• Nem Talált Eredményt

A HITVÉDŐ IRODALOM HANYATLÁSA II. JÓZSEF ALATT

Poor—Alexooics—Zsivics.

II. József u r a l k o d á s a k e d v e z e t t a felvilágosodás terjesz-kedésének. A t á m a d á s o k m i n d közelebbről jöttek, a m a g y a r e g y h á z a t a l a p j a i b a n r e n d í t e t t é k m e g az ö n k é n y e s vallási tör-v é n y e k , rendeletek. A c e n z ú r a s ú l y á t az egyházi irodalom is megérezte.

1782-ben jelent meg a b u d a i e g y e t e m t a n á r á n a k , az ex-jezsuita H a n d e r l a F e r e n c n e k kis f i l o z ó f i a t ö r t é n e t i kézi-könyve.1 Más rendeltetésű m u n k a l a p j a i n t a l á l k o z u n k az ú j p e r i ó d u s első apologetikus p r ó b á l k o z á s á v a l .

A m u n k a e l ő s z a v á b a n említi m e g a szerző az apologeti-k u s H u e t - n e apologeti-k Démonstration éonngélique és Questions d'Aulnay c. m u n k á i t , m e l y e k r e többször h i v a t k o z i k a t á r g y a lás f o l y a m á n . Az ókor k o z m o g o n i k u s rendszereinek t á r g y a l á -sánál megemlíti, hogy B u f f o n és de Maillet t a n í t á s a r o k o n az első görög filozófusokéval.2 A s z e n t a t y á k r ó l szólva meg-engedi, h o g y a p l á t ó i filozófiát a l k a l m a z z á k a theologiában és n e m v o l t a k mentesek m i n d e n tévedéstől, í g y pl. n e m véle-k e d t e véle-k helyesen a lélevéle-k és a test v i s z o n y á n a véle-k véle-kérdéséről.3 D e R o u s s e a u n a k nincs igaza, m i d ő n a párizsi érsekhez í r t leve-lében az a t y á k t a n í t á s á t a platonilkus bölcselettel a z o n o s í t j a . Marcion és Hermogenes elítéltetése is az ellenkezőt b i z o n y í t j a .

1 Fr. H a n d e r l a : História critica-litteraria in usum a u d i t o r u m suo-rum. Budae 1782.

2 I. m. 20. 1.

3 non viderunt e. g\ quo vinculo a n i m a cum corpore colligetur, aut quo glutine connectatur. i. m. 105. 1.

Brunner E.: A francia felvilágosodás 3

Voltaire is a l a p t a l a n u l f o g j a r á j u k azt, h o g y I s t e n n e k testi létet t u l a j d o n í t o t t a k .

Az ú j a b b k o r b a n a p y r r h o n i z m u s felélesztését k á r h o z -t a -t j a szerzőnk. Az ész korlá-tai-t h a n g s ú l y o z v a a hi-t a d -t a bizo-nyosságot ismerik c s a k el s így „ m í g kifelé a h i t n e k a meg-alázott értelem fölött való d i a d a l á t ü n n e p l i k , m a g u k b a n kine-vetik azt."4 A p y r r h o n i z m u s m é g a h i t t u d ó s o k soraiban is szedett á l d o z a t o k a t . A j á m b o r H u e t is e tévedésbe esett a Traité de la faiblesse humaine c. m ű v é b e n . Bayle-nek szemére veti m a n i c h e i z m u s á t , m ű v e i n e k obszeenitásait és f i l o z ó f i á j á -n a k p y r r h o -n i s t a jellegét. Ni-ncs igazság, mit m e g t á m a d a t l a -n u l h a g y n a , tévedés mit meg ne védene.5 Descartes o r t h o d o x i á j á t v é d e l m é b e veszi szerzőnk a j e z s u i t a H a r d o u i n t á m a d á s á v a l szemben.6 Montaigne erkölcsi r e l a t i v i z m u s á r ó l szólva C s a p o -d i r a h i v a t k o z i k . (De Deo VI. prop.)

S p i n o z a f r a n c i a ellenfelei k ö z ü l Fénelon, Huet, L a m y , Bayle, Poiret nevét említi. A zsidó f i l o z ó f u s t a n í t á s á t Mira-b a u d ( D ' H o l Mira-b a c h ) fejlesztette t o v á Mira-b Mira-b , a k i a Système de la Nature c. m u n k á j á b a n csak az a n y a g és a mozgás realitását ismeri el s evvel a két p r i n c í p i u m m a l m a g y a r á z z a az egész világegyetemet. Voltaire t a g a d j a a gondviselést; Rousseau Voltaire-hez írt leveleiben a gondviselést csak a n e m e k r e ter-jeszti ki. A libertinusok t a g a d j á k a lélek h a l h a t a t l a n s á g á t , a jövendölések, csodák lehetőségét. Robinet, Voltaire m ű v e i , Rousseau Émil-je, Boulanger Despotisme oriental-ja, D ' A r g e n s Philosophie du bon sens-a telve v a n n a k ilyen tévedésekkel.

Szerzőnk az apologetikus t ö r e k v é s e k f ő b b képviselőit is meg-említi. N é v s o r u k a t , ú g y látszik, Molnár k ö n y v é b ő l veszi, kit idéz is m ű v é b e n .

