Az adattár az anyakönyvbe történő első beiratkozás sorrendjében közli a diákok neveit. Az egyes személyekre vonatkozó tanulmányi adatokat összevontan, az adott személy első előfor-dulásakor összesítve adjuk meg. Az adattár tartalma követi az anyakönyv adattartalmát, de azt egységesítve és rendszerezve, olykor kiegészítve teszi. A gimnáziumba beiratkozott diákok ne-veit (utólagosan, intézményenként) folyó sorszámozással láttuk el az azonosíthatóság kedvéért, a személynév-mutatóban ezekre a sorszámokra hivatkozunk. Az adattár tartalmazza:
• a tanuló sorszámát
• családnevét és ennek névváltozatait, keresztnevét vagy keresztneveit (latin nyelvű alak-ban)
• tanulmányi és egyéb adatokat: látogatott tanév, évfolyam, a forrás pontos helye (lapszáma), a diák életkora, nációja (anyanyelve/nemzetisége), társadalmi állása, felekezete, származási helye és a földrajzi név azonosítása, a forrásban szereplő egyéb megjegyzések.
Az adatbevitelt a győri gimnázium anyakönyvei alapján Kádár Zsófia (1630–1709) és Kökényesi Zsolt (1716–1773) végezte; az adatokat Fazekas István és Kádár Zsófia ellenőrizte és egészítette ki. A földrajzi nevek azonosításában Lakatos Bálint is részt vett. Az adatbázis-szerkesztés informatikai háttérmunkáját Pilissy Tamás végezte.
Az adattár az anyakönyvi adatok rendszerezett közlését és a személyek (önmagukkal való) azonosítását tűzte ki célul. Az adatbevitelt egy, az anyakönyv adatállományához illeszkedő, 15 oszlopot tartalmazó táblázatban (Microsoft Excel) végeztük. Az adatrögzítés az anyakönyvi adatok sorrendjében történt, minden egyes beiratkozást külön sorban vettünk fel. A személyek azonosítását az adatbevitellel párhuzamosan (egy-egy tanév diákságának begépelése után az újonnan bevitt névanyagon), illetve utólag (az egész névanyag különféle logikájú rendezései révén) végeztük el. Azonos névalakok, több keresztnév, a diák több tanévnyi kimaradása vagy más bizonytalanság esetén a személyazonosítást inkább mellőztük, így az olvasóra bízva az esetleges (újabb) azonosításokat.
Az adatok közlésekor az említett Microsoft Excel-táblázatból generáltuk azokat a szemé-lyenkénti „szócikkeket”, amelyek új, folyó sorszámozással kerültek be az adattárba. A névalakot az új sorszám mögé, félkövér betűkkel emeltük ki, majd évenkénti rendben a tanulmányi és egyéb anyakönyvi adatokat közöltük. A közölt adatelemek részletes magyarázatát és az alkal-mazott rövidítéseket itt adjuk meg.
Példák a közlés módjára:
04411 Biro/Richter, Thomas
1662 PARVmin (Cat. Iaur. I. 132v) Germ., Cath., „Jaurinensis” Győr (Győr m.) 1663 PARVmai (Cat. Iaur. I. 138v) Cath., „Jaurinensis” Győr (Győr m.) 1664 PARVmai (Cat. Iaur. I. 142v) Cath., „Jaurinensis” Győr (Győr m.)
06767 Esterhazy/Ezterhazy/Eszterhasy/Esterhasi/Esterházy de Galantha, Adamus 1678 PRINC (Cat. Iaur. II. 58v) Ung., liber baro, Cath., 11 éves, „Jaurinensis” Győr (Győr m.), megj.: 1mi anni.
1681 PRINC (Cat. Iaur. II. 72v) Ung., liber baro, Cath., 13 éves, megj.: 1mi anni.
1682 GRAM (Cat. Iaur. II. 77v) Ung., liber baro, 14 éves, megj.: 1mi anni.
1683 SYNT (Cat. Iaur. II. 81r) liber baro
1684 SYNT (Cat. Iaur. II. 83v) Ung., comes, Cath., 15 éves, megj.: 2di anni.
1685 POET (Cat. Iaur. II. 85r) comes Sorszám
Folyó sorszámozás, a diákok első beiratkozásuk időrendjében szerepelnek az adattárban.
