• Nem Talált Eredményt

Az északnyugati Családregény és Kávéházregény

In document KÁVÉ ÉS KÁVÉSMESTERSÉG (Pldal 21-48)

A „Család Pusztulása" és a „Harmadik Nemzedék** a Kávéházregényben. „Dér Untergang des Abendlandes.**

K eleti Álmodás, levantei Életöröm , nyugati-északi intellectuális Töprengés a K ávéházregényben. — A Család eszméje. — A „P u sz­

tuló Család“ gondolata az északi-nyugati Családregényben és K ávé­

házregényben. — K em ény ő s és E lfajzott U tód. — Város, Polgár, Céh, Család és Kávéházregény. — A pusztuló „Harm adik Nemzedék" a K ávéházregényben. —- Polgár, Szabad Művész és Csavargó. — A Pol­

gár és a Bohémé. — Hárem és Család. — A levan tei Boldog Sziget.

— É lő Em ber : ez a K elet. Cselekvő Ember : ez a Levante. Töprengő Ember : ez az Észak. — N yu gati Decadentia és a „D ér Untergang des Abendlandes“ . — A H yperintellectualism e és a N yugat szellemi Csődje.

— Dekadentia és Utópia. — „Tragikus Látás" és a Civilisatio pusz­

tulása. — Az Európába betörő K eleti Ember. — L asik Roiischwanz.

— A haldokló Kávéházregény.

A keleti K ávéházban a játéko s K épzelet nyelvén a Meddáh szövi a Sikerről a Mese kék-arany és rózsaszín-ezüst pókháló­

fáty lá t, énekel az énekes Szarendel, tevebőrböl v á g o tt színes, átlátszó figuráit h a jb ó k o lta tja az árny ék játék o s Karagözdsi, aran y h alacskák csobbannak a Szökőkútban, a szerecseny Baljádsi szótlanul teszi le a K áhvés F incsalt az olajbarnaképű fekete avagy havas szakállú Sejkek elé, a Tütün illatos füstje száll, az Igazhívők a gyékényeken ülnek és a K ejf, az Elm él­

kedés elrévülő, h allg atag szellemi m ám orában em elkednek a M inarrék fölé, hol a Müezzin dala in t, hogy m úlik az É le t!

É s a M inarré fö lö tt Allah trónol a H etedik M ennyégben. A levantei K ávéházban u gyanakkor az É le t víg v ásárán ak örö­

kös d o b já t verik.

Az É szaknyugaton azonban kom or K ö ltő k ülnek a K áv é­

házban és m iközben azon töprengenek, m iért ülnek ők a K

ávé-Pest-budai kávéházak. Q5

házban, egész nap o tt ülnek és ezt m egírják K ávéslírává, mely arról szól De Saint-Lambert Lovag 18. századi versei ó ta Kosztolányi Dezsőig és Szép Ernőig, hogy szebb a Gyermekség, a F a lu és az O tthon, m int a K ávéház. U gyanekkor kom or, józan polgári K ereskedők is ülnek a K ávéházban és az Á r­

folyam okon töprengenek, m ajd a K aufhausban a g arast foguk­

hoz verik, te h á t az A ran y at megérdemlik, nem hajnaloznak, k orán kelnek, te h á t A ran y at lelnek, ezt halom ba rak ják , előbb azonban gondosan lemérik, a z t el nem szórják. E lv ü k : D inum - dánum vendégség, jobb egy napi egészség! E kom or észak- nyugati V árosokban m indennek S zab o tt Á ra van. ,,F e s te P re is e !“ — ez i t t az elv. S zabo tt k o rlátai v an n ak m indennek, m indenkinek és szab o tt ára v an az É letn ek is. A B ecsületnek a becsületes Munka az ára, a B ecstelenségért erkölcsi H alál a fizetség. Az É let ju talm a a becsületes öregség és a tisztességes öreg Feleség, az A nya, a N agyanya, az ő san y a, az U tó d o k ősanyja, aki m ajd egykor lefogja a haldokló Szerző ő s szem ét.

