• Nem Talált Eredményt

Az adat gyűj tés fo lya ma ta

Az as szo ci á ci ó kat köz gaz da sá gi és üz le ti ta nul má nyo kat foly ta tó egye te mis ták kal az egye te mi órá ju kon vet tük fel. An nak ér de ké ben, hogy az egyes or szá gok ban tel je sen azo nos el já rást kö ves sünk, meg ha tá roz tuk a hí vó sza vak be mu ta tá sá nak a sor rend jét. El sõ ként va la men nyi or szág -ban az üz letszó ra kér tünk as szo ci á ci ó kat, má so dik ként a ver sen gés re,ezt kö ve tõ en a bi za lom -ra,az együtt mû kö dés reés vé gül a fe le lõs ség re.Az egyes sza vak ra adott asszo ci á ci ók gyûj té se kö zött ti pi ku san egy óra telt el, ami alatt az egye te mis ták az adott, szo ká sos egye te mi kur zu -su kat hall gat ták. Ez zel kí ván tuk ki szûr ni a köz vet len sor ren di ha tást, va gyis azt, hogy az egyes

Az üz let és a ver sen gés rep re zen tá ci ó ja...

sza vak ra adott as szo ci á ci ók be fo lyá sol ják a kö vet ke zõ fo ga lom ra adott asszo ci á ci ók tar tal mát.

Je len fe je zet ben az üz let, a ver sen gés és az együtt mû kö dés hí vó sza vak as szo ci á ci ós je len tés tar to má nya i val fog lal ko zunk, a bi za lom és a fe le lõs ség fo gal má nak je len tés tar tal má ról nem szá -mo lunk be.

Az üz le ti és köz gaz da sá gi kép zé sen résztve vők üz let ről ki ala kult rep re zen tá ci ó ja a vi seg rá di or szá gok ban

El sõ ként az üz lethívószóra adott as szo ci á ci ó kat vizs gál tuk meg. A négy részt ve või cso port kö zül a szlo vá kok és a len gye lek ad ták a leg több as szo ci á ci ót (az as szo ci á ci ók át la gos szá ma ese -tük ben 8,07 és 8,05), õket kö vet ték a ma gyar vá lasz adók (7,71). A cseh részt ve võk lé nye ge sen ke ve sebb as szo ci á ci ót ad tak az üz let szó ra (5,7) (lásd 1. táb lá zat).

1. táb lá zat.Az as szo ci á ci ók szá ma, az as szo ci á ci ók át la gos szá ma és az üz let tel kap cso la tos as szo ci á ciók össz sú lya a négy or szág ban

A sú lyo zott as szo ci á ci ó kat je len tés struk tú rá juk alap ján ka te gó ri ák ba ren dez tük. Az üz let tel kap cso la tos ka te gó ri ák az aláb bi ak let tek: pénz és pénz ügyek; üz let me net; vál la lat/mun ka; ke res ke de lem/ter mé kek; az üz let hez szük sé ges egyé ni jel lem vo nás ok; mak ro gaz da sá gi fo -lya ma tok; az üz let ne ga tív kö vet kez mé nyei; az üz let po zi tív ve le já rói és egyéb (lásd 2. és 3. táblá zat).

Az ered mé nyek át te kin té se so rán a kö vet ke zõ ket le he tett meg ál la pí ta ni.

Mind egyik cso port ban az as szo ci á ci ók kö zel 25%a a „pénz és pénz ügyek” ka te gó ri á ba tar -to zott. Az üz let te hát mind a négy or szág ban szo ro san ös sze függ a pénz zel és pénz szer zés sel.

A pénz ka te gó ri á ja a leg na gyobb ka te gó ria a cseh (25%), a ma gyar (24%) és a szlo vák (25%) részt ve võk kö ré ben, a len gyel vá lasz adók ese té ben vi szont csak a má so dik leg na gyobb, ame -lyet a „vál la lat, mun ka és ve ze tés” ka te gó ri á ja (27%) elõz meg.

