• Nem Talált Eredményt

Ki aka dá lyoz za meg a nép ir tást?

Az ENSZ nép ir tás el le ni kon ven ci ói és más, az em be ri éle tet és jo go kat vé dõ el vei mel lé 2005-ben az ENSZ köz gyû lé se el fo gad ta a Vé del mi Fe le lõs ség El vét (Principle of Responsibility to Protect), mint azt a je len kö tet Franz Cede ál tal írt fe je ze te be mu tat ja. Esze rint el sõ sor ban az egyes or szá gok nak kell meg vé de ni ük a pol gá ra i kat. Ha nem te szik, más or szá gok fe le lõ sek lesz -nek azért, hogy fog lal koz za nak a kér dés sel és be avat koz za nak. Saj nos még min dig nem tet ték egy ér tel mû vé, hogy az elv mi kor és ho gyan lép ér vény be, és ho gyan kell ilyen kor cse le ked ni.

Az ENSZ fõ tit ká ra ki ne vez te Francis Denget a nép ir tás meg elõ zé se ér de ké ben te vé keny ke dõ fõ tit kár he lyet tes sé.

Ha csök ken te ni akar juk vagy meg akar juk szün tet ni a nép ir tá sok, a tö meg gyil kos sá gok, va la mint a hoz zá juk ve ze tõ iden ti tás cso portkonf lik tu sok ve szé lyét, ak kor az ENSZnek és tag -or szá ga i nak fon tos sze re pet kell vál lal ni uk a meg elõ zés ben. Az ENSZ ha té kony sá ga nagy részt a tag or szág ok vi sel ke dé sén mú lik. A ko rai pre ven ci ó hoz a nem zet kö zi, de sok eset ben az egy or szá gon be lü li ci vil szer ve ze tek is hoz zá já rul hat nak. De ho gyan le het dol goz ni ve lük? Albright és Cohen (2008) mun ka cso port ja az Egye sült Ál la mok nak azt ja va sol ta, hogy kü lön bö zõ kor mány za ti szer vek mun ka tár sa i ból hoz zon lét re olyan ma gas szin tû cso por tot, amely ko or di nál ja az ame ri kai vá laszt. Szük sé ges len ne ugyan ak kor az is, hogy le gye nek az ame ri kai kor mány -ban – és más or szá gok kor má nya i -ban is – olyan ma gas ran gú sze mé lyek, akik köz vet le nül fe le lõ sek az in for má ció gyûj té sért és a meg elõ zés kez de mé nye zé sé ért. A kül ügy mi nisz té ri um -ok ban a tö me ges erõ szak meg elõ zé sé re szol gá ló köz pon ti hi va ta lo kat kel le ne lét re hoz ni (STAUB 2010). A hi va tal no kok tól csak ak kor vár ha tó el, hogy tá vo li or szá gok prob lé má i val fog lal koz zanak,

A népirtás és az ahhoz kapcsolódó tömeges erőszak...

hogy el tö kél tek le gye nek a cse lek vés mö göt ti po li ti kai aka rat lét re ho zá sá ra, és hogy elõ ké szít sék a te re pet a ha té kony tet tek elõtt, ha ez a fõ vagy egye dü li fe le lõs sé gük, és a meg fe le lõ hatal -muk is meg van hoz zá.

Az idé zett mun ka cso port, mely nek tag jai ma gas ran gú kor mány tiszt vi se lõk és kong res szusi kép vi se lõk vol tak, fel ve tet te, hogy a kor mány za ti szer ve ze tek vá la sza i nak ös sze han go lá sá hoz va la mi lyen kö zös szerv re van szük ség. A cso port tag jai na gyon ta pasz talt em be rek, és ál ta lá ban iga zuk is van. De va ló szí nû leg nin cse nek elég gé tu da tá ban, hogy mi lyen pszi cho ló gi ai vál -tá sok men nek vég be az em be rek fe jé ben, ho gyan ren de zõd nek át az ér té kek és a cé lok, ami kor el sõd le ge sen va la mi lyen más mun ká ért fe le lõ sek és más mun kát vég zõ kol lé gák nak fe le lõ sek, a nép ir tás és a tö me ges at ro ci tá sok meg elõ zé se pe dig leg fel jebb má sod la gos fel adat. Ez alap -ján úgy tû nik, a fen ti ja vas la tom nak meg fe le lõ en (rész le te seb ben lásd STA UB2011) len nie kel le ne egy füg get len, kü lön hi va tal nak, va la mint egy kü lön bö zõ kor mány za ti szer vek mun ka tár -sa it ös sze fo gó cso port nak, mely nek tag jai len né nek e hi va tal mun ka tár -sai is. A ha té kony meg elõ zés esé lyei job bak, ha a kü lön bö zõ or szá gok hi va tal no kai egy más sal, az ENSZ-szel, a fon tos ci vil szer ve ze tek kel és a kor má nyuk más szer ve i vel ös sze han gol tan mû köd nek.

