A KÉRDŐÍVEK ISMERTETÉSE

2.1. AZ ELSŐ KÉRDŐÍV

A 2005 õszén szétosztott kérdõív a 10 éves gyerekkel szemben elvi-leg támasztható alábbi követelményeket kínálta fel véleményezésre (minden követelmény után zárójelben és idézõjelek között a dolgozat késõbbi táblázataiban használt rövid megjelölés szerepel) :

1. Tudjon magában, hangtalanul olvasni, és értse is, amit olvas. („né-ma olvasás”)

2. Szeressen olvasni, önszántából olvasson a korának megfelelõ gyermek- és ifjúsági irodalmat. („olv. szeretete”)

3. Legyen képes a korának megfelelõ szövegek értelmes hangos fel-olvasására. („hangos olvasás”)

4. Gond nélkül tudjon szöveget kézírással másolni, ne kövessen el közben helyesírási hibákat. („másolás”)

5. Gond nélkül tudjon diktálás után kézírással írni, tudja alkalmazni a legfontosabb helyesírási szabályokat. („helyesírás”)

6. A keze alól kikerülõ írások külalakja tetszetõs legyen. („külalak”) 7. Tudjon írni a számítógép billentyûzetén. („számítógép”)

8. Tudjon sms-t írni/olvasni. („sms”)

9. Legyen képes a mondanivalóját írásban megfogalmazni (például levelet írni a nagymamának; értelmes írott üzenetet hagyni a konyha-asztalon a családtagoknak stb.). („fogalm. írásban”)

10. Legyen képes a mondanivalóját élõszóban megfogalmazni (pél-dául beszámolni az osztálytárs születésnapi bulijáról; elmesélni a szomszéd néninek a vasárnapi családi kirándulást; segítséget kérni a bolti eladótól stb.). („fogalm. szóban”)

166

11. Ismerje a mûvelt magyar köznyelvi beszéd legfontosabb szabá-lyait (például legyen képes kerülni a suk/sükölést, a nem-e láttad? típu-sú szerkezeteket stb.). („mûvelt köznyelv”)

12. Ismerje a gyakori szokványos helyzetek nyelvi fordulatait (pél-dául tudja alkalmazni a megfelelõ köszönési formákat; tudjon bemutat-kozni; tudja, hogyan lehet felvenni a telefont, illetve hívó félként elin-dítani a párbeszédet; ismerje a jókívánságok kifejezésének bevett for-máit stb.). („szokv. fordulatok”)

13. Legyen képes alkalmazkodni a beszédhelyzethez (például tudja, hogy más kifejezésekkel kell beszámolni a Vidám Parkban töltött dél-utánról a jó barát osztálytársnak és az érdeklõdõ doktor bácsinak stb.).

(„beszédhelyzet”)

14. Legyenek egyszerû nyelvtani ismeretei (például a korának meg-felelõ szinten tudja, hogy mi a hang és a betû, mi a szó és a mondat stb.). („egysz. nytan”)

15. Legyenek bonyolultabb nyelvtani ismeretei is (például ismerje a fontosabb szófajokat: ige, fõnév, mellléknév stb., a fontosabb mondat-részeket: alany, állítmány stb.). („bony. nytan”)

16. Tudja, mire való a szótár, és használja is ismeretlen szavak értel-mének kikeresésére (például az Ablak-Zsiráfot vagy az Értelmezõ kéziszótárt). („szótár”)

17. Tudjon kívülrõl (vagyis fejbõl, könyv nélkül) mondókákat, ver-seket, rövidebb prózai szövegeket. („memoriter”)

18. Ismerjen nyelvi játékokat (például Grétsy László gyûjteményé-bõl), és legyen kedve is hozzájuk. („nyelvi játékok”)

19. Ismerje az „anyanyelv” fogalmát, tudja, hogy Magarországon a magyaron kívül milyen anyanyelveket beszélnek. („anyanyelv”)

20. Tudja, hogy mik a szomszédos országok nyelvei, ismerje a világ-nyelveknek legalább a nevét. („más nyelvek”)

21. Legyenek minimális fogalmai a siketek jelnyelvérõl. („siketek”) 22. Legyenek minimális fogalmai a vakok írásáról. („vakok”) 23. Legyenek általános ismeretei az emberi nyelvrõl az érdekességek szintjén (például miben különbözik az emberi nyelv a méhek „társalgá-sától”; mennyire lehet megtanítani a csimpánzot „beszélni”; miben azonos minden emberi nyelv és milyen lényeges különbségek lehetnek közöttük stb.). („ált. ismeretek”)

Hangsúlyozom, hogy véleményezésre felkínált követelményekrõl van szó, szerepeltetésük nem azt jelenti, hogy mindegyiket feltétlenül szük-ségesnek látnám az alsó tagozat tananyagában (még a mellettük szóló érvelés sem jelenti ezt).