Az üz le ti fo lya ma tok, va gyis az „üz let me net” a leg na gyobb arányt a cseh vá lasz adók (23%) kö ré ben ér te el, a leg ki seb bet pe dig a szlo vá kok (14%) kö ré ben, a ma gya rok és len gye -lek vá la szai köz tes ér té ket mu tat nak (18%).

Az üz let ös sze kap cso lá sa a „ke res ke de lem mel” leg in kább a ma gyar (12,8%) és szlo vák (11%) vá lasz adók ese té ben tör tént, a cseh (5,7%) és len gyel (4%) vá lasz adók ke ve sebb hang -súlyt ad tak en nek a szem pont nak.

A „mak ro gaz da sá gi fo lya ma tok”, azon be lül is a ver seny mint as szo ci á ció leg gyak rab ban a ma gyar részt ve võk vá la sza i ban (8%) je lent ke zett.

Fülöp Márta

2. táb lá zat.Az üz letszó ra adott as szo ci á ci ók kü lön bö zõ ka te gó ri ái

3. táb lá zat.Az as szo ci á ci ók or szá gon kén ti és ka te gó ri ák sze rin ti szá za lé kos meg osz lása. A táb lá zat ban sze rep lõ ér té kek szá za lé ko kat je löl nek

Az üz let „po zi tív kö vet kez mé nye i nek és ve le já ró inak” ka te gó ri á ja a szlo vá kok kö ré ben éri el a leg ma ga sabb szá za lék arányt (9%), ugyan ak kor a ne ga tív kö vet kez mé nyek kap ják a leg ala cso nyabb súly arányt (4%), és ez ar ra utal, hogy az üz le tet leg po zi tí vab ban a szlo vák gaz da sá gi és üz le ti ta nul má nyo kat foly ta tók „ér té ke lik.” A cseh és ma gyar köz gaz dász és üz le ti ta nul -má nyo kat foly ta tó di á kok ez zel szem ben a leg na gyobb szá za lék arány ban (8,4% és 7,5%) tár sí ta nak „ne ga tív kö vet kez mé nye ket” az üz let fo gal má hoz.

Az üz let és a ver sen gés rep re zen tá ci ó ja...

Fülöp Márta

A köz gaz da sá gi és üz le ti kép zé sen résztve vők ver sen gés ről ki ala kí tott rep re zen tá ci ó ja a vi seg rá di or szá gok ban

A ver sen gés szó ra a leg na gyobb szá mú as szo ci á ci ót a szlo vá kok ad ták (8,9/fõ át lag ban). A leg ke ve sebb szót, csak úgy, mint az üz let ese té ben, a cseh részt ve võk ír ták (5,56 át la go san), a ma -gya rok és a len gye lek pe dig a két ér ték kö zött ta lál ha tó ak (7,26 és 6,12). Lásd 4. táb lá zat.

4. táb lá zat.Az as szo ci á ci ók szá ma, az át la gos as szo ci á ci ók szá ma és a ver sen gésszó ra adott as szo ci á ciók tel jes sú lyo zott ér té ke a négy or szág ban

A ver sen gés szó ra adott as szo ci á ci ó kat a kö vet ke zõ ka te gó ri ák ba so rol tuk: gaz da ság/mun ka; gyõ ze lem/vesz tés; mo ti vá ció/tel je sít mény; ne ga tív ér zel mek/ag res szió; po zi tív ér zel mek; em -be rek/ver seny tár sak; sze lek ció; mo ra li tás; szi no ni mák, sport. Lásd 5.és 6. táb lá zat.

5. táb lá zat.A ver sen gésszó as szo ci á ci ó i nak kü lön bö zõ ka te gó ri ái

Az üz let és a ver sen gés rep re zen tá ci ó ja...