Családnév
A családnevet az anyakönyvben szereplő névalakokban vettük fel. Ha a névalak összes említése azonos, csak egyszer szerepel. Eltérő névalakok esetén az alakokat előfordulásuk sorrendjében közöljük, „normalizált”, „egységesített” névalakot (a tévedés nagy esélye miatt) nem adunk meg. A forrásokban előforduló alakokat törekedtünk bizonyos megszorításokkal betűhíven közölni. Nem tettünk különbséget az i – j alakok között (pl. Szabadi/Szabadj), a mellékjelek közül szinte kizárólag a mai magyar helyesírásban is alkalmazott jeleket tüntettük fel, továbbá kiejtés szerint írtuk át az ingadozó u – v – n alakokat (pl. Horuáth helyett Horváth, Uepi helyett Vepi). A forrásban is hiányzó vagy olvashatatlan névalakok helyét „N.”-nel jelöltük, a hiány okát a megjegyzés rovatban, szögletes zárójelben adtuk meg.
Utónév
Az utónevet (keresztnevet) egységesített, normalizált, latinos névalakban vettük fel. Azonban a magyarországi kora újkori latinság gyakorlata szerint különbséget tettünk i és j betűk között (pl. Ioannes helyett Joannes, Iosephus helyett Josephus áll). Ha az utónév összes említése azo-nos, a névalak egyszer szerepel. Ha a személy egy-egy beiratkozáskor több utónévvel szerepel, mindegyik utónevet feltüntetjük egymás mögött (pl. Orlondt, Ferdinandus Joannes). Ha a sze-mély több beiratkozásakor eltérő utónév-változatokkal szerepel, ezeket / jellel elválasztva adjuk meg (pl. Orlondt, Ferdinandus Joannes/Ferdinandus; Rosboril, Joannes/Georgius). A védő-szent esetleges jelölését egységesített, rövidített alakban adtuk meg és úgy tekintettük (névvál-tozatok szempontjából is), mintha az az utónév része volna. A győri anyakönyvben előforduló védőszent-jelölések egységesített alakjai: Franciscus Sales., Franciscus Xav., Joannes Bapt., Joannes Evang., Joannes Nep. A forrásban is hiányzó vagy olvashatatlan névalakok helyét
„N.”-nel jelöltük, a hiány okát a megjegyzés rovatban, szögletes zárójelben adtuk meg.
Előnév
Az előnevet a forrásban használt (leggyakoribb) névalakban vettük fel. Az előnevet közvetlenül, folytatólagosan adjuk meg a kiemelt névalak részeként, az utolsóként szerepeltetett családnév-változat mögött. Eltérő előnév-alakokat a kiemelt névalakban nem adtunk meg, az esetleges eltérő előnév-alakokat a megjegyzés rovatban közöltük. A nemesi előnevet csak akkor emeltük
ki a családnév mögé, ha maga az anyakönyv is a név részeként említi, tehát a „patria”-ként fel-tüntetett nemesi előneveket magunk is évente, a tanulmányi adatok részeként közöljük, azo-nosításként a „(nemesi előnév)” kitételt szerepeltetve.
Tanév
Az adott tanévek a kiemelt név alatt, növekvő rendben szerepelnek. A tanéveket a forrásban megadott formában adtuk meg, azaz — ahogy fentebb is utaltunk rá — a közölt évszám a megadott naptári év januártól szeptemberig, illetve a megelőző naptári év november elejétől december végéig tartó időszakát jelöli, pl. 1629/1630. tanévet 1630-ként adjuk meg.
