetvédelmi Szakmai Információs Rendszer (XIR) adatbázisa szerint környezeti hatásvizsgálatokat készítenek, vagy akik ilyen jellegű környezetvédelmi szakértői tevékenységet folytatnak. A rendszerek ismeretének és használatának reális vizsgálata érdekében a szakemberek kiválasztásánál törekedtem arra, hogy a különböző szakterületek közel azonos mértékben képviseljék magukat a mintában. Az egyes szakterületeket a környezeti elemek és rendszerek szerint határoztam meg. A visszaérkezett kérdőívek szakterületi megoszlását a 2.2. ábrán mutatom be.
23