Az Országgyûlés Hivatala irányítása alá tartozó költségvetési szerv alapító okirata Az Országgyûlési Õrség alapító okirata
Az Országgyûlési Õrség (továbbiakban: Õrség) Alapító Okiratát az Országgyûlésrõl szóló 2012. évi XXXVI. törvény 127. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. §-a, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a alapján az alábbiak szerint adom ki:
1. A szerv elnevezése
1.1. A költségvetési szerv neve: Országgyûlési Õrség
1.2. A költségvetési szerv nevének alkalmazott rövidítése: Õrség 1.3. A költségvetési szerv idegen nyelvû elnevezése
1.3.1. angol nyelven: Parliamentary Guard 1.3.2. német nyelven: Parlamentswache 1.3.3. francia nyelven: Garde du Parlement 2. A szerv székhelye
2.1. Az Õrség székhelye: Budapest
2.2. Az Õrség címe: 1055 Budapest, Balassi Bálint utca 5.
2.3. Az Õrség levelezési címe: 1055 Budapest, Balassi Bálint utca 5.
3. Az Õrség létrehozásáról rendelkezõ jogszabály Az Országgyûlésrõl szóló 2012. évi XXXVI. törvény 4. A költségvetési szerv alapítója
4.1. Alapító megnevezése: Országgyûlés
4.2. Alapító székhelye: 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 1–3.
5. Az Õrség államháztartás mûködési rendje szerinti irányító szerve 5.1. Irányító szerv megnevezése: Országgyûlés Hivatala
5.2. Irányító szerv székhelye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.
6. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása
Az Õrség gazdálkodási besorolása szerint önállóan mûködõ költségvetési szerv, amelynek gazdálkodásával kapcsolatos feladatait az Országgyûlés Hivatala látja el. Az Õrség az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek elõirányzataival teljes körûen, egyéb elõirányzatokkal az Országgyûlés Hivatala és az Õrség között létrejött munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függõen rendelkezik.
7. A költségvetési szerv tevékenysége
7.1. A költségvetési szerv közfeladatait az Országgyûlésrõl szóló 2012. évi XXXVI. törvény határozza meg, mely alapján feladata az Országgyûlés védelme, függetlenségének és külsõ befolyástól mentes mûködésének biztosítása, személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok ellátása, valamint elsõdleges tûzoltási és tûzbiztonsági feladatok ellátása.
7.2. Az Õrség jogszabályban meghatározott alaptevékenysége:
7.2.1. az Országgyûlés elnökének személyi védelme,
7.2.2. az Országház, az Országgyûlés Irodaháza, valamint az Országgyûlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonságának megteremtése érdekében létesítménybiztosítási feladatok ellátása, 7.2.3. az Országház, az Országgyûlés Irodaháza, valamint az Országgyûlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történõ belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartatása,
7.2.4. az Országház, az Országgyûlés Irodaháza, valamint az Országgyûlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben tûzbiztonsági követelmények megtartásáról való gondoskodás, valamint a tevékenységi körével kapcsolatos veszélyhelyzetek megelõzése és elhárítása,
7.2.5. az Országgyûlés tárgyalási rendje fenntartásával kapcsolatos feladatok, 7.2.6. protokolláris díszelgés,
7.2.7. törvényben meghatározott, valamint az Európai Unió kötelezõ jogi aktusából vagy nemzetközi szerzõdésbõl eredõ egyéb feladatok ellátása,
7.2.8. feladatai ellátása során együttmûködés a rendõrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel és a helyi önkormányzatokkal.
7.3. A költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási szakfeladatrendi besorolása és megnevezése:
842431 Kiemelt személyvédelmi tevékenység 842432 Kiemelt objektumvédelmi tevékenység
842521 Tûzoltás, mûszaki mentés, katasztrófahelyzet elhárítása 7.4. A költségvetési szerv államháztartási szakágazat száma és megnevezése
842480 Államhatalmi szervek speciális védelme.