H a n d e r l a k i s m ű v e (209 1.) a r á n y l a g b ő v e n t á r g y a l j a a fölvilágosodás i r o d a l m á t . Módszere apologetikus, megvédi az E g y h á z t a n í t á s á t . Eredetiségre n e m törekszik, f o r r á s a i r a g y a k r a n utal. A kérdések főrészénél Valsecchire t á m a s z k o

-4 I t a Fidei t r i u m p h u m de s u p p r e s s a Intellectus lnimani acie se reportasse palain g l o r i a b a n t u r sed domi earn et in sinu deridebant. i. m.

151—52. 11.

5 U. o. 153. 1.

6 U. o. 163. 1.

d i k (De f . R) C s a p o d i De Deo-ját is többször idézi, v a l a m i n t Molnár kis m u n k á j á t is. Apologetikus i r o d a l m u n k b a n volt folytonosság.

* *

1782-ben a d t a k i Poor I m r e pálos is k ö n y v e c s k é j é t , mely h á r o m apologetikus értekezést tartalmaz.7 Az első a Bayle-féle kettős igazság elvével foglalkozik, m e l y n e k h i s t o r i k u m á t is b e m u t a t j a szerzőnk. A m á s o d i k b ő v e b b e n foglalkozik Bay le tévedéseivel s elsősorban a k i n y i l a t k o z t a t á s és az e m b e r i megismerés viszonyát a k a r j a tisztázni. Poor f i g y e l m e z t e t b e n n ü n -ket, hogy Bayle a descartes-i filozófiát a l k a l m a z z a a kinyi-l a t k o z t a t á s r a , de m í g Descartes-nákinyi-l csak az igazságon esett csorba, a d d i g Bayle-nél a vallás szenved k á r t , a m i n a g y o b b b a j az előbbinél.8

Már Bayle előtt is v o l t a k filozófusok, k i k t a g a d t á k az e m b e r i értelmet f e l ü l m ú l ó igazságok létezését (pl. Socrates, Platon, Locke, Spinoza), de Bayle az első, a k i ezen az a l a p o n a k e r e s z t é n y vallás összes igazságát elveti.

Bayle b e v a l l j a az emberi elme gyöngeségét s e l f o g a d j a a csoda lehetőségét,9 ( s z ó t á r á n a k Spinoza cikkében), de azzal, h o g y a természetes és természetfeletti r e n d n e k megfelelően, az i g a z s á g o k n a k egymástól f ü g g e t l e n két r e n d j é t k ü l ö n b ö z t e t i meg, elveszi a csoda b i z o n y í t ó erejét, m e r t a természetfölötti igazság a természetes r e n d b e n m á r n e m az. C s a k egyféle igazság v a n , m o n d j a Poor, m e l y n e k f o r r á s a v a g y a termé-szetes emberi megismerés v a g y a hit t e r m é s z e t f ö l ö t t i világa.10

A természetes r e n d e t n e m szembeállítani kell a természet-fölöttivel, h a n e m a l á j a rendelni. A természetfölötti igazságot az isteni t e k i n t é l y a l a p j á n f o g a d j u k el, a m i n e k szavahihető-ségéről m á r a természetes r e n d b e n m e g g y ő z ő d h e t ü n k . Szent T a m á s szerint nevetségessé t e n n é m a g á t az, aki azt m o n d a n á , h o g y a Filozófusnak nincs igaza, mert n e m érti m e g ; aki a k i n y i l a t k o z t a t o t t igazságot veti el így, még nevetségesebb

7 Emerici Poor: Dissertationes adversus libertinos in applicanda, ad stndium tlieologicum philosophia.

8 U. o. 23. 1.

9 U. o. 26. 1.

10 U. o. 39. 1.

lesz. A b b a d i e és Leibniz e l f o g a d t á k ezt az érvelést, Bayle is f e l h a s z n á l j a Epikurosról szóló c i k k é b e n , Rousseau az Éinile-ben. Még Voltaire-nél is t a l á l k o z u n k vele.11

A m i s z t é r i u m o k n e m ellenkeznek az ésszel, csak felül-m ú l j á k a n n a k felül-megisfelül-merő képességét és b i z o n y í t j á k , hogy Isten t ö b b e t tehet, m i n t a m e n n y i t az emberi elme fel tud fogni.

Bayle szerint a k a t h o l i k u s h i t t u d ó s o k m á r beismerték, hogy a f i l o z ó f i a és a v a l l á s össze nem egyeztethetők.1 2 Poor elis-meri, h o g y a h i t t i t k o k f e l ü l m ú l j á k értelmi képességeinket és m a g y a r á z n i nem lehet őket. De e b b ő l nem következik, hogy n e m felelnek meg az emberi é r t e l e m n e k és ellentétben álla-n a k vele. „ F ö l ü l m ú l j a ez a s z o f i z m a m i álla-n d a z t , amit Görög-ország termelt, u g y a n i s a megfelelés nemismeréséről az ellen-tét f o g a l m á r a siklik át, összekeverve a létezés m ó d j á n a k nem-ismerését a létezés ellentétességével."'13

B a y l e a vallás igazságait o l y a n t o r o n y h o z h a s o n l í t j a , mely távolról k e r e k n e k látszik, d e közelről szemlélve n é g y -szögletes. A két szemlélet között n e m c s a k alárendelés v i s z o n y a áll f e n n , h a n e m az ellentétességé is. Ez az ész és a hit esete a m i s z t é r i u m o k kérdésében.1 4 Poor k i m u t a t j a a h a s o n l a t gyön-géjét, t. i. az első résznek kettős a l a p j a v a n , a közelség-távolság, míg a m á s i k t a g a l a p j a e g y e d ü l csak az igazság.

