A fejezet egyik célja az volt, hogy a nemzetközi forrásmunkák tanulmányozása alapján képet adjon azokról a tényezőkről és tényezőcsoportokról, amelyek a kis- és közepes méretű vállalkozások nemzetközi teljesítményét elősegíthetik, abban kvázi katalizátor-
szerepet tölthetnek be, és a nemzetköziesedést elősegítő kormányzati intézkedések és fejlesztések fókuszterületei lehetnek. A másik törekvés pedig arra irányult, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét azokra a környezeti, vállalati és vezetői tényezőkre, amelyek gátolhatják, lassíthatják vagy egyenesen ellehetetleníthetik a nemzetköziese-dés irányába tett erőfeszítéseket. A fejezet a kevert módszertanra építő kkv-nemzet-köziesedésre irányuló kutatás szakirodalom-feldolgozási fázisához, illetve a kérdőív és a mélyinterjúvázlat konceptualizálásához, annak megalapozásaként készült. A feldol-gozás szándékoltan irányult a nemzetközi elméleti keretek és modellek feltárására az empirikus kutatáshoz (7. és 8. fejezet) illeszkedve, azt keretezve.
A fejezet négy fő gondolati egység alapján dolgozta fel a kkv-k nemzetköziesedését.
Egy rövid gondolatébresztő bevezető és az alapfogalmak lehatárolása után (ideértve a nemzetköziesedés, a nemzetközi vállalkozás, a született globális vállalkozás fogalma-kat) ismertettük a nemzetköziesedés egyes kiemelt elméleti modelljeit. Az Uppsala- modell (johanson–Vahlne 1990) a nemzetköziesedést fokozatos tanulásként értelmezi és folyamatmegközelítésben tárgyalja. Az oviatt–McDougall (2005) szerzőpáros nevé-hez köthető koncepció a nemzetköziesedés stratégiaalapú felfogása. johanson és Matts-son (1988) a nemzetköziesedés hálózati modelljét dolgozták ki. Ez utóbbi a mai háló-zatos üzleti környezetben a sikeres nemzetköziesedési programok megkerülhetetlen elméleti modellje. Az üzleti hálózat hatékony mechanizmusokat biztosít a hallgatólagos tudás és know-how megosztására, továbbá olyan környezetet teremt az új tudásalapú és innovatív társadalmi folyamatok számára, amely lehetővé teszi az üzleti szakemberek-nek, hogy ötleteket cseréljenek és megismerjék az új nemzetközi üzleti trendeket. Ezen előnyök alapján elősegíti a társadalmi tőke létrehozását, ami a vállalkozói szellem és a gazdasági fejlődés kritikus tényezője. Ebbe az irányban javasolt a hazai vállalkozók és vállalkozások terelése, illetve motiválása.
Az elméleti irányzatok és megközelítések bemutatását követően olyan nemzetközi modelleket, illetve kutatási eredményeket ismertettünk, amelyek a nemzetköziesedést támogató és hátráltató tényezőkkel összefüggésben születtek.
A 4.2. táblázat összefoglalja az ezekben az integrált, holisztikus szemléletű model-lekben megjelenő, a nemzetköziesedést determináló tényezőket.