E Becsületes, kom oly-kom or polgáréletnek azonban mégis re tte n tő az Á ra : az északnyugati C saládregényben az U tód elfajzik és elveri az ő s vag y o n át. Az észak ny u g ati trag ik u s Világszemlélet ráfiz ettet a Dolgos É letre, az U tó d b an b ü n te ti meg az ő s t azért, m ert elm ent az É letöröm m ellett. Az ő s nem já r t m ulatn i az énekes, m uzsikás, tán co s K ávéházba : ab b an bűnhődik meg a Családregényben, hogy az U tód já r oda és o tt elveri a N agyapó tu b ák o s szelencéjét is. A S zab o tt É letn ek a N yugaton ez a k iszab o tt Bírságpénze. Aki a C saládért él, a Család m iatt, a Családban hal meg. A K ávéházregényben a N yugaton az U tód által tö n k re te tt Család b u k á s á t az ő s által meg nem élt örömök h e ly e tt az U tóddal m e g ita to tt retten tő Fekete Leves jelképezi. Ez az É le t meg nem iv o tt víg B orának az ára. A K ávéházregény — m int m o n d o ttu k — Shakespeare

„ L e ar K irály ” -a gonosz U tó d ait írja meg. E z t írja meg Balzac, m ajd Zola, m ajd Ibsen, m ajd Thom as M ann és Galsworthy és u tá n u k az egész K ávéházregény, m elyben k ifüggesztett Á r­

jegyzék m éri k i a „K ávéházi T rag éd iát” : egy adag D upla É le té rt, az elm ulasztott É letöröm ért, a L éha U tód pusztuló élete a fizetség. Az U tód m aga is ráfizet a N agyapa életére, aki elélte előle az É letre való K épességet, m e rt agyonrobotolta m agát, hogy Örökséget hagyhasson az U tódra. Az U tód m ár csak E sztéta, V iveur és Álmodó. B áfizet az Örökségre. A N agy­

547 apa h e ly e tt ül be a K ávéházba. Az északi É let eme keserves M orálját a C saládregényben írja meg a búsongó északi Világ- szemlélet : a búsongó, trag ik u san okossá ag yaso d o tt „Intellec- tu á lis“ író, ak i m aga is rá fiz e te tt az 6 büszke kávéházi H yper- intellectualism e-jére, te h á t bosszúból a z t írja meg, hogy a Búsongó U tód, az öröm telen Ifjú ság áb an csak a K ötelesség­

nek, a C saládnak élő N agyapa u tó d a fizeti meg az á r a t élet­

telenné k iélt É leté é rt. A zt írja meg az ösztöneit v esztett, az Intellectus hideg m agasába felfelé b u k o tt, elagyasodott Iroda­

lom, illetőleg az északnyugati kávéházi Sikerregény és Család- regény, hogy : Az E m b er m indig m indenre ráfizet. Az É szak m indörökre irígyli a Déli E m ber harsány „sp o n tán é11 életöröm ét.

Lenézi a L evantino-t, a 16. században Lőcse nem fogadja be a Céhbe a ,,W elsch“ -eket, az O laszokat,9 m a : Á rjatö rv é n y t hoz a „S ü d lánd er“ ellen, m e rt arabs-zsidó le v an tei V ért nyomoz az Ősfán. A É szak v ág y ja, te h á t gyűlöli a Délit, m ert nem leh et azzá, te h á t a B arb aru s legázolja a L evante-t, de elkeveredik vele. A C igányt, a Déli E m bert, a Bohém e-et lenézi, de ezzel m u zsik áltatja m ag át. Pergolese vagy a m uzsikás kávéházi Cigány : egyik olasz, m ásik cigány. A Cigányt lenézi, de a N agy- kereskedőnek B allerina és Charaman-Chimay hercegnőnek Rigó Jan csi a b ab ája. A P olgár a Cigánnyal csin áltat m agának I llú z ió t: K á rty a v e té s t és M űvészetet, am i egyet jelen t. Az É szak kifosztja a N aran csért a D élt, de örökre odavágyik a N arancsos Itáliáb a. Gyűlöli, m ert a Dél tu d nevetni, te h á t kom or lélekkel vágyva a Dél örömére a z t írja meg a K ávéház- regényben, hogy a N agyapa balga volt, m e rt nem h asználta fel az É letöröm nek reá is k io sz to tt T álentom át, a K eleti K ávé­

val és N arancscsal csak k u fárk o d o tt, a Dél örök pom pájából A ran y at préselt, zsugori volt, m egvonta m agától az Öröm öt, a maga k im ért Ö röm porcióját. E z t hely ette az U tód éli ki.