B a y l e szerint közmeggyőződés, hogy az evangélium misztériumai f e l ü l m ú l j á k é r t e l m ü n k e t , tehát az idevonatkozó v i t á k b a n a f i l o z ó f u s o k v a n n a k felül, a theológusok a termé-szetfölötti f i k c i ó j a mögé m e n e k ü l n e k . Poor v i s s z a u t a s í t j a Bayle állításait s r á m u t a t tévedésére, mellyel a m ó d nemisme-rését a t é n y biztosságával keveri össze.15

A kriteriológiai k é r d é s e k t á r g y a l á s a u t á n a teremtésről szól szerzőnk. Ellenfelei D'Argens, Voltaire és Rousseau. D e f i -n i á l j a a creatio ex -nihilo f o g a l m á t és elle-nfelei-nek -nézeteit

11 U. o. 31. 1.

12 U. o. 36. 1.

13 si hoc sopliisma invaliclum non est, nullum est in tota Graecia procusum, n a m ab i g n o r a n t a convenientiae, transit ad oppositionis noti-tiam; c o n f u d i t q u e i g n o r a n t i a m existendi modi, cum r e p u g n a n t i a exis-íentiae. u. o.

14 U. o. 39. 1.

15 U. o. 40—1. 11.

s a j á t e l l e n t m o n d á s a i k k a l c á f o l j a meg. R o u s s e a u az Émile-b e n Isten létének a p o l o g i á j á t í r j a , m í g a párisi érsekhez í r t levelében t a g a d j a a semmiből való teremtés d o g m á j á t . D ' A r g e n s h a s o n l ó k é p e n a Lettres J uives-heii védi, a Philo-sophie du bon sens-ben t a g a d j a a k a t h o l i k u s t e r e m t é s t a n t . Végül L a c t a n t i u s t olvassa ellenfeleinek f e j é r e szerzőnk: „Az ilyenek m í g ellentmondási v i s z k e t e g s é g ü k b e n s a j á t h a z u g s á -g a i k a t védik, m á s o k i-gazát veszélyeztetik és m a -g á t az i-gaz- igaz-ságot d ö n t i k ezáltal romlásba."1 6

A h a r m a d i k t a n u l m á n y b a n szerzőnk a f i l o z ó f i a h a t á r á t a k a r j a m e g á l l a p í t a n i . A XVIII. sz. íróinak l e g n a g y o b b téve-dése volt a filozófiai m ó d s z e r n e k vallási k é r d é s e k r e v a l ó a l k a l m a z á s a . Az elméleti fejtegetések előtt a Galilei-ügyről szól még Poor és tisztázza a kérdés elvi jelentőségét. A theolo-gia és filozófia v i s z o n y á r ó l szólva elismeri ez u t ó b b i n a k jogosultságát a m a z igazságok b e b i z o n y í t á s á n á l , melyeket a theológia prasmbula fidei-nek nevez; n é h á n y hittitkot is megvilágít a filozófia az a n a l ó g i á k segítségével; végül a téve-dések c á f o l á s á n á l is a l k a l m a z h a t ó a filozófia.1 7

A h a t á r o k m e g á l l a p í t á s a u t á n a libertás philosophandi-ról t á r g y a l szerzőnk. A m o d e r n gondolkodás s z a b a d s á g a mél-t a mél-t l a n k o d á s s a l mél-tölmél-ti el: „Jóságos Ismél-ten, m e k k o r a ellenmél-témél-t! Mi-lyen szerényen, m i l y e n j ó z a n u l és f é l é n k e n m e r ü n k mi a k i n y i l a t k o z t a t o t t dolgokról o k o s k o d n i ; milyen bőven, meré-szen és tiszteletlenül f i l o z o f á l n a k ők."18 Az ellenkezőjét teszik a n n a k , amit t e n n i ü k kellene: a vallást a f i l o z ó f i a alá rendelik, m e g z a v a r j á k a hit és ész ö s s z h a n g j á t , Isten létének a r g u m e n -t u m á -t gyöngí-tik, az a -t h e i z m u s -t a k i n y i l a -t k o z -t a -t o -t -t vallás elé helyezik. M i r a b a u d a Système de la nature c. m ű v é b e n , Vol-taire a Songe de Platon-ban s a Dictionnaire philosophique-b a n t a g a d j á k Isten szentségét és a gondviselést. Bayle-lel e g y ü t t t a g a d j á k a jó és rossz közti különbséget s az e m b e r t

10 Tales dum contradieendi studio insaniunt, d u m sua etiam f a l s a d e f e n d u n t , aliorum etiam vera subvertunt, vertitatem suo vitio

perdide-runt. u. o. 74. 1.