Az Egye sült Ál la mok Holokauszt Mú ze u ma, a United States Institute for Peace és más intéz -mé nyek ma is ké pez nek szak em be re ket és elõ se gí tik a te rü let rõl szó ló tu dás gya ra po dá sát.

A David Ham burg (2007) ál tal ja va solt Nem zet kö zi Nép ir tás-meg elõ zé si Köz pon tok szin tén olyan in téz mé nyek, ahol gya ra pod hat a tu dás és ahol ve ze tõk, kor mány hi va tal no kok és népirtás-megelõzési szak em be rek ala pos kép zést kap hat nak.

Ah hoz, hogy a rend szer elõ se gít se a meg elõ zõ lé pé se ket, és ah hoz, hogy a kor má nyok rea gál ja nak mes sze zaj ló ese mé nyek re, ál lam pol gá ri fel lé pés re van szük ség. A darfúri erõ szak el len til ta ko zó nagy ál lam pol gá ri moz ga lom nak va ló szí nû leg volt sze re pe ab ban, hogy a Nem -zet kö zi Bün te tõ bí ró ság 2009 feb ru ár já ban em be ri es ség el le ni bû nök kel vá dol ta meg Szu dán el nö két. Bár a szu dá ni kor mány azon nal el uta sí tó an re a gált, a fé lel mek da cá ra Darfúrban 2009 vé gé re szin te meg szûnt az erõ szak. 2011-ben saj nos új ra ki tört az erõ szak Szu dán ban, pél dá ul a délkordofáni Nubahegységben. Egy fo lya ma to san vál to zó vi lág ban egy hi va ta los vád nyil -ván va ló an nem elég.

Ok ta tás és a konst ruk tív cso por tok ré vén az ál lam pol gár ok rá jö het nek mind ar ra, mi lyen fon tos a tö me ges erõ szak meg elõ zé se, mind ar ra, mi az õ sze re pük eb ben. Ha az ál lam pol gárok kö ve te lik, ak kor a ve ze tõ ik lét re fog ják hoz ni azo kat az in téz mé nye ket, ame lyek õket, a ve ze tõ ket és or szá ga i kat moz gás ba len dí tik, hogy re a gál ja nak a vál ság ra, rend sze res sé és fo lya ma -tos sá té ve a ko rai meg elõ zést.

Iro da lom

ALBRIGHT, M. – COHEN, W. (2008): Preventing genocide: A blueprint for U.S. policy makers.

Task Force Report. U.S. Ho lo ca ust Museum, Wa shing ton, D.C.

ARONSON, E. et al. (1978): The jigsaw classroom. Sage, Beverly Hills, CA.

BAN DU RA, A. et al. (1975): Disinhibition of aggression through diffusion of responsibility and dehumanization of victims. Jo ur nal of Research in Personality, 9. 253–269.

Ervin Staub

BAR-TAL, D. (2000): Shared beliefs in a society: Social psychological analysis. Sage, Tousand Oaks, CA.

BURG, S. L. (1997): Preventing ethnic conflict: Macedonia and the pluralist paradigm.

Presented at the Woodrow Wilson Cen ter, February 19. Retrieved June, 21, 2009 from http://www.wilsoncenter.org/index.cfm?fuseaction=topics.print_pub&doc_id=18947&grou p_id=7427&topic_id=1422&stoplayout=true

CARSON, J. (2008): Ambassador Carson speaking on the pa nel “What Went Right, What Went Wrong in Ke nya” at the Conference on the Prevention of Genocide.Organized by the State Department, Wa shing ton, D.C. October 30.