Az É szak ugyanis lá th a tó la g a z t érzi m agáról, hogy ő az evan- gyéliomi Balga Szűz, aki fu k a rk o d o tt és k u fárk o d o tt az É le t déli olajfája olajával, a h e ly e tt hogy azzal az Öröm szerelme- te s m enyekzői lám pását g y ú jto tta volna fel az A blakban, v árv a a V őlegényt, ki M uzsikásokkal és B orral jö n a Szerelemre.

E z é rt a bibliai péld át, az „Okos és a Balga Szüzeket1* oda­

farag ja a K özépkorban Bamberg északi D óm ja oszlopfejeire, 9 S. S . : a lőcsei Kőfaragó Céh statútum ai.

35*

m a pédig a K ávéházregényben fejezi k i e S zim b ó lu m o t: az É le t öröm ét m agától megtagadó Ős v ag y o n át kő b efarag o tt kőnyom ó Dúc szerinti változatlan, m egkövült irodalm i köv ü ­ le ttel kikövezett irodalom történeti országúton h alad v a a K áv é­

házban v ereti el az Életre, alkoltásra, m un kára képtelen U tó d ­ dal. Az északnyugati K ávéházregény az U tóddal fize tte ti meg az Ős balgán elm ulasztott m ulatságai á rá t. Az ő s nem m u lato tt, mégis ő fizeti meg az álta la el nem m u la to tt Cécó á rá t. De erre ráfizet az U tód is, m e rt a céhi L ak o m át a Céh egyetem - legesen f iz e ti: „die Zöch z a h lt 1“ Ez a Cécó szó ered ete.10 A Céh : a Család. Az A pa a F iú b ű n eiért fizet, a F iú ráfizet arra, hogy az Apa öröm telen v o lt. Az északnyugati Regény olyan borús, m int az É szak és olyan a lelki Décadence-a, m in t az A lkonyat a N apnyugaton, az A bendlandon. „D ér U n ter- gang des Abendlandes“ , vagyis a „ N y u g a t n apja lenyugvóban van.“ Irta : Oswald Spengler 1920-ban, a H áború u tán . „A z U tód a „H arm adik N e m z e d é k ib e n a K ávéházban pusztul e l!“ — írja a K ávéházi Sikerregényben m inden K ávéházban élő, író és elsorvadó K ávéházi író, Az É szak n y u g at halódó, lehajló, b ú s­

komorságra hangolt, hyperintellectuális Világszemlélete t r a ­ gikus Mérleget csinál a Városiasság örök Jelképéről, a K áv é­

házról szóló Sikerregény — Családregény végtelen á ra d a tá b a n . Az álmodozó K eleten az É letnek nincsen ára, a csörtető, hajózó Levanteben É letnek -H aláln ak A rany az ára, a gondolkozó­

töprengő É szaknyugaton H alál az É le t keserves ára. A K ávé­

házregényben : a K eleten ingyen m érik a K áv éh ázb an a Bol­

dogságot, a Levanteben aranyon m érik az örök M ám ort, az É sza­

kon Boldogtalansággal fizet a M ulató a rö v idk e K ávéházi Má­

m orért. Az Északi Ember az északi C saládregényben és K ávé­

házregényben vagy azért boldogtalan, m e rt vag yo ntg yü jtő , kom or Őse elm ent a Boldogság m ellett és elfogyasztotta az U tód É letöröm ét a V agyon u tá n csörtető H ajszáb an fárad v a el; vagy azért boldogtalan, m ert kiélte m a g á t : az U tó d ra csak V agyont h agyott, de nem h ag y ta rá az É letöröm re való képességet. „Valam elyik könnyelmű Ősöm a csókomat m ind elcsókolta“ — írta K árpáti Aurél, egykor K öltő, m a K ritiku s.

