A kutatási anyag feldolgozásának folyamata

A kutatási anyag feldolgozásának alapját a kérdőívek, interjúk, pulzusmérők és a vide o-felvételek adatainak rendszerezése, elemzése és értékelése adta.

A kérdőívek értékelése

A vizsgálatban kétféle kérdőív eredményeit összegeztem, ezek az ún.: 1. „Elkövetői kérdőív” és

2. „Kérdőívvétlenszemélyek részére” (lásd: mindkettőt a fejezet végén!).

Az értékelhető „Elkövetői kérdőív”-ek száma 31 db volt. Ebből 17 fő „profi”, míg 1Ő fő

„amatőr” elkövető volt.Az eredményeket a következőkben lehet összefoglalni:

- Az elkövetők közül két fő válaszolt úgy, hogy tevékenységüket nem gondol-ták át a behatolás megelőzően, mintegy ad-hock cselekedtek.

- A ködanyag kiáramlása mindenkit váratlanul ért.

- A válaszadók úgy ítélték meg, hogy a köd közepes vagy annál kissé nagyobb mértékben befolyásolja tevékenységüket (egytől tízig terjedőskálán 6-os á t-lag).

- A kiáramló köd leginkább a látást és a térérzékelést csökkentette jelentős mértékben (szubjektív megítélésük alapján az egytől tízig terjedő skálán a lá-táscsökkenés 8,Ő-es átlagú, ami azt jelenti, hogy jelentős mértékben befolyá-solta a köd a látást, míg a térérzékelés elvesztése 6,6-os átlag, közepes mé r-tékűnél erősebbbefolyásoltságot jelent).

- Az „Elkövetők” 73 % lenne olyan pénzintézetnek az ügyfele, ahol alkalma z-zák a ködgenerátort (füstágyút), mint biztonságtechnikai eszközt.

Az értékelhető „Kérdőív vétlen személyek részére” száma 38 db volt. A kapott ered-mény részleteiben:

- A megkérdezettek 79 %-a felkészült arra, hogy támadás fogja érni (tehát a résztvevők 21 %-át viszont teljesen váratlanul érte a fizikai támadás).

- A ködanyagkiáramlása 9Ő %-ban volt váratlan esemény.

- Az egytől tízig terjedő skálán 7,8-es átlaggal úgy ítélték meg, hogy a köd je-lentős mértékben befolyásolja tevékenységüket.

- A kiáramló ködanyag leginkább a látást és a térérzékelést érintette. Szubjek-tív megítélésük alapján az egytől tízig terjedő skálán a látáscsökkenés 8-as (tehát jelentős mértékben befolyásolta a köd a látást), míg a térérzékelés e l-vesztése 6,6ő-os átlagú (közepesnél erősebbmértékű befolyásoltság).

- A „Vétlen személyek” 66 % lenne olyan pénzintézetnek az ügyfele, ahol a l-kalmazzák a ködgenerátor (füstágyú), mint biztonságtechnikai eszközt. Összegzésképpen megállapítható, hogy az eszköz alkalmazásának tekintetében ez elkö-vetők és a vétlen személyek szubjektív megítélése csaknem azonos. A megkérdezettek kétharmada úgy ítéli meg, hogy az eszköznek helye van a pénzintézetekben, mint biz-tonságtechnikai berendezésnek.

Az interjúk értékelése

A hatásvizsgálat során összesen 70 fővel készítettem értékelhető, strukturált, négyszem-közti interjút. Az elkészített interjúkat tartalom alapján elemeztem a következő szem-pontok figyelembevételével: a „ködgenerátor (füstágyú)” által a(z)

- elkövetőkben leggyakrabban kiváltott reakciók és érzések, valamint - vétlen személyekben leggyakrabban kiváltott reakciókésérzések.

