és 3 aktiválódása gyulladásos bélbetegségben

Veres-Székely Apor BME III.

veres.sz.apor@gmail.com

Bevezetés, célkitûzés:A gyulladásos bélbetegség (IDB) (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) patomechanizmusában központi szerepet játszik a tumor necrosis factor alpha (TNFa). Ennek jelentõségét emeli ki az IBD-s betegek keze-lésére bevezetett anti-TNFaterápia egyre nagyobb térhódítá-sa is. Jelen vizsgálatainkban az célul tûztük ki a TNFaáltal az IBD-ben aktiválódó jelátviteli utak vizsgálatát.

Beteganyag, módszer: A SMAD 2/3 foszforilációt Western-blot módszerrel vizsgáltuk IBD-s gyermekek (n=15, medián kor: 12 év, tartomány: 2-17 év, fiú/lány arány: 9/6) mikroszkóposan gyulladt, valamint nem-gyulladt nyálkahár-tyájában, egészséges kontrollokkal (n=10, medián kor: 12 év, tartomány: 2,5-15 év, fiú/lány arány: 6/4) összehasonlítva. A SMAD 2/3 foszforilált formájának szöbveti lokalizációját immunfluoreszcens festési eljárással vizsgáltuk. Továbbá HT-29 sejtvonalon, áramlási citométerrel vizsgáltuk a TNFa kezelés SMAD 2/3 foszforliációjára kifejtett hatását.

Eredmények: A SMAD 3 foszforilációja fokozódott az IBD-s gyermekek gyulladt nyálkahártyájában a kontrollok-hoz, valamint a nem-gyulladt bélnyálkahártyájú IBD-s bete-gek mintáihoz viszonyítva. A SMAD2 foszforilációja hason-ló volt a gyulladt és nem-gyulladt nyálkahártyájú IBD-s gye-rekek, valamint a kontrollok gyerekek bélnyárkahártya min-táiban. A SMAD 2/3 fokozott foszforilációa az enterocitákra korlátozódott. TNFa-val kezelt HT-29 sejtek SMAD 2/3 foszforilációja fokozottabbnak bizonyult a kontroll csoport-hoz képest.

Következtetés:Vizsgálataink szerint a TNFá részt vehet IBD-s bélmucosa SMAD 3 aktivációjának növelésében. Mi-vel a SMAD 3 alapvetõ fontosságú különbözõ szervek fibró-zisában, ezért eredményeinkbõl arra is következtethetünk, hogy a SMAD 3 a CD során bekövetkezõ fibrózisban is ki-emelt szerepet játszhat.

A kutatócsoport részérõl publikáció korábban nem jelent meg.

Témavezetõ(k): Dr. Vannay Ádám, tudományos fõmunkatárs, Gyermekgyógyászati és Nefrológiai Kutatócsoport, Semmel-weis Egyetem-Magyar Tudományos Akadémia, Dr. Molnár Kriszta, PhD-hallgató, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Széklet calprotectin jelentõsége krónikus gyulladásos bélbetegségben és nem gasztrointesztinális fertõzésben szenvedõ gyermekekben

Hajósi-Kalcakosz Szofia SE ÁOK V. – Blázsik Réka SE ÁOK V.

szoofia@gmail.com; blazsikreka@yahoo.com

Bevezetés:A calprotectin egy S100 családba tartozó fe-hérje, mely a neutrophil granulociták citoplazmájának 60%-át alkotja, ezáltal jó indikátora a bélben zajló gyulladásos folya-matoknak. Székletbõl kimutatva sandwich immunosassay technikával jól alkalmazható az IBD (Inflammatory bowel disease, Gyulladásos bélbetegség) diagnosztikájában és diffe-renciáldiagnosztikájában, a betegség aktivitásának megítélé-sében, a terápia hatékonyságának követésében és a relapszus elõrejelzésében, non-invazív módon.

Célkitûzés:Vizsgálatunk célja IBD-s gyermekek széklet calprotectin értékének meghatározása, és összehasonlítása egészséges és nem gasztorintesztinális infekcióban szenvedõ gyermekek calprotectin értékével.

