• Nem Talált Eredményt

A pénzügyi tanácsadás etikai követelményei

A különféle vezetői, stratégiai tanácsadások és a pénzügyi termékek értékesítése etikailag különösen érzékeny területek. Emiatt hatványozott elvárásokkal szembesül, aki a pénzügyi termékekkel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat nyújt.

Az erkölcsi értékek alapján is elfogadható működéshez igen sokféle konfliktust kell eredményesen feloldani. Poulfelt (1997) a tanácsadási tevékenységgel kapcsolatban hét területet is nevesít. (1) Gyakran kerül konfliktusba a tanácsadó által megszerezhető jövedelem és az ügyfél számára legjobb megoldás, valamint sokszor előfordul, hogy (2) az ügyfél költségvetése nem teszi lehetővé a legjobb megoldás megvalósítását. Megesik, hogy (3) a különféle érintettek és az ügyfél érdeke nem esik egybe, s a megrendelőnek legelőnyösebb megoldás támogatása negatív fényt vethet a tanácsadóra, sőt az egész tanácsadási iparágra is.

Az sem ritka, hogy (4) a megbízót képviselő személy és a megbízó szervezet érdeke nem azonos, vagy hogy (5) a tanácsadási folyamat során megszerzett információkat a tanácsadónak csak bizalmasan adják át, és kérik, hogy a forrást ne idézze, ami miatt a felhasználhatóság erősen kérdéses.

Komoly kihívás (6) a kellő távolság megtartása is. Miközben az ügyféllel kiépített szoros bizalmi kapcsolat jelentősen növelheti a tanácsadási folyamat sikerét, csökkentheti a tanácsadó objektivitását is, ami viszont károsan hathat.

Végül (7) a tökéletlen informáltság kétféle problémára is utal. Egyrészt az információ megszerzésének nem csak haszna, de költsége is van, ami miatt a számlát álló ügyfélnek nem feltétlenül az az optimális javaslat, amelyet a lehető legtöbb tudás birtokában teszünk. Másrészt megesik, hogy a „hazugság a legjobb választás”, mivel a valóság pontos feltárása komoly (például érzelmi, erkölcsi)

104 károkat okozhat az ügyfélnek. Vallini (2007) elemzése szerint az (1) és (5) csoportba tartozó dilemmák a leggyakoribbak.

1. tábla A vezetői tanácsadókkal szembeni általános etikai elvárások

Elvárás Leírás

1. Be nem avatkozás A tanácsadó javasolhat célokat és megoldásokat, de a döntést az ügyfélnek kell meghoznia.

2. Kellő igyekezet A tanácsadónak csak akkor szabad elfogadnia egy megbízást, ha azt képes is az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Ha elfogadta a megbízást, kellő erőforrást kell annak elvégzésére fordítania és ésszerű kockázatokat szabad csak vállalnia.

3. Szilárd megalapozottság A tanácsadó csak akkor tehet javaslatot, ha az segítő szándékú, jól megalapozott és megvalósítható.

4. Torzítatlanság A tanácsadó kinyilvánított véleményét nem befolyásolhatja sem a díjazása, sem más külső érdek.

5. Kockázattudatosság A tanácsadói véleménynek minden azonosítható kockázati tényezőre ki kell térnie.

6. Felelősség Ha a javasolt intézkedések harmadik félnek (ide értve a tanácsadót is) hasznot hoznak vagy kárt okozhatnak, ezekre a javaslattételkor fel kell hívni a figyelmet.

7. Titoktartás Az olyan információkat, amelyek az adott kapcsolat miatt váltak a tanácsadónak elérhetővé, csak külön engedély birtokában szabad harmadik fél érdekében felhasználni.

8. Versenytilalom Olyan ügyfélnek, aki egy korábbival közvetlenül versenyez, csak az első ügyfél engedélyével szabad tanácsadást nyújtani.

Forrás: Vallini (2007) alapján

Mindezeket látva nem meglepő, hogy a különféle szakami testületek etikai szabályzatok összeállításával igyekeznek tagjaiknak iránymutatást adni a

105 konfliktusok feloldására. A vezetői tanácsadókra vonatkozó követelményeket Vallini (2007), míg a pénzügyi tervezési szolgáltatást nyújtókra szabott elvárásokat Smith (2009) összegezte különféle etikai kódexek áttekintésére építve. Eredményeiket az 1. és a 2. táblázat foglalja össze.

