A sportági követelményprofil 57

In document Edzéstudomány (Pldal 112-120)

a sporttudományon belül

8.10. A sportági követelményprofil 57

A sportági követelményprofil összetevőit Rókusfalvi (1981) nyomán a 61. ábrán mutatjuk be. Ilyen részletesen kidolgozott sportági követelményprofillal nem találkoztunk.

55 Késztetés

56 Környezet

57A sportági követelményprofil (pszichofiziogram, sportogram, az ideális sportoló modellje) azoknak a sportte-vékenységet jellemző körülményeknek, személyi, tárgyi, társadalmi, felkészülési és sportmotorikus feltételeknek a meghatározását jelenti, amelyek egy adott sportág csúcsteljesítményei eléréséhez szükségesek.

61. ábra

A sportági követelményprofil tényezői (Rókusfalvy, 1981)

Bauersfeld–Schröter (1980) egy jelentősen szűkebb rendszer (62. ábra) alkalmazását ajánlotta atlétikában. Ám ezek közül is csak a kondicionális képességekre vonatkozó összetevőket részle-tezték versenyszámcsoportonként. A 63. ábrán a dobószámokhoz szükséges tényezőket és ezek egymáshoz viszonyított arányát dolgozták ki. Mi a férfi magasugrás követelményprofiljának személyi tényezői összegyűjtésére tettünk kísérletet (14. táblázat). Mint látható, az értékelési, észlelési, az érzelmi és az egyéb területen nem találtunk mért adatokat.

Az eddigiekből az következik, hogy az egyén személyisége és a sportág követelménye meg-felelésének felderítését az is megnehezíti, hogy a sportágak követelményprofilját vagy nem dolgozták ki, vagy hiányosak. További nehézségeket okoz az is, hogy ugyanazon mért adatok birtokában is lehet eltérő követelményprofilra következtetni.

Például, ha Reilly (1993) profi labdarúgók mérkőzésén mért mozgásintenzitásának megoszlási arányai (64. ábra) szerint a kondicionális jellemzőket kívánjuk a labdarúgó követelményprofil számára megfogalmazni, akkor az alábbi feltételezésekre juthatunk.

a) Egy mérkőzésen az összes tevékenység 67%-a lassú iramú mozgás. A labdarúgás tehát olyan állóképességi sportágnak tekinthető, melynél a kiválasztás során magas aerob állóképességi adottságú fiatalokat szükséges keresni, és kondicionális felkészítésük folyamán is ezt a képes-séget szükséges nagyobb arányban fejleszteni.

b) Egy másik megközelítés alapján azonban másként is gondolkozhatunk. Igaz ugyan, hogy a mérkőzéseken végzett mozgások 67%-a az aerob állóképességi zónában zajlik. Ha azon-ban azt vizsgáljuk, hogy az eredményt eldöntő gólszerzést megelőzően milyen mozgásokat végeznek a játékosok, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gólszerzést gyors és nagy erőt igénylő mozgások előzik meg. E megközelítés alapján azt lehet megállapítani, hogy a labdarúgás kondicionális szempontból olyan elsősorban gyorsasági és gyorserősportág, amelynél másod-sorban hosszú távú aerob állóképességre is szükség van. Tehát a kiválasztás során kondicio-nális nézőpontból olyan fiatalokat szükséges keresni, akik nagy helyváltoztatási gyorsasági és gyorserő adottságokat örököltek. A felkészülés folyamán főleg a gyorserőképességeiket szükséges fejleszteni, és az aerob állóképesség növelése másodlagos, de el nem engedhető cél legyen.