CROCKER, C. et al. (2004): Taming intractable conf icts. United States Institute for Peace, Wa shing ton D.C.

CROCKER, C. et al. (eds) (2005): Grasping the nettle. United States Institute for Peace, Wa shing -ton D.C.

DAVIES, J. (1962): Towards a theory of revolution. American Sociological Review, 27(1). 5–18.

DESFORGES, A. (1999): Leave none to tell the story: Genocide in Rwanda. New York Human Rights Watch.

DEUTSCH, M. (1973): The resolution of conflict: Constructive and destructive processes. Yale University Press, New Haven, CT.

DOVIDIO, J. F. et al. (2009): Commonality and the complexity of “we”: Social attitudes and social change. Personality and Social Psychology Review, 12(1). 3–20.

FAURE, G. O. (2008): Demonizing. PINPoints, 30.

FEIN, H. (1979): Accounting for genocide: Victims and survivors of the Ho lo ca ust. Free Press, New York.

FEIN, H. (1993a): Accounting for genocide after 1945: Theories and some findings. International Jo ur nal of Group Rights, 1(1). 79–106.

FEIN, H. (1993b): Genocide: A sociological perspective. Sage, Lon don.

FEIN, H. (2007): Human rights and wrongs: Slavery ter ror, genocide. Paradigm, Boulder, CO.

GURR, T. (1970): Why men rebel. Princeton University Press, Princeton, NJ.

HAM BURG, D. (2007): Preventing genocide: Practical steps toward early detection and effective action. Paradigm, Boulder, CO.

HARFF, B. (2003): No lessons learned from the Ho lo ca ust? Assessing risks of genocide and political mass murder since 1955. American Political Science Review, 97(1). 57–73.

HATZFELD, J. (2003): Machete season. Farrar, Straus and Giroux, New York.

JOST, J. T. et al. (2004): A decade of system justification theory: Accumulated evidence of conscious and unconscious bolstering of the sta tus quo. Political Psychology, 25. 881–920.

KELMAN, H. C. (2008): Reconciliation from a social-psychological perspective. In: NADLER, A.

et al. (eds): The social psychology of intergroup reconciliation. Ox ford University Press, Ox ford and New York. 15–32.

KELMAN, H. C. – FISHER, R. J. (2003): Confict analysis and resolution. In: SEARS, D. et al. (eds):

Political psychology. Ox ford University Press, Ox ford. 315–357.

KIERNEN, B. (2007): Blood and soil: A world history of genocide and extermination from Sparta to Darfur. Yale University Press, New Haven, CT.

A népirtás és az ahhoz kapcsolódó tömeges erőszak...

LEDERACH, J. P. (1997): Bu il ding peace: Sustainable reconciliation in divided societies. United States Institute of Peace Press, Wa shing ton, D.C.

LERNER, M. (1980): The belief in a just world: A fundamental delusion. Plenum Press, New York.

LIFON, R. J. (1986): The Nazi doctors: Medical killing and the psychology of genocide. Ba sic Books, New York.

LUND, M. S. (2009): Conflict prevention: Theory in pursuit of policy and practice. In: ZARTMAN, I. W. et al. (eds):Handbook of conflict resolution. Sage, Tousand Oaks, CA. 285–321.

MALVERN, L. (2004): Conspiracy to murder: The Rwanda genocide. Verso, Lon don.

MAMDANI, M. (2001): When victims become killers: Colonialism, nativism, and the genocide in Rwanda. Princeton University Press, Princeton, NJ.

MORRIS, B. (2004): The birth of the Palestinian refugee problem revisited. Camb rid ge University Press, Camb rid ge.

OPOTOW, S. (1990): Moral exclusion and injustice. Jo ur nal of Social Issues, 46(1). 1–20.

PALUCK, E. L. (2009): Reducing intergroup prejudice and conflict using the media: A field experiment in Rwanda. Jo ur nal of Personality and Social Psychology, 96(4). 574–587.

PE RES, S. (1995): Battling for peace. Random House, New York.

PETTIGREW, T. – TROPP, L. (2006): A meta-analytic test of intergroup contact theory. Jo ur nal of Personality and Social Psychology, 90(4). 751–783.