6. táb lá zat. A kü lön bö zõ ka te gó ri ák kö zött az as szo ci á ci ók szá za lé kos meg osz lá sa. A táb lá zat ban sze replõ szá mok szá za lé ko kat je löl nek

A ma gyar as szo ci á ci ók ké pe zik ta lán a leg di na mi ku sabb je len té sét a ver sen gés nek. A ma gyar köz gaz dász hall ga tók a ver sen gést leg fõ kép pen a gaz da ság hoz (21,7%), a gyõ ze lem hez/vesz tés hez (20,2%) és a mo ti vá ci ó hoz és tel je sít mény hez (16,8%) kap csol ják. Az as szo ci -á ci ók nak ez a h-á rom cso port ja az ös szes as szo ci -á ció több mint a fe lét (58,7%) te szi ki.

A ver sen gés ke mény sé gé re utal ugyan ak kor, hogy össze kap cso ló dik a sze lek ci ó val (7%) és sok kal in kább ne ga tív (7,1%), mint po zi tív (1,1%) ér zel mek kap cso lód nak hoz zá. A mo ra li tás ka -te gó ri án (5,9%) be lül a mo ra li tás ra uta ló sza vak sze re pel nek na gyobb arány ban (3,7%), pl. fair play (17-es súly) és az im mo ra li tás ra uta lók ki sebb arány ban (2,2%), pl. kö nyök lés (11-es súly).

A sem le ges tar tal mú szi no ni mák (5,6%) és sport (5%) a po zi tív ér zel mek és kö vet kez mé nyek (1,1%) mel lett a leg ki sebb ka te gó ri á nak bi zo nyul tak. A vá la szok ból ki raj zo ló dó ver sen gés fo ga lom erõ sen kö tõ dik a gaz da ság hoz, mo ti vá ló és tel je sít mény re kész te tõ, de ke gyet len és érzel -mi leg meg ter he lõ.

A cseh vá lasz adók ese té ben két fõ je len tés tar ta lom emel ke dik ki. Ha son ló an a ma gya rok hoz a ver sen gést erõ sen a gyõ ze lem hez (25%) és a gaz da ság hoz (19%) kö tik, ezek az as szo ci á ci ók az ös szes as szo ci á ció majd nem fe lét (43,1%) te szik ki. A ver sen gés di na mi kai as pek tu -sa, a mo ti vá ció/tel je sít mény azon ban a négy cso port kö zül az õ ese tük ben a leg ala cso nyabb sú lyú (7%, ös sze ha son lít va pél dá ul a ma gyar as szo ci á ci ók 17%-ával). Ki vé te les a cseh cso port ban, hogy a ver sen gés po zi tív és ne ga tív vo nat ko zá sai majd nem egyen súly ban van nak egy más sal.

Va la men nyi cso port kö zül a cseh di á kok nál a leg na gyobb a po zi tív ér zel mek sú lya (8,8%), és ez je len tõs kü lönb ség a má sik há rom cso port hoz ké pest, mert azok ban vagy egy ál ta lán nem je -len nek meg po zi tív ér zel mek (szlo vák: 0%), vagy csak mi ni má li san (-len gyel: 0,2% és ma gyar 1,1%). A ne ga tív ér zel mek te kin te té ben jó val ki sebb a cso por tok kö zöt ti el té rés (cseh: 9,5%; len gyel: 9,1%; ma gyar: 7,1% és szlo vák: 5,89%). A ver sen gés ke gyet le nebb for mái, me lyek a sze lek ció ka te gó ri á ba so ro lód tak, ugyan csak ke vés sé jel lem zik a cseh vá lasz adók ver sen gés fo gal -mát (1,6%). A cseh ver sen gés fo ga lom te hát ta lán a leg po zi tí vabb tar tal mú és erõ sen kö tõ dik a gaz da ság hoz.

A szlo vá kok há rom leg na gyobb ka te gó ri á ja a gyõ ze lem/vesz tés, a mo ti vá ció/tel je sít mény és a vi szony lag ke vés tar tal mat hor do zó szi no ni mák vol tak. Ezek kö zül leg erõ tel jes eb ben a gyõ ze lem/vesz tés sel (21,74%) kap csol ták ös sze. A tel je sít mény re és mo ti vá ci ó ra uta ló szavak

Fülöp Márta

Az üz let és a ver sen gés rep re zen tá ci ó ja...

Fülöp Márta