62. ábra

A sportági csúcsteljesítmény követelményprofiljának tényezői atlétikában

(Bauersfeld–Schröter, 1980)

63. ábra

Az atlétikai dobások kondicionális tényezői (Bauersfeld–Schröter, 1980)

14. táblázat

A férfi magasugrás versenyszámspecifikus követelményprofiljának személyi tényezői (Harsányi, 1989)

Testmagasság (cm)

Öt-hat lépés nekifutás utáni felugrással elért súlypontemelkedés (cm)*

Sargent-teszt (cm)*

Nyolcvan cm magasról 180 cm távolságra mélybeugrás páros lábra és ebből felugrással elért súlypont-emelkedés (cm)*

Mélyguggolás súlyzóval és felállás (N)*

Relatív maximális dinamikus erő és mélyguggolás adataiból számítva (N)*

Ülő helyzetben 130 fokos térdhajlásszög mellett páros lábbal kifejtett maximális statikus erő (N)*

Relatív maximális statikus erő az ülve, 130 fokos szögben kifejtett erőből számítva (N)*

Gyorsrost % (FT)*

Gyorsrost átlagos terület (FTarea)*

Gyorsrostok száma (STn)*

Versenyteljesítmény (cm)

Vágtafutás 300 m-ig 95–110%-os intenzítással (km) Mélyguggolás súlyzóval (t)

Erkölcsi szokások, a magatartás sajátos vonásai

TÉNYEZŐK JELLEMZŐK SZERZŐK

Egyéb személyiség- vonások

Érzelmi, motivációs tényezők

Megismerési motoros ködésekEdzésmunka- mennyiség egy év alatt

Telje- sítmény és életkor

Megjegyzés: * = nem nemzetközi élvonalbeli magasugrók adatai

TestalkatSpec. szervrend- szerbeli követlm.

A szervezet kívánatos működési állapotának

jellemzői

Nem találtunk mért adatokat Nem találtunk mért adatokat

Tihanyi (1980)

Annak eldöntése, hogy melyik követelményprofil-keresési nézőpont a helyes, a labdarúgó szak-emberekre hárul. S a döntésüknek megfelelően már egyszerű meghatározni a kondicionális ki-választási mutatókat. S természetesen hasonló elemzés szükséges a többi meghatározó jellemző megállapításához is.

Az eddigiekben bemutatott követelményprofiloknál egyrészt szélesebb motoros, testalkati és pszichikai körre kiterjedő, másrészt általánosabb tényezőrendszert alkalmazó sportági profilokat dolgozott ki a CNEFS (1971). A terjedelem korlátozott mértéke miatt nincs mód valamennyi sportági követelményprofil ismertetésére. Ám a példák kedvéért sportágcso-portonként (gyorserő, állóképességi, sportjátékok, küzdő és kompozitorikus) egyet-egyet a 15–19. táblázatban bemutatunk. E követelményprofilok is több tényezővel adósak, de különös érdeme e rendszernek az, hogy útmutatást nyújt a kiválasztási mutatók főbb cso-portjainak részesedési arányaira is.

Az egyes sportágakról megadott tényezőrendszer értelmezését a súlyemelés (18. táblázat) példáján mutatjuk be. Ez azt jelenti, hogy a CNEFS (1971) szerint a súlyemelő teljesítményét 70%-ban a motoros, 20%-ban a pszichikai és 10%-ban a testalkati tényezők határozzák meg.

Ez természetesen arra az esetre érvényes, amelynél csak ezt a három tényezőt vették figyelem-be. A valóságban azonban e három tényezőn túl továbbiak is közrejátszanak. Ha ezeket (például szociális stb.) is felhasználják, akkor a 100% nemcsak az előbb említett három, hanem az összes figyelembe vett fő tényező között oszlik meg.

64. ábra

Profi labdarúgók mozgásintenzitásának megoszlása egy mérkőzésen (Reilly, 1993) Labdával futás

Összes megtett távolság: 8838 m = 100%

Ebből lassú, aerob viszonyok közötti mozgás: 67%

Gyaloglás

Kézilabda

A KÖVETELMÉNYPROFIL tényezőinek aránya %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

Kapusok 30 40 30

Mezőnyjátékosok 20 50 35

Testmagasság 50 Erő 45 Bátorság 40

40 Gyorserő 40 Kitartás 50

Testmagasság/testtömegarány Ügyesség

25 30 Koncentrálás 30

40 35 Küzdőszellem 30

Felsővégtaghossz 25 Hajlékonyság 25 Éberség 30

Tenyérméret 20 Állóképesség 25 Érzelmi egyensúly 20

A KIVÁLASZTÁSI MUTATÓK főbb csoportjainak arányai %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

