Épületek és környezetük károsodása a robbanás hatására

Az épületek romosodását egyértelműen a robbanás közelsége befolyásolja leginkább. Minél közelebb történik a robbanás az épülethez, annál nagyobb rombolást tud véghezvinni. Ember-életet és anyagi károkat tekintve is katasztrófát okoz, ha a merénylőnek sikerül a SVBIED-t az objektum belsejébe juttatnia (33-39). Támaszpont esetén ez az udvart jelenti, épület esetén a falakkal körbezárt belső teret. Ebben az esetben a lökéshullám akármelyik terjedési irányát vizsgáljuk, mindenfelé visszaverődik, és rombol, míg a célpont melletti, vagy tőle távolabbi robbanások esetében csak az egyik irányba való terjedése okoz károkat. A robbanás közelség-ének fontosságát érzékelteti a 41-es felvétel is, ahol egy üresen álló épületet – kevés töltettel – belülről robbantanak fel.

A 33-as felvétel az Algéria északi partjainál fekvő Dellys városában 2007. szeptember 8-án történt támadást mutatja be (21. ábra). A támadás célpontja a parti őrség volt. A felvételen jól

kivehető, hogy az objektumot mindössze egy gyengén zárt kapu védte a támadótól, amit a gép-jármű könnyedén át is szakított. A felvételen látható, hogy a kisméretű könnyűszerkezetes épít-mények darabokra szakadva repülnek a levegőbe. A támadás – amelyhez házi készítésű robba-nóanyagot és egy gáztartályt használtak fel – 30 halálos áldozatot és 47 sebesültet hagyott hátra.

Az áldozatok magas száma mutatja, hogy a robbanás közelsége még egy gyengébb robbanó-szerkezet hatását is jelentősen megnöveli.

21. ábra - A dellysi kikötőben történt robbantás és a maradványok

A 39-es felvétel a 2009. augusztus 17-én történt támadást mutatja be, ahol az Ingusföld köz-pontjának számító Nazran város rendőrsége ellen követtek el öngyilkos merényletet (22. ábra).

A rendőrőrs védelme több ponton is elégtelennek bizonyult. A kapu gyengesége miatt a támadó gond nélkül tudott a rendőrőrs udvarára kerülni, majd a robbanás hatását tovább erősítette, hogy a rendőrőrsön – nem kellő biztonsággal tárolt – robbanóanyag is detonált a robbanás hatására.

A támadást bemutató felvételeken a járműben hordók láthatók, ezért valószínűsíthető, hogy ANFO-t használtak a támadás során. A hatósági vizsgálat szerint 400 kg TNT egyenértékű rob-banóanyagot használtak fel [27]. Ez nem számít nagy mennyiségnek, de ismét kiemelendő, hogy a robbanás közelsége miatt nagyszámú áldozatot követelt. A robbanásban a rendőrőrs tetőszerkezete teljesen megsemmisült, és a nyílászárók is beszakadtak. Szintén betörtek a kör-nyező épületek ablakai, valószínűleg ez is hozzájárult a sérültek nagy számához. Ugyanakkor a rendőrség épületében a felvételek és fényképek alapján komoly szerkezeti kár nem történt. A támadásban 25-en vesztették életüket, és 164-en sebesültek meg. Szintén érdemes rámutatni, hogy a felvétel végén látható, hogy a robbanás a téglából épült védőfalat teljesen lerombolta, annak védelmi képessége elhanyagolható.

22. ábra - A nazrani rendőrség romjai a merénylet után - Oroszország

Számos felvétel tanúskodik arról, hogy az épületek a robbanás hatására az ún. közvetett össze-omlás (progressive collapse) folyamatával mennek tönkre. Ez azt jelenti, hogy a robbanás nem globálisan az egész épületet – és annak merevítő rendszerét – terheli túl, hanem a robbanáshoz közel eső függőleges teherhordó szerkezeti elemeket teszi tönkre. Akár egy teherhordó elem hiánya is elég lehet ahhoz, hogy a megmaradt statikai váz az önsúlya alatt elveszítse állékony-ságát. Jellemzően a falazott szerkezetek hajlamosak teljesen tönkremenni, és ezzel elindítani a követett összeomlás folyamatát. Több támadás esetében is látható a romokról készült felvéte-leken a falazat darabjai, ebből következtethetni lehet az épület eredeti építőanyagára.