Betegek és módszer: Vizsgálatunkban negyvenegy, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikáján gondo-zott gyermek vett részt. Tizennyolcan IBD-ben szenvedtek (átlagéletkor: 15,6 év, 9 fiú, 9 lány), tizenöten az egészséges kontroll csoportot alkották (átlagéletkor: 13,7 év, 7 fiú, 8 lány) és tizenkét nem gasztrointesztinális infekcióban szenve-dõ, 30 mg/l feletti CRP-vel rendelkezõ gyermeket vizsgáltunk (átlagéletkor: 11,8 év, 7 fiú, 5 lány). A széklet calprotectin mennyiségét Quantum Blue sandwich immunoassay mód-szerrel mértük.

Eredmények:Méréseink során az IBD-ben szenvedõ be-tegcsoportban a széklet calprotectin medián értéke 550mg/g (percentil/pc 25: 284,25mg/g; pc 75: 726,5mg/g), az egészsé-ges kontroll csoportban a medián érték 15mg/g (pc 25: 14 mg/g, pc 75: 20mg/g), a két csoport között a különbség szigni-fikáns volt (p <0,0001). A magasabb CRP értékû, nem gasztrointesztinális infekcióban szenvedõ gyermekeknél a széklet calprotectin magasabb volt, mint az egészséges kont-rollokban, de jóval alatta maradt az aktív IBD-s betegekhez képest.

Következtetések: A széklet calprotectin mennyisége IBD-s gyermekekben jelentõsen magasabb volt, mint az egészséges kontrollcsoportban. Így vizsgálataink alapján megállapítható, hogy ez egy hasznos, nem invazív diagnoszti-kus eljárás ebben a kórképben. Magasabb CRP értékû, nem gasztrointesztinális infekcióban szenvedõknél a széklet calprotectin kissé magasabb értékeket érhet el, aminek fontos szerepe lehet a differenciáldiagnosztika bizonyos elemeinél.

Korábbi publikációink nincsenek.

Témavezetõ(k): Dr. Veres Gábor, egyetemi docens, I. Sz. Gyer-mekgyógyászati Klinika

GYERMEKGYÓGYÁSZATII.

Orvos-,Fogorvos-ésGyógyszerésztudományiDiákköriKonferencia–2012

Tapasztalataink a 3-metilkrotonil-KoA karboxiláz hiánnyal

Molnár Ágnes SE ÁOK V.

molagnes@yahoo.fr

Bevezetés:2007-tõl a kötelezõ anyagcsere szûrõvizsgá-latok száma a tömegspektrometria bevezetésével a korábban szûrt négy betegségrõl 26-ra emelkedett. Az újonnan szûrt be-tegségek közé tartozik az organikus savak metabolizmusának egyik zavara, a 3-metilkrotonil-KoA karboxiláz hiány (3-MCC).

A 3-MCC hátterében a 3-metilkrotonil-KoA karboxiláz enzimet kódoló gén mutációja áll, ennek következtében a leucin lebontás akadályozott. Az eltérés autoszomális re-cesszív módon öröklõdik.

A 3-MCC az esetek többségében tünetmentes, de jelent-kezhet gyengeség, fáradékonyság, krónikus esetben növeke-dési és fejlõnöveke-dési elmaradás, szívproblémák, izomtónus zava-rok. Legsúlyosabb esetben metabolikus krízis alakulhat ki, melynek kiváltó oka lehet éhezés, fertõzés, trauma.

Célkitûzés:Mivel a betegség nyomon követésére eddig nem került sor, célunk volt, hogy a 2007-2011 júniusa közt ki-szûrt gyermekek adatait összegyûjtsük és kiértékeljük, illetve a késõbbiekben kövessük testi és szellemi fejlõdésüket.

Betegek és módszerek: A vizsgált idõszakban 11 gyer-meknél észleltünk a betegségre jellegzetes emelkedett 3-hidroxi-izovaleril-karnitin (C5OH) szintet és C5OH/C2 arányt. Megerõsítõ vizsgálatként 8 betegnél újabb szûrõpapír-minta meghatározás, valamint vizelet szerves sav vizsgálat történt.

Eredmények: A 3-MCC-s gyermekek átlagos C5OH szintje 21,77 mmol/l (norm.: 0,83–1,51 mmol/l), C5OH/C2 szintje 2,05 (norm.: 0,045–0,6) volt.

