• Nem Talált Eredményt

A FELSŐ FÜGGESZTŐÖV CSONTJAI

In document A HUMÁNBIOLÓGIA ALAPJAI (Pldal 191-194)

KÉZKÖZÉPCSONTOK

2.2.1. A FELSŐ FÜGGESZTŐÖV CSONTJAI

Az alsó végtagnál jóval mozgékonyabb, nagy kiterjedésű mozgásokra képes felső végtag függesztőöve, a vállöv (cingulum membri superioris/cingula membri superioris; oldalanként 1 db, összesen 2 db) (2.4./1. ábra) csontos vázát oldalanként egy-egy kulcscsont (clavicula/claviculae; 2 db) és egy-egy lapocka (scapula/scapulae; 2 db) alkotja. Az azonos oldalon elhelyezkedő kulcscsont és lapocka elmozdulása – a közöttük lévő ízületes és szalagos összeköttetések miatt – csak egyidejűleg valósulhat meg.

2.2.1.1. KULCSCSONT

A lapocka mellett a vállöv alkotásában résztvevő, alakját tekintve a lapos csontok közé tartozó, páros kulcscsont (2.4./2. ábra) a felső végtagot kapcsolja össze a törzzsel. A kulcscsont felülről lefelé összelapított: felső felszíne sima, alsó felszíne viszont érdes. Az S alakban görbült kulcscsont mediális kétharmada előrefelé, laterális egyharmada pedig hátrafelé domborodik;

mediális irányból laterális irányban haladva három nagyobb részt (2.4./3. ábra) különítünk el rajta:

szegycsonti vég (extremitas sternalis claviculae; 1 db);

test (corpus claviculae; 1 db);

vállcsúcsi vég (extremitas acromialis claviculae; 1 db).

A kulcscsont tömörebb, lekerekített háromszög alakú, mediálisan elhelyezkedő szegycsonti vége szalagok (az elülső szegycsont-kulcscsonti szalag, a hátulsó szegycsont-kulcscsonti szalag és a kulcscsontok közötti szalag) és izmok (a fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus), a szegy-nyelvcsonti izom (musculus sternohyoideus) és a nagy mellizom (musculus pectoralis major)) kapcsolódási helyéül szolgál. A kulcscsont szegycsonti végén egy rostos porccal borított, ízületi fejként funkcionáló ízületi felszín, a szegycsonti ízületi felszín (facies articularis sternalis claviculae; 1 db) található. A két kulcscsont a szegycsonti ízületi felszíneikkel a szegycsont markolati részén található, rostos porccal borított, ízületi vápaként szolgáló ízületi felszínekhez, a kulcscsonti bevágásokhoz kapcsolódva egy-egy soktengelyű korlátolt szabad ízületet, a szegycsont-kulcscsonti ízületeket (articulatio

192

sternoclavicularis/articulationes sternoclaviculares; felső végtagonként 1 db, összesen 2 db) (2.4./4. és 2.4./5. ábra) hozza létre. A szegycsont-kulcscsonti ízületben az ízületi felszínek szabálytalan, egymásnak nem megfelelő alakúak; az inkongruencia kiegyenlítésére az ízületi felszínek közé egy rostos porckorong, a szegycsont-kulcscsonti ízületi rostos porckorong (discus articularis articulationis sternoclavicularis; ízületenként 1 db) ékelődik, ami az ízületet két teljesen különálló részre osztja. A szegycsont-kulcscsonti ízületben az alábbi ízületi mozgások valósulhatnak meg:

emelés (elevatio) és süllyesztés (depressio) a sagittális tengely körül;

előre csúszás (protractio) és hátra csúszás (retractio) a verticális tengely körül;

forgatás (rotatio) a horizontális tengely körül;

• korlátolt körbevezetés (circumductio) több tengely mentén, a többi mozgás összeadódásaként.

A szegycsont-kulcscsonti ízület stabilizálását (az ízesülő csontok rögzítését, valamint az ízületi mozgások irányának a behatárolását és terjedelmének a korlátozását) egy rendkívül erős kötőszövetes szalagrendszer segíti:

elülső szegycsont-kulcscsonti szalag (ligamentum sternoclaviculare anterius;

ízületenként 1 db);

hátulsó szegycsont-kulcscsonti szalag (ligamentum sternoclaviculare posterius;

ízületenként 1 db);

kulcscsontok közötti szalag (ligamentum interclaviculare; ízületenként 1 db);

borda-kulcscsonti szalag (ligamentum costoclaviculare; ízületenként 1 db).

A széles elülső és hátulsó szegycsont-kulcscsonti szalagok ferde lefutású rostjai a szegycsont markolati részét kötik össze a kulcscsont szegycsonti végével; az ízületi tokot elölről, illetve hátulról beborítva megerősítik azt. Az elülső szegycsont-kulcscsonti szalag a kulcscsont előre csúszását, a hátulsó szegycsont-kulcscsonti szalag pedig a kulcscsont hátra csúszását korlátozza. Míg az ízületi tokot felülről megerősítő kulcscsontok közötti szalag rostjai – a szegycsont torkolati bevágásához is rögzülve – a két kulcscsont szegycsonti végei (felső rész) között futnak, addig a szegycsont-kulcscsonti ízület fő korlátozója, a lapos, rombusz alakú borda-kulcscsonti szalag ferde lefutású rostjai a kulcscsont teste (alul, a szegycsonti véghez közel) és az 1. borda szegycsonti vége (felső, belső rész) között húzódnak. A kulcscsontok közötti szalag a kulcscsont emelkedését, a borda-kulcscsonti szalag pedig a kulcscsont süllyedését korlátozza.

