Jiilius Kornis: Education in Hungary. Bureau of Publications, Teachers
•College, Columbia Universitv. New York City, 1932. (N. 8-r., XII + 290 1.) — .Ára 10 pengő.
Mitrovics Gyula: A neveléstudomány alapvonalai. Debrecen, Budapest.
1933. Csáthy Ferenc r í egyetemi könyvkereskedés. (N. 8-r., XII + 340 1.) — Ára 12 pengő.
Dr. Weszely ödön: Pedagógia. A neveléstudomány rendszere rövid össze-foglalásban. Második, átdolgozott kiadás. (Tudományos Zsebkönyvtár 171—172
a—b.) Bp., 1932. Révai-kiadás. (16-r., 192 1.)
Piroska Benes: Grátin Therese Brunszvik und die Kleinkindererziehung ihrer Zeit. (Symposion-Könyvek 16.) Szeged, 1932. Szeged városi nyomda és könyvkiadó rt. (N. 8-r., 172 1.)
Pedagógiai Szemináriumok. I I I . kötet. A természeti és gazdasági isme-retek, ének, rajz, kézimunka és a testgyakorlás köréből. Sajtó alá rendezték:
Kchrer Károly és Krehnyay Béla. Bp. 1932. Hollóssy János nyomása. (18-r., -296 1.) — Ára 7 pengő.
Franz Kemény: Erziehung und Unterricht in Ungarn nach dem Welt-krieg. (Sonderdruck aus der Internationalen Zeitschrift für Erziehungswissen-schaft, International Education Review, Revne Internationale de Pédagogie;
Jahrgang 1932/1933, Drittes Heft. (Verlag J. P. Bachem G. m. b. H. Köln.
(N. 8-r., 3 9 6 - 4 0 8 . 1.)
Lanrentzy Vilmos dr.: Űj magyar iskolapolitika. Bp., 1933. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. (N. 8-t., 52 1.) — Ara 1 pengő 20 fillér.
Vitéz Ligety István: A katolikus tanító eszményképe. Tanulmány a vallás-erkölcs népiskolai pedagógiájáról. Eger, 1932. Az Egri Keresztény Sajtó-szövetkezet kiadása. Egri érseki líceumi könyvnyomda. (K. 8-r., 138 1.) — Bolti ára fűzve 4, kötve 5 pengő. - •
Nemesné Müller Márta: A gyermekszoba mindennapi kérdései. (Szülők Könyvtára. Szerkeszti Imre Sándor. 13—14. szám.) Bp., 1933. A Studium ki-adása. (16-r., 68 1.) — Ara 1 pengő 80 fillér.
Olasz Péter S. J.: A serdülő fin a magyar regényben. Bp., 1932. A Korda rt. kiadása. (N. 8-r., 100 1.)
Francois d'Olay: Un máítre irancais de l'histoire hongroise: Edouard Sayous. Avec 18 illustrations et facsimiles. Bp., 1933. Édition de la Fédéra-tion NaFédéra-tionale Hongroise. (N. 8-r., 100 1.)
Dr. Papp Ferenc (szerk.): Az Országos Református Tanáregyesület Év-könyve az 1931—32. egyesületi érről. Debrecen sz. kir. város és a Tiszántúli Református Egyházkerület könyvnyomda-vállalata, 1932. (N. 8-r., 58 1.)
Pestalozzi levele stanzi nevelési kísérletéről. Fordította és bevezetéssel ellátta dr. Szemere Samu. (Különlenyomat a Kisdednevelés 1932. évi 6—11.
számából.) Bp., 1932. A Kisdednevelés kiadása. Dunántúl pécsi egyetemi könyv-kiadó és nyomda rt. (N. 8-r., 28 1.)
Szenes Adolf: A számtan- és algebratanítás vezérkönyve. A bevezetést írta: Imre Sándor. (A Gyakorló Polgári Iskola Könyvtára III. Mennyiségtaní-tás az élet iskolájában. I. rész.) . Szeged, 1932. Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat rt. (N. 8-r., 192 1.) — Ára 5. pengő 60 fillér.
Dr. Szondy György: A magyar ifjúsági irodalom gyermekkora (1669—
1848). (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1932. évi 6. számából.) Kecske-mét, 1932. (N. 8-r., 20 1.) — Ara 1 pengő.
Dr. Szondy György: Mit olvasson a gyermek? Az ajánlható ifjúsági iro-dalmi művek jegyzéke 3—14 éves korig. (Szülők Könyvtára. Szerkeszti Imre Sándor. 12. szám.) Bp., 1933. Á Stndium kiadása. (16-r., 44 1.) — Ára 1 P 60 f.
Tanké Béla: A világnézet kérdése és más tanulmányok. Debrecen, 1932.
Kiadja a debreceni Bethlen Gábor-Kör. (N. 8-r., 200 1.)
A Gyermek. Das Kind. L'Enfant. The Child. XXIII—XXIV. évfolyam.
1931/32. Nagy László emlékére... Kenéz Béla, Ranschburg Pál, Domokos Lászlóné, Kemény Gábor, Máday István, Cser János és Hamvai Vilmos közre-működésével szerkesztették Ballai Károly és Nógrády László. Bp., 1932. Kiadja a Magyar Gyermektanulmányi Társaság Nagy László-Emlékbizottsága. (N. 8-r., 144 lap.)
VEGYES. 47
V E G Y E S .