10 M. M. A középkori budai Céhlakomák. — K á rp á ti A u r é l: A z én örökségem. Bpest, 1909.

Mindez azért v an így a három világ három különböző K ávé- házregényében, m e rt a K eleten a féktelen K épzelet az Ű r, á Levanteben a fék ét v e s z te tt É letak a rás, az Északnyugaton a szárnvavesztett Melankólia, a lefékezett Ösztön az úr.*/ '

Ez az oka, hogy a K eletén m indig dúsgazdag lesz, ak i cso­

dás P a lo tá t é p ít vagy szép Verset m ond a K alifának. A Tehet­

ség érvényesül a K elét geniális rendetlenségében. A L evante­

ben, illetőleg Itáliáb a n és a Délen a Szabad M űvésznépek, a Les M étiers franc’s érvényesülnek, ha utóbb néha le is v ág ják a fejü k et és kissé B örtönbe is kerülnek. Minden Lionardo da Vinci ta lá l egy P rincipe-t, aki dús P alazzo-ját díszítteti vele, a csa­

vargó Művésszel, ha egy-egy B envenuto Cellini néha a B ör­

tönbe is kerül holm i sik k aszto tt aran y ért. A Művész azonban m ár i t t is kívül m arad a Társadalm on, a z t idegennek érzi és ugyanezt teszi a Társadalom i s : megfizeti a Dóm építőjét, N emességet is adom ányoz neki, de egynek te k in ti a vándorló, csavargó Piccarro-k országúti népével, a Cigánnyal. A Cigány, a G hitano, a ,,Bohém e“ és a Művész m ár a Renaissance delelő- jén kezd azonosulni az európai polgári felfogásban. A Cigány születése a bokor, vándorló élete a csapszék, halála az árok széle vagy az akasztófa és üldözött, vándorló és h á n y a to tt V illard de Honnecourt az É pítő , Danié a P oéta, Fioravanle a bu dai V ár és a m oszkvai K rem lin építője, csavargó v án dortudós Para­

celsus és Com elius A grippa von Netiesheim, sercsapszékben él Shakespeare, vándorló Seregdiák Tinódi Sebők a L antos, v á n ­ dorló, csellengő H um anista Galeotto Marzio di N a rni, b ö rtö n ­ viselt Miguel Cervantes de Saavedra, akárcsak Gringoire vagy

Villon. K ávéházban él Góldoni és Voltaire, am ikor nem bújdo- sik. A N yugaton a polgári P icaro b e ju t a V ároskapun és bele­

emelkedik a polgári és nem esi Rendiségbe. A M űvészt a P olgár m egtűri a V árosban, míg o tt a D óm ot építi, míg alkalm i Ó dát ír a Polgárm esterre, de azu tá n kitessékeli a V ároskapun, h a utóbb a Város főterén szoborral is tiszteli meg em lékét. A N y u ­ g ato n a Szabad Művészség örök Csavargóságot jelent. Az É p í­

tész : „Szabad K őm űves41 vagyis F ran c Mason. Nincsen Céhe : céhenkívüli. A Civilizáció nem tű ri meg a C igányságot. A Cul- tu ra m egtűri. A 18. század e lő tt a „C igány41 az útszélen és az o tt levő Csapszékben, a 18. századtól kezdve az u tc a i gyalogjáróra nyíló K ávéházban él. A Bohémé a Szellem

Picaro-ja.