8. Az Õrség vállalkozási tevékenységet nem végez.
9. A szerv illetékessége
Az Õrség a tevékenységét országos illetékességgel látja el.
10. A szerv vezetõjének kinevezési rendje
Az Õrség parancsnokát az Országgyûlés elnöke nevezi ki és menti fel, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
11. Az Õrség alkalmazottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése
Az Õrség személyi állománya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott hivatásos állományúakból, köztisztviselõkbõl, valamint olyan munkavállalókból áll, akikre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12. Egyéb rendelkezések
Az Õrség mûködési rendjét és kapcsolatrendszerét az Õrség Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg, melyet az Országgyûlés elnöke ad ki.
13. Hatálybalépés
Jelen Alapító Okirat 2013. január 1-jén lép hatályba.
Budapest, 2012. december 13.
Szám: OE-620/2012.
Dr. Kövér Lászlós. k.,
az Országgyûlés elnöke
Az Emberi Erõforrások Minisztériuma irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntetõ okiratai
A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága alapító okirata
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-a és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. §-a alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat-és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 51. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, továbbá a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-ára tekintettel, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága központi költségvetési szerv alapító okiratának egységes szerkezetbe foglalt szövegét az alábbiak szerint állapítom meg:
I.
Általános rendelkezések 1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága
1.1. hivatalos neve: Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1.2. rövidített neve: NKA Igazgatósága
1.3. idegen nyelvû elnevezése:
angol nyelven: Directorate of the National Cultural Fund of Hungary 2. Székhelye: 1085 Budapest, Gyulai Pál u. 13.
3. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: önállóan mûködõ és gazdálkodó.
4. A létrehozására rendelkezõ jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/B. §-a
5. Mûködési köre: országos 6. Felügyeleti szerv neve, székhelye:
Emberi Erõforrások Minisztériuma, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
7. A költségvetési szerv iratai õrzésének helye: székhelyén 8. Költségvetési szerv közfeladata:
a) a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény alapján, a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megõrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott elkülönített állami pénzalap kezelése,
b) az elõadó-mûvészeti szervezetek mûködésével összefüggõ közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet kijelölésérõl szóló 309/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok.
II.
A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága alaptevékenysége 1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
1.1. A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága alaptevékenységi körébe tartozik a Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban:
Alap) elõirányzatainak kezelése, továbbá az Alap Bizottsága, illetve szakmai kollégiumainak tevékenységével összefüggõ feladatok elvégzése, a pályázati rendszer mûködtetése, valamint az Emberi Erõforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok terhére pályázat útján biztosított támogatásokkal kapcsolatos feladatoknak a Minisztérium által meghatározott része.
A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága fõbb feladatai a fentiekben meghatározott alaptevékenysége körében:
– tervezi az Alap éves költségvetését és elkészíti beszámolóit,
– intézi – a kulturális járulék és a kulturális adó kivételével – az Alappal szemben fennálló követelések behajtását, – elõkészíti az Alap elõirányzatainak felhasználására vonatkozó döntést, javaslatot tesz az Igazgatóság költségvetésére, – végrehajtja az Alap Bizottsága és a szakmai kollégiumai döntéseit,
– szervezi és lebonyolítja a szakmai kollégiumok pályáztatását, – nyilvántartja a miniszteri keret terhére hozott döntéseket,
– szerzõdést köt a kedvezményezettekkel, gondoskodik a támogatások kiutalásáról, elszámoltatja a kedvezményezetteket, a szakmai kollégiumokkal közösen ellenõrzi a cél szerinti felhasználást,
– biztosítja az Alap mûködésének nyilvánosságát, közzéteszi az Alap pályázatait, a bírálatok eredményét és az egyéb közhasznú információkat,
– gondoskodik az Alap jogszabályoknak megfelelõ mûködésérõl,
– közremûködik az Alap testületeinek (Bizottság és a szakmai kollégiumok) tisztújításával kapcsolatos feladatokban, – az Alap és az Igazgatóság – a Magyar Államkincstárnál vezetett – kincstári számlái feletti rendelkezés és az
aláírás-bejelentõ címpéldányok igazolása,
– ellátja az Igazgatóság mûködésével összefüggõ munkaügyi, társadalombiztosítási, pénzügyi, számviteli és üzemeltetõi feladatokat,
– ellátja az Alap, illetve az Igazgatóság szervezeti és mûködési szabályzatában foglalt egyéb feladatokat.
