4. Eredmények
4.1 A célcsoport és a kontrollcsoport összehasonlítása a főbb változók
4.1.1 Értékpreferenciák - A Schwartz-féle PVQ-40 kérdőív eredményei
Milyen eltéréseket találunk a szakellátásban nevelkedő és a saját családjukban nevelkedő serdülők értékpreferenciái között? Hipotéziseink egyik része arra vonatkozott, hogy találunk különbségeket a szocializációs környezettel összefüggésben.
H.1. A Schwartz-féle PVQ-40 kérdőív által meghatározható tíz érték egymáshoz viszonyított sorrendjét, a lineáris dependenciát az egyes értékskálák átlagából kivont teljes skálaátlag alapján határozhatjuk meg (Lányi, 2008). Az eredményeket a 4. számú táblázat tartalmazza. Mindkét csoportban az önirányítottság volt a leginkább preferált érték. A változásra való nyitottság, valamint az önkiterjesztés értékei megelőzték az önmegvalósítás és a megőrzés értékcsoportjait. A cél- és a kontrollcsoport átlagai között a kétmintás t-próba egyetlen érték esetében sem mutatott szignifikáns különbséget. A két csoportot többváltozós varianciaanalízissel összevetve, a modell alapján sem találtunk különbséget a csoportok között (F10,156=0,901; p=0,534). A kontrollcsoportot önállóan vizsgálva az értékek tekintetében nincs különbség a teljes családban, egyik szülővel vagy mozaikcsaládban élők között sem (F20,168=1,428; p=0,115), vagyis a szociális kontextus mentén a PVQ-40 értékek nem mutattak különbséget.
Kontroll-csoport preferencia-sorrendje
Átlag
79
Célcsoport preferencia-sorrendje
Átlag Magyar, nem reprezentatív minta (Lányi, 2008)
Átlag Schwartz (2012) univerzális értéksorrendj e
1. önirányítottság ,5388 önirányítottság ,4458 önirányítottság ,5129 jótékonyság 2. hedonizmus ,5011 jótékonyság ,4110 univerzalizmus*
*
,4162 univerzalizmus 3. jótékonyság ,4011 hedonizmus ,3763 biztonság** ,3740 önirányítottság 4. stimuláció ,0994 stimuláció ,2652 konformitás** ,2838 biztonság 5. univerzalizmus ,0645 univerzalizmus ,1823 jótékonyság * ,2610 konformitás 6. biztonság ,0250 teljesítmény ,0279 hedonizmus** -,080 hedonizmus 7. teljesítmény -,0059 biztonság ,0122 teljesítmény -,0822 teljesítmény 8. konformitás -,1647 konformitás -,3077 stimuláció** -,2181 tradíció 9. tradíció -,6077 tradíció -,6873 tradíció -,6788 stimuláció 10. hatalom -,9392 hatalom -,8528 hatalom -,8740 hatalom
4. számú táblázat: Az értékek sorrendje a vizsgálati csoportok eredményei, egy nem reprezentatív magyar minta (N=263), valamint Schwartz (2012) modellje alapján (*= p≤0,05; **=
p≤0,001)
79 A lineáris dependenciát meghatározó értéket az egyes skálák átlagának, valamint a teljes skálaátlag különbségéből kapjuk, ezáltal az egyéni kérdőív kitöltési stílus ellensúlyozására is lehetőségünk van (Lányi, 2008).
144
Mi jellemzi vizsgálati csoportjaink értékpreferenciáit? A két csoport eredményeit külön-külön Lányi (2008) eredményeihez viszonyítva (egymintás t-próbával) néhány érték esetében találunk szignifikáns különbségeket a skálaátlagok között. Ezeket az értékeket jelöltük csillaggal (*;**) a 3. számú táblázatban. Lányi (2008) mintájában (N=236) az átlagéletkor 29,9 év, ugyanis csak nagykorú személyek vehettek részt a vizsgálatában. Ezt jól tükrözi a serdülő mintával való összevetés. A hedonizmus és a stimuláció értékei jelentősen előrébb kapnak helyet a preferenciasorrendben, míg a konformitás, biztonság, univerzalizmus értékei inkább hátra sorolódnak a fiatalok körében. Schwartz (2012) egyetemes értéksorrendjében a jótékonyság, az univerzalizmus, és az önállóság/önirányítottság értékei mutatkoztak a legfontosabbnak.