A budapesti anyagcsere központhoz tartozó minták közül 11 esetben észleltünk a 3-MCC-re utaló metaboliteltérést tan-dem MS vizsgálattal. Az ismételt vizsgálatok alapján öt gyer-meknél igazolódott a betegség. Minden gyermek súly és hossz percentilis az életkornak megfelelõ tartományban volt, neurológiai statuszukban eltérés nem volt.

Vizelet szervessav vizsgálat során a diagnosztizált bete-geknél 3-hidroxiizovaleriánsav medián 940,4 mmol/mmol kreatinin (norm.: <50) és medián 209,6 mmol/mmol kreatinin 3-metil krotonil glicin koncentrációt észleltünk, mely utóbbi metabolit normál esetben nincs jelen a vizeletben.

Megbeszélés: A 11 3-MCC gyanús gyermek közül öt esetben igazolódott a betegség. Eddig minden gyermekünk tünetmentes. Kiszûrt betegeink rendszeres ellenõrzés alatt áll-nak, hogy az esetleges késõi tünetek is felismerésre kerülje-nek.

Ebben a témában még nem került sor publikációra.

Témavezetõ(k): Dr. Dezsõfi Antal, egyetemi adjunktus, I. Sz.

Gyermekgyógyászati Klinika

Tehéntej és tojás allergén terheléses vizsgálatok gyermekkorban

Laczkovszki Melinda SE ÁOK VI.

mendilla@gmail.com

A gyermekkori ételallergiák elõfordulási gyakorisága emelkedik, nemzetközi adatok szerint a csecsemõk 12,8%-át, a 3 évesek 5,1%-ot és az iskoláskorú gyermekek 1,3–2,6%-a érinti. Ezen gyakorisági adatokat az ételallergia egyetlen, biz-tos diagnózisaként elismert kettõs vak placebo kontrollált (DBPC) módszer alkalmazásával állapították meg. A beteg-ség gyakoriságának megítélése függ az alkalmazott diagnosz-tikus módszertõl. A nem kellõen alapos kórelõzmény és klini-kai tünet, valamint diagnosztiklini-kai eredmények értékelése miatt sokan eliminációs diétát folytatnak, a táplálkozási hiányálla-pot kialakulásának veszélyével.

Összehasonlítottam a hazánkban széleskörûen alkalma-zott nyílt és a DBPC allergén provokációs teszt alapján meg-állapított a két éves koron túl is szükséges tehéntej illetve to-jás eliminációs diéta gyakoriságát.

2010. 01. hótól 2011. 09. 01 - ig 286 ételallergia miatt a II.

Gyermekgyógyászati Klinikán megjelent gyermekek adatait dolgoztam fel. A vizsgálatba bevonásra az a 132 két évesnél idõsebb gyermek került, akiknél tehéntej-, illetve tojásaller-gia fennállásának elbírálása céljából allergén provokáció tör-tént, az ételallergia 1 éves kor elõtt jelentkezett, és az allergia elsõ diagnózisának idõpontjában talált tünetektõl eltérõ aller-giás panaszokról számoltak be, korábbi allergén provokációt követõen. Összesen 153 provokációs vizsgálat eredményét elemeztem, 104 gyermeknél tejfehérje allergia, 7 gyermeknél tojásallergia és 21 gyermeknél tojás és tejfehérje allergia elbí-rálása miatt történt allergén provokáció.

A vizsgált idõszakban 120 nyílt terheléses vizsgálat és 33 DBPC allergén provokáció történt. A nyílt terheléses vizsgá-lattal a gyermekek közel fele (46,3 %) továbbra is eliminációs diétára szorult, míg a DBPC csoportban ez az arány egy har-mad volt (34%). A biztosnak tartott DBPC módszer alkalma-zásával arányaiban lényegesen kevesebb gyermeknél volt szüksége további táplálkozási megszorításra, bár a két minta jelentõsen eltérõ esetszáma miatt statisztikailag a különbség nem volt szignifikáns mértékû (p (p> 0,1).