549

A polgári Picaro a V árosban keresi a Sikert, a szellemi Picaro, a Bohémé a K ávéházban. A 19. században a Művész lesz a K ávéházregénnyé átalakuló Sikerregény állandó Hőse. Ő h e­

ly e tte síti a régi Piccarresca C savargóját. A Sikerregény m ind­

inkább intellectuális és kávéházi lesz, m e rt a Polgárság csavar­

gása lassan megállapodik, csak a Szellem vándorai szaladgál­

n ak fel és alá és keresik a mindig gy ak rabban megszülető újab b és újabb Új szellem új F orm áit, illetőleg önm agukat. A K áv é­

házi Em ber lesz a Vándor új alakosa : ö nm agát írja meg. B a l­

zac, Murger, Babits Mihály, Szabó Dezső, H atvany Lajos b áró , Szitnyai Zoltán Piccarro-ja m ár Intellectuális V ándor : K ávéházi Em ber. Ö nm agát írja m e g : a címeres Ősnek, az országúti V ándornak, a kézim unka P iccarro-jának U nokája szellemi V án­

dorrá h alk u lt. Az Ős még csö rtet a V áros felé, az intellectuális U tód menekül a Városból, m ely megöli. Az Ős a Család erkölcsi eszmekörében lohol a kézzelfogható földi ja v a k u tá n , m iközben Családért dolgozik. Az U tód m ár csak egy Chim aera u tá n f u t : a sa já t m aga Ideái u tá n . C saládtalan, o tth o n ta la n . O tthona és Műhelye a K ávéház. A Szellemi Piccarro : a k iten y észtő d ö tt Városiasság. E zé rt ül a V árosiasság legkifejezőbb h e ly é n : a K ávéházban. E zé rt ír K ávéházregényt, m ely m indig K ávéház- ellenes. A zért az, m ert az író K ávéházban ül, te h á t Műhelyéből elvágyódik oda, ahova el nem ju th a t — mert Cigány — az O tt­

honba, a Polgáriságba. A P olgáriságot lenézi és ü ti, m e rt k ívánja, m ert az egyszerű boldog K özépszer egyedül üdvözítő Boldog­

ság át lá tja benne. A K ávéházban él és ír és m egírja, hogy ezt teszi, vagyis M űhelyköltészetet ír, de ebben ü ti a M űhelyt, m ert szereti. M indezt azért, m e rt boldogtalan, hasad tlelk ű l e t t : a Kemény Ős elfinom odott, elp u h u lt U n o k ája le tt. Snob : az Ős eletet szeretné élni, szeretne egyszerű Boldog Em ber, boldog F alusi Em ber lenni, de élni nem tu d m ár, csak írni. É letét b e­

tűkbe sorvasztja. I t t fakad az egész ú jk o ri Családregény-K ávé- házregény öntvényszerű, tu d a tá la tti Városellenessége és K ávé- házellenessége. A Családregény óriási lelki v argabetűvel vissza­

kanyarodik, vissza M ontesquieu-hoz : V árosellenes-K ávéház- ellenes P am p h let lesz. E z t írja Balzac, M urger, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza. M indenki.

A Család eszméje az É szaknyugaton rak o d ik rá a keleti vágású Sikerregényre, mely a kávéházi M eddáhok ajk án v iru lt ki.

Az északnyugati kávéházi M eddáh : a Családregényt és a K áv

é-551 házregényt megíró „K ávéházi Iró“ m ár a Családról ír, a z t írja meg, hogy a Család elpusztul a K ávéházban. A K eleten nincsen Családiság, a keleti Szerencsés E m ber m agának csinálja meg a Sikert. „N incs u tó d a és nincs őse“ — m in t A d y E ndre dalolta, ez a keleti P oéta. A K elet nem ism eri a Családregényt. A keleti S ik erreg é n y b en : a K oldusregényben, a K oldus- és a Lovag- regényben a Lovag m indig csak egyéni S ikert ér el. E Sikerek­

nek a keleti életben alig v an fo ly tatásu k. A K eleten csak Egyé­

niségek vann ak , a L evante-ben csak K alandosok vann ak , az az É szakn yu gaton Családba, V árosba, C ollectivum -okba bele­

gyöm öszölt Szociális Lények vannak, É letben, K ávéházban és K ávéházregény ben egyaránt.

A K e le t: a vad Szabadság és Szabadosság, a daliás, férfias megjelenés, a bátorság, az ötlet, egy jó kardforgató m arok, a kopj á t kem ényen m arkoló ököl szabad világa. A K elet a Sza­

bad Verseny világa, ariszto k ratik u s és dem okratikus egyben.

Minden K oldusból leh et K alifa és sok K alifából le tt Koldus.

A K elet egész lelki alk o to ttság a a Civilisatio nyűge nélkül sza­

badon érvényesülő Tehetség világa. Nincs Civilisatio, te h á t nincs R end, te h á t a R endetlenségben felvirul az É lniakarás.

Self-made-man a Lovag is, m e rt senki-semm i K isem berből lesz Lovag. Az európai „L ovagkor" a K eresztes H adak idején veszi á t a szabadon érvényesülő Picaro-ból le tt L ovagot az arabsoktól : m inden arabs tarto zék áv al eg y ü tt. Címeres p ajzs és címeres kopja, sisakdísz és páncél, a Talizm án m in t Lovagi Rendjel, a Lovaggáütés, a Lovagköltészet, a jó arabs, b erber és m urciai ló, vagyis a nemes Lótenyésztés és a Sikerregény Lovagkölté­

szete : ez m ind arabs hozadék. A K ávé, a K ávéház és a K ávéház­

regény is az.

Az arabs nem ism eri az átöröklődő M éltóságokat és Címe­

k et. E zek et meg kell szere zn i: de m indenki m egszerezheti, aki tu d ja. Aki kap ja, m arja, de az U tód ra alig örökíti á t a s a já t élete Sikereit. Ugyanez áll a Törökre és a középkori Görögre is.

A K alifák, a Padisahok, a Vezírek és Em irek, v alam in t a bizánci Császárok néha a lk o tn ak családi D y n astiák at, de ezek úgy bu knak, ahogyan em elkedtek. A V alóságban is, a N ovellában is.

D aliás szabólegények, fapapucshasítók és cirkuszi kocsisok lesznek Fejedelm ek a term észetes kiválogatódás szabad érvé- nyesülhetési lehetőségei révén. A bizánci Császárokra alkalm a­

z o tt Kopronümosz csúfnév a z t jelen ti, hogy a Bíboros Császár

az u tca sarában született. A Sárban született szó enyhítve ad ja vissza a Csúfosnév eredeti maró zöngéjét, a Cambronne francia Tábornok híres m ondásában is o tt csúfoskodó s z ó t: ha akad is olyan Császár, aki m ár Porfürogennélosz vagyis Biborbanszü- le te tt, az csak azt jelenti, hogy a tö b b i m ajdnem mind Kopro-

gennelosz volt, vagyis K oproszban szü letett.

A Padisah-ok N agyvezírjei m ajdnem m ind ap átlan -an y át- lan albán, görög, kurdisztáni, anadoli, rác vagy ta tá r gyerm ek­

ből nevelt közgyalog Jenicseriek avagy Vízhordók és m álha- hordó Hamál-ok. U tódaik azonban nem dédelgetett Gyermekek, ap ju k életét nem öröklik. Egy rendes Vezír Ázem u tá n a H árem rabnői kétszáz fiú t is szültek. E gy N agyvezírnek kétszáz fiából nem lehet kétszáz N agyvezír. Tíz gyerekre lehet hag y n i rangot, kétszázra nem. T izen k ettő t le h et apailag szeretni és nevelni, k étszázat nem . A T örök keverte a Raceokat. A N agy­

úrnak : a férfiassága által B eérkezett Szerencsefinek, a Picaro- ból ereje és esze által le tt Főem bernek a z é rt a d o tt száz Asszonyt, hogy szaporítsa nagyszerű fa jtá já t. A Hárem nem a Kéj laka, m in t ezt azok hiszik, ak ik ezt nem ism erik, hanem a F ajtenyész­

tés, az Eugenika Self-m ade-m an-t tenyésztő telepe. A Feleség csak R abnő, m indenféle fajú : georgisztáni, zsidó, görög, albán, m agyar. A G yerm eket csak m osdatja és szo p tatja a H árem , a N agyúr a fiá t beadja K ö zjan icsárn ak : csinálja meg o tt a m aga Szerencséjét, h a életrevaló. Az apa is K özjanicsárból le tt N agy­

vezír, nem baj, ha a fiából K özjanicsár lesz. Legyen ő is N agy­

vezéré, ha tu d . H a nem : pusztuljon. A P ad isah feleségnek adja el a lá n y át. A m ag talan R abnő a P azár k ik iáltó ja sípjára- dob jára kerül.