193

A kulcscsont teste a szegycsonti és vállcsúcsi végek között helyezkedik el. A felső felszíne simább, az alsó felszíne pedig – a rajta található izom- és szalagkapcsolódási helyek miatt – érdesebb. A hollócsőrnyúlvány-kulcscsonti szalag kapcsolódási helyeként funkcionáló, két részből álló érdes terület, a hollócsőrnyúlvány-kulcscsonti szalag érdessége (tuberositas ligamenti coracoclavicularis claviculae; 1 db) a vállcsúcsi véghez közel található: a kúp alakú gumóhoz (tuberculum conoideum claviculae; 1 db) a hollócsőrnyúlvány-kulcscsonti szalag mediális részét képező kúp alakú szalag, a trapéz vonalhoz (linea trapezoidea claviculae; 1 db) pedig a hollócsőrnyúlvány-kulcscsonti szalag laterális részét képező trapéz alakú szalag kapcsolódik. A kulcscsont alatti izom (musculus subclavius) kapcsolódási helyéül szolgáló sekély bemélyedés, a kulcscsont alatti izom barázdája (sulcus musculi subclavii claviculae;

1 db) a test középső-hátulsó részén húzódik végig, míg a borda-kulcscsonti szalag kapcsolódási helyeként funkcionáló borda-kulcscsonti szalag benyomata (impressio ligamenti costoclavicularis claviculae; 1 db) a szegycsonti véghez közel található. A kulcscsont testének az elülső részéhez a nagy mellizom kapcsolódik.

A kulcscsont laposabb, laterálisan elhelyezkedő vállcsúcsi végéhez szalagok (a vállcsúcs-kulcscsonti szalag és a hollócsőr-vállcsúcsi szalag) és izmok (a deltaizom (musculus deltoideus) és a csuklyásizom (musculus trapezius)) kapcsolódnak. A kulcscsont vállcsúcsi végén egy kisméretű, ovális alakú, rostos porccal borított, ízületi fejként funkcionáló ízületi felszín, a vállcsúcsi ízületi felszín (facies articularis acromialis claviculae; 1 db) található. A két kulcscsont a vállcsúcsi ízületi felszíneiken keresztül a lapockák vállcsúcsi nyúlványain található, rostos porccal borított, ízületi vápaként szolgáló ízületi felszínekhez, a kulcscsonti ízületi felszínekhez kapcsolódva egy-egy soktengelyű korlátolt szabad ízületet, a vállcsúcs-kulcscsonti ízületeket (articulatio acromioclavicularis/articulationes acromioclaviculares;

felső végtagonként 1 db, összesen 2 db) (2.4./5. és 2.4./6. ábra) hozza létre. A vállcsúcs-kulcscsonti ízületben az ízületi felszínek szabálytalan, egymásnak nem megfelelő alakúak; az inkongruencia kiegyenlítésére az ízületi felszínek közé egy vékony, inkomplett rostos porckorong, a vállcsúcs-kulcscsonti ízületi rostos porckorong (discus articularis articulationis acromioclavicularis; ízületenként 1 db) ékelődik, ami az ízületet két részre osztja (a szegycsont-kulcscsonti ízülettel szemben itt nem tökéletes a kettéosztottság). A vállcsúcs-kulcscsonti ízületben az alábbi ízületi mozgások valósulhatnak meg:

• emelés és süllyesztés a sagittális tengely körül;

• előre csúszás és hátra csúszás a verticális tengely körül;

• forgatás a horizontális tengely körül;

194

• korlátolt körbevezetés több tengely mentén, a többi mozgás összeadódásaként.

A vállcsúcs-kulcscsonti ízület stabilizálását (az ízesülő csontok rögzítését, valamint az ízületi mozgások irányának a behatárolását és terjedelmének a korlátozását) egy kötőszövetes szalagrendszer segíti:

vállcsúcs-kulcscsonti szalag (ligamentum acromioclaviculare; ízületenként 1 db);

hollócsőrnyúlvány-kulcscsonti szalag (ligamentum coracoclaviculare;

ízületenként 1 db):

kúp alakú szalag (ligamentum conoideum; ízületenként 1 db);

trapéz alakú szalag (ligamentum trapezoideum; ízületenként 1 db).

Míg a lapocka vállcsúcsi nyúlványa és a kulcscsont vállcsúcsi vége (felső rész) között húzódó vállcsúcs-kulcscsonti szalag a vállcsúcs-kulcscsonti ízület tokját erősíti, addig a lapocka hollócsőrnyúlványa és a kulcscsont teste (alul, a vállcsúcsi véghez közel) között húzódó, erős, kettős hollócsőrnyúlvány-kulcscsonti szalag a vállcsúcs-kulcscsonti ízület fő korlátozója;

mediális része a lapocka hollócsőrnyúlványa és a kulcscsonti kúp alakú gumó között futó kúp alakú szalag, laterális része pedig a lapocka hollócsőrnyúlványa és a kulcscsonti trapéz vonal között húzódó trapéz alakú szalag.

A szegycsont-kulcscsonti ízület és a vállcsúcs-kulcscsonti ízület kényszerűen kombinálódó ízületek, amikben egyidejűleg történnek az ízületi mozgások; a vállízület mozgásait terjesztik ki.

2.2.1.2. LAPOCKA

A lapocka (2.4./7., 2.4./8., 2.4./9. és 2.4./10. ábra) a kulcscsonthoz hasonlóan páros, lapos csont. A lapocka háromszög alakú testét (corpus scapulae; 1 db) három szél határolja, amik három szögletben találkoznak egymással: a felső lapockaszöglet (angulus superior scapulae;

1 db) a felső lapockaszél (margo superior scapulae; 1 db) és a belső lapockaszél (margo

In document A HUMÁNBIOLÓGIA ALAPJAI (Pldal 191-194)