23. ábra - Közvetett módon összeomlott épületek - Afganisztán, Irak

A 40-es felvétel egy 2007-ben Irakban történt támadást mutat be, célpont az iraki hadsereg egyik támaszpontja. A támadást fedezőtűzzel biztosították. Az objektum belsejében történő robbanás messziről ugyan nem tűnik úgy, hogy súlyos károkat okozna (a robbanáskor egy le-omló falszakaszt látni homályosan), de a felvétel végén láthatóak a maradványok, amik a köz-vetett összeomlásra utalnak. Erre a hatásra lehet következtetni a 06-os felvétel végén látható romokból, és a 18-as támadás maradványaiból is (23. ábra).

Hasonló a helyzet a 42-es felvételnél, ahol a nagy távolságból csak a füstöt és a lángokat látni, de a robbanás súlyos hatását a későbbi fényképek alapján fel lehet mérni. Az épületek szerke-zete globális értelemben nem rombolódott, nem dőlt össze, azonban a belső terek láthatóan teljesen el lettek pusztítva, a másodlagos teherviselő elemek megsemmisültek. Tekintélyes re-peszhatásnak volt kitéve a belső tér, ami meg is mutatkozik az áldozatok nagy számában. A képek szerint a kráter közel van az épületekhez (29. ábra), illetve az is látszik, hogy a robbanás

mellett a HESCO védőfal is megsemmisült. Ilyen közeli és nagy erejű robbanásnál gyakorlati-lag lehetetlen robbanásbiztos ablakokat alkalmazni, tehát elkerülhetetlenek az áldozatok.

Amennyiben az ablakok, ajtók nem szakadnának be, akkor az épület szerkezetére jutna nagyobb teher a visszaverődő lökéshullám miatt.

Szintén hasonló a helyzet a 43-44-45-46-osban, ahol a romokról készült felvételeken látszik, hogy a falazott szerkezet teljesen összeomlott, és itt is megfigyelhető a közvetett összeomlás, a tetőszerkezetek, épületrészek összedőlése a megfelelő támasz eltűnése miatt. A 31-es támadás-nál is látható az épületen némi szerkezeti károsodás, a robbanásra merőleges visszaverő falfe-lület láthatóan tönkrement, a lökéshullám a repeszekkel együtt akadály nélkül folytathatta útját az épület belsejében, ez pedig potenciális veszélyt jelent az épületben tartózkodókra. A falazott szerkezetek, és a bázis épületeinek számottevő károsodását mutatják a 28-63-as felvételek azon rövid részei, amelyek a robbanás utáni állapotokat mutatják be.

A 40-42-43-44-45-46-os felvételek tanulságosak lehetnek a többi olyan felvétel vizsgálatakor is, amikor kívülről nehezen megállapítható az okozott kár, és nem áll rendelkezésre a végálla-potot bemutató anyag (47-48-49-50-51-52-53-54-55-56-57-58-83-84-87).

24. ábra - A támadás során a kráterben a közművek is megrongálódhatnak a, 2009 Iraki Igazságügyi Minisztérium²⁶ b, 2015 július, kairói német konzulátus²⁷

A nagy erejű robbanásoknál tekintélyes méretű kráterképződés figyelhető meg, amely lakott környezetben a közművek mélységét is meghaladhatja. Az 44-59-es támadások során a vízzel telt kráter utalhat a közmű vezetékek tönkremenetelére is. 2009-ben az Al-Kaida iraki szárnya két lopott rendszámmal hivatalosnak álcázott kisbusszal kettős öngyilkos merényletet követett el az Iraki Igazságügyi Minisztérium ellen. A robbanásoknak a közművek is áldozatul estek [28] (24. ábra).