Az elkövetőkben leggyakrabban kiváltott reakciók

Elemezve a ködgenerátor elkövetőkre kifejtett hatását megállapítható, hogy a kiváltott reakciók nyolc jól elkülöníthető csoportbasorolhatók, nevezetesen:

1. Fokozott szenzitivitás, kiéleződés, az egymásra figyelés és a szituáció feletti kontroll.

2. Kognitív funkciók hanyatlása, cselekvőképesség romlása, blokk.

3. Feladás, a helyzetből való kilépés, illetve annak gondolata.

4. „Támadás-várás”, felkészülés ellentámadásra.

5. Fokozott biztonságra törekvés, a helyszín elhagyása.

6. A cselekvés felgyorsulása.

7. Indulat és enyhe fokú agresszió.

8. Elbagatellizálás, mint „énvédő” mechanizmus.

Egyértelműen megállapítható, hogy az elkövetők által adott reakciók több mint 63 %-a a biztonsági szükséglet kielégítésére irányul, míg mindösszesen az adott reakciók nem egészen 6 %-át jellemzi az indulatosság.

Az elkövetőkben leggyakrabban kiváltott érzések

A ködgenerátor (füstágyú) elkövetőkre kifejtett hatását tovább vizsgálva megállapítható, hogy a működés által kiváltott érzések is nyolc jól megfogalmazható csoportot képe z-nek, ezek:

1. Meglepődöttség, váratlanság, megdöbbenés.

2. Bizonytalanság, zavartság, kiszámíthatatlanság.

3. Fokozott feszültség, izgalom, aggodalom.

4. Ijedtség.

5. A félelem különböző formái (ellentámadástól, ködtől). 6. Rövid idejű pánik, vagy pánikszerű érzés.

7. Bezártság.

8. Bosszú.

Érdekesség, hogy támadó jellegű, a vétlen személyeket veszélyeztető érzések (bosszú) százalékban kifejezett nagysága az összes megélt érzéseknek mindössze 2 %-a.

A vétlen személyekben leggyakrabban kiváltott reakciók

A vétlen személyek körében leginkább megjelenőreakcióknégyelkülöníthető kategór i-ába sorolhatók, ezek:

1. Fizikai cselekvésképtelenség (Ő2 %).

2. Fokozott figyelem és a menekülési lehetőségek feltérképezése (30 %).

3. Önvédelem (14,5 %).

4. Óvatosság (1Ő,ő %).

Hasonlóság az elkövetők mutatott reakcióihoz az, hogy a reakciók közel 60 %-a a biz-tonságszükséglet kielégítéséből fakad.

A vétlen személyekben leggyakrabban kiváltott érzések

A technikai berendezés által kiváltott érzések a fentieknél sokkal szerteágazóbbak. Ti-zenegy jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók, úgymint:

1. Félelem (lövéstől, bent rekedéstől).

2. Nyugodtság.

3. Meglepődöttség. 4. Zavartság.

5. Ijedtség.

6. Bizonytalanság.

7. Kíváncsiság.

8. Izgalom.

9. Pánik.

10. Rossz (kellemetlen) érzés.

11.Kiszolgáltatottság.

Az értékelés szempontjából döntő jelentőségű, hogy a technikai berendezés működése során érintett vétlen személyek körében kialakuló érzések közel 28 %-a a félelem és a pánik volt együttesen. Ezzel szemben a más jellegű érzések - meglepődöttség, zavar t-ság, ijedség, bizonytalant-ság, kíváncsit-ság, stb. - 72 %-t tettek ki.

Következtetésképpen megállapítható, hogy a kiváltott érzések egyharmada a félelem, míg kétharmada más jellegű érzések (köztük 16 % a megnyugvás) a második leggyak-rabban megnyilvánuló érzelmi reakció.

A pulzusmérők adatainak értékelése

A kutatás során Polar RS Ő00-as pulzusmérő készülékeket alkalmaztam. A pulzusszám emelkedése jól tükrözi a kiváltott és átélt stressz mértékét. A vizsgálatok során 51 sze-mély (2Ő fő elkövetőés27 fő vétlen személy) pulzusszámát rögzítettem különböző sz i-tuációkban.