Ételallergia esetén a biztos diagnosztikus módszer (DBPC) alkalmazásán alapuló eliminációs diéta elrendelésé-vel csökkenthetõ a táplálkozási hiányállapot kialakulásának veszélye, a gyermek szocializációs nehézségei és az egész-ségbiztosítási kiadások, ezért ennek alkalmazása javasolható különösen két évesnél idõsebb gyermekek esetében.

Ebben a témában még nem került sor publikációra.

Témavezetõ(k): Dr. Tomsits Erika PhD., egyetemi docens, II.

Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Thymic stromal lymphopoetin (TSLP) és receptorának (TSLP-R) expressziója cöliákiás gyermekek duodenum-nyálkahártyájában Diczig Brigitte SE ÁOK IV. – Lippai Rita SE ÁOK IV.

diczigb@hotmail.com; lippaimolnarka@gmail.com

Bevezetés, célkitüzés: A thymic stromal lymphopoetin (TSLP) barrierfelszínek epithelsejtjei termelte proallergén citokin, melynek szerepe a fiziológiás körülmények között a kommenzalis bélflórával szembeni tolerancia kialakítása és non-inflammatórikus környezet fenntartása. Receptora (TSLPR) legfõképp az antigénprezentáló sejtek felszínén expresszálódik. Munkánk során a TSLP és TSLPR szintjét vizsgáltuk coeliakiás (CD-s) gyermekek duodenum-nyál-kahártyájában.

Betegek és módszer: 11 újonnan diagnosztizált CD-s gyermek (medián kor: 9 év, tartomány: 2-12 év, fiú/lány arány: 3/8), 5 gluténmentes étrenden tartott CD-s gyermek (GFD) (medián kor: 10 év, tartomány: 5-16 év, fiú/lány arány:

2/3) duodenumából származó biopsziás mintáját vizsgáltuk, 10 egészséges kontroll (medián kor: 5,25 év, tartomány: 4 hó-14 év, fiú/lány arány: 7/3) mintájával összehasonlítva. A minták TSLP és a TSLPR fehérjeexpresszióját Western-blottal határoztuk meg. Ezen kívül vizsgáltuk a TSLP és re-ceptorának kolokalizációját a duodenumban immunfluo-reszcens festés segítségével.

Eredmények:A TSLP fehérjeszint szignifikánsan csök-kent CD-s betegekben a GFD-n tartott csoporthoz képest, TSLP receptorszinten ugyancsak szignifikáns csökkenést ta-pasztaltunk CD-sekben a kontrollcsoporthoz viszonyítva (p<0,05). A GFD-n tartott betegek TSLP fehérjeszintje a kontrollcsoporthoz hasonló volt, receptorszinten a GFD-s csoport még nem érte el a kontroll fehérjeexpresszióját. A TSLP és TSLPR specifikus immunfluoreszcens festõdést a duodenalis nyálkahártya kriptahámjában valamint a lamina propria immunkompetens sejtjeiben láthatunk. A vizsgált csoportok között festõdési különbség nincs.

Következtetés:Vizsgálatunk szerint a TSLP és a TSLPR fehérjeszintje csökkent a CD-s gyermekek duodenum-nyálkahártyájában, mely GFD-re javulást mutatott. Az ala-csonyabb TSLP és receptorának szintje CD-ben hozzájárul-hat a csökkent gyulladás elleni válaszokhoz és a bélnyálka-hártya fokozott károsodásához is.

Az adott témában a kutatócsoportnak korábban nem jelent meg publikációja.

Témavezetõ(k): Dr. Veres Gábor, egyetemi docens, I. Sz. Gyer-mekgyógyászati Klinika, Dr. Molnár Kriszta, PhD-hallgató, I.

Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

GYÓGYSZERÉSZETI TUDOMÁNYOKI.

Orvos-,Fogorvos-ésGyógyszerésztudományiDiákköriKonferencia–2012

A dapoxetin és demetil-metabolitjainak szintézise és királis analitikai vizsgálata Darcsi András SE GYTK V.

darcsi.andrew@gmail.com

A szexuális zavarok kezelése napjaikban egyre nagyobb figyelmet kap. A leggyakoribb férfi szexuális zavar a korai magömlés, amely becslések szerint a férfiak közel 30%-át érinti világszerte. Magas elõfordulási gyakorisága és az élet-minõségére kifejtett kedvezõtlen hatása ellenére 2009-ben je-lent meg az elsõ hatóanyag, mely a betegség célzott kezelésé-re használható. A szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) csoportjába tartozó dapoxetin a kedvezõ farmako-kinetikai profiljának és fizikai-kémiai tulajdonságainak kö-szönhetõen a tartós SSRI kezelés mellékhatásaitól mentes fel-használást biztosít.