1.2. A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága alaptevékenységi körébe tartozik továbbá az Emtv. 6. §-ában, valamint a törvény végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységek ellátása, az Elõadó-mûvészeti Iroda mûködtetése, amelynek keretében:
– az elõadó-mûvészeti szervezeteket, elõadó-mûvészeti szakmai érdekképviseleti szervezeteket nyilvántartásba veszi, – igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre
jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást,
– ellenõrzi a nyilvántartott elõadó-mûvészeti szervezeteknek az Emtv. szerinti kötelezettségei teljesítését, – elõadó-mûvészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,
– ellátja a Nemzeti Elõadó-mûvészeti Érdekegyeztetõ Tanács és az elõadó-mûvészeti bizottságok mûködtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásáról,
– ellátja az Emtv.-ben vagy annak felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
2. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
841163 Pályázat-és támogatáskezelés, ellenõrzés 841213 Kultúra központi igazgatása és szabályozása 4. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása:
841214 Szabadidõs, kulturális és közösségi szolgáltatás igazgatása
III.
A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága mûködése
1. A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága élén igazgató áll, akit – nyilvános pályázat alapján – az emberi erõforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:
Kjt.) vonatkozó rendelkezése alapján bíz meg, illetve vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját gazdasági igazgató segíti. A gazdasági igazgatót – nyilvános pályázat alapján – a miniszter a Kjt.
vonatkozó rendelkezése alapján bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel).
Felette az egyéb munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága alkalmazottai a Kjt. hatálya alá tartoznak.
4. A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága szervezeti felépítését és mûködésének rendjét, a vezetõk közötti feladatmegosztást, a belsõ és külsõ kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által elõírt rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. Az igazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatályba lépését követõ 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
IV.
Záró rendelkezés
Jelen alapító okirat az elõadó-mûvészeti szervezetek mûködésével összefüggõ közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek kijelölésérõl szóló 309/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján 2012. november 6. napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2010. november 2-án kelt, OK-6853-31/2010.
számú, egységes szerkezetû alapító okirata hatályát veszti.
Budapest, 2012. november 12.
Okirat száma: 48264/2012.
Balog Zoltáns. k.,
emberi erõforrások minisztere
A Pesti Magyar Színház alapító okirata
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ában és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 5. §-ában foglaltak végrehajtására, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 51. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a Magyar Országgyûlés által 1836-ban alapított Pesti Magyar Színház központi költségvetési szerv alapító okiratát az alábbiak szerint módosítom és foglalom egységes szerkezetbe:
I.
Általános rendelkezések 1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Pesti Magyar Színház
1.2. hivatalos neve: Pesti Magyar Színház 1.3. rövidített neve: Magyar Színház 1.2. idegen nyelvû elnevezése:
angol nyelven: Magyar Theatre német nyelven: Magyar Theater francia nyelven: Magyar Theatre spanyol nyelven: El Teatr Magyar orosz nyelven: Magyar Tyeatr
2. Székhelye: 1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.
3. A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása: önállóan mûködõ és gazdálkodó.
4. A létrehozásáról rendelkezõ jogszabályra (határozatra) való hivatkozás: 1836. évi. 41. sz. törvény-cikkely 5. Mûködési köre: országos
6. Irányító szerv neve, székhelye:
Emberi Erõforrások Minisztériuma 1055 Budapest Szalay u. 10–14.