Évfolyam
Az évfolyamot a tanév után közvetlenül, egységesített, rövidített alakban adjuk meg. A jezsuita gimnázium felső két — rhetor és poeta — évfolyamának (összefoglalva humaniora), illetve az ezek alatti három — grammatica, syntaxis, principia — évfolyamának (összefoglalva:
grammatica) elnevezései az anyakönyvekben következetesek. A legalsó, parvista évfolyam, il-letve az azon belüli tanulócsoportok — parvistae maiores, parvistae minores — megnevezései is többnyire következetesek. Ezekkel ellentétben az igény szerint indított legalsóbb tanulócso-portok megnevezései ingadoznak, ezért azokat az adattárban nem a forrásban szereplő név-alakokkal, hanem a parvista csoportokat lefelé számozva jelöltük, az első és második csoport-nak az említett maiores és minores csoportot tekintve, tehát a számozást 3-tól kezdve.* Az évfolyamok jelölésére alkalmazott rövidítések:
RHET (rhetores) POET (poetae) GRAM (grammatistae) SYNT (syntaxistae) PRINC (principistae) PARVmai (parvistae maiores) PARVmin (parvistae minores)
PARV3, PARV4, PARV5, PARV6 (alsóbb parvista tanulócsoportok).
Forráshely
A kéziratos anyakönyvi kötet pontos lapszáma az évfolyam megadása után közvetlenül, rövi-dítve áll. Az adattárban feldolgozott anyakönyvek jelölése és bibliográfiai adatai:
Cat. Iaur. I. = Catalogus discipulorum Jauriensis Gymnasii Societatis Jesu. 1630–1668.(Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, 120b. A. 19., a Győri Szent Mór Bencés Perjelség Könyvtárában) Cat. Iaur. II. = Catalogus Discipulorum Jaurinensis Gymnasii Societatis Jesu de annis 1669–1738.(uo., 120b. A. 20., a Győri Szent Mór Bencés Perjelség Könyvtárában)
Cat. Iaur. III. = Liber scholasticorum Gymnasii Societatis Jesu Jaurini ab anno 1743 ad annum 1773.
(uo. 120b. A. 14., a Győri Szent Mór Bencés Perjelség Könyvtárában)
* Az egyes évfolyamoknak a forrásokban szereplő pontos megnevezéseit lásd a bevezető tanulmány függelékében!
Natio
A náció az anyakönyvekben használt értelemben az anyanyelvet, valamely népcsoporthoz való tartozást, illetve akár a származási helyet egyaránt érzékeltető kategória lehetett. A náció-meg-nevezéseket normalizált latin névalakban közöljük. A kettős náció-megnáció-meg-nevezéseket az anya-könyvben előforduló alakokban hagytuk meg (pl. Croata Ungarus, Ungaro Croata), az egyes személyeken belül változó náció-megnevezéseket évente a forráshely alapján adtuk meg. (Nem teszünk kísérletet az egyes személy „valódi” nációjának utólagos meghatározására.) A leggyak-rabban előforduló náció-megnevezéseket rövidítve, a többit kiírva közöljük. A rövidítve közölt megnevezések és magyarázatuk:
Austr. (Austriacus) Cro. (Croata) Germ. (Germanus) Pan. (Pannonus) Slav. (Slavus)
Transyl. (Transylvanus) Ung. (Ungarus).
Társadalmi állás
A diák társadalmi státusát szintén normalizált, latin névalakban, a náció-megnevezés után foly-tatólagosan közöljük. A társadalmi állásra vonatkozó kettős vagy esetleg különböző években egymásnak ellentmondó megjelöléseket a forráshoz hűen (normalizált átírással) közöljük. A rövidítve közölt megnevezések és magyarázatuk:
civ. (civis) ignob. (ignobilis) nob. (nobilis) pleb. (plebeius) praenob. (praenobilis) Vallás
A diák vallását, felekezeti hovatartozását akkor adjuk meg, ha ez az anyakönyvi bejegyzésben is szerepel. (Kikövetkeztetett felekezetet nem adunk meg.) A vallást egységesített alakban, rö-vidítve közöljük, a társadalmi állás után folytatólagosan. A rörö-vidítve közölt megnevezések és magyarázatuk:
Calv. (Calvinista, református) Cath. (Catholicus, római katolikus) Hebr. (Hebraeus, izraelita) Luth. (Lutheranus, evangélikus) Életkor
Az életkort az anyakönyvi bejegyzés alapján, arab számmal kiírva közöljük a felekezet megadása után, utána mindig kiírva: „éves”.