Kettő, hidak ellen elkövetett támadás is bemutatja a közvetlen közel történő robbantások rom-boló hatását. A 60-as felvételen a teherautó a hídfőnél elhelyezett ellenőrzőpont alatt, vagy mellett robbant fel, ami a felvételek alapján az ellenőrzőpont könnyűszerkezetes építményeit is lerombolta, de a híd első fesztávjának főtartóját is ledöntötte. A 61-es támadás észak-Irakban, Moszul térségében történt a Tigris folyó felett átívelő hídon Al-Ruhaiya mellett (25. ábra). A

26 Forrás: Reuters

27 Forrás: AFP

nagy erejű első robbanás olyan tönkremeneteleket okozott a hídszerkezetben, ami pár másod-perc alatt továbbgyűrűzött, és még a robbanás utáni pillanatokban látható, hogy több fesztávja is ledőlt a hídnak. A második támadás a hídfőnél felállított ellenőrzőponton történt, kihasználva az ellenőrzőpont személyzetének zavartságát és meglepettségét. A támadás utáni fotón látható hogy a kereszttartók milyen deformációkat szenvedtek a rendkívüli erejű lefelé ható nyomás hatására.

25. ábra - A Moszul térségében lévő Tigris hídon történt robbantás

Nem csak az épületben, hanem az udvaron álló gépjárművekre gyakorolt hatásra is figyelemmel kell lenni. A SVBIED támadás nem hasonlítható az aknára futás, vagy IED támadás hatásaihoz, mert más a térbeli helyzete a járműhöz képest, de az igazi veszély a lökéshullám hatása mellett a kiégés.

26. ábra - Robbanás közvetlen közelében lévő kiégett, megrongálódott páncélozott járművek

A 62-es felvételen egy páncélozott járművek melletti hatalmas robbantás látható, a 26. ábra pedig egy másik támadásnak a maradványait mutatja, ahol az udvaron lévő páncélozott gépjár-művek megsemmisültek, míg az épület tartószerkezete egészben maradt. Szintén egy robbanás-ban megsemmisült és kiégett Humvee látható az előbb említett 61-es támadásrobbanás-ban.

Külön érdemes kiemelni a 63-as támadást a robbanásvédő fal tönkremenetele miatt. Már a 39-es, nazrani támadásnál is rámutattam a téglából készült védőfal tönkremenetelére: valószínűleg nem is robbanásvédő szerepet látott el a téglafal, hanem általános elkerítő szerepe volt. A 63-as felvételen egy 2008-ban történt, iraki tám63-aszpont elleni támadás látható, amelynek v63-asbeton panelekből (a képek alapján T-Wall vagy Alaska barrier típusúak) felállított védőfala többek közt robbanásvédő szerepet is hivatott ellátni. A felvételeken a támadók és a támaszpont felvé-telei is láthatók. A támaszpont biztonsági kamerájának felvételén (27. ábra) látszik a legjobban, hogy a fal megsemmisül a robbanás következtében, nem lát el lökéshullámot eltérítő szerepet, sőt, a darabjai komoly repeszhatást jelentenek a bázis területén. A háttöltés nélküli védőfalak-nak erre a veszélyére a vonatkozó katonai útmutató is felhívja a figyelmet [128].

27. ábra - T-Wall típusú vasbeton védőfal tönkremenetele (63) – Irak

A betonfalak mellett népszerű védőfal rendszer a HESCO bástya is, általában jobban teljesít, mint a merev betonfalak. A HESCO rendszer tönkremenetelére is láthatunk példát, például a 44-es felvétel végén, ahol a fal hosszabb szakaszon tönkrement, és az általa védett épület is összedőlt, de ugyanez történt a 06-os felvételen is (28. ábra).