A dapoxetin királis hatóanyag, a hatásosabb S enantio-merjét tartalmazó készítményt számos országban törzsköny-vezték.

Munkánk során célul tûztük ki a racém dapoxetin illetve két, a mono- és didemetil-metabolitjának szintézisét. Ezt kö-vetõen a dapoxetin királis elválasztását az irodalomban eddig nem ismert módon, ciklodextrin-módosított kapilláris elekt-roforézissel terveztük megvalósítani.

A racém dapoxetin szintézisét az irodalomban ismert módszer szerint végeztük. Benzaldehid, malonsav és ammó-nium-acetát etanolos oldatát refluxáltatva jutottunk a megfe-lelõ béta-aminosavhoz. Ezt redukciót követõ metilezés után Mitsunobu-reakcióban kapcsoltuk alfa-naftollal, majd osz-lopkromatográfiás tisztítás után jutottunk a racém dapoxetin-hez.

A didemetil-dapoxetin elõállításakor a dapoxetin szinté-zisekor elõállított 3-amino-3-fenilpropán-1-ol aminocsoport-jának benziloxikarbonil-kloriddal történõ védését követõen végeztük el az alfa-naftollal történõ kapcsolást, majd a védõ-csoport katalitikus hidrogénezésével jutottunk a kívánt szer-kezethez.

A demetil-dapoxetin elõállításakor racém 3-klór-propio-fenonból indultunk ki, melyre redukció után alfa-naftolt kap-csoltunk nátrium-hidrid segítségével. A termék mezilát-képzése azonban nem várt termék képzõdéséhez vezetett. Az ismeretlen szerkezetû vegyületet izoláltuk és 2D NMR méré-sek segítségével azonosítottuk a triciklusos származék szer-kezetét, és képzõdésének lehetséges mechanizmusára javas-latot tettünk.

Vizsgáltuk az elõállított vegyületek elektroforetikus vi-selkedését, metilált gamma-ciklodextrin segítségével sikere-sen választottuk el a dapoxetin két enantiomerjét. Az általunk kidolgozott módszer alkalmas lehet az enantiomertiszta ható-anyag gyors vizsgálatára is.

A témában korábban nem volt publikáció.

Témavezetõ(k): Dr. Béni Szabolcs, egyetemi adjunktus, Gyógyszerészi Kémiai Intézet

A kénessav autokatalitikius oxidációjának vizsgálata

Molnár István SE GYTK III.

brandt@t-online.hu

Az önszervezõdõ kémiai rendszerek tipikus példái az autokatalitikus reakciókon alapuló oszcilláló reakciók. Ezek vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza. Az oszcilláló reakciók között az utóbbi években kitüntetett figyelmet kap-tak az úgynevezett pH-oszcillátorok. Ezen reakciók jellemzõ kulcslépése egy gyenge sav autokatalitikus oxidációja erõs savvá. Az autokatalízis azért jön létre mert a gyenge sav protonált formája gyorsabban oxidálódik mint a nem protonált forma. A reakció során felszabaduló hidrogénio-noknak köszönhetõen a reakció elõrehaladtával egyre nõ a gyenge sav protonált formájának aránya a nem protonált for-mához képest, ami autokatalitikus kinetikát eredményez. Mi a kénessav oxidációját vizsgáltuk jodátiont, bromátiont és hid-rogén-peroxidot alkalmazva oxidálószerként. A reakciók nyomon követésére üvegelektródot használtunk. A kísérleti eredmények értelmezéséhez egy az irodalomban ismert és el-fogadott modellbõl indultunk ki. A modell sztöchiomet-riájának figyelembevételével kiszámítható a reakció során bekövetkezõ pH változás mértéke, illetve hogy ez miként függ a reakció körülményeitõl. Méréseink jó egyezést mutat-nak a számítások eredményeivel. Vizsgáltuk továbbá egy az oxidációs reakcióban részt nem vevõ puffer rendszer hatását is. Ebben az esetben is jó egyezést találtunk a kísérleti ered-mények és a megfelelõ reakciókkal kiegészített modellszámí-tások között. Kinetikai szempontból az autokatalitikus reak-ció egyik fontos jellemzõje az indukreak-ciós periódus idõtartama.