A K elet azonosnem ü és m ásnem ű Á gyasházaiban nem v iru lt fel a Család középeurópai Eszm éje. A keleti Self-made- man-ség egyik alap ja az in tézm én y esített Többfeleségüség és a m agától érth etőd én ek ta r t o tt Természetellenesség. Egy P asa szerethet egy nőt, de százat nem. Egy bisexuális em bernek lehet fia, de egy, a P olygam iára és a B isexualitásra berendezett T ár­

sadalom ban nincs családi érzés. A m o nd ottako n csak az a tételes tájékozatlanság ütk özhet meg, mely a K eletet nem ism eri.

A K elet ebben is a V égletek hazája. E gyik oldalon az igazi F érfit kitenyésztő E ugénika, a m ásikon a m eddő és beteg fonákságú K étnem ű Szerelem, vagyis nem Szerelem, hanem csak Erósz.

E z a K elet. A Monogamia form ájában élő keresztény

Közép-553 európa az, mely az A pa által elért eredm ényeket címben, címer­

ben, rangban, vagyonban átö rö k íti, v a g y is : az Apa életét az A nyának, É le ttá rsn a k é rze tt Feleségtől sz ü le te tt F iú örökli.

Az európai gyerm ek : A tyjafia, a keleti gyerm ek : R abnöfia.

A tö b b nejű tü rk m én vagy k a lm ü k ta tá r A pa s á tra elé a Szovjet­

forradalom ig k ite tté k az Ú jszü lö ttet és a H a n d sá rt ann ak je lé ü l: akarja-e a F iú t? A tú lad u n ai Göcsejben az ázsiai ere­

detű Csöröglü, a F iú av ató ünnepén fejsze p ó to lta a k a rd o t.11 Vagyis : ahol nincs Család, o tt nincs C saládregény. A K elet in tézm én y esített poligám iás és bisexuális T ársad alm aib an n in ­ csen Családregény. A Meddáh a K áv éházb an csak a K oldus á ltal elért Sikerről já ts z h a t Sikerregényt, m e rt hallgatósága tö bbnejű és tö b b n y ire kétösztönű. A Szovjet fennen hird eti, hogy az Új Társadalom ú tja it tö ri. V alójában azonban csak a K e le t:

Ázsia A siatism e-jét ö n tö tte le a Sorelisme és a M arxism e egye­

sítéséből k in ő tt Leninisme-mel, a m it an nyival is in k áb b meg­

te h e te tt, m e rt m indezt m ordvin, c su v astatár és kín ai Bakók ú tjá n k én y szerítette rá az Oroszra, m elyről régi m ondás m ondja : V akard meg az Oroszt, k ibú jik alóla a T a tá r ! A Szovjet a Csa­

lá d o t elp u sz títo tta a Collectivitás érdekében és ezzel csak Szov­

jeth árem et te re m te tt meg, hiszen a H árem nem K éjtan y a, hanem G yerm eknevelőhely.

A Levante-ben sem él a Család am a mélységes kapcsolata, am it A lbániától északra m ár m egtalálunk. A L evantino A pa a Tengereket já rja, de vájjo n hazajön-e? És ugyan-ugyan, mifélé­

A Levante-ben sem él a Család am a mélységes kapcsolata, am it A lbániától északra m ár m egtalálunk. A L evantino A pa a Tengereket já rja, de vájjo n hazajön-e? És ugyan-ugyan, mifélé­

In document KÁVÉ ÉS KÁVÉSMESTERSÉG (Pldal 21-48)