Kapusok 40 30 30

Mezőnyjátékosok 20 50 30

Testmagasság 50 Gyorsaság Bátorság 50

40 40 Kitartás 40

Testmagasság/testtömegarány Ügyesség

25 35 Koncentrálás 30

40 40 Küzdőszellem 40

Felsővégtaghossz 25 Hajlékonyság 25 Éberség 20

Tenyérméret 20 Erő 20 Érzelmi egyensúly 20

15. táblázat

A sportági követelményprofil és a kiválasztás egyszerűsített mutatói (CNEFS, 1971)

Az mindenesetre egyértelmű, hogy a CNEFS (1971) a motoros tényezőt tartotta a legnagyobb arányban teljesítménymeghatározó és éppen ezért vezető tényezőnek.

A továbbiakban e profil úgy értelmezhető, hogy a motoros tényezőkön belül legfontosabb az erő (55%), a második helyen az erre épülő robbanékony erő található 35%-kal , és a harmadik helyen szerepel 15%-kal a technikai tudás. Ezek az arányok teszik ki a motoros tényezőkön belül a 100%-ot.

Ez a felbontás sem teljes, mert még további motoros tulajdonságok (például hajlékonyság stb.) is közrejátszanak a teljesítmény meghatározásában. A rendszert továbbfejlesztő sportági szakembe-rekre hárul a többi motoros (és más) tényezők felderítése és esetleges figyelembevétele.

A követelményprofil teljesítménymeghatározó tényezői alapján alakították ki a kiválasztási mutatók főbb csoportjainak arányait. Nyilvánvaló, hogy ha nem ismerjük azt, hogy a sportág (versenyszám) milyen követelményeket állít a csúcsteljesítményre törekvő emberrel szem-ben, akkor nem lehet eldönteni, hogy mely tulajdonságok mérése, megfigyelése szükséges a sportbeli kiválasztáshoz. Ezért azt lehet feltételezni, hogy ha a sportági követelményprofilok kimunkálásában az eddigieknél legalább egészségi, motoros, testalkati, élettani, pszichikai és szociális téren bővülő adatokhoz jut az edzéstudomány, akkor továbbfejleszthető a ki-választási mutatók rendszere is.

17. táblázat

A sportági követelményprofil és a kiválasztás egyszerűsített mutatói (CNEFS, 1971) Ökölvívás

A KÖVETELMÉNYPROFIL tényezőinek aránya %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

A KIVÁLASZTÁSI MUTATÓK főbb csoportjainak arányai %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

A KÖVETELMÉNYPROFIL tényezőinek aránya %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

A KIVÁLASZTÁSI MUTATÓK főbb csoportjainak arányai %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

A sportági követelményprofil és kiválasztás egyszerűsített mutatói (CNEFS, 1971)

Súlyemelés

A KÖVETELMÉNYPROFIL tényezőinek aránya %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

Kézfejhossz Technikai tudás Érzelmi egyensúly

25 15 20

A KIVÁLASZTÁSI MUTATÓK főbb csoportjainak arányai %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

Kézfejhossz Technikai tudás Érzelmi egyensúly

25 30 40

18. táblázat

A sportági követelményprofil és a kiválasztás egyszerűsített mutatói (CNEFS, 1971)

Torna

A KÖVETELMÉNYPROFIL tényezőinek aránya %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

Váll- és csípőszélesség Gyorsaság Érzelmi egyensúly

20 25 20

A KIVÁLASZTÁSI MUTATÓK főbb csoportjainak arányai %-ban

Testalkati Motoros Pszichikai

Váll- és csípőszélesség Gyorsaság Érzelmi egyensúly

30 30 20

19. táblázat

A sportági követelményprofil és a kiválasztás egyszerűsített mutatói (CNEFS, 1971)

In document Edzéstudomány (Pldal 112-120)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK