I. A magyar—ukrán kormányközi vegyes bizottságban indokolt lenne számos kérdést is megtárgyalni. Fel kell hívni az ukrán hatalmi szervek figyelmét arra, hogy a hatályos törvények alapján fékezzék meg az ukrán nagypolitika egyes szélsőjobb erői, az ukrán agresszív nacionalista csoportosulások kisebbségellenes megnyilvánulásait, amelyeknek kárpátaljai képviselői önös érdekektől vezéreltetve gátlástalanul nemzetiségi ellentéteket szítanak. Példa erre a vereckei honfoglalási, ill. a munkácsi Turul-emlékmű körül kibontakozott érdek- és szópárbaj, gondolunk itt a galíciaiak által szervezett ungvári, volóci, Vereckei-hágói stb. tüntetésre, a magyarellenes röplapok terjesztésére, a sajtóhadjáratra, amelynek szítói, szónokai megkérdőjelezik a magyar múlt emlékeinek létjogosultságát Kárpátalján. Mindezen elemek Ukrajna és Magyarország között is ellentétet próbálnak szítani.
II. Kisebbségi jogok megsértéséhez vezetett a kárpátaljai magyar végzősöket már jelenleg is egyenlőtlen helyzetbe hozó érettségi/felvételi rendszer. A helyzet csak tovább romolhat, hiszen a végzősök 2010-től kizárólag ukrán nyelven tehetik le a felsőoktatási intézményekbe is felvételt jelentő teszteket. Ugyancsak elfogadhatatlan számunkra az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 2008. május 25-én kelt 461. sz. rendelete, amely a magyar iskolarendszer felszámolását célozza meg. Ennek függvényében ki kell jelentenünk, hogy veszélyben van a magyar iskolarendszer Kárpátalján, hiszen nincs törvénybe iktatva, hogy a magyar iskolák végzősei magyar nyelven érettségizhessenek, felvételizhessenek.
Javasoljuk: a kérdés megnyugtató rendezéséhez arra volna szükség, hogy az anyanyelven való érettségizés és felvételizés jogát megfelelő ukrajnai törvényben garantálják.
III. Felhívjuk a Felek figyelmét továbbá arra, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozó törvényei nem teszik lehetővé az alábbi jogok gyakorlását:
Az ukrán választási törvény nem teszi lehetővé, hogy többek között az ukrajnai magyar nemzeti közösségnek alanyi jogon saját parlamenti képviselője legyen, illetve társadalmi szervezetei saját jelölteket indítsanak az ukrán parlamentbe. Fontos lenne a nemzeti kisebbségek garantált képviseletének intézményesítése Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában.
Nagy problémát jelent, hogy a nemzetiségek képviselői kiszorulnak a helyi apparátusokból, számukhoz viszonyítva kevés a nemzetiségi köztisztviselő a megyei és járási önkormányzatokban, állami apparátusokban, ott is, ahol egyébként e nemzetiségek kompakt egységben élnek.
Nem támogatják anyagilag a nemzetiségi civil szervezetek kulturális programjait, intézményhálózatát.
Az autonómiáról. Az ukrán törvények nem biztosítják a territoriális autonómiához való jogot. A hatályban lévő törvény csak a nemzetiségek jogainak felsorolását tartalmazza, anélkül, hogy kitérne a "nemzeti-kisebbségi autonómia" fogalmára vagy annak lehetséges formáira. Megjegyzendő: 1991-ben az ukrán függetlenségről tartott népszavazással együtt Kárpátalján helyi népszavazást tartottak a terület különleges önkormányzatáról, illetve a Beregszászi járásban a Beregszász központtal létrehozandó Magyar Autonóm Körzetről.
Mindkét esetben a lakosság döntő többsége, magyarok és nem magyarok támogatták az elképzeléseket, azonban a fentebb említett autonómia-formációkról kidolgozott törvénytervezetek mindmáig nem kerültek magasabb szinten elfogadásra.
Az UMDSZ a területi, az egyéni (perszonális) és a kulturális autonómia hármas elvének megvalósítását támogatja. Szövetségünk elnöke, Gajdos István parlamenti képviselőként 2005. szeptemberében törvénytervezetet terjesztett be az ukrajnai nemzeti kisebbségek nemzetiségi kulturális önrendelkezéséről, amelynek parlamenti megtárgyalását és elfogadását az ukrajnai nemzetiségi szervezetek vezetői is támogatták. Miután azonban az ukrajnai magyarság elveszítette parlamenti képviseletét, senki, ezen belül a hatalom sem vállalja ezt fel. Jó volna, ha az anyaország mindenkori kormánya olyan ukrajnai külpolitikát folytatna, amely támogatja a kárpátaljai magyarság, illetve az ukrajnai nemzetiségek autonómia-törekvéseit.
A kettős állampolgárságról. A kettős állampolgárság intézményrendszerének bevezetését az ukrán alkotmány nem is ismeri. Ettől függetlenül a kettős állampolgárság témaköre erősen jelen van az ukrajnai oroszok, magyarok és más nemzetiségek köztudatában.
Az ukrajnai magyarság is igényt tart a kettős állampolgárságra.
Összegezve a fentebb elmondottakat, a jelenlegi ukrajnai nemzetiségi politikában visszalépés tapasztalható a korábbi évek korántsem ideális gyakorlatához képest.
OKTATÁS
I. Mivel a kárpátaljai magyar iskolarendszer megőrzése és bővítése kiemelt fontossággal bír, javasoljuk, hogy a felek vitassák meg azokat az ukrán fél által az utóbbi időben foganatosított intézkedéseket, amelyek csorbítják az ukrajnai magyar közösségnek az oktatással, valamint az anyanyelv, illetve a nemzeti jelképek használatával kapcsolatos jogait.
Az érettségi/felvételi tesztrendszer megítélésünk szerint több szempontból is hátrányosan érinti a nemzetiségi iskolák, így a magyar tannyelvű iskolák végzőseit, diszkriminatív helyzetbe hozza őket az ukrán iskolák tanulóihoz viszonyítva, mert:
1. A nem ukrán tannyelvű iskola tanulójának tudásszintje ukrán nyelvből és irodalomból objektíve nem lehet ugyanolyan, mint az ukrán tannyelvű iskola tanulójáé, hiszen a magyar tannyelvű iskolák tantervei nem egyeznek az ukrán tannyelvű oktatási intézményekével, mivel nem is egyezhetnek. Ugyanis az államnyelv ismeretét tekintve a tanulók különböző szintről indulnak: az egyikük ukrán anyanyelvű és ukrán nyelvi közegben él, a magyar gyerekek viszont csak hatéves korukban találkoznak igazán az ukrán nyelvvel.
II. A fentiekből kiindulva javasoljuk:
• A szaktantárgyakból állandó jelleggel anyanyelvükön (az iskola oktatási nyelvén) tehessék le a felvételi vizsgákat – ez a kisebbségek számára az egyetlen elfogadható
a kisebbségi iskolák végzősei, az általuk tanult ukrán nyelv és irodalom program alapján összeállított tesztkérdésekből vizsgáznának.
Megjegyeznénk: a folyó év tapasztalata egyértelműen bizonyította, hogy a tesztkérdések magyar nyelvre való fordítása, e tesztek alapján való vizsgáztatás és a vizsgaeredmények értékelése technikailag és szervezetileg megoldható, nem jelentenek nagyobb plusz terhet a rendszer számára a fordítás díja, az utaztatás és a szálloda költségei.
III. Ami A nemzetiségi kisebbségek nyelvén oktató általános oktatási intézményekben az ukrán nyelv elsajátítása javításának 2008-2011 évi ágazati programját illeti (amelyet az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 2008 május 25-én kelt 461. sz. rendeletével hagyott jóvá), álláspontunk szerint ez jó célt tűzött ki: az ukrán nyelv nemzetiségi iskolákban történő oktatásának javítását. Elfogadhatatlanok viszont számunkra az ehhez választott eszközök és módszerek, azaz maga a végrehajtási mechanizmus. Ennek végrehajtása ugyanis, véleményünk szerint, a magyar iskolarendszer felszámolását eredményezi.
Javaslataink a következők:
• Ne legyen az a cél, hogy a kisebbségi iskolák tanulói ugyanolyan szintű és mennyiségű tudásra tegyenek szert ukrán nyelvből és irodalomból, mint az ukrán tannyelvű iskolák végzősei.
• Először össze kell állítani a hatékony ukrán nyelv és irodalom-oktatás programját.
Meg kell teremteni e program végrehajtásának feltételeit — akár az ukrán nyelv oktatására szánt óraszám növelése árán is —, és e program eredményének függvényében (az ukrán nyelvtudás szintjének megfelelően) lehet esetleg valamilyen tantárgy (például Ukrajna történelme, Ukrajna földrajza) ukrán nyelvű oktatásáról beszélni, és kizárólag a középiskolai osztályok szintjén.
IV. Mivel a magyar iskolarendszert veszélyeztető intézkedések Az állami nyelvpolitika realizálása koncepciója tervezetének eleme (2008. április 23-án tette közzé Ukrajna kormánya), a Magyar Fél vesse fel e koncepció visszavonásának szükségességét.