A két táblázat összevetése rávilágít arra, hogy bár több átfedés is van, egyes elemek csak egy-egy listában bukkannak fel, noha azok szakmailag teljesen elfogadhatók. Ennek magyarázat az, hogy a két megközelítés igen eltérő feltételezésekkel él a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. A versenytilalom például csak cégeknek kínál szolgáltatásnál lehet reális elvárás, ha a megszerzett érzékeny információk a versenytársnak is értékesek.

Más elvárások eltérő helyen és módon jelennek meg a két listában. A kockázattudatosság például a pénzügyi tervezők listáján az objektivitás követelményében jelenik meg. Ezt arra vezethetjük vissza, hogy a két felsorolás az ügyfelekkel kapcsolatban is eltérő feltevésekkel él.

Egy vállalat professzionális menedzsmentje minden bizonnyal képes a kockázatokra vonatkozó információk áttekintésére és kiértékelésére, míg egy pénzügyi területen képzetlen magánszemélynél ezen tudást hiába osztaná meg a tanácsadó. Ehelyett inkább be kell építenie azokat javaslataiba. Ugyanezért lehet az is, hogy a szabályok feltételezik, hogy a pénzügyi tervezők döntéseket is hoznak ügyfeleik helyett, miközben a vezetői tanácsadóknak a be nem avatkozás elvárása kifejezetten megtiltja ezt.

Ebből az következik, hogy különféle helyzetekben és ügyfelekkel szemben eltérő magatartást jelent az etikus viselkedés. A helyzetet csak bonyolítja, hogy egyazon interakciót a két fél eltérően ítélhet meg etikusság szempontjából, sőt az adott kapcsolat többi érintettje megint másként láthatja a helyzetet. Így az egyértelműség érdekében egy adott döntés, javaslat vagy cselekedet etikus voltát mindig egy konkrét szereplő szemszögéből és csak a körülmények részletes ismeretében célszerű vizsgálni.

106 2. tábla Pénzügyi tervezési szolgáltatást nyújtókra vonatkozó általános

etikai elvárások

Elvárás Leírás

1. Objektivitás A tanácsadónak követnie kell a szakmai függetlenség szabályait, részlehajlás nélkül kell a munkáját végeznie és az ügyfél tudomására kell hoznia minden olyan

körülményt, amely korlátozhatja a tanácsadó azon képességét, hogy objektív pénzügyi tervezési szolgáltatást nyújtson. A javasolt megoldásoknak igazodniuk kell a megbízó élethelyzetéhez és céljaihoz.

2. Kellő igyekezet A tanácsadónak kellő szakértelemmel, alapossággal, tisztelettel és udvariassággal kell eljárnia minden érintettel létesített kapcsolatban.

3. Becsületesség A tanácsadónak teljesítenie kell kötelezettségeit és minden, az ügyfél döntéséhez szükséges tényt teljeskörűen, őszintén és pontosan be kell mutatnia.

4. Tiszteletre méltó hivatásgyakorlás

A tanácsadónak úgy kell viselkednie, hogy az hivatásuk jó hírével összeegyeztethető legyen és vállalniuk kell tetteikért és döntéseikért a felelősséget.

5. Fair bánásmód A tanácsadónak fair és méltányos módon kell szolgáltatásait nyújtania. Objektivitását nem írhatja felül előítélet, érdekkonfliktus vagy más torzító tényező.

6. Szabályoknak való

megfelelés A tanácsadónak a törvény szelleméhez igazodva kell eljárnia és másokat is erre kell bátorítania. Amennyiben kártérítési igény merülne fel, mindent el kell követnie, hogy gyors és fair megállapodás jöjjön létre a rendezésre.

7. Szakismeret A tanácsadónak szakszerű szolgáltatást kell nyújtania és folyamatosan fenn kell tartania a munkája végzéséhez szükséges szaktudást és képességeket.

8. Titoktartás A tanácsadónak tiszteletben kell tartania a munkája során tudomására jutott információk bizalmas voltát.

107 Forrás: Smith (2009, 94. o.) alapján

A következő eset a pénzügyi szolgáltatások közvetítéséhez kapcsolódó etikai elvárásokat és azok teljesülését szemléleti egy valós magyar példán keresztül. A megoldás során megvitathatjuk a pénzügyi termékekkel kapcsolatos hétköznapi döntési mechanizmusok hatékonyságát, a pénzügyi tudatosság követelményeit és a pénzügyi szektorra vonatkozó sokszínű etikai elvárásokat is. Az eset rámutat a vevő által fizetett tanácsadó és az eladó által fizetett ügynök vagy alkusz közötti különbségekre és etikai elvárások teljesítésének nehézségeire is