17 U. o. 89. 1.

18 Bone Deus! q u a n t u m dissidemus! q u a m parce nos, quam sobrie, q u a m eaute de rebus revelatis ratiocinari studemus, q u a m large, profuse, a u d a c t e r et impie isti philosopliantur, u. o. 96—7. 11.

csak testi a l k a t a a l a p j á n k ü l ö n b ö z t e t i k meg az állatoktól.1 9

Poor m e g t a g a d j a a fölvilágosodás íróitól a f i l o z ó f u s nevet, jóllehet m u n k á i k c í m l a p j á n m a j d n e m mindig ott áll a filoz ó f i a neve. j á r a t l a n o k a f i l o filoz ó f i á b a n . V á j j o n k i t a n u l t k ö filoz ü -l ü k m e t a f i z i k á t , e t h i k á t ? Vo-ltaire (!) Lettre e-le Monteny

(sic!) c. m ű v é b e n a z t m o n d j a : Ego n o n ratiocinor; hoc est v e r u m , — feleli r á Poor.20 Maga B a y l e sem é r d e m l i meg a f i l o z ó f u s nevet „ s z k e p t i k u s n a k n e v e z h e t n ő k v a g y szofistá-n a k , de szofistá-n e m d i a l e k t i k u s szofistá-n a k , ki az igaz és hamis fölött ítél."21

K ü l ö n b e n az egész ú j a b b filozófia visszatetszik szerzőnk-n e k : „ N e k e m a régiek is tetszeszerzőnk-nek, h a j ó k és visszatetszeszerzőnk-nek az ú j a k , h a eltérnek a j ó k véleményétől. Arra gondolok, a m i t a l i b e r t i n u s o k t a n í t a n a k , k i k a f i l o z ó f u s nevet m e g nem ér-d e m e l v e a t a n u l t a k a t nevetésre, a bölcseket megvetésre b í r j á k .-'2 2

É r t e k e z é s é n e k végén Poor h a n g s ú l y o z z a a f i l o z ó f i a f o n -tosságát a theologiai t a n u l m á n y o k b a n . De m i n d e n fontossága ellenére sem s z a b a d e l f e l e j t e n i a s z a b á l y t : philosophia est ancilla theologiae. K ö n y v é n e k végén ú j b ó l e l m o n d j a szer-zőnk m á r egyszer f e l h a s z n á l t h a s o n l a t á t , mely szerint a filo-zófia o l y a n mint az idegen asszony, k i n e k l e v á g t á k k ö r m é t , h a j á t s k i t a z u t á n ú j r u h á b a öltöztettek, hogy méltó legyen a r r a , h o g y az igaz zsidó s á t r á b a léphessen.

A h á r o m t a n u l m á n y k ö z ü l a m á s o d i k a legértékesebb.

Poor ü g y e s e n v á l a s z t j a meg ellenfelét Bayle személyében, a k i a legügyesebb t á m a d ó j a volt a theologia generális téte-leinek. Észreveszi, h o g y a természetes-természetfölötti igaz-ságok r e n d j é n e k szétválasztása c s a k k i b ú v ó Bayle-nél, ki v o l t a k é p e n a Descartes-féle igazság-kritériumot is megszo-r í t j a s csak a t a p a s z t a l a t i igazságot f o g a d j a el.

Poor sem k ö z v e t l e n ü l ellenfeleinek műveiből meríti

is-19 U. o. 97—8. 11.

20 U. o. 99. 1.

21 Scepticum dixero vei sophistam, non Dialecticum, cuius est veri et falsi diiudicandi scientia, u. o.

22 Mihi et Vetera, q u a e bona sunt placent, et Recentiora displicent, quae sunt a b optimorum sensu remota. Ilia intelligo, q u a e libertini isti p r o f i t e n t u r , qui cum philosoplii nomini indigni sunt, et ad risum viros doctos incitant, et sapientiores ad c o n t e m p t u m . u. o. 101. 1.

mereteit. Többször h i v a t k o z i k Yalsecchire, kinél az Összes idézett hely m e g t a l á l h a t ó . Valsecchi nevével m á r C s a p o d i n á l t a l á l k o z t u n k , Szvorényi is tőle szerzi ismereteit. N a g y , h á r o m -kötetes m ű v e bőségesen foglalkozik a f r a n c i a felvilágosodás-sal. H a z á n k b a n közismert lehetett neve, e n n e k jele az is, hogy 1788-ban két f ő m ű v é n e k l a t i n f o r d í t á s á t is k i a d t á k .2 3 Többször u t a l Poor C e r b o n i - r a és Civini-re, k i k szintén olasz d o m i n i k á n u s o k voltak. Az olasz-thomista h a t á s közvetítése

Bécsen keresztül történhetett, ahol a híres G a z z a n i g a2 4

1759-ben foglalta el a k i r á l y n ő t ő l s z á m á r a felállított szent Tamási theologia k a t e d r á j á t , amit v a l ó s z í n ű l e g 1789-ig töltött be. É r d e k e s jelenség, h o g y G a z z a n i g a II. József k o r m á n y -zatával is jó v i s z o n y b a n volt, a m i a j a n z e n i z m u s v á d j á t vonta rá.

Valsecchiék m ű v e i h e z képest Poor m u n k á j a szegényesnek m o n d h a t ó . L e g f ő b b érdeme, hogy egy a l a k o t állít a t á r -gyalás k ö z é p p o n t j á b a , kivel kellő alapossággal és részletes-séggel foglalkozik. M o n o g r a f i k u s jellegének köszöni érdekes-ségét, jelentőségét. Poor f e l f o g á s a k a t h o l i k u s szempontból tel-jesen k i f o g á s t a l a n .