Átmeneti korszakok pedagógiája. Előttünk van egy német közép-iskola régi évi értesítője, amelyről nem egy időszerű vonatkozása miatt érde-mes megemlékezni. Címe: Geschichte des Altstcidtischen Gymnasiums. Vierzehntes Stück. Von Michaelis 1837 bis dahin 1838. Königsberg, 1838. Élén dr. Rupp tollából 16 negyedrét lapra terjedő értekezés: Bemerkungen über Püdagogik in llebergangsperioden. (A szerző bizonyára nem sejtette, hogy vagy 100 esz-tendő múlva egy magyar folyóiratban fog feltámadni, egy „átmenetileg" még súlyosabb korszakban.) Bevezetőleg utal arra, hogy a nevelés „művészetének"
sikerét csak a tehetség és a bírálat együttesen biztosíthatja, majd ritka ember-ismerettel feltárja a pedagógiai újítóknak egyik, a tapasztalat által is igazolt fogyatkozását, amellyel a mai „minden áron reformálok" táborában is sűrűn találkozunk: „A pedagógus vagy az államférfi, aki a művelődés birodalmába új ösvényt vág, figyelmét és cselekvőerejét rendszerint kizárólag vagy túl-nyomóan egy irányra összpontosítja, amelyre a természet és a körülmények őt különösen alkalmassá teszik; arra az egy pontra, amelynek megvalósítására őt saját tapasztalatai és közönséges szükségletei elsősorban ösztönzik." Ezzel szemben, úgymond, a lehetőségek birodalmát minden irányban be kell járni, hogy megismerhessük, mit lehet azzal a kitűzött alapgondolattal előkészítőleg, támogatólag, fejlesztőleg egybekapcsolni. Benekéről szólva, egy évszázaddal ezelőtt leírja ezt a manapság is úntig hangoztatott és elismert tételt: „A peda-gógiának már természeténél fogva a pszichológiával és az etikával együtt kelt tanításokat elfogadnia: e kettős ellenőrzés alól büntetlenül sohasem vonhatja ki magát, legkevésbbé napjainkban". A bajok főforrása és . az igazi haladás meg-bénítása azonban a nevelési cél (Zweckbegriff) problémájának elhanyagolásában keresendő. Egy korabeli pedagógus (Deinhardt) abbeli véleményével ezemben, hogy „egy nép nevelésének célja az, hogy az ifjúságot azzá nevelje, ami máris a nép", szerzőnk az utóbbi mondatot így igazítja helyre: „aminek egy bizonyos időben a népnek lennie kellene". Ámde egy-egy kor jellegének felismerése, a mű-velődés fokának és fejlődési irányának megállapítása felette nehéz feladat, főleg ott és akkor, ahol és amikor az ellentétek már nem szorítkoznak az életnek egyetlen területére, hanem mindenütt új alapokat követelnek, amelyek híján vannak minden kapcsolatnak a megszentesített múlttal, és egymás ellen küzdve, csak növelik a zavart és a bizonytalanságot. A valóság területére kell tehát lépni és állandóan a törvény és természet irányelveit együttesen szem előtt tar-tani. Ennek kettős fáklyája mellett sikerülni fog a nevelés célját teleologikus fogalmazásban megállapítani.
Talán nem szorul bizonyításra, hogy manapság is a vélemények és ellen-vélemények által pártokra szakadt átmeneti korszakban élünk, amelyben még nem tudott kialakulni a neki megfelelő nevelés cél, fogalom és gyakorlat dol-gában. Merő szélsőségek jellemzik a pedagógiai szakkörök felfogását: az egyik oldalon túlzott konzervativizmus és ragaszkodás az egyoldalú intellektualizmus-hoz és enciklopédizmusintellektualizmus-hoz: a másik táborban túlhajtott radikalizmus, amely
szakit minden történetileg kialakult adottsággal és szinte a korlátlan szabadság álláspontjára helyezkedik. Egyik sem felel meg a kor és a nemzet jogos időbeli .követelményeinek, de bízunk benne, bog}' a kölcsönös belátás és a nemzeti
össze-fogás szükséges voltának felismerése idővel meghozza a megoldást. Mi már látni is véljük a két tábor óvatos közeledését. Descartes már 300 évvel ezelőtt
hir-•dette, hogv: On ne peut sans danger rester étranger aux ehoses de son temps.
k. f . A Magyar Paedagogia Tartalom- és Névmutatója. Május végén megjelenik a Magyar Paedagogia negyven évfolyamának (1892—1931) Tartalom- és Név-mutatója a Ferenc József-Tudományegyetem Pedagógiai Intézetének kiadásában,
összeállította dr. Tettamanti Béla és dr. Márer Erzsébet.
A Tárgymutató a folyóirat összes közleményeinek felsorolását és biblio-gráfiai adatait, valamint a tanulmányok rövid tartalmát is magában foglalja a következő tárgyi csoportokban: I. Neveléstörténet, II. Neveléstudomány,
III. A nevelés ágai, IV. Köznevelés, V. Iskola, VI. A nevelés nemzetközi vonat-kozásai, külföldi nevelés- és oktatásügy, VII. Különfélék, VIII. Magyar Peada-gogiai Társaság. A Névmutató fejezetei a következők: 1. Cikkírók, 2. Ismer-tetett művek szerzői, tárgyalt írók, 3. Folyóiratok, évkönyvek, enciklopédiák.
A körülbelül 20—22 ív terjedelmű munka ára 10 pengő. Megrendelhető dr. Tettamanti Béla egyetemi magántanárnál (Szeged, Baross-utca 2.). A meg-rendelőknek befizetőlapot küldünk.