Származási hely (patria)
A diákok származási helyét az anyakönyvben szereplő formában, betűszerinti átírásra törekedve közöltük, az egyértelmű rövidítések feloldásával. A származási hely, pátria a diák tényleges lak-helye vagy származási (születési) lak-helye mellett esetleg utalhat korábbi lakhelyére (pl. a Német-római Birodalomból elszármazott, magyar várakban szolgáló német ajkú katonaság gyerme-keinél, a Nyugat-Magyarországra áttelepült horvátoknál), továbbá nemesi előnévre. A települések átírását és főként azonosítását nehezíti, hogy az adatokat lejegyző, különböző anya-nyelvű, illetve nyelvtudású jezsuiták gyakran torz névalakokat rögzítettek, ráadásul ezeket is gyakran latinosították. Az általunk közölt pátria-adatok az életkor után, idézőjelben állnak. A diák neve alatt a pátriát minden olyan tanévnél feltüntetjük, amelynél az anyakönyvben is sze-repel, akkor is, ha azonos formában többször is bejegyezték.
A származási hely (patria) azonosítása
A pátria-bejegyzések azonosítását az eredeti (betűhív) alak közlése után közvetlenül adjuk meg.
Törekedtünk arra, hogy a település korabeli magyar nevét közöljük, és (az azonosítás meg-könnyítésére) mai magyar vagy idegen nyelvű nevét, neveit is gyakran megadtuk. A helységek azonosításánál törekedtünk a „legreálisabb” megoldást választani: azonos nevű települések esetén elsősorban a gimnáziumhoz közelebb esőt, másodsorban a jelentősebb települést vá-lasztottuk. (Olykor a nációmegjelölés is segített: olyan települést kerestünk, amelyről ismert, hogy adott anyanyelvű lakói voltak, például a Moson, Sopron vagy Pozsony megyei horvát ajkú falvak esetében.) A diák neve alatt a pátria-megjelölés azonosítását minden olyan tanévnél feltüntetjük, amelynél az anyakönyvben a pátria szerepel, akkor is, ha így azonos tartalmat többször is közlünk. Azoknál a pátria-megjelöléseknél, amelyek azonosítását (a torzult névalak miatt vagy egyéb okból) nem tudtuk elvégezni, a „(nem azonosítható)” kitételt szerepeltettük.
A bizonytalan azonosítások után „?” áll. A települések azonosításához első sorban az alábbi segédleteket használtuk:
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korábanI–III. köt. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1890–1897. (A Hunyadiak kora Magyarországon.) — A kapcso-lódó Helynévmutató kötetét összeáll. Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Budapest, Akadémiai, 2002.
Engel Pál: Magyarország a középkor végén. Digitális térkép és adatbázis a középkori Magyar Királyság településeiről.CD-ROM. Térinformatika: Kollányi László, Sallay Ágnes. Budapest, Térinfó Bt., 2002.
Fekete Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korábanIV. Trencsén vármegye.
Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1941. (A Hunyadiak kora Magyarországon) The First Military Survey. Die erste militärische Aufnahme. Az első katonai felmérés. 1763–1785.
Königreich Ungarn etc.1:28.800. Szerkesztett, georeferált online változat. Budapest, Arcanum, 2014. http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/ (2019. aug. 24.)
Google Maps: www.google.hu/maps/ (2019. aug. 24.)
J. G. Th. Graesse: Orbis Latinus. 2. Aufl. Berlin, Richard Carl Schmidt & Co., 1909. Online vál-tozat. http://www.columbia.edu/acis/ets/Graesse/contents.html (2020. jan. 20.)
Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. 2., bőv. kiad. I–II. köt. Budapest, Egeler Kft., 1997.