A kontroll- és célcsoport, valamint a magyar minta eredményei az első három helyen ebből két értékkel megegyeznek (serdülők: jótékonyság, önirányítottság, ill. felnőttek:
önirányítottság, univerzalizmus). Serdülő mintánkban a hedonizmus is „dobogós” helyet kapott az értéksorrendben. Amennyiben csoportjaink skálaátlagait Schwartz és munkatársai (2001) mérési eredményeivel80 vetjük össze, melynek során a PVQ-40 kérdőívet validálták, akkor csupán két érték preferenciasorrendjében nem találunk jelentős különbséget (lásd 4. számú melléklet). Ezek a legfontosabb értékek közt szereplő jótékonyság, és a biztonság értékei. Érdekes módon a hatalom értéke csak a célcsoport esetében különbözik szignifikáns mértékben Schwartz és munkatársai (2001) mintájától.
Csoportjaink dimenzióátlagait összevetettük egy, a PVQ-40 rövidített változatát, a PVQ-21 kérdőívet felhasználó magyar kutatás eredményeivel, melyben középiskolás (Életkor: M=17,51, SD = 0,80) és felnőtt minta (Életkor: M = 40,02, SD = 12,17) értékorientációit hasonlították össze (Fülöp és mtsai, megj. alatt)81 (ld. 5. számú táblázat).
Kontroll-csoport (N=95)
Célcsoport (N=72)
Magyar középiskolás minta (N=239)
Magyar felnőtt minta (N=122)
Nyitottság 4,47 4,63 4,52 4,16**
Megőrzés/Konzerválás 3,92 3,96 3,3** 3,88
Önkiterjesztés/Én-átalakulás
4,41 4,58 4,36* (célcs.-tól) 4,35* (célcs.-tól)
Önmegvalósítás 4,00 4,15 4,01 3,48**
5. számú táblázat: A vizsgálati csoportok dimenzióátlagainak összevetése magyar középiskolás és felnőtt mintán felvett PVQ-21 kérdőív dimenzióátlagaival (*= p≤0,05; **= p≤0,001)
80 Egy-mintás t-próbával vetettük össze a csoportok átlagértékeit Schwartz és munkatársai (2001) értékeivel.
81 Köszönöm Dr. Fülöp Márta segítségét a kézirat rendelkezésemre bocsátásáért!
145
A serdülők a nyitottság és az önmegvalósítás dimenzióiban magasabb értékekkel rendelkeznek, mint a felnőttek. A konzerválás dimenziójában a magyar középiskolás minta szignifikánsan alacsonyabb értékekkel bír a többi csoporthoz képest, míg az önkiterjesztés a célcsoportban szignifikánsan magasabb a magyar középiskolás és felnőtt csoporthoz képest.
A vizsgálati csoportokban a nemi különbségek az alábbiak szerint alakultak: A kontrollcsoport lányai a fiúknál szignifikánsan magasabb stimuláció (F93=0,089;
p=0,046) és hedonizmus (F93=0,22; p=0,013) preferenciát mutattak. Míg a célcsoport lányai körében a hedonizmus (F70=2,73; p=0,029) kapott szignifikánsan magasabb értékeket. Teljes mintán a nemek között a hedonizmus és a teljesítmény preferencia különbözik szignifikánsan. A lányok magasabb hedonizmus (F165=0,61; p=0,001), és alacsonyabb teljesítmény (F165=0,79; p=0,016) preferenciával jellemezhetők, mint a fiúk.
H.1.1. Az önirányítottság értékének fontossága a többi értékhez viszonyítva mindegyik magyar mintán megmutatkozott, feltevésünk igazolódott.
További feltevéseinkben bizonyos értékek preferenciájának gondozási helytől független megjelenésére számítottunk.
H.1.2. A teljesítmény relatív fontossága serdülők körében a többi értékhez viszonyítva nem igazolódott. Más mintákhoz hasonlóan a teljesítmény értéke a 6-7.
helyen szerepelt a preferenciasorrendben mind a kontroll-, mind a célcsoport körében.
