• Nem Talált Eredményt

Értékelés és következtetés

A ZENE ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS KAPCSOLATA A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS TÜKRÉBEN

5. Értékelés és következtetés

A csoport összesített értékelése alapján a gyerekek 58,6%-a jelölt pozitívabb érzelmet kifejező stilizált arcot, 17,2%-uk ugyanúgy érezte magát és 24,1%-uk reagált negatívabban a játék végén, amikor szólt az óra közben zene.

A negyedik hipotézisem szerint, a diákok hangulatát pozitívan befolyásolja az órán lejátszott zene játék közben és az óra végén egyaránt. A tanulók a Hangulati Arcskálán megjelölve a hangulati állapotukat bebizonyosodott, hogy jobban érezték magukat a gyerekek, játék közben és a játék végeztével is, amikor szólt a zene. Érdekes módon a résztvevők játék közben kevésbé értékelték pozitívnak a zene jelenlétét, mint a játék végén. Ez a különbség főleg a fiúknál szembetűnőbb, hiszen az 54,5%-uk negatívabb érzelmet kifejező stilizált arcot választott, amikor azt kellett megjelölni, hogy hogyan érezték magukat játék közben, amikor szólt a zene. Ezzel szemben, ugya-nekkora százalékban nyilatkozták azt, hogy jobb volt a hangulatuk a játék végén, amikor szólt a zene az órán.

6. Összefoglalás

A kutatásom során magyar nyelvű magyar szakirodalommal nem igazán találkoztam, így külföldi tanulmányok alapján sikerült tájékozódnom a zene és a fizikai aktivitás kapcsolatával. Sajnos így sem sikerült az általam talált összes könyvhöz, folyóirathoz és cikkhez teljes egészében hozzájutnom, de remélem, hogy az ebben a témában végzett tanulmányok egyre nagyobb figyelmet kapnak és bővül a hozzáférhetőségük is. Véleményem szerint, a mindennapos testnevelés bevezetésével lehetőség nyílt egy egészség tudato-sabb társadalom felnevelésére. A dolgozatom célja, hogy minél több testne-velő figyelmét felhívjam a zenére, mint motiváló tényezőre, amelyet a test-nevelés órák ütemtervébe beillesztve, hatékonyabb órákat tartva lehetőséget kínál a diákok érdeklődésének felkeltésére és aktívabb részvételre való ösztönzésére az órákon.

A szakirodalmak alapján kialakított képem helyesnek bizonyult, miszerint a tanulók pozitívan értékelik a zene jelenlétét a testnevelés órán. Természete-sen az eredményeim nem egyöntetűek, a lányok és a fiúk véleménye közt különbség figyelhető meg. Összességében a tanulók jobban élvezték az órát, motiváltabbnak érezték magukat, pozitívan befolyásolta a hangulatukat a zene és szívesen hallgatnának testnevelés óra közben zeneszámokat. A résztvevők közül sem a lányok, sem a fiúk nem szívesen vennének részt zenés aerobic órán a testnevelés óra keretein belül. Itt szeretném megemlíte-ni, hogy a szakirodalom felkutatása közben találtam rá egy új mozgásformá-ra, a Ballkorobicsmozgásformá-ra, amelyet zenére hajtanak végre labda segítségével, így fejlesztve a ritmust és a mozgáskoordinációt (5). Véleményem szerint, eze-ket a gyakorlatokat a tanulók nagyon élveznék, még a fiúk is, hiszen a leg-többen odavannak a labdás sportokért.

A kutatásomat továbbgondolva a jövőben szeretném elvégezni szélesebb skálájú mintán, az angol szakirodalomban megtalálható validált kérdőívek

magyarra fordított változataival, illetve lépésszámlálóval. Szeretnék képet kapni az edzések levezető részében végzett gyakorlatok élettani hatásairól lassú, gyors és zene nélküli körülmények között. Érdemes lenne egy hosszú távú vizsgálatot is elvégezni, melyben a kísérleti csoport első osztálytól kezdve hallgatna zenét testnevelés órán, míg a kontroll csoport nem. Érdekes megfigyelés lenne, hogy a két csoport tagjai között milyen életmódbeli változások történnének.

Melléklet

1. ábra: Tanulók válaszai a hallgat-e pop és dance stílusú zenéket és tetszett-e nekik a zene kérdésekre

2. ábra: Tanulók véleménye, amikor az óra közben szólt a zene

3. ábra: Hangulat játék közben

Irodalom

Bacon, C. J., Myers, T. R., Karageorghis, C. I. (2012): Effect of music-movement synchrony on exercise oxygen consumption. The Journal of sports medicine and physical fitness, 52, 359-365.