* *

Két évvel Poor k ö n y v e u t á n jeleni meg a piarista B e n y á k Bernát műve,2 5 m e l y az előbbiéhez h a s o n l ó a n a filozófia sza-b a d s á g á r ó l t á r g y a l . N é h á n y névtől eltekintve, B e n y á k k ö n y v e nem t a r t a l m a z f r a n c i a v o n a t k o z á s t . A p á r b e s z é d e s f o r m á b a n megírt m ű b e n szereplő theologus is m e g k a p j a a m a g á é t a kevésbbé o r t h o d o x , II. J ó z s e f e t m a g a s z t a l ó szerzőtől.

H u b e r t F e r e n c d o g m a t i k á j a az á l l a m i felügyelet a l á került theologiai f ő i s k o l á k n a k hivatalos t a n k ö n y v e volt.20

II. József eltiltotta a d o g m a t i k u s t a n í t á s b a n a k o n t r o v e r z i á s kérdések t á r g y a l á s á t . E rendeletre h i v a t k o z i k Hubert,2 7 m i d ő n

23 De f u n d a m e n t i s religionis; Religio victrix. Eger 1788.

24 V. ö. Vacant-Mangenot. art. Gazzaniga.

25 Ratiocinium philosophicum super libertate ingenii h u m a n i in philosophia. Pestini, 1784.

26 Theologiae dogmaticae vol I. pars I. De Deo ut Is unus est in n a t u r a . Budae, 1783.

27 I. m. 284. i. V. ö. Kovaehich: Merkur v. Ung. 1787, 125. 1.

a jezsuita k é z i k ö n y v e k b e n oly n a g y szerepet játszó scientia media-ról kellene t á r g y a l n i a . H u b e r t i n k á b b német í r ó k k a l

foglalkozik, f r a n c i a í r ó k r a r i t k á n h i v a t k o z i k . Bayle t á m a d á -s á v a l -szemben megvédi D u n -s Scotu-s követőit az a t h e i z m u -s v á d j á t ó l ; h a s o n l ó k é p Bayle-lel v i t a t k o z i k a consensus huma-nus bizonyító é r t é k é n e k t á r g y a l á s á n á l .2 8 L a Mettrie-vel szem-ben a célokok o b j e k t í v v o l t á t védi.29

H u b e r t m ű v e b e f e j e z e t l e n m a r a d t . M u n k á j a B e n y á k mű-vével e g y ü t t m á r az ú j e s z m é k b e f o l y á s á t m u t a t j á k . Csapo-d i é k . Poorék i n t r a n z i g e n s o r t h o Csapo-d o x i á j á t m á r h i á b a keressük n á l u k .

II. József u r a l k o d á s á n a k ideje meglehetősen szegény az apologetikus irodalom emlékeiben. D e 1789-ben két ú j névvel t a l á l k o z u n k s a két ú j apologéta m u n k á s s á g a el fog t a r t a n i m i n d a d d i g , m í g a felvilágosodás eszméinek t á r g y a l á s a m á r az a p o l o g e t i k u s irodalom k e r e t e i b e n is veszedelmes dolog lesz.

Alexovics Bazilius p á l o s a t y a 1789-ben a d t a k i beszéd-g y ű j t e m é n y é t ,3 0 melyben az ú j á r a m l a t o k veszedelmére f i g y e l m e z t e t ő apologetikus beszédekkel is t a l á l k o z u n k . P ü n -kösd m á s o d i k n a p j á r a szóló beszéde a hitetlenség t e r j e d é s é r e h í v j a fel a h a l l g a t ó k f i g y e l m é t . A szónok egész tömeg kérdést a d a b e s z é d b e n aposztrofált kételkedő s z á j á b a : „Vagyon Religio? szóllott v a l a h a az Isten? Ki h a l l o t t a ? N y i l a t k o z h a t ő olyan igazságokat, m e l y l y e k e t az én elmém meg n e m fog-h a t ? talán az én lelkem tsaik pára, m e l l y elenyészik m i n t a b a r m o k é ? M á s élet is v a g y o n ? de ki jött o n n a n vissza?

ítélet! N e m P a p o k k ö l t e m é n y e - é ? pokol! de b ü n t e t h e t ö r ö k r e Isten a' ki merő j ó s á g ?3 1" De mi az oka e n n e k a hitet-lenségnek? „ N e m egyébb h a n e m , Hollandiából, S a x ó n i á b ó l b é - j ö t t e k O r s z á g u n k b a az istentelen könyvetskék."3 2 A

val-28 Hubert i. m. 54. 1.

29 U. o. 7. 1.

30 A. B. Ü n n e p n a p i predikátziok. Pest, 1789; Pozsony Í807.

31 I. m. 524. 1.

32 U. o.

lásellenes írók d i v a t b a n v a n n a k , k ö n y v e i k e t m o h ó n olvassák és „Voltér, Bail, Roussau"3 3 n a g y írók az olvasók szemében.