H.1.3. A biztonság többi értékhez viszonyított relatív fontossága sem igazolódott, melyet Nistor és Ilut (2011), valamint Rákó (2010) vizsgálata alapján feltételeztünk.
Az értékskálák egymáshoz való viszonyát két dimenziós térben a multidimenzionális skálázás módszerével tártuk fel, melyhez a skálaátlagokat használtuk.
Az eredményeket egy közös ábrán mutatjuk be (ld. 8. számú ábra), mivel kontroll- valamint a célcsoport eredményei között nem mutatkozott szignifikáns eltérés (S-stress=0,033).
146
8. számú ábra: Az értékek elhelyezkedése kétdimenziós térben a multidimenzionális skálázás eredményei alapján
Az értékek térbeli elhelyezkedése is összevethető Lányi (2008) eredményeivel (ld.
3. számú ábra), valamint Schwartz 2. számú ábrán szereplő, körben ábrázolt értékstruktúrájával (Váriné, 2003). A térbeli elhelyezkedés ugyanis jól mutatja, hogy a serdülő mintánk és a magyar minta eredményei jelentős hasonlóságot mutatnak a négy térfélen megtalálható értékcsoportok szempontjából.
Az értékskálák két faktorba rendeződtek (lásd. 6. számú táblázat) (KMO érték=0,802; df=45; p<0,001). A első faktorban találjuk a nyitottság és az önmegvalósítás értékeit, míg a második faktorban az önkiterjesztés, megőrzés értékei tömörülnek. A jótékonyság értéke mindkét faktorhoz kapcsolódott.
Értékskálák Faktorok
1 2
Önirányítottság ,748
Hedonizmus ,776
Teljesítmény ,747
Stimuláció ,672
Hatalom ,573
Konformitás ,775
Univerzalizmus ,770
Biztonság ,763
Tradíció ,741
Jótékonyság ,519 ,550
6. számú táblázat: A PVQ-40 értékskáláinak rotált faktorsúly mátrixa
4.1.1.1 Aspirációk- A Rövidített Aspirációs Index eredményei
H.2. Az értékekhez hasonlóan feltételeztük az életcélok eltérő hangsúlyát a csoportok között. A cél- és a kontrollcsoportot összevetve azonban nem volt különbség a kérdőív alskáláiban. Az intrinzik célok mindkét csoportban magasabb értéket kaptak az
Jótékonyság Univerzalizmus Önirányítottság
Stimuláció
Hedonizmus
Teljesítmény
Hatalom
Biztonság
Konformitás
Tradíció
-0.8 -0.6 -0.4 -0.2 0 0.2 0.4 0.6 0.8
-0.8 -0.6 -0.4 -0.2 0 0.2 0.4 0.6 0.8 1
147
extrinzik célokhoz viszonyítva (Kontroll: Mintrinzik=4,30; Mextrinzik=3,64 ; t91=9,37;
p≤0,001; Célcsoport: Mintrinzik=4,28; Mextrinzik=3,60; t73=7,59; p≤0,001).
H.2.1. A fentiek miatt nem találtunk különbséget az aspirációs mutatóban sem, melyet az intrinzik és az extrinzik célok skálaátlagának különbsége határoz meg (t164 =-0,151; p=0,88). Vagyis az intrinzik célok relatív előnye nem volt magasabb a kontrollcsoportban, ahogy azt Martos (2010) vizsgálata alapján vártuk. A csoportok többváltozós varianciaanalízissel megnézve sem különböztek az aspirációs mutatóban (F3,161=1,142; p=0,334), az intrinzik (t164=0,219; p=0,827), valamint az extrinzik (t164=0,301; p=0,764), és az egészséggel (t164=-1,56; p=0,121) kapcsolatos célokban.
Milyen aspirációk jellemzik vizsgálati csoportjainkat?
A csoportjaink értékeit Martos és munkatársai (2006) eredményeivel vetettük össze (mintájuk elemszáma 537 fő, átlagéletkor 29,1 év). Az eredményeket az 7. számú táblázat tartalmazza. Az intrinzik célokat pirossal, az extrinzik célokat kékkel jelöltük.