Historischer Weltatlas. Hrsg. von Walter Leisering. Lizenzausgabe der 102. Aufl. Wiesbaden, Matrix, 2009/2010. (Különösen a G. Franz által tervezett 1:500 000 méretarányú
„Mitteleuropa im Zeitalter der Reformation (1547)”, ill. a „Mittelauropa nach dem 30jährigen Krieg (1648)” térképlapok a 70–71., 74–75. oldalakon.)
[Korabinszky névmutató.] Johannes Matthias Korabinszky Atlas Regni Hungariae portatilis (Bécs, 1804) című munkájának névmutatója. Készült az ELTE BTK Történelem Segédtudományi Tanszé-kén Bak Borbála és Reisz T. Csaba vezetésével működő munkacsoportban. Kiadatlan Excel-táblázat. Szerk. Bak Borbála, Lakatos Bálint, Mihalik Béla, Péterfi Bence, Zarnóczki Áron. Budapest, 2006–2012.
Lipszky János: A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára (1804–1810). Die Karte und Namenverzeichnis des Königreichs Ungarn und dessen Nebenländer (1804–1810). The Map und Nameregister of Kingdom of Hungary (1804–1810).Szerk. Reisz T. Csaba. DVD-ROM. Buda-pest, Cartofil–Arcanum, 2005.
Történelmi világatlasz. Készítették Bardócz Lászlóné et al. Budapest, Cartographia, 2001.
A származási hely korabeli közigazgatásföldrajzi hovatartozása („megye”)
A településnév (pátria) azonosítása után kerek zárójelben adtuk meg a földrajzi név korabeli közigazgatásföldrajzi hovatartozását, leggyakrabban a megye korabeli nevét. Ha a megyenevet közöljük, a „megye” helyett „m.” áll. A közigazgatásföldrajzi hovatartozást csak abban az eset-ben adtuk meg, ha a származási hely azonosítása is szerepel, vagy ha a pátria-megjelölés kora-beli alakja (akár megyenév, pl. „ex Nitriensi comitatu” — „Nyitra m.”) ezt lehetővé teszi. Oly-kor a Oly-korabeli pártia-megjelölés alapján Oly-korabeli tájegységet tudtunk megadni (pl.
„Turopoliensis” — „Turopolje”). A Magyar Királyság megyéit korabeli nevükön adtuk meg, az erdélyi megyék, székek és kerületek neve előtt „Erdély” áll (pl. „Erdély, Csíkszék”). A Ma-gyar Királyságon kívül eső területeken a tartomány- vagy országnevet adtuk meg teljes maMa-gyar nevén (pl. Alsó-Ausztria), ennek hiányában korabeli saját nyelvű nevén (pl. Fulda Hochstift).
Megjegyzés
Az évenként közölt anyakönyvi adatokat a megjegyzések zárják, ezeket az eddig felsorolt ada-toktól a „megj.:” kitétellel különítettük el. Az itt következő, szinte kizárólag latin nyelvű meg-jegyzések az anyakönyvbe zömmel egykorúan vagy közel egykorúan, a névsort író tanár kezével vagy más kézzel beírt, az adott diákra vonatkozó bejegyzések. Ezeket latinul, az egyértelmű rövidítéseket többnyire feloldva, a korabeli „humanista” latinság szabályait követve igyekeztünk megadni. E bejegyzések gyakran a tanulmányi előmenetelre (évfolyamismétlésre), az iskola el-hagyására, a diák konviktusi vagy szemináriumi elhelyezésére valamint patrónusára, a tanuló későbbi egyházi (vagy világi) pályára, szerzetesrendbe lépésére, betegségére vagy halálára, val-lásváltására, családfői mivoltára vonatkozó adatok. A korabeli megjegyzések után (vagy ezek híján a „megj.:” kitétel után) az anyakönyvi adatokra vonatkozó saját, kizárólag értelmező–ma-gyarázó jellegű megjegyzéseink állnak, amelyeket csak a legszükségesebb mértékben, mindig szögletes zárójelben és magyar nyelven adtunk meg (pl. „[Név egykorúan kihúzva.]”).