Bateman A., és Bale J. (2009): Sporting sounds, Routledge, Abingdon Bishop, D. T. , Karageorghis, C. I. és Loizou, G. (2007): A grounded theory

of young tennis players’ use of music to manipulate emotional state. Journal of Sport & Exercise Psychology, 29, 584 – 607.

Colleran, R. és Lipowitz, S. (1997): Music and physical education. This integrated program brings together all students and teachers. Teaching Elementary Physical Education, 8, 16–17.

Digelidis, N., Karageorghis, C. I., Papapavlou, A. és Papaioannou, A. G.

(2014): Effects of Asynchronous Music on Students’ Lesson Satisfac-tion and MotivaSatisfac-tion at the SituaSatisfac-tional Level. Journal of Teaching in Physical Education, 33, 326-341.

Fritz, T. M., Hardikar, S., Demoucron, M., Niessen, M., Demey, M., Giot, O., Li, Y., Haynes, J. D., Villringer, A. és Leman, M. (2013): Musical agency reduces perceived exertion during strenuous physical perfor-mance. Proceedings of the National Academy of Sciences, 110, 17784–

17789

Greci, J. (1997): Make physical education fun and exciting - use music.

Journal of Physical Education, Recreation & Dance, 68, 12–14.

Ittzés A., Martos T., Bóné V. és Dávid B. (2014): Elégedettséget és hangula-tot mérő egytételes skálák használhatósága jóllétre vonatkozó vizsgá-latokban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15, 171-186.

Karageorghis C .I. (2008): The scientific application of music in sport and exercise. In: Lane A. M., (szerk.): Sport and exercise psychology.

Hodder Education, London, 109–137.

Karageorghis, C. I. és Priest, D. L. (2008): Music in sport and exercise: An update on research and application. The Sport Journal, 11, 1.

Karageorghis C. I., Priest D. L., Terry P. C., Chatzisarantis N. L. és Lane A.M. (2006): Redesign and initial validation of an instrument to assess the motivational qualities of music in exercise: The Brunel Music Rat-ing Inventory-2. Journal of Sports Sciences, 24, 899–909.

Karageorghis, C.I. és Terry, P.C. (2001): The magic of music in movement.

Sport and Medicine Today, 5, 38-41.

Karageorghis, C. I. és Terry, P. C. (2011): Inside Sport Psychology, Human Kinetics, Leeds

Karageorghis C. I., Terry P. C. és Lane A. M. (1999): Development and initial validation of an instrument to assess the motivational qualities of music in exercise and sport: The Brunel Music Rating Inventory.

Journal of Sports Sciences, 17, 713–724.

Konukman, E. F., Harm, J., és Ryan, S. (2012): Using music to enhance physical education. Journal of Physical Education, Recreation &

Dance, 83, 11–56.

Macone, D., Baldari, C., Zelli, A. és Guidetti, L. (2006): Music and physical activity in psychological well-being. Perceptual & Motor Skills, 103, 285-295.

Terry, P. C., Karageorghis, C. I., Saha, A. M. és D'Auria, S. (2012): Effects of synchronous music on treadmill running among elite triathletes.

Journal of science and medicine in sport, 15, 52-57.

Waterhouse, J., Hudson, P. és Edwards, B. (2009): Effects of music tempo upon submaximal cycling performance. Scandinavian journal of medi-cine & science in sport, 20, 662-669.

Zachopoulou, E., Tsapakidou, A. és Derri, V. (2004): The Effects of a De-velopmentally Appropriate Music and Movement Program on Motor Performance. Early Childhood Research Quarterly, 19, 631-642.

(1) Dons, K. (2009): Optimal Organization of Musical Playlists for Physical Exercising

https://jyx.jyu.fi/dspace/bitstream/handle/123456789/21255/URN_NB N_fi_jyu-200906181742.pdf?sequence=1

(2) Keithan, C. G. (2010): Effect of Motivational Music on Physical Activity Levels of Second Grade Physical Education Students

http://content.library.ccsu.edu/cdm/ref/collection/ccsutheses/id/1298 (3) Elliott, D. (2007): Music During Exercise: Does Tempo Influence

Psy-chophysical Responses?

http://philica.com/display_article.php?article_id=110

(4) Rose, M. L. (2015): What Does Michael Phelps Do Before a Race?

http://www.livestrong.com/article/1002130-michael-phelps-before-race/

(5) Cziberéné N. G., Domokos M., Hajdúné P. Z., Hézsőné B. A., Hocza Á., Meszlényi – Lenhart E. és Vári B. (2013): Új eszközök a mindennapos testnevelés szolgálatában

http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/ujeszkozok/index.html