A pénzintézetek technikai biztonságának történeti fejlődése [3]

Magyarországon 18Ő1 októberében nyílt meg az első kereskedelmi bank, így orszá-gunkban a pénzintézeti biztonsági tevékenység fogalma, eredete ez időtől számítható.

Kezdetekben ez a biztonsági tevékenység a szilárdság és az áthatolhatatlanság növelé-sével volt egyenértékű. A bank működéséhez szükséges pénz szállítására erős, megva-salt járművek és a nagyszámú fegyveres kíséret volt az általánosan elfogadott lehetséges védekezési forma.

Ez időben az úgynevezett „kasszafúrás”, vagyis a páncélszekrények feltörésével elköve-tett lopás volt a jellemző banki „elegáns” bűnelkövetési forma, ami az intelligens bűn-cselekmények csúcskategóriájába tartozott. Ezeket jellemzően éjszaka,zárás után, minél csendesebben, fondorlatosan kitervelt módon bejutva a bankfiók belsejébe - kényelme-sen, kihasználva a jelzőrendszerek hiányát - hajtottak végre.

A méregdrága speciális páncélszekrények megfúrása, kinyitása jelentős műszaki isme-reteket és különleges, e célra készített, fejlesztett eszközöket követelt meg végrehajtójá-tól. Volt idő, amikor a nyomozók,az elkövetés módszeréből nagy biztonsággal a végre-hajtó személyét is meg tudták állapítani az egyedi, a „kasszafúróra” kizárólagosan jel-lemző páncélszekrény nyitási módszerek ismeretében. Ezeket az elkövetőket egyfajta

szakmai tisztelet övezte tárgyi tudásukért, időnként még hivatalosan is igénybe vették speciális felkészültségüket.

A másik jellemző pénzintézet elleni elkövetési forma a jóval primitívebb, erőszakosabb bankrablás volt. Ekkor a nyitvatartási időben rontottak a rablók a bankfiókra és erő-szakkal jutottak az ott található pénzhez. Ezen módszerek megakadályozására legfeljebb az élőerős őrzési formát alkalmazhatták a bankárok, amelynek eredményessége nagy reménnyel nem kecsegtetett - lévén a támadás bekövetkezéséről értesítést küldeni, vagy segítséget kérni híradó, informatikai rendszerek nélkül szó sem lehetett.

A technikai eszközök fejlődésével a védekezéstkülönféle jelzőrendszerek alkalmazásá-val próbálták fokozni: jelzőcsengők, mechanikus „távdrótok”, kötelek, csőtelefon, leeső jelzők mechanikus, később elektromos változatain keresztül alakultak ki napjaink beha-tolás-jelző eszközei, rendszerei. [4]

Az utóbbi eszközcsalád - minden lehetséges behatolási módszer figyelembe vételével és ismeretében - tagozódott nyitás, mozgás, rezgés, falbontás, robbantás, törés, stb. érzéke-lőkre. A keletkezett jelzéseket feldolgozó intelligens központi egységek pedig - felké-szítve az elkövetési cselekmény lehetséges módozataira - az ezekre kifejlesztett intézke-dési, védelmi programcsomagok alapján reagálnak.

A behatolás-jelző eszközök kialakulása után felmerült a kültéri vészjelzés igénye (a külvilág figyelmének felhívására a támadás eseményéről). Létrejöttek tehát a külső hang-, és fényjelző eszközcsoportok.

A hatékonyan és megbízhatóan működő berendezések megszülték a következő problé-makört: a szabotázs elleni védelem létrehozásának feladatát. A bűnözők a védelmi esz-közök blokkolásával, kiiktatásával (szabotálásával) próbálták helyreállítani az addig meglevő erőviszonyokat, azaz előnyre szert tenni. Elvágták az elektromos kábeleket (villany, távközlés), megrongálták, működésképtelenné tették a hang és fényjelző be-rendezéseket. Ezért kialakultak a második védelmi kört képviselő szabotázsvédelmi rendszerek, amelyek feladata a behatolás jelző eszközök hiteles működésének védelme, támadásuk esetén pedig riasztás-jelzés indítása.