Az említett modellek alapján a sikeres nemzetközi teljesítmény meghatározó ténye-zői a következők:
•
Menedzseri szinten: gondolkodásmód, tapasztalat, vállalkozói orientáció: koc-ká zat vál la lás, stratégiai orientáció, proaktivitás, nyitottság, innovációra való tö-rek vés, tanulási hajlandóság, iskolázottság, életkor, nemzetközi vállalkozói ori-en t áció, nemzetközi vállalkozási lehetőségek felismerése, digitális képességek, álta lá nos üzleti ismeretek, nyelvismeret, nemzetközi tapasztalat, szociális háló-zatok, üzleti hálózatok iránti nyitottság, bizalom- és kapcsolatépítési készség.•
Vállalkozási szinten: tárgyiasult és nem tárgyiasult erőforrások (szervezeti tőke, ügyféltőke, tudástőke, stratégiai irányultság, tulajdonviszonyok, vállalat mérete, életkora, piaci diverzifikáltság mértéke, nemzetközi kapcsolatrendszer, méretgazdaságosság).•
Környezeti szinten: belföldi piacok telítettsége, kormányzati támogatások, bel-földi versenyfeltételek, iparág fejlettsége, a kereslet szofisztikáltsága, piacok kul-turális távolsága.4.2. táblázat: A nemzetköziesedés tényezőinek összefoglalása A vizsgált elméleti
Forrás: Saját szerkesztés Kuvalainen et al. (2012), Subrahmanya (2014), Bianchi et al. (2017) és Gulanowski et al. (2018) alapján
Az elmúlt időszakban több empirikus kutatás vizsgálta Közép- és Kelet-Európában a nemzetköziesedésre ható tényezőket. Ezek közül az elmúlt évtized néhány kutatási eredményét kiemelve a következő tényezőkre érdemes felhívni az érintettek figyelmét:
•
Bolgár vállalatokra kiterjedő (N=623) kérdőíves felmérés alapján (Malonova et al.2010) a személyes és pénzügyi hálózatok szerepe meghatározó.
•
A társadalmi hálózatok szerepét, strukturális és relációs beágyazottságát, illetve a vezetők nemzetközi tapasztalatát emelik ki cseh vállalati minta (N=169) alap-ján Musteen és szerzőtársai (2013).•
A fokozatosság, a kollektív tanulás és a stratégia szerepét hangsúlyozzák az oszt-rák vállalatokra kiterjedő adatbázis (N=109) elemzése alapján Ninan és Puck (2010).•
A globális gondolkodásmód és a nemzetközi döntéshozatal kapcsolatát támasz-tották alá empirikus kutatásukkal Miocevic és Crnjak-Karanovic (2012) horvát vállalatok (N=121) kérdőíves felmérése alapján.A fejezet utolsó logikai egysége a családi vállalkozások mint sajátos és egyébként a ha-zai kkv-k gerincét alkotó entitások nemzetköziesedésére ható tényezők áttekintése és rendszerezése. A szakirodalom alapján megkülönböztethetők külső (külső hálózatok, iparági környezet, külföldi beszállítókkal való kapcsolat, iparági stratégiai szövetsé-gekben való részvétel) és belső (stratégiai tervezés, piaci ismeretek, szervezeti tanulás, professzionalizáció, innováció, erőforrások) tényezők. Az említettek közül kiemelhető a professzionalizálódás. Ez a jelenleg tömegesen zajló utódlási folyamattal szoros ösz-szefüggést mutató fejlődési lehetőség és kényszer, ami jótékonyan befolyásolja a nem-zetközi manőverezési képességet. A családi vállalkozások nemnem-zetköziesedése ellen ható tényezők között sok olyan található, amelyre az állam képes hatást gyakorolni, például az utódlással összefüggő képzések támogatása kapcsán is. A családi cégek külső, szakér-tő vezeszakér-tővel szembeni ellenállása, a gyengén fejlett információs és ellenőrzési rendsze-rek, a családi kontroll elvesztésétől való félelem, illetve a munkaerőhiány, ami elsősor-ban nemzetközi üzleti, illetve exportpiaci műveletek terén jelentkezik, egyaránt képes visszafogni a nemzetközi teljesítményt.
Összefoglalásként megállapítható, hogy a nemzetköziesedési folyamatot több szin-ten célszerű támogatni, nem elegendő csak a vezetők képzése vagy exportszakember alkalmazása. A fokozatos piacfejlesztéshez és a nemzetközi vállalkozói orientáció ki-alakításához komplex és stratégiai alapokra épített beavatkozási lépések szükségesek.
A digitalizáció és az internetalapú megoldások, továbbá az erőforrásokhoz való hoz-záférés segítheti és motiválhatja a hálózatba rendeződést, ami tudástőke generálásán keresztül járul hozzá a nemzetközi teljesítmény javulásához.