7. Jogszabályban meghatározott közfeladat: színházmûvészeti tevékenység folytatása – az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) alapján.
II.
A Pesti Magyar Színház alap- és vállalkozási tevékenysége 1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
1.1. a színpadi mûfajok sokszínûségének változatos megjelenítésével széles közönségréteg érdeklõdésére számot tartó, közönségnevelõ-megtartó funkciót valósít meg
1.2. klasszikus és fél klasszikus drámai mûveket, magyar és külföldi kortárs színdarabokat mutat be
1.3. a polgári színházeszmény megvalósítására törekedve mûsorára tûzi és repertoárján tartja Európa és a világ korszerû, a polgári eszmeiséget tükrözõ színpadi mûveit
1.4. repertoárján kiemelt szerepet biztosít a magyar polgári fejlõdés legjobb színpadi alkotásainak 1.5. kiemelt figyelmet fordít a szép magyar beszéd gondozására
1.6. mûködése során figyelmet szentel a színházmûvészet megújítását segítõ törekvéseknek is
1.7. gyakorlati helyet biztosít a Pesti Magyar Színiakadémia hallgatói számára, részt vesz a színpadi oktatásban 1.8. a kezelésébe adott állami tulajdonú színházépület ingatlant alaptevékenységének megfelelõen mûködteti, e célból más tulajdonában lévõ ingatlanokat, ingatlanrészeket is bérel, részeit az e célból nem használt idõszakokban bérbeadással hasznosítja
1.9. a kezelésébe adott állami tulajdonú üdülõt, alkotóházat mûködteti, saját dolgozóinak térítés ellenében rendelkezésre bocsátja, illetve az így nem hasznosuló férõhelyeket külsõ használóknak bérbeadja
2. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége:
A Pesti Magyar Színház vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3. Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrend szerinti megjelölése:
Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése
900113 Kõszínházak tevékenysége
853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítõ nappali rendszerû szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon
552001 Üdülõi szálláshely-szolgáltatás
680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 4. Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása:
900100 Elõadó-mûvészet
III.
A Pesti Magyar Színház mûködése
1. A Pesti Magyar Színház élén az igazgató áll, akivel nyilvános pályázat alapján az emberi erõforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) – az Emtv.-ben foglalt eltérésekkel – a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény vezetõ állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezése alkalmazásával munkaviszonyt létesít, illetve szüntet meg, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
2. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik. Az igazgató gazdasági helyettesét az Áht. 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján a miniszter határozatlan idõre bízza meg, valamint vonja vissza megbízását (szükség esetén nevezi ki és menti fel), és gyakorolja felette a fegyelmi jogkört. Az egyéb munkáltatói jogokat a fõigazgató gyakorolja felette.
3. A foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: a Pesti Magyar Színház alkalmazottai a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közalkalmazottak.
4. A Pesti Magyar Színház szervezeti felépítését és mûködésének rendjét, a vezetõk közötti feladatmegosztást, a belsõ és külsõ kapcsolatokra vonatkozó további jogszabályok által elõírt rendelkezéseket a szervezeti és mûködési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg. A fõigazgató köteles az SzMSz-t és mellékleteit, továbbá annak módosításait az alapító okirat hatálybalépését követõ 60 napon belül elkészíteni és a miniszterhez jóváhagyás céljából felterjeszteni.
IV.
Záró rendelkezések
Jelen alapító okirat a törzskönyvi nyilvántartásba vétel napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Pesti Magyar Színház 2010. november 2-án kelt, OK-6853-43/2010. iktatószámú egységes szerkezetû alapító okirata hatályát veszti.
Budapest, 2012. november 10.
33234-2/2012.
Balog Zoltáns. k.,
emberi erõforrások minisztere
A Forster Gyula Nemzeti Örökség Gazdálkodási és Szolgáltatási Központ alapító okirata
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. §-ában és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 5. §-ában foglaltak végrehajtására, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 51. § a) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a Forster Gyula Nemzeti Örökség Gazdálkodási és Szolgáltatási Központ központi költségvetési szerv alapító okiratát az alábbi egységes szerkezetbe foglalt formában adom ki:
I.