A riasztó rendszerek eredményességük révén olyan sikeressé váltak, hogy nagy szám-ban alkalmazták egyéb, hétköznapi területen is (lakások, gépjárművek, boltok). Ennek eredményeképpen a sok jól, de még többé-kevésbé sikerült és felszerelt eszköztől zen-gett a környezetünk... Ez aztán ahhoz vezetett, hogy elvesztette a külső riasztás a

hite-lességét. Külön problémaként jelentkezett, hogy a rendkívüli hangnyomású jel a táma-dókat is „stresszelte”,és ez több esetben ember elleni bűncselekmények kialakulásához vezetett.

Felvetődött ezért támadás esetén az átjelzés igénye, amikor a behatolás-, vagy a táma-dás-jelző rendszer közvetlenül az intézkedésre jogosult helyre küldi el valós időben a támadás tényét, helyét és módját meghatározó jelcsomagotolyan módon, hogya támadó mindezt nem érzékeli (viszont a reagálásra kijelölt erők ezen információk birtokába jutva intézkedhetnek). Az átjelzések technikai színvonala a leeső jelzőtől napjainkig a szabotázsvédett, többutas, IP alapú, valós idejű kép-, hangtartalommal bíró csomagjáig jutott el - a technika fejlődéséből adódó lehetőségek [5] ma úgy tűnik - még koránt sem kimerítettek.¹

A felügyeleti szereppel megbízott hatóságok részéről megfogalmazódott igényként a napi és a rendkívüli események dokumentálási igénye a bekövetkezett cselekmények utólagos bizonyítása, elemzése, elemezhetőségeérdekében. Ennek megoldására jelentek meg a különféle képrögzítő eszközök. A kezdeti robot fényképezőgépektől napjaink digitális technikájáig elérkezve gyorsan elszaladt az idő: az események meghatározott időtartamig történő hiteles rögzítésére, tárolására, visszajátszására, vagy - támadás ese-tén - a megfelelő végpontra történő továbbítására alkalmasak ezek az eszközök.

A pénzintézetek területén zajló belső mozgások szabályozására, ellenőrzésére, nyomon követésére a beléptető rendszerek gyakorlatilag korlátlan választéka ad lehetőséget.

Ezek az eszközök alkalmasak a belépő személy azonosítására, jogosultsági szintjének megállapítására és a belépés tényének, valamint a benntartózkodás időtartamának meg-másíthatatlan tárolására.

A pénzintézeti kockázatok csoportjába tartozó katasztrófaesemények jelzésére, elhárítá-sára szolgáló eszközök, berendezések is a biztonságtechnika részei. Leglényegesebb ezek közül a tűzjelző-, tűzoltó eszközök családja. Az integrált tűzbiztonsági rendszerek-ben a személyvédelem és a menekülési útvonalak biztosítása, a tűz terjedési útjának zárása, valamint speciális kármegelőző oltórendszerek üzemeltetése programozható, alapvető célfeladat.

1A jelenleg alkalmazott un. Robotzsaru Rendszer tökéletes megvalósulása e tételnek [20/2011. (X. 7.) ORFK utasítása a támadásjelző rendszer működtetéséről, ORFK Tájékoztató (OT), 2011/1Ő. szám, Buda-pest, 2011. október 13.].

Egyéb, az elemi károk, katasztrófaesemények bekövetkeztét gátló-érzékelő eszközöket is alkalmazhatunk még biztonsági rendszereinkben (pl.: szénmonoxid-, széndioxid-, metán-, nitrózusgáz-, stb. érzékelők).

Mindenképpen meg kell említeni még a terrorcselekmények megelőzésére, elhárítására alkalmazható eszközpark néhány elemét is:

- speciális gázok, méreganyagok, kábítószerek, vegyi és biológiai, radioaktív, valamint robbanó anyagokat érzékelő, valamint a

- fémdetektorokat és csomagvizsgáló eszközöket.

Minden védelmi eszköz alkalmazásának szabályozási rendszere is több szinten kia la-kult. A szabályzatok jog-, és eseménykövetően változnak.

2.2. A pénzintézeti biztonság lehetséges új alternatívái a hazai