Az adatok értékelésekor a következő megállapításokra jutottam:

- A vizsgált állománykategóriák kiinduló pulzusszáma a pulzusmérők felh e-lyezésekor csaknem megegyező volt. A vizsgált személyek ekkor már tisztá-ban voltak feladatukkal. A feladat végrehajtása során kialakult izgalom és vélhetően a ködgenerátor (füstágyú) alkalmazásának váratlansága inkább az elkövetőknél okozott nagyobb stressz-hatást.

- Az elkövetők vonatkozásában a megemelkedett átlagos pulzusszám 160 volt.

Ez jelentős emelkedés, viszont az ő esetükben ez még nem jelent extrém stresszt.

- A videofelvételekkel való összevetés alapján a viselkedéskontroll folyamato-san megtartott volt.

- A vétlen személyek, ügyfelek vonatkozásában az átlagértékek csúcsértékei 130 körül mozogtak. A közel 100-as átlag pulzusszámhoz képes az emelk e-dés nem tekinthető számottevőnek.

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált populáció vonatkozásában sem az elkö-vetői oldalon, sem pedig az ügyfelek részéről nem alakult ki extrém stressz. Az egyéni, négyszemközti interjúk tapasztalatai is megerősítik, hogy mindkét csoport részéről a viselkedéskontroll megtartott volt.

A ködgenerátor által kiváltott pszichés stressz a vizsgálatban résztvevő vétlen szem é-lyek körében nem volt olyan mértékű, hogy az kóros pszicho-fiziológiai következmé-nyekhez vezethetett volna.

A videofelvételek értékelése

A videofelvételek összefoglaló paraméterei a következők voltak:

- kutatási napok száma: 5, - mozzanatok száma naponta: 4,

- mozzanatok száma a kutatás során: 20,

- kameraállások száma naponta, mozzanatonként: 14, - rögzített felvételek száma összesen: 70.

A videofelvételek tapasztalatainak összegzése:

- Úgy a profi, mint az amatőr elkövetők csakis és kizárólag figyelmeztetés, pszichikai ráhatás céljából használták fegyverüket, emberre célzott lövést az élet kioltásának céljából nem adtak le.

- Fizikai erőszak alkalmazását három esetben regisztráltam. Két esetben a vé t-len személyek részéről elt-lenszegülés volt tapasztalható, míg egy esetben az elkövető részéről látszólag indokolatlan volt az erőszak alkalmazása (vélh e-tően a magas stressz élmény hatására az elkövető mintegy „kimozogta ma-gából”a feszültséget).

- A mozzanatok során az élet kioltásával való fenyegetőzés két esetben volt tapasztalható.

- Túszejtésre nem került sor, az elkövetők minden esetben elhagyták a cse-lekmény helyszínét, nem rekedtek az ügyféltérben.

- A pénzintézet elleni tízszeri támadás során az elkövetők 3 esetben jutottak el a trezorig.

- Az elkövetők 20 mozzanatból 6 esetben teljesen elálltak eredeti szándéku k-tól és elmenekültek a helyszínről.

- A mozzanatok során a vétlen személyek minden esetben eleget tettek az e l-követők utasításainak.

- Aktív ellenszegülés, ellentámadás egy esetben sem volt tapasztalható. Két esetben fordult elő passzív ellenállás a pénztárosok részéről (egy esetben nem „pakolta”a pénzt, míg egy másik esetben nem találta a trezor kulcsát). - Pánik egyetlen vétlen személy vonatkozásában sem alakult ki. 1 fő esetében

tapasztaltam nagyfokú ijedtséget, de a viselkedéskontroll az ő esetében is megtartott volt.

- A vétlen személyek pontosan az elkövetők utasításai alapján cselekedtek, e l-fogadva helyzeti előnyüket és domináns viselkedésüket.

In document Óbudai Egyetem (Pldal 106-111)