Itt azt vizsgáltuk, hogy miként változik ez a kiindulási hidro-génion koncentráció függvényében. A kísérleti eredmények alapján módosítottuk a modellben az oxidációs lépést leíró se-bességi egyenletet. Azt tapasztaltuk, hogy mindhárom oxidá-lószer esetén formailag azonos sebességi egyenlettel írható le a reakció, ahol természetesen a sebességi állandók értéke függ az alkalmazott oxidálószertõl. A tudományos diákköri munkám eredményeit bemutató publikáció kézirata hamaro-san elkészül. Eredményeim hozzájárulnak a pH oszcillátorok mûködésnek alaposabb megértéséhez.

Molnár István TDK munkájának célja azon reakciók kinetikájának részletes vizsgálata, amelyeket sikerrel alkalmaztunk reakció-diffúzió mintázatok létrehozására. Ez a munka elengedhetetlen a kísérleti eredmények modellezéséhez.

1. Szalai, I. et. al: P. Phys. Chem. Chem. Phys., 2011; 13:20228.

2. Horváth J. Szalai I: De Kepper, P. Science, 2009; 324:772.

3. Szalai I, De Kepper P: J. Phys. Chem. A, 2008; 112:783.

4. Szalai I, De Kepper P: Phys. Chem. Chem. Phys., 2006;

8:1105-1110.

Témavezetõ(k): Szalai István, egyetemi docens, ELTE TTK Ké-miai Intézet

A ketamin ciklodextrinnel alkotott komplexeinek elemzése CD és NMR spektroszkópiával

Jakó Tamás SE GYTK V.

jako.tamas@iocs.hu

A ciklodextrinek komplexképzõ tulajdonságuk sokrétûen kihasználható, és vizsgálható. Ezen tulajdonságokat vizsgál-va jutottunk el a ketamin nevû molekulánál észlelt érdekes módon megváltozott cirkuláris dikroizmus (röviden CD) spektrumhoz. A ketaminnal való vizsgálathoz mi a 2-hidroxi-porpyl-b-ciklodextrint és a b-ciklodextrint használtuk. A komplexek szerkezetére az NMR jelek kémiai eltolódásának megváltozásából következtethetünk. A kiroptikai spektro-szkópia alapja, hogy ún. síkban polarizált fényt használunk fel a vizsgált anyag gerjesztésére. Minden esetben a lineárisan polarizált fény felbontható két, azonos fázisban haladó (egy jobbra és egy balra forgó) cirkulárisan polarizált fényre. A királis közegben a cirkulárisan polarizált fénynek vagy a jobb, vagy a balmenetû komponense lassul le és nyelõdik el, attól függõen, hogy melyik komponensnek kedvezményezett az elnyelõdése, ez pedig a molekuláris szerkezettõl függ.

Kísérleti rész:

A kutatási csoportunk régóta foglalkozik a ketamin szer-kezeti vizsgálatával (1). Azonban vizsgálatára még ciklodext-rinekkel nem került sor. A ketamin bázis esetén a hidroxi-propil-b-ciklodextrinnel alkotott komplex pozitív, míg a sima b-ciklodextrinnel alkotott komplex negatív elõjelûnek adó-dott. A ketamin-HCl sónál viszont ab-ciklodextrin is pozitív jelet ad, mely jelentõsen meghaladja a hidroxipropil-b-ciklodextrinét. Jelen helyzetben két féle szerkezetû komplex megvalósulásáról van szó, amelyek aránya nagyrészt függ a protonáltságtól (illetve szerepe lehet, hogy melyik emantio-merrõl van szó). Elvégeztük a racém ketamin királis elválasz-tását, majd a komplexek szerkezetét NMR spektroszkópiával megvizsgáltuk. A vizsgálat során 2D-s technikákat használ-tunk fel (ún. ROESY és COSY NMR tecnikákat). Mérésünk során azt vizsgáltuk, hogy a ciklodextrin üregében lévõ hidro-génjeinek a jele látja-e a téren keresztül a ketamin protonjait (ROESY). Természetesen elõtte a ketamin protonjait azono-sítani kellett (COSY), hogy ebbõl láthassuk, hogy mely proto-nok látják egymást a téren keresztül. Ezután modelleztük a ketamin só, illetve a bázisnak a bekötõdését a kétféle ciklodextrin molekulába, melyek magyarázatul szolgálnak a megváltozott cirkuláris dikroizmus jelenségére.