28. ábra – Tönkrement HESCO bástyák robbantás után – Irak

A HESCO bástyák helytállóságát bizonyítja azonban a 42-es felvétel, ahol igen nagy erejű rob-banás történt, amit a képeken a kráter mérete is mutat (29. ábra), és a robrob-banás közelében lévő HESCO bástyák kisebb károsodással állva maradtak, bár a robbanás nagysága miatt nem tudtak védelmet nyújtani az objektum és a benne tartózkodók számára. Az előző példákban nagy erejű robbanásokat vizsgáltunk az objektumok közvetlen közelében, és rámutattunk a károsodásokra, amelyek nem mindig láthatóak azonnal a felvételen. A következő felvételek a kisebb erejű rob-banások, nagyobb távolságok, vagy erősebb szerkezetek esetét mutatja be, amikor többé-ke-vésbé megállapítható a felvételről, hogy a szerkezet nem károsodott.

29. ábra - Robbantás után állva maradt vasbeton épületek - Irak

Természetesen itt is számolni kell a lökéshullám pusztító hatásával, és az áldozatok magas száma rendszerint megerősíti azt, hogy a halálos áldozatokért nem csak a szerkezetek összedő-lése a felelős, hanem a repeszhatás, a tűz, vagy maga a túlnyomás.

A 64-es afganisztáni támadásban a beton őrtoronyhoz közel történt a robbanás, de látható, hogy a szerkezet állva maradt. Ez nem jelenti azt, hogy a belsejébe hatoló lökéshullám ne okozna halálos sérüléseket. Hasonló megállapításokat tehetünk a 65-66-67-68 felvételek alapján, ezek mindegyikében az objektumhoz viszonylag közel történik a robbanás, de a felvétel alapján olyan nagy szerkezeti károsodás nem vélelmezhető, mint az előzőekben vizsgált eseteknél. Né-mely esetben annyira gyengének, vagy távolinak tűnik a robbanás, hogy akár nevezhetnénk meghiúsult merényletnek is (20-34-38-85). Ugyanakkor a lökéshullám jelenlétének, és kisebb hatásának a jelei esetenként fellelhetők, például a konzolos attikafalak ledőlésében (70-72), szabadtetők burkolatának felszakadásában (71), vagy elektromos kisülésben (20-69). A 70-es felvételben látható falnak a ledőlését okozhatta a robbanás által kiváltott szeizmikus hatás is, amely a talajon át az épületet rezgésbe hozta, így a kötetlen, vagy gyengén kötött falazat el-vesztette integritását. A 63-as támadás azt mutatja, hogy a négy oldalú megtámasztással nem rendelkező falfelületek még inkább érzékenyek a robbanásokkal szemben. Az utolsó biztonsági kamerás felvételen látható a robbanás előtt a kis udvari épület előfalának ép, majd a robbanás után a leomlott állapota (30. ábra).

30. ábra - Támaszponti épület előfalának leomlása a robbanás következtében (63) - Irak

Az egyik Szíriában történt támadásból (86) is az a következtetés vonható le, hogy a masszívabb szerkezeti elemek (négy oldalon támasztott, leterhelt falazatok, betonfalak) épek maradtak, jel-lemzően a robbanás közelében lévő könnyű falazatok, gépjárművek, és az épületek nyílászárói mentek tönkre. A felvételen a robbanásnak egy enyhe hatása is megfigyelhető: az utcán lévő bádog előtetők rezgésbe jönnek, de nem károsodnak.

Külön figyelmet érdemel a látványossága miatt a 73-as támadás, ahol jól kivehető, hogy a rob-banástól néhány utcányira lévő ablakok mennyire érzékenyek a lökésszerű terhelésre, és köny-nyen betörnek. Megfigyelhető, hogy az első robbanásnál az üvegszilánkok kifelé hullnak, mely alátámasztja azt az általános megfigyelést, hogy az ablaküveg vagy a robbanás szívó szakaszá-ban törik ki, vagy ha a pozitív szakaszszakaszá-ban törik be, akkor a szilánkjait a negatív szakasz szip-pantja ki. Emiatt a hatás miatt az utcán külön veszélyt jelentenek az épület mellett lehulló üveg-darabok. Az ablakok robbanásállóságának jelentőségére rendszerint emlékeztet az üvegszilán-kok repeszsérültjeinek magas száma.