A VII. IPU-konferencia a millenniumi Budapesten

113 A kongresszus záró felhívásában, melyet a nagyhatalmak vezetőinek, és a pápának is megküldtek, a résztvevők kinyilatkoztatták, hogy az ’örök béke ideje’ csakis akkor érkezhet el, ha az egyes emberek, a családok és a közvélemény minden erejét mozgósítják a háborúk elkerüléséért. ²⁵⁵

A kongresszust szeptember 22-én Türr István búcsúvacsorája zárta a Royal szállóban. A résztvevők többsége számára a program ezzel még nem ért véget, hiszen másnap megkezdődtek a nemzetközi IPU-konferencia rendezvényei.

114 1899-ig még IPU-képviselői tisztségét betöltötte – az elnökségről lemondva a konferencia megnyitójától végül betegségre hivatkozva távol maradt.²⁵⁹) A Nemzeti Múzeum dísztermében a karzaton helyet foglaltak Suttnerék is. Hiszen már Budapestre érkezésükkor kézhez kapták a konferencia elnökének, Széll Kálmánnak és a végrehajtóbizottság titkárának, Dessewffy Aristidnek az IPU-konferenciára szóló személyes meghívólevelét: „Ismeretes, hogy csak parlamenti képviselők lehetnek a konferencia tagjai. Önök azonban az üléseket a galériáról kísérhetik figyelemmel, valamint részt vehetnek a kísérő ünnepségeken és kirándulásokon.” ²⁶⁰

Az ünnepi megnyitóesemények látványos illusztrálására idézzük ismét Suttner bárónét:

„Tegnap, a konferencia előestéjén nagy estély a Park Klubban […] Ma nyitóülés a felsőházban. Az épület előtt, az út szélén virágfüzérekkel átkötve póznák lettek felállítva, amelyeken a konferencia egyes résztvevő országainak zászlói vannak felhúzva – egy szemléltető oktatás a járókelőknek. A még annyira idegenül hangzó ’Európai Államszövetség’ itt emblematikusan jut kifejezésre.”²⁶¹

A konferencia nyitónapján Szilágyi Dezső megnyitóbeszéde után az IPU vezető személyiségei: Albert Gobat, Frédéric Passy stb. kaptak szót. Magyar részről leghatásosabban természetesen Apponyi gróf, korának egyik legismertebb szónoka beszélt, aki Suttner bárónére is mély benyomást tett: „Új és meglepő nekem Apponyi. Micsoda szónok! Hozzá a magas, elegáns megjelenés, az erős baritonhang, az idegen nyelvek játékos használata.”²⁶²

A korábbiakhoz hasonlóan, a budapesti konferencián is az Állandó Választottbíróság és a fegyverzetcsökkentés ügye állt a tárgyalások középpontjában. A döntőbíróság kérdésének megvitatására nemzetközi diplomáciai konferencia egybehívását sürgették és az 1895-ös konferencián elfogadott előkészítő határozatok továbbfejlesztésének ügyét Berzeviczy

259 Jókai az 1896-os országgyűlési választásokon 35 év után először nem jutott be a parlamentbe. Az IPU budapesti ülésének elnöki tisztétől való tartózkodásában és távolmaradásában esetlegesen ez a tényező is szerepet játszott.

260 „Wie bekannt, können Mitglieder der Konferenz nur Gesetzgeber sein; es dürfte Euer Hochgeboren jedoch interessieren, die Sitzungen von der Galerie aus zu verfolgen und an den zu veranstaltenden Festlichkeiten und Ausflügen teilzunehmen.” Széll Kálmán meghívólevele Bertha von Suttnernek, 1896, 09.15., ENSZ Könyvtár Genf, Fried/Suttner Papers, BvS.Box30/1-8, lásd a mellékletben.

261„Gestern, als am Vorabend der Konferenz, große Soiree im Park-Klub […] Heute Eröffnungssitzung im Magnatenhause. Vor dem Gebäude, am Rande der Straße, durch Blumengirlanden verbunden, sind Masten aufgestellt, von welchen die Fahnen sämtlicher in der Konferenz vertretenen Nationen flattern – ein Anschauungsunterricht für die Vorübergehenden. Dieser noch so fremdartige Begriff ’Europäischer Staatenbund’ – hier ist er in Emblemensprache ausgedrückt.” Suttner, Bertha von, Memoiren, 358-359.

APark-Klubban adott estélyen Blaha Lujza szórakoztatta a nagyszámú nemzetközi közönséget, egyes fossások szerint ezen a megnyitóestélyen 800 képviselő vett részt.

262 „neu und überraschend ist mir Apponyi. Ist das ein Redner! Dazu die hohe, elegante Erscheinung – die gewaltige Baritonstimme – die spielende Beherrschung der fremden Sprachen.” Suttner, Bertha von, Memoiren, 359.

115 Albert terjesztette a konferencia elé.²⁶³ Az 1899-ben Hágában összeülő békekonferencia előkészítésében tehát Budapesten is történtek lépések.