Általános rendelkezések 1. A költségvetési szerv
1.1. neve: Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ
1.2. hivatalos neve: Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ 1.3. rövidített neve: Kulturális Örökség Központ
1.4. idegen nyelvû elnevezése:
angol nyelven: Gyula Forster National Centre for Cultural Heritage Management
német nyelven: Gyula Forster Nationales Zentrum für Erbschaftmanagement und Dienstleistung francia nyelven: Centre National Gyula Forster de Gestion du Patrimoine Culturel
2. Székhelye: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.
3. A létrehozásáról rendelkezõ jogszabály:
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal létrehozásáról szóló 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet;
A mûködését meghatározó jogszabály:
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekrõl, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet és a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelölésérõl és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Korm. rendelet).
4. Illetékesség: országos 5. Irányító szerv neve, székhelye:
Emberi Erõforrások Minisztériuma, 1055 Budapest, Szalay u. 10–14.
Alapítói jogokat gyakorló szerv: Kormány 6. Telephelyek:
6.1. 1014 Budapest, Szentháromság tér 6.
6.2. 1036 Budapest, Mókus u. 20.
7. A költségvetési szerv iratai õrzésének helye: 1116 Budapest, Talpas u. 4.
8. A költségvetési szerv jogelõdje:
– Kulturális Örökség Igazgatósága (1053 Budapest, Magyar utca 40.) megszûnt 2001. november 1-jén.
– Nemzeti Filmiroda (1075 Budapest, Wesselényi utca 16.) megszûnt 2007. január 1-jén.
A költségvetési szerv korábbi, 2012. szeptember 21. elõtti megnevezése: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.
9. A költségvetési szerv közfeladata:
A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: Központ) Korm. rendelet alapján és rendelkezései szerint az alábbi közfeladatokat látja el:
a) a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.), valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatok,
b) tudományos feladatai körében kezeli, gyarapítja, nyilvántartja, kiállításokon, publikációkban és elektronikus úton közzéteszi gyûjteményeinek anyagát,
c) az emberi erõforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter) az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben meghatározott egyes feladatai ellátásának elõsegítése,
d) a Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, kulturális javakkal kapcsolatos hatósági és nem hatósági feladatok,
e) az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok,
f) a világörökséggel kapcsolatos tevékenysége körében közremûködik a miniszternek a világörökségrõl szóló 2011. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Vötv.), valamint a világörökségi kezelési tervrõl, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekrõl szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendeletben és a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásában.
10. Gazdálkodási besorolás:
Önállóan mûködõ és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
II.
A Központ alap- és vállalkozási tevékenysége 1. A Központ alaptevékenysége:
1.1. A Központ alaptevékenységeként elõsegíti a miniszter az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben meghatározott feladatainak ellátását, valamint ellátja a Kötv.-ben, a Korm. rendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározott kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket, így különösen:
a) a nemzeti és egyetemes kulturális örökség megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével kapcsolatos feladatok,
b) a külhoni magyar közösségek kulturális identitását erõsítõ és fejlesztõ programok és fejlesztések megszervezése, c) a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárása, megõrzése,
d) a kulturális örökséggel kapcsolatos közmûvelõdési feladatok megszervezése,
a magyar történeti, mûvészeti és mûvelõdéstörténeti értékek külföldi megismertetése, e) a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatok,
f) a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatok, g) közremûködik a Vötv. végrehajtásában;
h) az Emtv. 6. §-ában, valamint a törvény végrehajtási rendeleteiben meghatározott tevékenységek.
1.2. A Központ az 1. pontban meghatározott tevékenysége körében alapfeladataként:
a) tudományos értékvizsgálat alapján felkutatja és dokumentálja a kulturális javakat;
a) tudományos értékvizsgálat alapján felkutatja és dokumentálja a kulturális javakat;