1790-ben egy másik g y ű j t e m é n y t a d o t t k i szerzőnk.3 4 A H ú s v é t u t á n i első v a s á r n a p r a írt beszéd a szív és az ész béké-jéről szól.35 A f ü g g e l é k b e n v a n egy a p o l o g e t i k u s beszéd is, m e l y n e k k e z d e t e azonos az előbb idézett beszédével. Péter-P á l k o r a v a l l á s külső m e g n y i l v á n u l á s á r ó l szól szerzőnk.3* O r c z y Lőrinc felett m o n d o t t gyászbeszédében is t a l á l u n k célzásokat a felvilágosodásra. Alexovics dicséri az e l h á n y t j á m b o r s á g á t és kérdi, „betsülte, követte Voltért, Russót, Bailt, Horust, s az emberi n e m z e t n e k t ö b b e f f é l e dög h a l á l a i t ? T á v ú i legyen. T u d t a ő, h o g y az emberi elme m i n d e n e k e t által n e m l á t h a t , meg n e m foghat."3 7

Ú j é v n a p j á n az i n d i f f e r e n t i z m u s r ó l beszél,38 m á s k o r pe-dig a p a p s á g n a k j á r ó tiszteletről beszél híveinek.3 0 Szónoki népszerűségének jele, h o g y még a XX. sz.-ban is k i a d t á k beszédeit.

A szabad g o n d o l k o d á s t e r j e s z k e d é s é n e k m e g a k a d á l y o -z á s á r a 1792-ben k ö n y v e t adott ki Alexovics.4 0 Műve két részből áll, az elsőben a felvilágosodás íróit olvasó p u b l i k u m á l o k o s k o d á s a i r a felel meg, a második részben direkt érvek-kel b i z o n y í t j a a vallásellenes m ű v e k o l v a s á s á n a k veszedel-mes voltát. Az első rész legérdekesebb f e j e z e t e az, a m e l y b e n Voltaire, Bayle, Rousseau h á r m a s a r c k é p é t a d j a szerzőnk.

Alexovics n e m m ű v e i k olvasása a l a p j á n beszél róluk, a n y a -gát, mint j e g y z e t e i b e n megjelöli, N o n n o t t e és Zabuesnig műveiből veszi, de népszerű f o r d u l a t o k b a n bővelkedő előadá-sára m á r n e m voltak hatással h ű v ö s o b j e k t i v i t á s r a t ö r e k v ő mintái.

Alexovics m u n k á j a m á r nem tisztán apologetikus jellegű.

Az írók t a n í t á s á v a l alig foglalkozik. Már m e g á l l a p í t o t t á k ,

33 U. o. 328. 1.

34 A. B. V a s á r n a p i Prédikátziók. Tavaszi rész.

35 I. m. 213. 1.

36 V. P. N y á r i rész. I. 1.

37 U. o. LXXVII—VIII. 1. (Nyári rész).

38 U. o. 240. 1. (Téli rész).

39 t i o. XLITI. 1. (Őszi rész).

40 A könyvek szabados olvasásáról. Pestenn 1792.

hogy n e m közvetlen f o r r á s o k b ó l dolgozott.4 1 N e m v i t a t k o z i k , a r g u m e n t á l m i n t C s a p o d i és Szvorényi, i n k á b b a lelkipásztori buzgóság, a cura animarum vezeti. Ez a k ö r ü l m é n y m a g y a -r á z z a k ü l ö n ö s v o n z ó d á s á t az a-rgumentum ad hominem i -r á n t , mellyel oly g y a k r a n t a l á l k o z u n k m ű v é b e n . A d e r é k pálos a t y a í r ó a s z t a l a mellett sem veti le a szószék stílusát.

1790-ben a m a g y a r a p o l o g e t i k u s irodalom f o r d í t á s ú t j á n is gazdagodott.4 2 A l a x a y József miilei plébános l e f o r d í t o t t a és k i a d t a M a l v i n de Montazet lyoni érsek Instruction pasto-rale c. művét.4 3 Montazet m ű v é n é l o r t h o d o x a b b és é r d e k e s e b b m ű v e t n e m egyet t a l á l h a t o t t volna a f o r d í t ó . Montazet gallikán szellemű volt és a j a n z e n i s t á k p á r t j á n állott.44 A k ö n y v n é l m a g á n á l j ó v a l é r d e k e s e b b az előszó, m e l y k i f e j e z e t t e n céloz a felvilágosodásnak a f e l ú j u l t m a g y a r irodalom á l t a l v a l ó t e r j e s z k e d é s é r e : „ . . . most v a n n a k azon veszedelmes H á b o -r ú s á g n a k n a p j a i , m e l l y e k b e n az Istentelenség m i n d e n e -r e j é t a r r a f o r d í t t y a , hogy l e l k ü n k e t ostromollya, l e g d r á g á b b k i n -tsiinket, h i t ü n k e t e l - r a g a d j a . . . Igaz, jó ideig m e n t t volt M a g y a r H a z á n k n a k leg a l á b b A n y a n y e l v e ettiil a Szomszéd T a r t o m á n y o k b a n m á r r é g e n el t e r j e d e t t mirigytül, de mivel az Apostol Szava-szerint az illy f e n e szüntelen t o v á b b m á s z * t s a k u g y a n közinkbe-is f ő k é p p e n a N y e l v p a l l é r o z á s n a k színe alatt k i a d o t t némely motskos í r á s o k b a n bé-tsuszott, és az erőtlenek k ö z ö t t annál n a g y o b b veszélyt okozhat, mivel m é g e d d i g l e g - a l á b b t u d t o m r a senki n y e l v ü n k ö n a szükséges Orvosságot el nem k é s z í t e t t e . "

41 E c k h a r d t Sándor: U j a b b adatok a m a g y a r fölvilágosodás törte-netéhez. Klebelsberg Emlékkönyv. Bpest, 1925. 525—50. 11.