Minden követelmény alatt szerepelt egy felsorolás, amely a fontos-ságot rangsorolta:

– elengedhetetlen, – fontos,

167

– jó, ha sikerül elérni, – nem fontos,

valamint egy felsorolás arról, hogy kinek a feladata lehet a gyerek megtanítása:

– egyértelmûen az iskola feladata,

– az iskola feladata, de tapasztalatom szerint a szülõi ház segítségé-re is szükség van,

– elsõsorban a szülõi ház feladata, – nem feladat.

A szülõknek a véleményükkel leginkább megegyezõ 1–1 választ kel-lett aláhúzniuk.²

Annyira magától értetõdõnek tartottam, hogy a szülõnek mindig van alapvetõ segítségnyújtási kötelezettsége, hogy a kérdõívbe ez expressis verbisnem került bele. Több szülõ válaszüzenetben tett hitet amellett, hogy semmi nem lehet egyedül az iskola feladata, a szülõnek az iskolá-val mindenben együtt kell mûködnie. Az „egyértelmûen az iskola fel-adata” választás tehát azt jelenti, hogy az adott követelmény megvalósí-tását „nagyon az iskola dolgának”tartják. Mint utóbb kiderült, a válasz-lehetõségek túlságosan elméletiek voltak ahhoz képest, amit meg kellett volna tudni belõlük, hiszen például bármennyire az iskola feladata a nyelvtani fogalmak tanítása, adott gyereknek nagyon is szüksége lehet segítségre, és fordítva is igaz, bármennyire tudja a szülõ, hogy fõként rajta múlik a gyerek olvasó emberré nevelése, nem feltétlenül jut erre ideje. A szülõk az adatok tanúsága szerint elméleti válaszokat adtak, amelyekbõl nem lehetett megállapítani a tényleges leterheltségüket.

Nem kellett aláírni a kérdõívet, de elvi akadálya nem volt, hogy az isko-la azonosítsa a beküldõket, a szülõk a hasonló vizsgáisko-latok törvénysze-rûségének megfelelõen igyekeztek „helyes” véleményt nyilvánítani.³ A 3. követelményt kétféleképpen lehetett értelmezni, ezért a válaszo-kat ki kellett hagyni az értékelésbõl (ld. az 5.1.3. pontban).

Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában került sor a második fel-mérésre.

2.2. A MÁSODIK KÉRDŐÍV

A 2006 elején szétosztott kérdõív az elsõ változat 1–6. és 14–15.

kérdését tartalmazta (a 3. kérdést új formában). A követelmények alatt 3 feleletsorból kellett választani. Az elsõ ismét a követelmény fontos-ságát értékeltette. A második feletsor a gyereknek más gyerekekhez képest nyújtott teljesítményérõl érdeklõdött, hangsúlyozva, hogy ha az iskola és a szülõ megítélése eltér, akkor a szülõ véleménye a mérvadó, a lista:

– kiemelkedõen jó, – jobb az átlagnál, 168

– átlagos, – átlag alatti, – nagyon gyenge,

– ??? – nem tudom megítélni.

A harmadik feleletsor tartalmazta, hogy ezt a teljesítményt a gyermek – iskolán kívüli segítség nélkül (nagyon ritkán minimális segítség-gel) éri el, mert

– nincs szüksége segítségre,

– nem tudjuk segíteni (idõhiány stb. miatt), – iskolán kívüli segítséggel éri el,

– nagyon sok iskolán kívüli segítséggel éri el.

A kérdõívek kiosztását-összegyûjtését ismét a pedagógusok bonyo-lították le, de minden kérdõívhez borítékot mellékeltem, és a választ névtelen lezárt borítékban kértem vissza. Az alábbiakban látható lesz, hogy ez a felmérés a várakozásnak megfelelõen gyakorlati válaszokat eredményezett.