Jól látható, hogy a célcsoport egy csere kivételével azonos preferenciasorrendet mutatott Martos mintájával. A skálaátlagok alapján a fejlődés skála (t72=2,15; p=0,35), valamint az egészség skála (t71=2,3; p=0,24) a célcsoportban szignifikánsan magasabb értéket mutatott a többi csoporthoz képest. A gazdagságot mindkét serdülő csoport fontosabbnak ítélte a nagyobb, hazai mintához viszonyítva (Kontroll: t88=6,88; p≤0,001; Célcsoport:
t72=6,18; p≤0,001), a jó megjelenéshez (Kontroll: t91=8,25; p≤0,001; Célcsoport:
t71=5,15; p≤0,001) és a hírnévhez (Kontroll: t89=6,41; p≤0,001; Célcsoport: t72=4,22;
p≤0,001) hasonlóan. Ezekből következik, hogy az extrinzik célok fontossága hangsúlyos volt mindkét vizsgálati csoportunk számára (Kontroll: t91=8,75; p≤0,001; Célcsoport:
t73=6,14; p≤0,001), így pedig az aspirációs mutatóban is eltértek a tágabb mintától (Kontroll: t91=-7,98; p≤0,001; Célcsoport: t73=-6,11; p≤0,001).
Kontrollcsoport (N=89)
Átlag Célcsoport (N=71)
Átlag Martos és mtsai. (2006) (N=537)
Átlag
1. Kapcsolatok 4,58 Fejlődés* 4,43 Kapcsolatok 4,53 2. Fejlődés 4,39 Kapcsolatok 4,41 Fejlődés* 4,29
3. Egészség 4,20 Egészség* 4,39 Egészség 4,18
4. Jó megjelenés** 3,93 Társadalom 4,00 Társadalom 3,89 5. Társadalom 3,92 Gazdagság** 3,95 Gazdagság** 3,34
148
6. Gazdagság** 3,92 Jó megjelenés** 3,81 Jó megjelenés** 3,19 7. Hírnév** 3,07 Hírnév** 3,02 Hírnév** 2,46 8. Extrinzik célok** 3,63 Extrinzik
célok**
3,6 Extrinzik célok**
3 9. Intrinzik célok 4,30 Intrinzik célok 4,28 Intrinzik célok 4,24 10. Aspirációs
mutató**
0,66 Aspirációs mutató**
0,68 Aspirációs mutató**
1,23 7. számú táblázat: Az Aspirációs Index skáláinak preferenciasorrendje a csoportok, valamint
Martos és munkatársai (2006) eredményei alapján (*= p≤0,05; **= p≤0,001)
9. számú ábra: Az Aspirációs Index skáláinak preferenciasorrendje a csoportok, valamint Martos és munkatársai (2006) eredményei alapján (*= p≤0,05; **= p≤0,001)
H.2.2. Az aspirációs skálák közül a kapcsolatok intrinzik célja relevánsabbnak mutatkozott a gazdagság extrinzik céljánál mindkét csoportban, a különbségük szignifikáns (Kontroll: t88=-7,64; p<0,001), Cél: t70=-4,28, p<0,001).
Az aspirációk tekintetében is indokolt a nemek szerinti összevetés, a fiúk és a lányok ugyanis különböznek a preferált célok mentén. A kontrollcsoportban a fejlődés skálája (F89=2,83; p≤0,05) a fiúknál szignifikánsan magasabb sorszámú, vagyis fontosabb cél, mint a lányoknál. A célcsoportban a jó megjelenés (F70=3,51; p≤0,05), a társadalom (F72=0,92; p≤0,05), valamint az extrinzik célok skálaátlaga (F72=7,44; p≤0,05) is a fiúknál magasabb, mint a lányoknál. A nemeket a teljes mintán összevetve a jó megjelenés, társadalom, fejlődés és intrinzik célok skálaátlagai esetén találunk szignifikáns különbségeket, minden esetben a fiúk eredményei magasabbak (lásd 10. számú ábra). Az eredményeket tartalmazó táblázat a 4. számú mellékletben található.
0 1 2 3 4 5
Kontrollcsoport Célcsoport Felnőtt minta (Martos és mtsai,2006)
149
10. számú ábra: A nemi különbségek bemutatása teljes mintán az Aspirációs Index skáláin