42 1 7 7 7-ben a d t a ki Pécsett Zsivics Mátyás az angol Leslie-nek A short & easy methode with the deists c. művét Method us contra deistas címen. A kis m ű már nem volt aktuális: eredetije 1699-ben jelent meg.

1788-ban jelentek meg Valsecchi könyvei. A m a g y a r kiadás, legalább is a De fund.-é, a külföldi lat. f o r d í t á s lenyomata.

43 Pásztori oktatás, í r t a Malvini gróf Montazet Antal l u g d u n u m i érsek. 1—TI. Szombathelyen, 1790.

44 Vacant-Mangenot; art. Apologétique. XVITI. s.

4r' sermo eorum ut cancer serpit — idézi XIII. Kelemen b r e v é j e is.

1789-ben a d t a ki Zsivics M á t y á s pesti egyetemi t a n á r d o g m a t i k á j á n a k első kötetét. A tíz kötetből álló m ű u t o l s ó része 1794-ben jelent meg.46

Zsivics nincs megelégedve elődeinek módszerével, n e m töri logikai f o r m u l á k b a a n y a g á t , n a r r a t í v a n y a g k ö z l é s r e tö-rekszik. A k o n t r o v e r z i á k a t sem kedveli és n e m t i t k o l j a véle-ményét, hogy s z á z a d a csak használt a h i t t u d o m á n y n a k a k é t e s é r t é k ű k é r d é s e k kikapcsolásával.4 7 S z e r z ő n k n e m c s a k a z észhez a k a r szólni, h a n e m a szívhez is s h o g y m e d d ő k n e k n e l á s s a n a k h i t ü n k igazságai, n e m c s a k az ész, h a n e m a szív t h e o l ó g i á j á t is a k a r j a adni, a m e n n y i b e n a t á r g y a l t d o g m á k -n a k p r a k t i k u s a l k a l m a z á s á t is közli.48 Zsivics ú j í t á s á t? n o h a m á s régebbi szerzőnél is t a l á l h a t u n k hasonló a l k a l m a z á s o k a t , valószínűleg a vallás érzelmi oldalát is t e k i n t e t b e vevő ú j a b b apologetikai i r á n y s u g a l l h a t t a .

Isten létének érvei közül legbővebben a k ö z m e g g y ő z ő d é s a r g u m e n t u m á t t á r g y a l j a szerzőnk. C á f o l j a Helvétius, B a y l e , Voltaire4 9 ellenvetéseit és b i z o n y í t j a , h o g y még a m a g u k a t a t h e i s t á k n a k m o n d ó e m b e r e k b e n is ott l a p p a n g Isten létének n y í l t a n meg n e m vallott hite. A vad n é p e k r e v o n a t k o z ó l a g rengeteg utazót idéz, k i k szerint' nincsenek atheista n é p e k .

Amit szerzőnk a következő f e j e z e t e k b e n az Isten i r á n t i kötelességeinkről s a k i n y i l a t k o z t a t á s szükségéről mond, a z z a l m á r elődeinél is t a l á l k o z t u n k . Ú j dolog a csodákról szóló f e j e -zetben a csodák ellen felhozott circulus vitiosus v á d c á f o l á s a . A felvilágosodás írói szerint a gonosz lélek is m ű v e l h e t csodát.

H a ez esetben a csoda bizonyító voltát a t a n í t á s dönti el, a c s o d á n a k nincs b i z o n y í t ó ereje, mert a csoda b i z o n y í t a n á a t a n í t á s isteni eredetét, az isteni eredet pedig a csodáét. A kérdés g a z d a g i r o d a l m á b ó l Zsivics D o m C a l m e t és H o o k e

40 De dogmatis orthodoxae religionis. Libri I—X. Pestini. 1789—94.

47 Non diffiteri possumus, multo illustriorem hocce saeculo Theo-logiae faciem redditam esse, quam cum esset f u t i l i b u s gravata litibus, obseptaque, vclut sentibus, peregrinis argumentis. i. m. Praefatio.

48 ne steriles viderentur fidei nostrae veritates, faceremque non mentis t a n t u m , verum etiam cordis Theologiam, cuiuslibet dogmatis usum quoque exhibeo. u. o.

49 I. m. I. 8, 10. 11.

m ű v e i t e m l í t i meg.50 A csoda elleni többi ellenvetést m á r C s a p o d i is t á r g y a l t a .