SIDANIUS, J. – PRATTO, F. (1999): Social dominance: An intergroup theory of social hierarchy and oppression. Camb rid ge University Press, New York.

STA UB, E. (1989): The roots of evil: The origins of genocide and other group violence. Camb -rid ge University Press, New York.

STA UB, E. (1996): The cultural-societal roots of violence: The examples of genocidal violence and of contemporary youth violence in the United States. American Psychologist, 51(1).

117–132.

STA UB, E. (1998): Breaking the cycle of genocidal violence: Healing and reconciliation. In:

HARVEY, J. (ed.): Perspectives on loss. Taylor & Francis, Wa shing ton, D.C. 231–241.

STA UB, E. (2003): The psychology of good and evil: Why children, adults and groups help and harm others. Camb rid ge University Press, New York.

STA UB, E. et al. (2005): Healing, reconciliation, forgiving and the prevention of violence after genocide or mass killing: An intervention and its experimental evaluation in Rwanda.

Jo ur nal of Social and Clinical Psychology, 24(3). 297–334.

STA UB, E. (2006): Reconciliation after genocide, mass killing or intractable conflict:

Understanding the roots of violence, psychological recovery and steps toward a general theory. Political Psychology, 27(6). 865–895.

STA UB, E. (2008): Promoting reconciliation after genocide and mass killing in Rwanda – and other post-conflict settings. In: NADLER, A. et al. (eds):Social psychology of intergroup reconciliation. Ox ford University Press, New York. 395–423.

Ervin Staub

STA UB, E. (2011): Overcoming evil: Genocide, violent conflict and terrorism. Ox ford University Press, New York.

STA UB, E. – PEARLMAN, L. A. (2006): Advancing healing and reconciliation. In: BARBANEL, L.

– STERNBERG, R. (eds): Psychological interventions in times of crisis. Springer-Verlag, New York. 213–245.

STA UB, E. – PEARLMAN, L. A. (2009): Reducing intergroup prejudice and conflict: A com mentary.

Jo ur nal of Personality and Social Psychology, 96(4). 588–594.

STA UB, E. et al. (2010): Understanding the roots and impact of violence and psychological recovery as avenues to reconciliation after mass violence and intractable conflict:

Applications to national leaders, journalists, community groups, public education through radio, and children. In: SALOMON, G. – CAIRNS, E. (eds):Handbook of peace education.

Psychology Press, New York. 269–287.

STA UB, E. et al.:Public education through radio to prevent violence, promote tra u ma healing and reconciliation, and build peace in Rwanda and the Congo.www.ervinstaub.com STEINER, J. M. (1980): The SS yesterday and today: A socio-psychological view. In: DIMSDALE, J.

(ed.):Survivors, victims and perpetrators: Essays on the Nazi Ho lo ca ust. Hemisphere, New York. 405–457.

TOTTEN, S. et al. (eds) (1997): Century of genocide: Eyewitness accounts and critical views.

Garland, New York.

VARSHNEY, A. (2002): Ethnic conflict and civic life: Hin dus and Muslims in In dia. Yale University Press, New Haven, CT.

VOLKAN, V. D. (1997): Blood lines: From ethnic pride to ethnic terrorism. Farrar, Straus and Giroux, New York.

VOLKAN, V. D. (1998): Tree model: Psychopolitical dialogues and the promotion of coexistence.

In: WEINER, E. (ed.): The handbook of interethnic coexistence. Continuum, New York.

WOLPE, H. (ed.) (2005): Leadership and bu il ding state capacity. Woodrow Wilson International Cen ter, Wa shing ton, D.C.

WOLPE, H. – MCDONALD, S. (2008): Democracy and peace bu il ding: Rethinking the conventional wisdom. The Round Table, 97. 394. 137–145.

ZARTMAN, I. W. (1989): Ripe for resolution: Conflict and intervention in Africa. Ox ford University Press, New York.

ZARTMAN, I. W. – KREMENYUK, V. (eds) (2005): Peace vs. justice: Negotiating forward-and backward-looking outcomes. Rowman & Littlefeld, Lanham, MD.

1Jelen ta nul mány meg írá sa so rán Fü löp Már ta az OTKA (K 77691) tá mo ga tá sá ban ré sze sült.