1. Gergely A, Zsila F, Horváth P, Szász G: Determination of abso-lute configuration of ketamine enantiomers by HPLC-CD-UV technique.

Témavezetõ(k): Dr. Horváth Péter, egyetemi docens, Gyógy-szerészi Kémiai Intézet

Anyatej oligoszacharidok izolálása és

szerkezetvizsgálata mágneses magrezonancia spektroszkópiával

Balogh Réka SE GYTK IV.

rekac13@gmail.com

Az újszülöttek testi és szellemi fejlõdésében az anyatej-nek rendkívül fontos szerepe van, azonban a változatos össze-tételû anyatej egyes komponenseinek szerepérõl máig kevés ismerettel rendelkezünk. Az anyatej harmadik leggyakoribb komponense (a laktóz és a zsírok után) a konkrét tápláló funk-cióval nem rendelkezõ oligoszacharidok. Ezek a 3-20 mono-szacharid egységbõl felépülõ biopolimerek szerepet játszhat-nak az utód fertõzésekkel szembeni védelmében, az egészsé-ges bélflóra kialakításában, a posztnatális fejlõdésében és szá-mos máig nem ismert folyamatban. Ezért szerkezetük minél pontosabb megismerése elengedhetetlen.

Munkánk soráncélultûztük ki az oligoszacharidok anya-tejbõl történõ izolálását és az egyedi szerkezetek részletes jel-lemzését mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR) segítségével. Kloroform-metanol eleggyel zsírtalanított és fe-hérjementesített anyatejbõl liofilizálással nyertük az oligo-szacharidokat és laktózt tartalmazó szénhidrátban gazdag frakciót. Ezt követõen preparatív méretkizárásos kromatográ-fiát alkalmazva 2 mL-es frakciókat gyûjtöttünk egy saját ké-szítésû poliakrilamid gél oszlopról. A frakciók szénhidrát tar-talmát félkvantitatív módon UV-Vis spektrofotometriával ha-tároztuk meg fenol-kénsavas reakciót követõen. Ismételt lio-filizálás után NMR-spektroszkópiával vizsgáltuk az egyes frakciók pontos összetételét. Megállapítottuk, hogy a nagy fe-leslegben lévõ laktóztól sikeresen elválasztottuk a tri- és tetraszacharid komponenseket, az NMR spektrumok alapján azonosítottuk az izomer triszacharid 2’-O-fukozil- (elúciós

Munkánk soráncélultûztük ki az oligoszacharidok anya-tejbõl történõ izolálását és az egyedi szerkezetek részletes jel-lemzését mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR) segítségével. Kloroform-metanol eleggyel zsírtalanított és fe-hérjementesített anyatejbõl liofilizálással nyertük az oligo-szacharidokat és laktózt tartalmazó szénhidrátban gazdag frakciót. Ezt követõen preparatív méretkizárásos kromatográ-fiát alkalmazva 2 mL-es frakciókat gyûjtöttünk egy saját ké-szítésû poliakrilamid gél oszlopról. A frakciók szénhidrát tar-talmát félkvantitatív módon UV-Vis spektrofotometriával ha-tároztuk meg fenol-kénsavas reakciót követõen. Ismételt lio-filizálás után NMR-spektroszkópiával vizsgáltuk az egyes frakciók pontos összetételét. Megállapítottuk, hogy a nagy fe-leslegben lévõ laktóztól sikeresen elválasztottuk a tri- és tetraszacharid komponenseket, az NMR spektrumok alapján azonosítottuk az izomer triszacharid 2’-O-fukozil- (elúciós

In document Semmelweis International Students' Conference 2012 (Pldal 171-200)