Több résztvevő és Apponyi Albert korábban idézett visszaemlékezései szerint emellett a budapesti IPU konferencia vitái is közrejátsszhattak az első hágai békekonferenciát kezdeményező ’cárkiáltvány’ létrejöttében. A budapesti konferencia második tárgyalási napján ugyanis napirendre tűzték azt a kérdést, hogyan lehetne a nem parlamenti berendezkedésű államoknak részt venniük az IPU munkájában. A kezdeményező a magyar képviselőcsoport volt, Apponyi visszaemlékezései szerint náluk született meg először Oroszország meghívásának gondolata, más források szerint a magyar képviselőcsoport és Apponyi csak vállalta a kényes kérdés diplomatikus előterjesztését.²⁶⁴ A kérdés referense, Apponyi ajánlást fogalmazott meg az IPU alapszabályainak módosításáról, amelyet szétosztott a képviselők között. „Legyen felvéve az alapszabályok közé, hogy minden uralkodó, államfő, és kormány, valamint az orosz államtanács és minden olyan nem alkotmányos állam küldöttjét felvesszük, akit kormánya delegál.”²⁶⁵ A javaslat élénk vitát váltott ki, az osztrák parlament egyik képviselője kinyilatkoztatta, hogy a magyar felvetés egyedül Oroszország meghívását célozza. Egy német ellenvetés szerint „Vagy egy parlamentáris konferencia vagyunk, vagy nem. Nem azt kell tudnunk, mit mondanak a kormányok, hanem hogy mit gondolnak a népek. És az orosz nép véleményét az orosz kormány delegációjától biztosan nem tudjuk meg.”²⁶⁶

Apponyi az ellenzőkkel vitatkozva megjegyezte, hogy számos országból jelen vannak felsőházi képviselők, akik mandátumukat nem a nemzetüktől, hanem az uralkodójuktól kapták. Végül zárszavában megismételte, hogy Oroszországnak, mint nagyhatalomnak az IPU-ban való részvétele nagy jelentőséggel bírna a parlamentközi szervezet törekvései szempontjából. „Számos jelből látható, hogy Oroszországban törekednek az európai

263 „A VII. IPU konferencia felkéri a civilizált államokat, hogy hívjanak össze egy diplomáciai konferenciát, a nemzetközi döntőbíráskodás érdekében, ahol az IPU munkálatai szolgáljanak a további döntések alapjául.”

„Die VII. Interparlamentarische Konferenz bittet alle zivilisierten Staaten, eine diplomatische Konferenz einzuberufen, um ihr die Frage des internationalen Schiedsgerichts vorzulegen, wobei die Arbeiten der Interparlamentarischen Union zur Grundlage der weiteren Beschlüsse dienen sollen.” In: Suttner, Bertha von, Memoiren, 360.

264 Vö.: Arday-Katona: 110 év, 2006

265 „Es sei in die Statuten aufzunehmen, dass zu den Konferenzen auch Delegierte jener Souveräne, Staatschefs und Regierungen sowie des russischen Staatsrats oder jeder ähnlichen Institution in nichtkonstitutionellen Landen zugelassen werden, insoferne sie von ihrer Regierung autorisiert sind.”In:

Suttner, Bertha von, Memoiren, 360.

266 „Entweder wir sind eine parlamentarische Konferenz, oder nicht. Wir brauchen nicht zu wissen, was die Regierungen sagen, wir wollen die Ansichten der Völker hören. Und die Meinung des russischen Volkes werden Sie aus dem Munde der Delegierten der russischen Regierung gewiß nicht zu hören bekommen.” In:

Suttner, Bertha von, Memoiren, 361.

116 együttműködésben való részvételre.”²⁶⁷ A javaslatot elviekben végül támogatták. A jelenlévő magyarországi orosz nagykövet, Basily az elhangzott javaslatról memorandumban értesítette az orosz uralkodót.

Ezt a konferenciát az impozáns Park-Klub-beli megnyitóestélyt követően is élénk társasági események kísérték a magyar fővárosban: egyik este maga a miniszterelnök adott fogadást a konferencia résztvevőinek tiszteletére. A konferenciát záró imponáló búcsúbankettről Bertha von Suttner a következőképpen számolt be: „Búcsúbankett a kiállítás dísztermében.

Nyolcszáz résztvevő. Az előcsarnokban a díszegyenruhás hajdúk állnak sorfalat. A díszasztalnál a külföldi csoprtok vezetői: Passy stb. A hazaiak: Szilágyi, Széll, Apponyi, Szapáry, Berzeviczy, Kossuth Ferenc és a házigazda Ráth főpolgármester.”²⁶⁸ A konferencia zárónapjával a külföldi vendégek figyelmére számot tartó fényes események még koránt sem értek véget a Millenniumot ünneplő országban. Az események csúcspontjaként következett el a Vaskapu megnyitása Ferenc József, valamint a szerb és a román uralkodó jelenlétében. Szeptember 26.-án este kényelmes éjjeli fekvőhelyekkel ellátott két különvonattal szállították a vendégeket Orsovára. Másnap az ünnepélyes megnyitó négy gőzősön a Kazán-szorosban folyt le. Amikor a császári gőzös átvágta a Duna felett kifeszített virágfüzért, a Vaskapu megnyitását az uralkodó szavai nyomatékosították: „Ebben az ünnepi pillanatban, amely összehozott minket, hogy megünnepeljük a közjó eme nagy alkotását, szerencsésnek érzem magam, és abban a meggyőződésben, hogy ez a mű a nemzetközi kapcsolatok békés és gyümölcsöző fejlődésének hatalmas és jótékony fellendülését hozza, ürítem poharam a népek boldogságára és jólétére.”²⁶⁹