Ami a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Magyar–Ukrán Vegyes Bizottság legutóbb megtartott ülésének prioritást élvező ajánlásait illeti:
• nincs előrelépés a magyar nyelvű érettségi és felvételi vizsgaközpontok kárpátaljai létrehozásának ügyében, amelyek hozzájárulnának a magyar tannyelvű kárpátaljai középiskolákban végző diákok esélyegyenlőségének biztosításához;
• javasolni kellene az Ukrán Félnek, hogy ne csak a Jánosi Líceum bázisán létrehozandó magyar tannyelvű Mesterképző Akadémia leendő működéséhez járuljon hozzá anyagilag, hanem az építési munkálatok finanszírozásához is;
• a magyar tannyelvű iskolákban továbbra is ukrán nyelven adják ki az érettségi bizonyítványokat, az Ukrán Fél nem vezetett be magyar nyelvű betétlapokat;
• javasolni kellene az Ukrán Félnek, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) és az Ukrajnai Magyarok Demokrata Szövetsége (UMDSZ) közötti szerződés értelmében az idei évhez hasonlóan a továbbiakban is biztosítson államilag finanszírozott hallgatói helyeket az UNÉ-n. Javasoljuk továbbá, a Magyar Fél vesse fel, hogy az Ukrán Fél az állami megrendelés keretében az eddigiek mellett biztosítson pótlólagos helyeket az Ungvári Nemzeti Egyetem Jogi Karán a magyar iskolák végzősei számára a jogászok képzéséhez: a nappali tagozaton legalább 3, a levelezőn pedig legalább 5 fő részére,
• javasolni kellene, hogy a felek támogassák a Kisdobronyi Általános Iskola építkezésének befejezését, a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskola új szárnyának, valamint a Beregszászi Gimnázium felépítését.
• javasolni kellene az Ukrán Félnek, hogy tegyen további lépéseket a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák tankönyvekkel való ellátásának javítását és informatikai fejlesztését, megfelelően képzett pedagógusok biztosítását, továbbá az új módszertan szerint szerkesztett ukrán nyelv és irodalom tankönyvek kiadását célozva.
KULTÚRA
A Magyar Fél vesse fel a nemzeti jelképek használatának visszaszorításával kapcsolatos ukrán lépések ügyét. Az utóbbi időben ugyanis a magyarlakta települések önkormányzatait támadások érik, hogy milyen alapon van kitűzve a középületekre az állami mellett a magyar nemzeti lobogó is.
• Sajnálattal kell viszont megállapítani, hogy nincs előrelépés a kijevi Ukrajnai Magyar Ház ügyében. Az Ukrán Félnek lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy megvalósuljanak a vegyes bizottság ezzel kapcsolatos ajánlásai.
• Az Ukrán Félnek további lépéseket kellene tennie az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház működtetésének támogatását, a színház épülete rekonstrukciójának befejezését célozva.
• Javasolni kellene az Ukrán Félnek, hogy utaljon ki pénzforrásokat a Beregszászi 2. Sz.
Középiskola, illetve az egykori Grófudvarban (Bethlen-kastély) működő szakképző líceum épületeinek rendbe hozásához annak érdekében, hogy ki lehessen alakítani a Magyar Művelődési Intézetet (a líceumot ugyanis csak felújított épületbe hajlandóak átköltöztetni).
• A Magyar Fél támogatja a magyarlakta településeken működő közkönyvtárak technikai eszközökkel való ellátását; jó volna, ha az Ukrán Fél párhuzamosan elegendő pénzt utalna ki ezek épületeinek felújítására.
• Javasolni kellene az Ukrán Félnek, hogy tegyen pótlólagos lépéseket az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása érdekében, biztosítson pénzügyi támogatást ezen ingatlanok felújításához.
• Közösen járuljanak hozzá a magyar kulturális emlékhelyek felújításához, valamint az egyházi líceumok fenntartásához.
• Javasolni kellene mindkét Félnek, hogy a két országban ukránul, illetve magyarul megjelenő, a másik országban érdeklődésre számot tartó szépirodalmat vámmentesen lehessen behozni, illetve kivinni.
• A Magyar Fél vesse fel a vereckei emlékmű körül kialakítandó emlékpark létesítésének és védelmének szükségességét, mivel az ukrán állam részéről addig nem élvez védelmet az emlékmű, amíg nincs nyilvántartásba vétetve.
• Stratégiai fontosságú program: az ukrán—magyar történész bizottság fórumát évente meg kell tartani Kijevben, illetve Budapesten. Anyagi támogatását biztosítani kell.
• A Magyar Fél vesse fel a műemlékké nyilvánított munkácsi vár felújításával, állagának megőrzésével kapcsolatos örökségvédelmi program közös kidolgozását, a közép-európai népek múzeumának létrehozását.