A m á r t í r o k á l l h a t a t o s s á g á n a k b i z o n y í t ó erejét is megtá-m a d t á k . Zsivics az Examegtá-men de la religion c. megtá-m ű b ő l veszi a c á f o l a n d ó ellenvetést, m e l y a causa martyrem facit non poena elvére h i v a t k o z v a a c i r c u l u s vitiosus bélyegét süti az argu-m e n t u argu-m r a .5 1

Az első kötet többi f e j e z e t e a szentírási k ö n y v e k hiteles-ségét védik a régebbi és ú j a b b t á m a d á s o k ellen, de az ellen-felekkel m á r t a l á l k o z t u n k Csapodi, Szvorényi m ű v e i b e n . V m ű k o n k l ú z i ó j a az i n d i f f e r e n t i z m u s helytelenségének k i m u -t a -t á s a , mellyel a z u -t á n a vallási -tolerancia lehe-te-tlenségé-t is b i z o n y í t j a szerzőnk.

A theologia speciális a n y a g á t t á r g y a l ó k ö t e t e k b e n is sok-szor c á f o l j a Zsivics a felvilágosodás kifogásait. Bőven fog-lalkozik a p a n t h e i z m u s s a l , a teremtés p r o b l é m á j á v a l , de ellenfelei k ö z ö t t ú j nevet n e m t a l á l u n k .

Zsiivics f o r r á s a i n a k eldöntését megnehezíti, h o g y megle-hetősen p o n t a t l a n u l idézi az ellenvetések helyét. Közvetlen f o r r á s o k r ó l n á l a sem b e s z é l h e t ü n k ; az idézett h e l y e k , mint m á r r á m u t a t t u n k , k ö z h e l y e k voltak a kor a p o l o g e t i k u s iro-d a l m á b a n , a m i t Zsivics bőségesen fel is használt. Zsivics, elődeitől eltérően, i n k á b b n é m e t m u n k á k r a t á m a s z k o d i k . G y a k -r a n h i v a t k o z i k az olasz apologetikus i-rodalom képviselői-re, Valsecchi, C i v i n i , C e r b o n i és G a z z a n i g a m ű v e i r e sokszor utal, d e közvetlen összefüggés n e m m u t a t h a t ó k i u t a l á s a i n a k gya-kori á l t a l á n o s s á g a m i a t t . C s a p o d i r a is g y a k r a n h i v a t k o z i k de idézeteit n e m C s a p o d i b ó l meríti.

Zsivics m u n k á j a C s a p o d i m ű v é n e k p á r j a . O l v a s h a t ó b b m i n t C s a p o d i é , de ú j a t n e m igen ad, összefoglalja s az idők k ö v e t e l m é n y e i n e k megfelelő f o r m á b a n védi a k e r e s z t é n y hit m e g t á m a d o t t igazságait. Kedvelt m u n k a volt, a XIX. sz. első évtizedében másodszor is k i a d t á k .

50 I. m. T. 178. 1.

51 U. o. 549—57. 11.

1789-ben a d t a ki K a s s á n S z u h á n y i F e r e n c e x - j e z s u i t a h a r m i n c dialógusból álló könyvét,5 2 m e l y a theologiában j á -ratlan n a g y k ö z ö n s é g számlára értékesíti az apologetika ered-ményeit. I heophilos és Cosmophilos beszélgetéseinek t á r g y a v o l t a k é p e n C s a p o d i - S z v o r é n y i által megcáfolt m o d e r n néze-t e k n e k néze-t u d o m á n y o s a p p a r á néze-t u s néze-t ó l m e n néze-t feldolgozása. í r ó k a néze-t névszerint n e m említ, f o r r á s a b á r m e l y e g y k o r ú apologetika lehetett, szerzőnk c s a k az ellenvetéseket öltöztette párbeszé-dekbe, ahol az utolsó szót mindig Theophilos m o n d j a .

N é g y évvel k é s ő b b adott k ö n y v é b e n az elsőhöz hasonló p r o b l é m á k r ó l tárgyal.5 3 Az i f j ú s á g r o m l á s á t a rossz k ö n y v e k h a t á s á n a k t u l a j d o n í t j a . P a n a s z k o d i k , hogy „ h a v a l a m i l y e n k ö n y v ö n n e m érzik Voltaire, Rousseau szelleme, m i n d j á r t az utolsó h e l y r e kerül."5 4

Fia az 1789. évben megjelent m u n k á k a t mellőzzük s te-k i n t e t b e vesszüte-k, h o g y Zsivics, Alexovics m u n te-k á s s á g á n a te-k j a v a 1790 u t á n i i d ő r e esik, II. József k o r á n a k apologetikus irodalma az előző évtizedéhez képest mennyiségben-minőség-ben h a n y a t l á s t jelent. H u b e r t és Zsivics s z a k í t a n a k a skolasztikus módszerrel és II. J ózsef e l ő í r á s a i n a k megfelelően á l l í t j á k össze k ö n y v e i k e t . A kor e g y h á z j o g i tévedései a

tár-gyali d o g m a t i k u s jellegű m ű v e k b e n nem t ü k r ö z ő d n e k vissza.

52 Dialogi quibus n a t u r a l i s t a r u m , seu fortium s p i r i t u u m y i r o r u m opiniones variis de rebus, iisque oppositae sententiae r e f e r u n t u r a F r a n -cisco X. Szuhányi. Cassoviae, 1789.

53 C o n s i d e r a t i o n s probi a c sinceri P a t r i a e civis super causis, q u a e iuvenum mores c o r r u m p u n t . Cassoviae, 1793.

54 I. m. 98. 1.

IV. A XVIII, SZ. BEFOLYÁSA